Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)
1949-01-29 / 5. szám
Kčs 3* t&C&EftS ZLOYÄKI AI NIÄGYA R D O LGOZÓK HE TILAPJA Bratislava, 1949 január 29. © II. évfolyam (1949) 5. szám. „Sokáig lesz, sokáig tart még? A régi sors a régi átok? Késlekedő, tunya, vörös Nap Hozzád kiáltok!.. ŠIROKÝ: Az Ötéves terv — út a Szocializmushoz A Szlovenszkói Kommunista Párt Központi Bizottsága január 24. és 25-én Sliač fürdcn ülést , tartott, amelyen többek között § roký m'niszterelnökhelyettes, a Szlovenszkói Kom munista Párt elnöke hatalmas és méyreható beszédet mondott. Beszéde bevezetésében Široký kormányelnökhelyettes elsősorban a kétéves terv szlovenszkói eredményeivel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy az ipari termelés nagyarányú növekedése egyrészt a tervgazdálkodás óriási előnyeit igazolja és bizonyítékát nyújtotta annak, hogy a termelő erőket gyorsabban tudja fej 1 esz ten', mint a kapitalizmus. Ez a tény másrészt igazolja azt is, hogy a kapitalista ura^m ideiében óriási erők maradtak kiaknázatlanul. A Szlovenszkói Kommunista Párt elnöke beszédében rámutatott arra is, hogy különösen a dolgozók életszínvonal emelkedett nagymértékben. A kétéves tervben az általános fogyasztást csak terveztük és maga a törvény csupán arra szorítkozott, hogy megállapította, milyen fejadag es k minden lakosra. Volt?k ugvan hiányok, de már ma megállapíthatjuk, hogy a cipő és ruha terén az általános fegvasztás Szlovenszkón az 1?47. évi 4 763 ftOO-ról 7.538 OOO.OOÖra emelkedett 1943 ban, a dohányfogyasztás 2,089,000.000-ról felemelkedett 2 439 000.000 ra. Ezzel szemben az italok fogyasztása közel 6 milliárdról 3,719 millióra csökkent. Az álta^nos használatra nagy befolyása lesz a nemrégen bevezetett kettősárrendszernek is, továbbá az általános adó bevezetésének, valamint a dolgozók előnvbeli ellátásának. A fogyasztásban is az a jelszó érvényesül, hogy: Mindenkinek az érdeme szerint jár árú. A szabad piac beveÁzsiában... Európában Kína köztársasági elnöke, a hírhedt Csankajsek lemondott elnöki ál_ lásáról és a kucm'ntang haderők parancsnoki tisztségéről. Tette ezt ál- i lítólag azért, hegy megkönnyítse a J béketárgyalásokat a győzelmesen I előnyomuló népi demokratikus erők \ és a még ez«deig a kuomintang párt i uralma alatt álló Kína között. Az j amerikai dcllár-'mperial ;zmus zseldl jában álló Csankajsek lemondása ter-* mcszetes következménye annak a ki-^ hatásaiban i^cg kellőképpen fel nem m'rhető örténe'mi fortu'atnak, mely új korszakot nyit egy 450 mi 11'ós j nép életében: a haladás, a demckrá_? cia, a szocializmus korszakát. Ez a nagy történelmi esemény £ amnban nemcsak a kínai nép ügye. | A haladó és a szccialsta erők győ-| zelme ebben a rtpgy ázsiai birodalomban egyúttal súlyos veresége an- » n?k az amer kai imoeriplízmusnrk, | tmly egyre arcátlanabbul avatkozik I be le más ál*amck belügyeibe. Az $ amerikai tőkések mohósága nem újkrlctü. Ugyanaz a vágy, mely évtizedeken át AngPát ösztökélte újabb és újabb népek le'gárására, gyarmati birodalmának növelésére, ma Ame- * r'ka dcllárk ;rálya ;t sarkalja bascnió kalandokra. Természetesen ez rengeteg bonyodalmat, állandó nemzetközi feszültséget és háborús veszélyt jelent a világ dolgozó' számára. Az imncrial'sta rablók, ak'k érdekeik vér'e'mére és bódító célia'k elérésére hol az egyik, hol a más'k érdekcsoporttal szövetkeznek, gyakran hajba k?pnrk a zsákmány felett és ha kimerítették a diplomáciai kiizdelrm összes csclfcgásait, véres háborúkba kerget k bele a békeszerető népeket. „A kapttal'^mus a gvarroati eJnvomis világrendszerévé fejlődött — írja a nagy Lenin már 1920-ban —. világrendszerévé annak, hogy a föld lakosságának óriási többségét ma. reknvi „előrehaladott"' ország pénzügyileg megfojtja. Ennek a „zsákmánynak" a felosztása pedig 2—3 világot uraló, állig felfegyverzett rabló (Anglia, Amer'ka, Japán) közt megy végbe, ak'k a m a e u k zsáHnánvár»ak fe'o^tása végett folyó saját háborújukba berántják az egész földet." Évtizedek óta folyik a harc a kínai piacokért, a kínai kubk olcsó munkaerejéért, Kína természeti k'ncseiért. Amerika azonban nem a saiát hadseregével, nem á!l*mn' vl'rár í»i életé v k és vérének rel"ldozásá al ig'e. kezett megvetni lábát Kína területén. Hadserege helyett dollárjait sn'»7í>'ősította. Talált m«»r"'?«*-olható k'nai renegátakat, ak'k évekig tar;, tó, s°iát nénük ellen folytatott gvil lco« bábo rúb*»íi pusztították l^'áiiifc földiét, tették koldússá és hajléktalanná népüket. Az amerikai dollárjmrt^r'alizmus .zsoldosa, Csankaí^V. ti? 1"*s példánya ezeknek a renegá. toknak. Csarkaisek és amerikai kenyéradó' f»z^r»*»an gazda nélkül csinálták g s^madást. A s7ab?ils^ n' s''prptő kr 11" i né« nem volt ha^n^ó az pme. r ?tr"i rabszolfáia lenn'. Évek' w tartó s" í, rós és áldozatos harcok felőrölte az ellenforradalom e^ő't és m»» döntő csanásait méri a pvűlölt ellenségre. Kína néne g'fbad lesz, hogy példaképül szolgél ion a többi gyarmati és félgyarir»*ff h*>«rv«ti kell Ir^ázn :ck az ;degen igát. hogyan kell a gyakorlatban megvaló«ítan»ok a népek önrendelkezési jogát, horvan kell megtalálmok az utat egv iobb, tökéletesebb társadalmi rend felé. A pľoiytatás & % oldal L liasábján) zetése a lakosság többségében nagy megértésre talált, különösen a munkásosztály és az apró és közepes földművesek fogadták rokonszenv vei. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogv lakosságunk e rétegei teljes . mértékben kihasználják a szabad p'ac előnyeit és tartalékjaikat igyekeznek kiegészíteni. A kétéves terv fejlődéséből világosan látszik, hogy a gazdasági fejlődéfS tempója Szlovenszkón gyorsabb, m'nt a cseh országrészekben 1 és ennek következtében a marxleninista nemzetiségi politika elveinek szellemében a terv további teljesítésében eléri azt, hogv Szlovenszkó szociális és gazdasági színvonala fokozatosan emelkedni fog az egész csehszlovák lakosság boldogulásának emelkedésével. A kormányelnökhelyettes beszéde további során foglalkozott az ipari termelés problémáival és megállapította. hogy a nagyobb termelőkéoességért folytatott harc további előrehaladásunk központi kérdésévé vált ; és különösen Szlovenszkón az üzemi bizottságok és üzemi tényezők legfontosabb problémájává lett. A magasabb termelésért folytatott harc korkrét küzdelem, melvet. m'nden üzemben, minden műhelyben a tényleges helyzet alapján, konkrét módon kell teljesíteni. Š^oký kormányelnökhelyettes beszédében megemlítette, hogy ezt az emelkedést többféleképpen lehet elérni. Ezzel kapcsolatosan szólt a bérek és fizetések fejlődéséről, mely kérdés a tervgazdálkodás alapvető problémája. A termelőképesség emelése, központi kérdése a szöc'alista versengé cnek is. Tervgazdálkodásunk a kezdeményezésre, a dolgozók munkalelkesedésére támaszkodik és enélkül, százezrek és milliók buzdítása nélkül a szocializmus ügyéért a tervek holt számokká merevednek. ' A kezdeményezés, a dolgozók lelkesedése, alkotó lendületük konkrét módon nyer kifejezést a szocialista versengésben. A kétéves tervben ez a versengés nem érte el a megkívánt fejlődést és nagyon sok üzemi bizottság úgy tek :ntett erre a versengésre, mmt valami másod- vagy harmadrendű dologra és a kommunisták nem szűntek meg saját munkahelyükön ennek a versengésnek úttörői és szervezői lenni Ezzel szemben nem szabad lebecsülni azokat az eredményeket, amelyeket hiányok ellenére e 1 értünk. Pártunk alapvető feladata ennek a szocialista versengésnek a fejlesztése éspedig nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdálkodásban, az építkezési iparban és ál talában gazdaságunk és közigazgatásunk minden ágazatában. Ebbe a szocialista versengésbe a dolgozók százezreit kell bekapcsolni. M'nden alkotó kezdeményezésnek érvényesüli ke 1! be^ne. Olyan versengés ez, mely elősegíti minden emberi és anyagi erő mozgósítását a fejlődés érdekében. A szocialista versengés ennek helyes szervezése, fejlesztése és konkrét megvalósítása a párt orgánumok elsőrendű feladata, mégpedig legfőképoen az üzemi b'zottságoké. A sajtó, a rádió, a film, az egész propaganda, minden eszközzel segíteni köteles a szocialista versen gés feilődését és ezért ismernie keH termelünk problémáit, tanulmányoznia kell a munka új módszereit, melyekkel hivatását a mai időkben teljesítheti. Beszéde további során Široký kor(Folytatását lásd a túloldalon) Megadta magát az eszekkínai Koiminíarg-haderö Lemondott a burmai kormány A Reuter-iroda nankingi jelentése szerint Fu-Cso-Ji tábornok,' az északkínai Kuomintang-haderők parancsnoka lemondott és az általa ellenőrzött terület felett a hatalmat a néphadseregnek adta át Nanking! je^ntés szerint a néphadsereg 11 oszlopban készül a Jangce folyó áť égésére. A Kuomintanghaderő folytatja a Jangce vidékének kiürítését. Tai-Csing és Tai-Csien körzetéből szintén elmepekültek a kormánycsapatok. A Kuomintang vezetőkörökben nagy zűrzavar uralkodik. Csang-Kai Sek lemondása közvetlen környezetérek azonnali szétbomlását eredményezte. Szun-Fo miniszterelnök £s bejelentette lemondását. Ugyancsak lemondott Soeng bankár Oang-Kai Sek sógora, Kanton kormányzója. Li-Csung Jen, aki CsangKai-Sek távozása óta az elnöki tisz tet betö'ti, szombaton háromtagú küldöttséget jelölt k' a győzelmes néphadsereggel való béketárgyalások megkezdésére. A M arshall-^ segély 6 6 körüli ellentétek miatt felborultak a „nyugateurópai egységedről folytatott tanácskozások Londonból jelentik: az úgynevezett nyugateurópai egységről folytatott párizsi tanácskozások eredménytelenül végződtek. A nyugateurópai egységtanácskozásokat a Marshall „segély" körüli ellentétek borították fel. Az angolok az úgynevezett Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet megteremtése óta állandóan ar ra törekedtek, hogy lehetőleg egv® magukban és nem mint a Marsh allsegélyben részesülő egyik tagállam álljanak szemben as amerikaiakkal. Ez elképzelésük szerint módot nyuj tott volna rá, hogy Anglia a többi Marshall-ország rovására oldja meg gazdasági válságát. Ez az angol terv a nvugateurőpai országok, különösen Franciaország és a Benelux-államok részéről ellenzést váltott ki. Párizsi jelentés szerint egyébként a svéd kormány elhatározása, hogy nem csatlakozik az Atlanti szerződéshez, egyre szélesebb hullámokat ver fel és határozottan erősíti a szerződés ellenzőinek tábor?* A békeküldöttség tagjai Csang-Csur v lt miniszterelnök, Csang Csi-Csüng tábornak és Sao-LiCse tábornok. A nanking' m'n'szterek nincseneb abban a helyzetben, hogy alkudozzanak — állapítia meg a Times ve zércikke. A Daily Telegraph rámutat, hogy a néphadsereg óriási győzelmet aratott, amelvnek elkerülhe tetlenül hatása lesz Malájföld, Indo* nézia és India népeinek állásfoglalására. Párizsi politikai megfigyelők sze rint a kínai események kihatása Bur mában is megmutatkozik, ahol a kormány pénteken lemondott Jáva holland megszállta területén a szabadságharcosok nagy területeket foglaltak el és súlyos harcok árán folytatják előnyomulásuk at. Je'lemző egyébként, hogy —- prágai jelentés szerint — a Holland Szocialista Párt titkos memorandu mot küldött a külföldi „szocialista" pártoknak és „bizonyos szocialista kormánvok'-'ak" is. Ebben védi a holland kormány indonéziai tevékenységét. A külföldi szocialisták „tájékozatla nok" és ezért ítélik el a holland szocialistákat — írják a memorandumban. A hol 1 an dok bevall iák, hogy „az indonéziai politika tulajdon képpen nem más. m'<nt amit a franc'ák Indokínában, az angolok pedig Malájföldön folytatnak. BARSI IMRE; Régi Hun leqendóK el'en óh kelj fel, szent Vörös Nap!" irja Ady Endre kétségbeesett vágyakozásában az egyre késő, újra és újra elsikkadd forradalomhoz. És ezt az Adyt akarták neves és névtelen újságírók, Révész Bélák, Földessy Gyulák és mindenféle human" sták ellopni, Lisaját.'tani. Pedig hiába minden hamisító szándék! Ady nem volt exaltált delnők erotikus lantosa, nem a sírók költője. Az Endre Lászlók költője Igazán nem! Nem útszéli humanista és nem is ,-elefántesonttorony-lakó". Hatvany Lajosnak így felel: „A tolakodó gráciát ellöktem, Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem." És leteszi a forradalmi esküt: „Zsinatokat doboltam hogyha tetszett S parancsoltam élükre seregeknek J Hangos Dózsát, szapora Jaques Bonhömme-ot." Igen! Forradalmár volt és vátesz. Aki a 30 milliós Magyar birodalom lázálmában élő kortársai között egyedül látta a dolgok lényegét. És aki egyedül, magányosan vívta harcát a magyar sovinizmussal és a magyar imeprialista irányzatokkal. Ignotus, Osváth, Hatvani, Jászi és Garami, mind elmaradtak mögötte. Ezeknek a nyugati burzsoá rend volt a céljuk, míg Ady a népi demokratikus forradalom hívei és harcosa volt, Ady Endre tisztán látta, hogy a polgári radikalizmus Magyarországon nem elegendő: „Nálunk a harmadik rend győzelmet sem aratott és máris lejárta magát, de emellett a feudalizmus majdnem olyan, mint Dózsa György idejében ... Nekünk elől kell kezdeni a dolgot, az első rendnél, aztán a másodiknál és a harmadiknál végre ... arisztokráciával, klérussal és a kiszipolyozó tőkével egyszerre kell végezni." Kimondotta-e már valaha egy nem marxista ily klasszikus módon a proletárforradalom szükségességét, mint Ady Endre?! Hogy Ady Endre sem vált a munkásosztály akkori hivatalos pártjának harci lobogójává, annak a szociáldemokrata pártbonzok Bernstein-féle opportunizmusa és hájas polgári gondolkodásuk páni félelme és igazi radikális forradalmár elől volt nagy részben az oka. Mert még a szociáldemokrata párt is csak uszály hordozó ja volt a kapitalizmus és maradvány hűbériség nászának, Sajnos, Magyarországnak nem volt Leninje, aki ott állt Gorkij mellett, hogy tudatosítsa Adyban, amit ő zseniálisan, ösztönösen érzett és tudott. Ezért nem tudta Ady megtenni azt a b'zonvos egy lépést a marx-leninizmus forradalmi elméletéig. Ady, habár csak ösztönösen, egy leninizmus szellemében látta, hogy a népidemokratikus forradalom főkérdése a parasztkértlég. Persze nem „népiesen". Amikor Ady a parasztforradalomról beszél, akkor egy demokratikus népiforradalom egészére gondol* amelynek a parasztforradalom szerves része. Hogy a parasztság népforradalmi ereje híjjával ne legyen a vezetésnek, a nemzet és nép egyesítő új vezető osztályát kereste Ady Endre. A polgárságra nem építhetett. „Nálunk egy gyenge, gerinctelen, urizáló hajlamú polgárság termett amelynek se ereje, se tehetsége nem volt még annyi sem, hogy a sült galamb bekapására kitátja száját." Keresés körben a munkásosztályon nyugodott meg tekintete és ennek a rátalálásnak adott hangot, mikor azt mondta a forradalmi proletariátusnak: „Csák Máté földjén ti vagytok az Isten!" Tizenkét millió magyar és asszimilált közt esak ő látta egyedül tisztán a munkásosztály nemzet vezetésre való elhivatottságát. Beismeri. tudja, ő nem mehet velük a harcba: „Én beteg ember, Csupán csak várok Vitézlő harcos nem lehetek, De szíveteket megérdemeltem, Veletek száguld, vív, újjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok." Ez az igazi Ady és ez a z Ady a miénk! (