Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-29 / 5. szám

Kčs 3* t&C&EftS ZLOYÄKI AI NIÄGYA R D O LGOZÓK HE TILAPJA Bratislava, 1949 január 29. © II. évfolyam (1949) 5. szám. „Sokáig lesz, sokáig tart még? A régi sors a régi átok? Késlekedő, tunya, vörös Nap Hozzád kiáltok!.. ŠIROKÝ: Az Ötéves terv — út a Szocializmushoz A Szlovenszkói Kommunista Párt Központi Bizottsága január 24. és 25-én Sliač fürdcn ülést , tartott, ame­lyen többek között § roký m'niszter­elnökhelyettes, a Szlovenszkói Kom munista Párt elnöke hatalmas és méyreható beszédet mondott. Beszéde bevezetésében Široký kor­mányelnökhelyettes elsősorban a kétéves terv szlovenszkói eredmé­nyeivel foglalkozott és hangsúlyoz­ta, hogy az ipari termelés nagyará­nyú növekedése egyrészt a tervgaz­dálkodás óriási előnyeit igazolja és bizonyítékát nyújtotta annak, hogy a termelő erőket gyorsabban tudja fej 1 esz ten', mint a kapitalizmus. Ez a tény másrészt igazolja azt is, hogy a kapitalista ura^m ideiében óriási erők maradtak kiaknázatlanul. A Szlovenszkói Kommunista Párt elnöke beszédében rámutatott arra is, hogy különösen a dolgozók élet­színvonal emelkedett nagymérték­ben. A kétéves tervben az általános fogyasztást csak terveztük és maga a törvény csupán arra szorítkozott, hogy megállapította, milyen fejadag es k minden lakosra. Volt?k ugvan hiányok, de már ma megállapíthat­juk, hogy a cipő és ruha terén az ál­talános fegvasztás Szlovenszkón az 1?47. évi 4 763 ftOO-ról 7.538 OOO.OOÖ­ra emelkedett 1943 ban, a dohányfo­gyasztás 2,089,000.000-ról felemelke­dett 2 439 000.000 ra. Ezzel szemben az italok fogyasztása közel 6 milli­árdról 3,719 millióra csökkent. Az álta^nos használatra nagy befolyá­sa lesz a nemrégen bevezetett kettős­árrendszernek is, továbbá az általá­nos adó bevezetésének, valamint a dolgozók előnvbeli ellátásának. A fo­gyasztásban is az a jelszó érvénye­sül, hogy: Mindenkinek az érdeme szerint jár árú. A szabad piac beve­Ázsiában... Európában Kína köztársasági elnöke, a hír­hedt Csankajsek lemondott elnöki ál_ lásáról és a kucm'ntang haderők pa­rancsnoki tisztségéről. Tette ezt ál- i lítólag azért, hegy megkönnyítse a J béketárgyalásokat a győzelmesen I előnyomuló népi demokratikus erők \ és a még ez«deig a kuomintang párt i uralma alatt álló Kína között. Az j amerikai dcllár-'mperial ;zmus zseldl jában álló Csankajsek lemondása ter-* mcszetes következménye annak a ki-^ hatásaiban i^cg kellőképpen fel nem m'rhető örténe'mi fortu'atnak, mely új korszakot nyit egy 450 mi 11'ós j nép életében: a haladás, a demckrá_? cia, a szocializmus korszakát. Ez a nagy történelmi esemény £ amnban nemcsak a kínai nép ügye. | A haladó és a szccialsta erők győ-| zelme ebben a rtpgy ázsiai biroda­lomban egyúttal súlyos veresége an- » n?k az amer kai imoeriplízmusnrk, | tmly egyre arcátlanabbul avatkozik I be le más ál*amck belügyeibe. Az $ amerikai tőkések mohósága nem új­krlctü. Ugyanaz a vágy, mely évtize­deken át AngPát ösztökélte újabb és újabb népek le'gárására, gyarmati birodalmának növelésére, ma Ame- * r'ka dcllárk ;rálya ;t sarkalja bascnió kalandokra. Természetesen ez renge­teg bonyodalmat, állandó nemzetkö­zi feszültséget és háborús veszélyt jelent a világ dolgozó' számára. Az imncrial'sta rablók, ak'k érdekeik vér'e'mére és bódító célia'k elérésére hol az egyik, hol a más'k érdekcso­porttal szövetkeznek, gyakran hajba k?pnrk a zsákmány felett és ha ki­merítették a diplomáciai kiizdelrm összes csclfcgásait, véres háborúkba kerget k bele a békeszerető népeket. „A kapttal'^mus a gvarroati eJnvo­mis világrendszerévé fejlődött — ír­ja a nagy Lenin már 1920-ban —. világrendszerévé annak, hogy a föld lakosságának óriási többségét ma. reknvi „előrehaladott"' ország pénz­ügyileg megfojtja. Ennek a „zsák­mánynak" a felosztása pedig 2—3 vi­lágot uraló, állig felfegyverzett rabló (Anglia, Amer'ka, Japán) közt megy végbe, ak'k a m a e u k zsáHnánvá­r»ak fe'o^tása végett folyó saját háborújukba berántják az egész föl­det." Évtizedek óta folyik a harc a kínai piacokért, a kínai kubk olcsó mun­kaerejéért, Kína természeti k'ncsei­ért. Amerika azonban nem a saiát hadseregével, nem á!l*mn' vl'rár í»i éle­té v k és vérének rel"ldozásá al ig'e. kezett megvetni lábát Kína terüle­tén. Hadserege helyett dollárjait sn'»7í>'ősította. Talált m«»r"'?«*-olható k'nai renegátakat, ak'k évekig tar;, tó, s°iát nénük ellen folytatott gvil lco« bábo rúb*»íi pusztították l^'áiiifc földiét, tették koldússá és hajlékta­lanná népüket. Az amerikai dollár­jmrt^r'alizmus .zsoldosa, Csankaí^V. ti­? 1"*s példánya ezeknek a renegá. toknak. Csarkaisek és amerikai kenyér­adó' f»z^r»*»an gazda nélkül csinálták g s^madást. A s7ab?ils^ n' s''prptő kr 11" i né« nem volt ha^n^ó az pme. r ?tr"i rabszolfáia lenn'. Éve­k' w tartó s" í, rós és áldozatos harcok felőrölte az ellenforradalom e^ő't és m»» döntő csanásait mé­ri a pvűlölt ellenségre. Kína néne g'fbad lesz, hogy példaképül szol­gél ion a többi gyarmati és félgyar­ir»*ff h*>«rv«ti kell Ir^áz­n :ck az ;degen igát. hogyan kell a gyakorlatban megvaló«ítan»ok a né­pek önrendelkezési jogát, horvan kell megtalálmok az utat egv iobb, tökéletesebb társadalmi rend felé. A pľoiytatás & % oldal L liasábján) zetése a lakosság többségében nagy megértésre talált, különösen a mun­kásosztály és az apró és közepes földművesek fogadták rokonszenv vei. Az eddigi tapasztalatok bizonyít­ják, hogv lakosságunk e rétegei tel­jes . mértékben kihasználják a sza­bad p'ac előnyeit és tartalékjaikat igyekeznek kiegészíteni. A kétéves terv fejlődéséből vilá­gosan látszik, hogy a gazdasági fej­lődéfS tempója Szlovenszkón gyor­sabb, m'nt a cseh országrészekben 1 és ennek következtében a marx­leninista nemzetiségi politika elvei­nek szellemében a terv további tel­jesítésében eléri azt, hogv Szloven­szkó szociális és gazdasági színvo­nala fokozatosan emelkedni fog az egész csehszlovák lakosság boldogu­lásának emelkedésével. A kormányelnökhelyettes beszéde további során foglalkozott az ipari termelés problémáival és megállapí­totta. hogy a nagyobb termelőkéoes­ségért folytatott harc további előre­haladásunk központi kérdésévé vált ; és különösen Szlovenszkón az üzemi bizottságok és üzemi tényezők leg­fontosabb problémájává lett. A ma­gasabb termelésért folytatott harc korkrét küzdelem, melvet. m'nden üzemben, minden műhelyben a tény­leges helyzet alapján, konkrét mó­don kell teljesíteni. Š^oký kormány­elnökhelyettes beszédében megemlí­tette, hogy ezt az emelkedést több­féleképpen lehet elérni. Ezzel kap­csolatosan szólt a bérek és fizetések fejlődéséről, mely kérdés a tervgaz­dálkodás alapvető problémája. A ter­melőképesség emelése, központi kér­dése a szöc'alista versengé cnek is. Tervgazdálkodásunk a kezdeménye­zésre, a dolgozók munkalelkesedésé­re támaszkodik és enélkül, százezrek és milliók buzdítása nélkül a szocia­lizmus ügyéért a tervek holt szá­mokká merevednek. ' A kezdeményezés, a dolgozók lel­kesedése, alkotó lendületük konkrét módon nyer kifejezést a szocialista versengésben. A kétéves tervben ez a versengés nem érte el a megkívánt fejlődést és nagyon sok üzemi bi­zottság úgy tek :ntett erre a versen­gésre, mmt valami másod- vagy har­madrendű dologra és a kommunisták nem szűntek meg saját munkahelyü­kön ennek a versengésnek úttörői és szervezői lenni Ezzel szemben nem szabad lebecsülni azokat az eredményeket, amelyeket hiányok ellenére e 1 értünk. Pártunk alapvető feladata ennek a szocialista versen­gésnek a fejlesztése éspedig nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdálko­dásban, az építkezési iparban és ál talában gazdaságunk és közigazgatá­sunk minden ágazatában. Ebbe a szocialista versengésbe a dolgozók százezreit kell bekapcsolni. M'nden alkotó kezdeményezésnek érvénye­süli ke 1! be^ne. Olyan versengés ez, mely elősegíti minden emberi és anyagi erő mozgósítását a fejlődés érdekében. A szocialista versengés ennek helyes szervezése, fejlesztése és konkrét megvalósítása a párt or­gánumok elsőrendű feladata, még­pedig legfőképoen az üzemi b'zott­ságoké. A sajtó, a rádió, a film, az egész propaganda, minden eszközzel segíteni köteles a szocialista versen gés feilődését és ezért ismernie keH termelünk problémáit, tanulmá­nyoznia kell a munka új módszereit, melyekkel hivatását a mai időkben teljesítheti. Beszéde további során Široký kor­(Folytatását lásd a túloldalon) Megadta magát az eszekkínai Koiminíarg-haderö Lemondott a burmai kormány A Reuter-iroda nankingi jelentése szerint Fu-Cso-Ji tábornok,' az észak­kínai Kuomintang-haderők pa­rancsnoka lemondott és az általa ellenőrzött terület felett a ha­talmat a néphadseregnek adta át Nanking! je^ntés szerint a nép­hadsereg 11 oszlopban készül a Jang­ce folyó áť égésére. A Kuomintang­haderő folytatja a Jangce vidékének kiürítését. Tai-Csing és Tai-Csien körzetéből szintén elmepekültek a kormánycsapatok. A Kuomintang vezetőkörökben nagy zűrzavar uralkodik. Csang-Kai Sek lemondása közvetlen környeze­térek azonnali szétbomlását ered­ményezte. Szun-Fo miniszterelnök £s be­jelentette lemondását. Ugyancsak lemondott Soeng bankár Oang-Kai Sek sógora, Kanton kor­mányzója. Li-Csung Jen, aki Csang­Kai-Sek távozása óta az elnöki tisz tet betö'ti, szombaton háromtagú küldöttséget jelölt k' a győzelmes néphadsereggel való béketárgyalások megkezdésére. A M arshall-^ segély 6 6 körüli ellentétek miatt felborultak a „nyugateurópai egységedről folytatott tanácskozások Londonból jelentik: az úgyneve­zett nyugateurópai egységről folyta­tott párizsi tanácskozások eredmény­telenül végződtek. A nyugateurópai egységtanács­kozásokat a Marshall „segély" körüli ellentétek borították fel. Az angolok az úgynevezett Európai Gazdasági Együttműködési Szerve­zet megteremtése óta állandóan ar ra törekedtek, hogy lehetőleg egv® magukban és nem mint a Marsh all­segélyben részesülő egyik tagállam álljanak szemben as amerikaiakkal. Ez elképzelésük szerint módot nyuj tott volna rá, hogy Anglia a többi Marshall-ország rovására oldja meg gazdasági válságát. Ez az angol terv a nvugateurőpai országok, különö­sen Franciaország és a Benelux-álla­mok részéről ellenzést váltott ki. Párizsi jelentés szerint egyébként a svéd kormány elhatározása, hogy nem csatlakozik az Atlanti szer­ződéshez, egyre szélesebb hullámokat ver fel és határozottan erősíti a szerződés ellenzőinek tábor?* A békeküldöttség tagjai Csang-Csur v lt miniszterelnök, Csang Csi-Csüng tábornak és Sao-LiCse tábornok. A nanking' m'n'szterek nincseneb abban a helyzetben, hogy alkudoz­zanak — állapítia meg a Times ve zércikke. A Daily Telegraph rámu­tat, hogy a néphadsereg óriási győ­zelmet aratott, amelvnek elkerülhe tetlenül hatása lesz Malájföld, Indo* nézia és India népeinek állásfoglalá­sára. Párizsi politikai megfigyelők sze rint a kínai események kihatása Bur mában is megmutatkozik, ahol a kormány pénteken lemondott Jáva holland megszállta területén a szabadságharcosok nagy területe­ket foglaltak el és súlyos harcok árán folytatják előnyomulásuk at. Je'lemző egyébként, hogy —- prá­gai jelentés szerint — a Holland Szocialista Párt titkos memorandu mot küldött a külföldi „szocialista" pártoknak és „bizonyos szocialista kormánvok'-'ak" is. Ebben védi a holland kormány indoné­ziai tevékenységét. A külföldi szocialisták „tájékozatla nok" és ezért ítélik el a holland szo­cialistákat — írják a memorandum­ban. A hol 1 an dok bevall iák, hogy „az indonéziai politika tulajdon képpen nem más. m'<nt amit a franc'ák Indokínában, az ango­lok pedig Malájföldön folytat­nak. BARSI IMRE; Régi Hun leqendóK el'en óh kelj fel, szent Vö­rös Nap!" irja Ady Endre kétségbe­esett vágyakozásában az egyre ké­ső, újra és újra elsikkadd forrada­lomhoz. És ezt az Adyt akarták ne­ves és névtelen újságírók, Révész Bélák, Földessy Gyulák és minden­féle human" sták ellopni, Lisaját.'ta­ni. Pedig hiába minden hamisító szándék! Ady nem volt exaltált del­nők erotikus lantosa, nem a sírók költője. Az Endre Lászlók költője Igazán nem! Nem útszéli humanista és nem is ,-elefántesonttorony-lakó". Hatvany Lajosnak így felel: „A tolakodó gráciát ellöktem, Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem." És leteszi a forradalmi esküt: „Zsinatokat doboltam hogyha tetszett S parancsoltam élükre seregeknek J Hangos Dózsát, szapora Jaques Bonhömme-ot." Igen! Forradalmár volt és vátesz. Aki a 30 milliós Magyar birodalom lázálmában élő kortársai között egyedül látta a dolgok lényegét. És aki egyedül, magányosan vívta har­cát a magyar sovinizmussal és a magyar imeprialista irányzatokkal. Ignotus, Osváth, Hatvani, Jászi és Garami, mind elmaradtak mögötte. Ezeknek a nyugati burzsoá rend volt a céljuk, míg Ady a népi demokra­tikus forradalom hívei és harcosa volt, Ady Endre tisztán látta, hogy a polgári radikalizmus Magyaror­szágon nem elegendő: „Nálunk a harmadik rend győzelmet sem ara­tott és máris lejárta magát, de emellett a feudalizmus majdnem olyan, mint Dózsa György idejé­ben ... Nekünk elől kell kezdeni a dolgot, az első rendnél, aztán a má­sodiknál és a harmadiknál végre ... arisztokráciával, klérussal és a ki­szipolyozó tőkével egyszerre kell vé­gezni." Kimondotta-e már valaha egy nem marxista ily klasszikus módon a proletárforradalom szüksé­gességét, mint Ady Endre?! Hogy Ady Endre sem vált a mun­kásosztály akkori hivatalos pártjá­nak harci lobogójává, annak a szo­ciáldemokrata pártbonzok Bern­stein-féle opportunizmusa és hájas polgári gondolkodásuk páni félelme és igazi radikális forradalmár elől volt nagy részben az oka. Mert még a szociáldemokrata párt is csak uszály hordozó ja volt a kapitalizmus és maradvány hűbériség nászának, Sajnos, Magyarországnak nem volt Leninje, aki ott állt Gorkij mellett, hogy tudatosítsa Adyban, amit ő zseniálisan, ösztönösen érzett és tudott. Ezért nem tudta Ady megtenni azt a b'zonvos egy lépést a marx-leninizmus forradalmi elmé­letéig. Ady, habár csak ösztönösen, egy leninizmus szellemében látta, hogy a népidemokratikus forrada­lom főkérdése a parasztkértlég. Per­sze nem „népiesen". Amikor Ady a parasztforradalomról beszél, akkor egy demokratikus népiforradalom egészére gondol* amelynek a pa­rasztforradalom szerves része. Hogy a parasztság népforradalmi ereje híjjával ne legyen a vezetés­nek, a nemzet és nép egyesítő új vezető osztályát kereste Ady Endre. A polgárságra nem építhetett. „Ná­lunk egy gyenge, gerinctelen, urizá­ló hajlamú polgárság termett amely­nek se ereje, se tehetsége nem volt még annyi sem, hogy a sült galamb bekapására kitátja száját." Keresés körben a munkásosztályon nyugo­dott meg tekintete és ennek a ráta­lálásnak adott hangot, mikor azt mondta a forradalmi proletariátus­nak: „Csák Máté földjén ti vagytok az Isten!" Tizenkét millió magyar és asszi­milált közt esak ő látta egyedül tisztán a munkásosztály nemzet ve­zetésre való elhivatottságát. Be­ismeri. tudja, ő nem mehet velük a harcba: „Én beteg ember, Csupán csak várok Vitézlő harcos nem lehetek, De szíveteket megérdemeltem, Veletek száguld, vív, újjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok." Ez az igazi Ady és ez a z Ady a miénk! (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents