Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-29 / 5. szám

T 949 farmár 29. UJSZG 5. 20 naľ) olott 35 819 tcnír gabona érkezett a Szovjetun óbó' Čierna nad Tisou átrakodó állo­másra állandóan árúszállítmányok érkeznek a Szovjetúnióból. Ez év első húsz napján, január 2Ö-ig 4400 tonna hús, 2401 tonna vaj, 28.127 tonna búza, 2611 tonna árpa, 2461 tonna zab érkezett. Csütörtökön to­vábbi szállítmányok érkeztek, külö­nösen gabona, úgyhogy január 20 ig összesen 35.809 tonna gabonát kap­tunk nagy szövetségesünktől. Á keletnémetországi bányászok hatalmas munkaeredményeik megtekintésére meghívták Sztahanovot A keleti övezet bányászai meghív­ták Alexander Sztahanovot, hogy lá­togassa meg a német bányavidéket, ahol jelenleg hatalmas munkaver­seny folyik. Kérték, hogy jöjjön el a senftenbergi bányába is, ahol 1948 október 13-án Adolf Hennecke, a „Kari LiebkneLhť'-bánya egyik mun­kása normáját 380 %rkal felültelje­sítette és megindította a munkás­aktív'sía mozgalmat. Ilennecke példáját ma már az egész szov­jet-övezetben tömegesen követik. Nemcsak egyes munkások, hanem egész munkacsoportok állnak ver­senyben. így például a magdeburgi gépgyárban november 15-én 1400 munkás 112 százalékkal felülmulta napi normáját. LENJNMUVEK SZLOVÉN SZKON Középeurópa legnagyobb textilgyára Lenin nevét viseli Lenin halálának 25. évfordulója alkalmából nagy megtiszteltetés ér­te a rybárpolei dolgozókat. Gyáruk középeurópa legnagyobb üzeme a maga nemében. A munkaverseny utolsó három fordulójában ők vol­tak az állandó győztesek és most a legszebb jutalmat kapták ezért a ki­tartó munkáért. A nagy orosz forra­dalmár halálának 25. évfordulója a kalmából a gyárat Leninről ne­vezték el. Nagy megtiszteltetés ez, de egyben nagy kötelezettséget is je­lent, mert az az üzem, mely Lenin nevét viseli, köteles bebizonyítani, hogy ezt a nevet nem viseli hiába és érdemtelenül. Az átnevezés előestélyén a rybár­polei kultúrházban ünnepi .Akadé­mia volt, amelyen Lenin üzenetéről Zupka szociális megbízott mondott beszédet, majd Černych szovjet al­konzul kifejtette, mit jelent Lenin neve a szovjet dolgozó számára. Az <átnevezésen megjelent Dr. Husák, a Meghatalmazottak Testületének el­nöke, Černych szovjet alkonzul és sokan mások. Dr. Husák beszédében figyelmeztette a gyár dolgozóit azok­ra a nagy kötelezettségekre, melyek­kel az átnevezés jár. Černych szov­jet alkonzul hangsúlyozta, hogv a Szovjetúnióban Lenin nevével kap­csolatos mindaz, amit a ,,legjobb" jelzővel illetünk. A szovjet alkonzul beszédében azt a reményét fejezte ki, hogy a rybárpolei textilmunká­sok elsők lesznek a termelésben, szervezettségükkel és fegyelmezett-. | ségükkel pé'dát mutatnak a szocia­i lista építésben a többi szlovenszkói I dolgozónak is. A termalésbe helyezik át a közalkalmazottak egy részét A Megbízottak testületének leg­utóbbi ülésén többek között letár­gyalták az állami- és közalkalma­zottaknak a termelésbe való áthe­lyezésének kérdését is. Az áthelye­zés első csoportjában körülbelül hét­ezer közalkalmazott áthelyezéséről van szó, akik az egyes megbízotti hivatalokból, a Legfelső Számszék­ből, az Állami Tervezési és Statisz­tikai Hivatalból és a Gazdasági El­lenőrzési Szolgálatból kerülnek ki. Termelésünkben szakmunkás-hi­ány van, ezzel szemben a közigaz­gatás túlméretezett. Sok oly szakképzett egyén van a hivatalokban alkalmazva, akik saját szakmájukban sokkal ér­tékesebb munkát végezhetnének. : A nemzetgazdasági érdekek szem­pontjából a közalkalmazottak egy rérzét a termelésbe helyezik át. A közigazgatásban nagyobb eredmény érhető el a munka leegyszerűsítésé­vel és a munkaerők gazdaságosabb kihasználásával. Dr. Okály belügyi megbízott Szlo­venszkó közbiztonsági állapotáról számolj be. Az iskolaügyi megbízott javaslatára az egyetem bölcsészeti szakán ukrán- és magyarnyelvű tan­széket állítanak fel. » Egy újsághír margójára („J ól élnek a német háborús bűnösök") Amerikai újságíró riportja VEGYES HÍREK Csehszlovák-lengyel jogi egyezmény Cepička dr. csehszlovák igazságügyi miniszter vezetésével csehszlovák kor­mányküldöttség járt a napokban Var­sóban, ahol csehszlovák-lengyel jogi egyezményt írtak alá. Swiatkowski lengyel igazságügyminiszter beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az a csehszlo­vák-lengyel bizottság, melynek felada­ta, hogy a csehszlovák és lengyel tör­vényhozást közelebb hozza egymáshoz, sikeres munkát végezett. A lengyel mi­niszter kijelentette, hogy ez a bizott­ság a közeljövőben kidolgozza azoknak az alapvető törvényeknek tervezetét, melynek mindkét államban közösek len­nének. A csehszlovák bizottságban résztvett Dr. Viktory igazságügyi meg­bízott is. — Szív küldi szívnek szívesen ... Szovjet-lurkménia — ahol a színes gyapot születel! A turkmén gyapotnak nagy jelentősége van a szovjet textiliparban. Or­szágszerte hatalmas gyapothegyek várják, hogy a gyárakba szállítsák Athénből jelentik: A „Katimerini című görög újság jelenti, hogy Khal­mesz, a görög monarchofasiszta kor­mány pénzügyminisztere Clay-nek, a görögországi amerikai misszió taná­csosának 3500 dollár értékű gyémánt karkötőt ajándékozott. Clay Görög- \ ország pénzügyeit ellenőrzi s így, a I lap szerint, a legilletékesebb arra, | hogy ilyen ajándékot kapjon az amúgyis kiszipolyozott kincstártól. A lap hozzáfűzi, hogy ha a pénzügy­miniszter bizonyos okokból ilyen ajándékokkal akar kedveskedni Clavnek, akkor gavalléroskodiék a saját zsebére, ne pedig a kincs, táréra. A Marshall-terv igazi arca Miközben a francia kormánv sorra bezárja a francia repülőgépgyárakat és a munkások ezreit teszi kenyértelenné, hivatalos jelentés számol be arról, hogy a Marshall-terv keretében a legköze­lebbi napokban a párisi kormány 300 millió frank értékű repülőgépet vásárol az Egyesült Államokban. A baloldali lapok rámutatnak, hogy a francia repülőgépipar katasztrófáján keresztül félreérthetetlenül megmutat­kozik a Marshall-terv igazi arca: tönk­reteszi a csatlósállamok iparát és mi­nél nagyobb hasznot biztosit az ameri­kai nagyiparnak. Kivet professzor otthagyta Blumot — Miért vannak maguk itten? — Mert háborús bűnösök voltunk. — És miért élnek ilyen jól? — Mert még most is azok vagyunk. A Leon Blum-téle Szociáldemokrata párt kizárta soraiból Paul Rivet világ­hírű egyetemi tanárt, a párisi Ember­tani Múzeum igazgatóját. A nagy tu­dós ugyanis hátatfordított a szocialis­táknak és a parlament baloldali ellen­állási csoportjához csatlakozott. De nem Rivet az egyetlen, aki Blumot ott­hagyta. Ricard, Charente megye párt­titkára kilépett a pártból, ezenkívül a vidéki szervezetek vezetői közül igen sokan. Ricard kijelentette, hogy a köz­ponti vezetőség nem hallgatja meg n nép kívánságait és résztveszt az impe­rialista háborús előkészületekben. Ér'k az imperialisták vetése Franco gyarmatokat követel Madridból jelentik: Franco étvágya megnőtt. A spanyol külügyminiszté­rium szóvivője közölte, hogy Martin Artajó külügyminiszter bejelentette igé­nyét Mikronézia egyes szigeteire. A külügyminiszter magyarázatként hoz­zátette, hogy Francőék a Marianna szigetcsoport Saipan, Nyugat-Karolina szigetcsoport Yap szigetét és a Palao szigetcsoportot követelik maguknak. Spanyolország 1899-ben Németország­nak eladta ezeket a szigeteket, de bizo­nyos fenntartásokkal. Most, hogy Né­metország már — Francőék kifejezése szerint ,,nem létezik" — Franco „vissza akarja csinálni" az üzletet. T'tkos jel a konyhaedényeken Az amerikaiak szolgálatában álló kí­nai cselédek között sajátságos képírás alakult ki, amelyet csak ők értenek. Ezeket a furcsa jeleket konyhaedé­nyekre, falakra rajzolják, így értesítik utódaikat, müven a hely, ahol szolgál­nak. A kiz.^kmánvoló munkáltatónak hü leírását találja meg a belépő cseléd ezekből a hieroglifákból. Megtörtént, hogy egy sanfranciscói házban az első nap felmondott a szobalány, mert a hátrahagyott jelekből megtudta, hógy a7 asszony perlekedő, riphfrpn fizet, so­kat dolgoztat és r" w i emberszám­ba a kinait. A VONAT ABLAKAI MELLETT, hol dúsan zöldelő oázisok, rózsa- és gyümölcsöskertek, gyapotföldek su­hannak el, hol nem látni mást, mint j az izzó napfényben szikrázó kietlen , siyatadot. Turkméniában vagyunk, J a legsivatagosabb középázsiai szovjet 1 köztársaságban. A vonat gyakran ro­bog át. szélesebb, majd keskenyebb , csatornák felett. Ezeknek az ötéves , tervek alatt épült csatornáknak, itt­ott valóságos kis folyóknak köszön­heti a turkmén nép, hogy országában mind kevesebb a sivatag és mind gyakrabban tűnnek fel a láthatáron a zö'de'ő oázisok. A nép ajkán új dal szültett: ,,Sztálin adott vizet ne­künk — megmentette az életünket". Kétszer is át kell szállnunk, míg útunk végcé'jához, egy istenbátamö­gött fekvő telepen épült gyapotkísér­leti állomáshoz értünk. A kísérleti á lem ás épülete park közepén áll. E;;yideig — vasárnap lévén — te­remlett lelket sem látunk. Végül az egy k sétányon egy idősebb férfi kö­zeledik fe'énk. — Beszéüietnénk Számárkin. elv­társsal? — Én vagyok az. A SZÍNES GYAPOT ÉRDEKEL bennünket — mondjuk — és feltét­lenül meg szeretnénk ismerkedni Max-menkóval, a kísérletek vezető­jével. Számárkin elszalasztott egy fiút Maximenkóért, s addig is bevezetett az épületbe. A telep teljes neve: ..A Tudomá­nyos Egyesületek Gyapotkutatási In­tézetének Gyapot-Lucerna Kísérleti Allomááa." Amint hallják, elvtársak — mosolyogta el magát — egyszerű és rövid. Az állomást 1925-ben ala­pítottuk. Az íróasztalon hatalmas, fehér gyapo eerje feküdt, rajta egy táb­lácska: 2—0—3. — Ez volt a mi első zsengénk. De mutatok érdekesebbet is — kihúzta az asztalfiókot és erősrostú, zöld szí­nű gyapotot vett elö. Másodpercekig némán néztük, hiszen eddig még so­ha másféle gyapotot, mint fehéret, nem láttunk. Végül útitársam törte meg a csendet. — Valóban így terem a gyapot? Nincs megfestve? SZÁMÁRKIN EGY SZÓT SEM SZÓLT, tá^át húzott elö, zöldes, vöröses, ké­kes, szürkésbarna és piros gyapot­mintákkal. — A gyapotföldeken is megtalál­hatjuk ezeket a színeket? — kérdez­tem. — A földeken ma még csak zöld és szürkésbarna gyapot terem. A többi egyelőre kísérleti minta. Itt tartottunk, amikor magas, nap­barnított arcú, ébenfekete hajú fia­talember lépett a szobába. Max>­menko. a színes-gyapot kísérletek vezetője. Amíg ő él nem kezdte a munkát itt, a távol Turkméniában, a tudósok azt gondolták, hogy egy­egy ném fehér gyapotcserje csak a természet játéka. Maximenko azon­ban, miután elvégezte a mezőgazda sági főisko'át és sokáig . tanulmá­nyozta Darwint és Micsurint, komo­lyan hozzálátott a kísérletezéshez, hogy olyan színes gyapotot termesz­szen nagy tömegben, amiből minden festés nélkül színes szövetet lehet készíteni. Elhagytuk az épületet és Maxi­menko ajánlatára elindultunk a gya­potföldek felé. Útközben elmesélte az elmúlt hat év történetét. Nehéz és fáradságos évek voltak. KÜLÖNBÖZŐ GYAPOTFAJTÁKAT KERESZTEZTEM — mondotta, — úgy, hogy egyiknek a virágporát átvittem a másikra. A kü.önbózö cserjék százait és ezreit p.óbáltam ki. Hónapok, évek teltek el s még mindig nem jutottam ered­ményre. De a kitartást végül is siker koronázta. Az egyik egyiptomi gya­potíajta tokja és rostjai zöldes szí­nűakké váltak. Sovány eredmény v o; t. Ezer növény közül csak 25 tar­totta meg a színét. De ha huszonöt­nél sikerült, — gondoltam — sikerül majd a többinél is. Elültettem a zöld gyapotot. Amikor eljött az aratás ideje, — az eredmény lesuitó volt. Seiejtes volt a termés. Sokan abba­hagyták volna a kísérletezést, e­azonban tudtam, hogy Micsurin es Liszenko ugyanilyen meggondolás alapján sikert tudott elérni. Igv is lett. A harmadik generáció, az „uno­ka" már nagyszüleibe ütött. A kísér­let sikerült. — Ezután már könnyebben ment a munka. A következő cél a szín tartósságának fokozása volt. A gya­pot színe tudniillik nem volt egyen­letes. Hol erösebb, hol halványabb. Ekkor szerencsés véletlen jött a se­gítségemre. A következő évben meg aratás előtt kimentem a földekre. Túrelmeťen voltam és egymásután nyitottam ki az éretlen cserjéket. Aratáskor az eredmény a következő volt: azok a gyapotcserjék, melyeket nem nyitottam fel előzőleg, zöld szí­nűek voltak, melyeket idő előtt tör­tem fel, fehérek maradtak. így jöt­tem rá. hogy milyen döntő hatása van a napsugárnak. Végül is az ország elé léphettem az új eredménnyel: tökéletes 7öld és | szürkésbarna gyapotot tudunk ter­meszteni. SZÖVETET IS LEHET KÉSZÍTENI ebből a gyapotból? — kérdeztem még mindig egy kis titkolt bizal­1 matlansággal. Maximenko rácsapott tiszta és szépfényü, de már viseltes zöld szí­nű nadrágjára. — Ezt az első termésből szövet­tem. Előbb tog leszakadni rólam, 1 mintsem hogy színét veszítené. Elindultunk visszafelé és az út ka­; nyarulatánál még egy pillantással el­t búcsúztunk a színes gyapotföldektöl. i Nehéz volt elbúcsúzni a látványtól, a fehér mezőben húzódó széles zöld és barna sávoktól s az itt-ott tarkálló vöröses, kékes, rózsaszínű és sárga j fo'tok tói. Búcsúzáskor Maximenko ezt mond­ja: — A szivárvány összes színeiben fogunk gyapotot termeszteni. Most még csak két szin tökéletes, de a többit is ki'ermeszljük. Csak dol­gozni kell rajta! J. Vagi bin riportja nytftaán.

Next

/
Thumbnails
Contents