Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-22 / 4. szám

í 1949 január 22. 3­Bot tkaj LásalÄ Ä Lenin — ai alkotó Negyed évszázad telt el Vladimír Il­jics Lenin halála óta és mégsem vált ez a forradalmár, vezér, filozófus, politikus, nevelő és államfő törté­nelmi alakká a szó mindennapi ér­telmében. Emberek milliói járulnak a Szovjetunióból és az egész világ­hói évenként hozzá a Lenin-mauzó­leumba, úgy, ahogy gyermekek jár­nak az apai házba tanácsért, kipa­naszkodni magukat, ha nehézségek­be ütköznek. Ezért nem üres beszéd az, ha azt állítjuk, hogy Lenin nem vált történelmi alakká, itt van köz­tünk, mintha é'ne. Itt van, de nincs is a földön gyűlöltebb, félelmetesebb és s'eretettebb valak 5, mint a már huszonöt éve halott Vladimír Iljics. Len'nt gyűlölik mindazok, akik fél­nek az ő nagy müvétől — a világ összes rabszolgatartói. És szeretik öt mindazok, akik a szabadságért har­colnak, a kenyérért, az igazságnak a hazugság felett való győzelméért és az élet győzelméért a halál felett... Lenin hozzátartozik az életünkhöz, a ma emberének életéhez. Ha meg­láttok az újságban egy hírt, hogy új városokat építettek fel a Szovjet­unióban, hogy ott mindenkinek annyi élelem rut, mint sehol másutt a vilá­gon, akkor e mögött a hír mögött a huszonöt éve, halott Lenin áll, aki tanított építeni. Ha meglátjátok az újságban a hírt, hogy Kínában győ­selmesen menetel előre a néphad­sereg, hogy Franciaországban, vagy az Egyesült Államokban a darab ke­nyérért harcol a munkásság, akkor ezek mögött a hirek mögött Lenin áll, aki megtanította az elnyomottakat, a nyomorultakat harcolni és győzni. Megtudjátok, hogy kommunista tu­dósok munkájukban olyan eredmé­nyeket értek el, hogy megközelítet­ték a v ;lág megváltoztatását, akkor mindezek mögött szintén Lenin áll, aki tanított minket dolgozni és ar­ra, hogyan kell dolgozni! Mi, akik nem láttuk az élő Lenint, nem hal­lottuk az ö élő hangját, de akik tu­datára jöttünk, b'?gy hozzátartozik mindennapi életünkhöz, gyakran for­dulunk hozzá tanácsért, gyakran for­gatjuk könyveit, hogy így szóljon hozzánk: „Igen, így kell, helyesen cselekszel." Vagy hogy ezt mondja: „Nem, ne így cselekedj!" Nézzük Lenin fényképén a mun­kás és nagy gondolkodó zseniális fe­jét, ránk néznek a képről atyai, de egyúttal parancsoló szemei és azt kérdezzük, hogyan lehetséges, hogy egy ember, egy a milliók közül, aki legk'magaslóbb helyzetében is éppen olyan ember maradt, mint mindmki más, ilyen mérhetetlen nagy lett? Lenin nagy művet hozott létre, amire csak ő volt képes, mert sze­mélves adottságain, "csodálatos dol­gozó és gyakorlott agyán, személyi­ségének tisztaságán és személytelen áldozatkészségén kívül a gondolko­dás és elemzés marxista módszerére támaszkodott, ismerte és felhasznál­ta azt. Ezenkívül támasza volt még és tanult a dolgozó osztály alkotó erőitől, amelyeket mozgósított (ke­zét a munkásosztály ütőerén tartot­ta, Sztálin szer'nt) és saját erejét összekapcsolva a milliós tömegek erejével, beleékelve a gondolkodás marxista módszerét, létre tudta hoz­ni a lenini munkamódszert, munka­rendszert, amelyet nemcsak Lenin használt fel győzedelmesen, de győz ma is mindenkinél, aki tud ezzel a rendszerrel, ezzel a csodálatos szer­kezettel és fegyverrel bánni. Megpróbáljuk ezt megvilágítani e«y példával, mégped/g Lenin kato­nai parancsncki munkájával. Azért éppen ezzel, mert ez mutatja meg leginkább Lenint, mint a tömegek vezérét a forradalom legnehezebb időszakában. (Idézzük B. C. Friedl amerikai katonai szakértő, volt Mis­souri-i egyetemi tanár könyvéből: A háború és a béke elméleti alapjai az SSSR-b^n. Medicis kiadóhivatal. Pá­ris, 1945.): „Minden reggel, igen korán hallani lehetett Lem n gyors és ritmikus lép­teit a. még üres lépcsőházban, mikor lakásából a Tanács irodájába ment, ahol elnökölt. Asztalán már elő volt készítve a posta, távirati értesítések M különböző frontokról, mind külön borítékban. Gyorsan megnézte, mi minden van ott és mindjárt a kato­nai jeleuté&ekkel kezdett foglalkoa­f ni. Gyorsan olvasott, olyan gyorsan, hegy szinte lehetetlenségnek látszott ilyen rövid idő alatt csak elolvasni is, ami ott le volt írva." „De ez neki elegendő volt, hogy kívülről tudja az összes táviratokat. Később hallani lehetett, amint eze­ket szórói-szóra idézte, anélkül, hogj T egys;er is beléjük pillantana és szám­jegyeket is meglepő pontossággal idézett. Ha a táviraton a feladás és megérkezés órá;ja jelezve volt, bizto­sak lehetünk benne, hogy meg tudta volna mondani az órát és percet is. Természetesen tudta, hány kilomé­tert haladt előre, vagy vonult visz­sza melyik hadsereg, a vonatok szá­mát, a Vörös Hadsereg katonai lét­számát és az ellenséges hadsereg közkatoná nak és tisztjeinek létszá­mát, az ágyúk, puskák, vagonok, mozdonyok számét, a tartalék meny­nyiségét és úgy tudta ezt, mintha so­káig tanulgatta és ismételgette vol­na. Mérhetetlenül gyakorlott emlé­kezőtehetség és azonnali fe'fogóké­pesség szükséges ahhoz, emit ennek az embernek a mindent átfogó agy­veleje volt képes tartalmazni." így dolgozott tehát Lenin. És mi, középszerű emberek, ha ezt olvassuk, így szólunk: A zseniális Lenin tudott így dolgozni, de m't tegyünk mi, ho­gyan tanuljunk meg lenini módon do'gozm, ha nincs ilyen fejünk és ilyen emberfeletti képességünk? Meg kell tanulnunk Lenintől, úgy, ahogy megtanulták föle az orosz bol­sev'kiek ezrei és elsősorban az ő zse­n'ál s tanítványa, Sztálin, hogy állandóan tanulni kell, megismerni a mesterségünket, akár politikával fog­lalkozunk, akár az üzemben, a gép mellett. Meg kell ismerni a társa­dalmat, amelyben élünk. Megismerni az út elméleteit, amelyen járni aka­runk és tudni kell egyesíteni ezeket az elméleteket a mndennapi gya­korlattal. Az elmélet magában ha­lott, a gyakorlat önmagában, elmé­leti művelődés nélkül egy helyben való topogást jelent, l'j dolgokat el­sajátítani és azt a képességet, hogy meglássuk saját hibáinkat és kija­vítani azokat a munkában, erre ta­nít minket Leni n és kell tennünk mindannyiunknak. Tudni kell megítélni a problémá­kat, eseményeket, feladatokat asze­rint, hogy az adott pillanatban m'­lven jelentőségük van. Tudni, mi el­sőrendű és mi másodrendű, miben j rejlik a kérdés alapja és mi a mel­lékes. A dolgokat elemezni kell tudni. Látni a dolgokat nemcsak abban a formában és tartalomban, ahogyan a i adott pillanatban elénk tárulnak, de látni őket fejlődésükben, beha­tolni a dolgok eredetébe és abból meghatározna hogyan fognak tovább fejlődni. Az élet, az emberek és a társadalmak állandóan változnak, így tanít minket a dialektika és taní­tott Lenin. Azt tanította, hogy bíz­nunk kell a munkásosztály erejében. Gyakran, nagyon gyakran ment Le­nin az üzemekbe, gyakran összehívta a munkásokat és katonákat, hogy ta­nácskozzék velük, hogy tanuljon tő­lük és tanítsa őket. Ni m úgy tette ezt, mint sok úgy­nevezett „nagy politikus", mint hivatalos kötelességet, hogy fényképezzék ot a munkások * között, vagy a munkás gyerme­kével a karján, üres propagan­dának. Azért tette, mert szerette a dolgozó embereket és tudta, hogy egy kom­munista számára a legfontosabb megismerni a dolgozó tömegek véle­j ményét, vágya't és indítványait, j Nem maradt sok fénykép Lenin í után, még ma w óLnek * mus« A kínai néphadsereg fölszabadította Tiencsint A Reuter iroda jelentése megerő­síti, hogy a kínai népi haderő gyalogsága teljes rendben vonult be Tien­tsin belső negyedeibe, anélkül, hogy ellenállásba ütköznék. A néphadsereg tüzérsége szombatra virradó éjszaka szinte teljesen abba­hagyta az ágyúzást. Az amerikai olajtársaság tiencsini berendezéseit előzőleg telitalálat ér­te. Ennek nyomán óriási robbanás keletkezett, amely pusztító tüzeket okozott a környéken. Sanghájba érkezett jelentések sze­rint a népi haderő bevonulása Tien­csinbe teljes rendben folyik. Erős örségek biztosítják a középüle­teket s már megkezdődött a víz- és villamoserőmüvek helyreállítása. Megbízható jelentések szerint a ha­difoglyok száma körülbelül ötven­ezer. A kínai népi felszabadító csapatok elfoglalták a Nankingtól 190 kilo­méterre északra fekvő Hvajuan vá­rost. Hvajuan a Koomintang csapatok utolsó előretolt állása volt a j Hvaj folyó északi partján, Nan­j king külső védelmi vonalán, Spellman newyorki érse't baismarie. hogy Mindszenty felkéréséra közbeniárt a Szent Korona visszatartásáért — írja a IS'ew York H f raid Tribune A New York Herald Tribune pá­risi kiadásának hétfői száma közli azt a New Yorkból származó hírt, amely szerint Spellman bíboros va­sárnap nyilatkozatban jelentette ki, hogy 1947-ben Mindszenty egyenes felkérése közbenjárt az amerikai katonai hatóságoknál, hogy ne adják vissza a Szent Koronát a magyar köztársaságnak. Spellmann bíboros nyilvánosságra hozta ebben az ügy­ben előbb Patterson, majd később Kenneth Boyall államtitkárokkal, valamint „az ügyben érdekelt ma­gyarokkal" folytatott levelezését. Ezekben a levelekben Mindszenty kérésére Spellman azt javasolta az amerikai hadügyminisztériumnak, hogy a magyar Szent Koronát vagy szállítsák az USA-ba, vagy pedig adják át a Vatikánnak. 1947 augusztus 15-én Spellman vá­laszt kapott Pattersontól, aki tudat­ta vele. hogy minthogy az amerikai rendelkezések értelmében a Német­Órszágüan tál ált ereklyéket niitcs jo­gában másnak, mint az eredeti tu­lajdonos országnak visszajuttatni, Spellman kérését kénytelen volt a State Departementhez utalni azzal a megjegyzéssel, hogv illetékes hely gondosan tanulmányozza át. Az amerikai republikánus nagy- : töke „félhivatalosában" megjelent ! Speilman-vallomás különösen azért ! jellemző, mert a magyar illetékes ! hatóságok első hivatalos közi *ie j után a bíboros — mint egy Reuter- j jelentés közölte —, ,.hamisaknak mi- | nősítette azokat a megállapításokat, amelyeket, a magyar belügyminisz­térium nyilatkozata közölt róla Mindszenty bíboros letartóztatásával kapcsolatban". Az érsek úr most kénytelen beval­lani, hogy „tévedett". A nagyhangú nyilatkozat elhamarkodottnak bizo­nyult. Speľman érsek nyilván nem gondolta, hogy az okmányszerű bi­zonyítékok olyan tömege került a magvar kormány kezébe, amely or­szág-világ előtt félreérthetetlenné te­szi és bizonyítja Mindszenty haza­áru 1 á«át és a nemzetközi reakcióval va'ó kapcsolatait. New York érseke nem hitt abban, hogy ezek a gondo­san elrejtett okmányok napvilágra kerülhetnek és főpaphoz aligha mél­tó „erkölcsi könnyedséggel ' mindent letagadott. Most visszatáncol. Ezzel a beismeréssel úiabb okmányt állít | ki Mindszenty hazaárulásáról — de I önmagáról is. amelyet a kormánycsapatok már ko­rábban kiürítettek. Más jelentések szerint a k u amin­tang csapatok kivonultak a néhány kilométerrel északkeletre eső Perué­púból, amely a Hvaj folyó deli ol­dalán fekszik. Magyarázatok i ruhajegyekhez Orvosok, akik kizárólag fizetése* viszonyban vannak (kórházi segéd­orvosok) és olyan állami orvosok, akik nem folytatnak magángyakor­latot is igényt tarthatnak ruhajegy­re. Más orvosoknak ily jegyre nincs igényük. Ebben az esetben a család­tagokat a családfő szerint tekintik. Daloskörök tagjai fekete hangver­senyöltözetre nem kapnak rendkí­vüli kiutalást, ilyet tehát csak sza*­bad forgalomban vehetnek. Házmesterek. Elv az, hogy minden család saját maga tartozik kiváltani a bevásárló jegyet, ha azonban min­den családfő írásbeli felhatalmazást ad a házmesternek arra, hogy részére kivegye a jegyet, úgy nincs akadálya annak, hogy a Nemzeti Bi­zottság (NV) ne adja ki az egész ház számára a jegyeket ennek a megha­talmazottnak. Dohánytermelők. Szlovenszkőn kb. 500 dohánytermelő van, akik a ruha- és cipőjegv kiadásáról szóló rendeletben kifejezettén megnevezve nincsenek, habár termésüket a do­hányjövedéknek szolgáltatják be. Re­á'uk vonatkozó utasítást utólag fog­n?k a Nemzeti Bizottságok kapni. Takarítónők, akik nem dolgoznak hetenként teljes 40 órát, a hirdet­mény értelmében nem bírnak igény­nyel ruhajegyre, de ebben a kérdés­be^ még nem végleges a döntés. Nagyobb gyermekek esete. Némely 1—12 éves gyermek gyorsabban nő és így a lábbeli, melyet a bevásárló jegy alapján vehet, .számára ki­csiny. II v esetben a" Nemzeti Bizott­ságnál. (NV) a gyermek részére kü­lön bevásárlási utalványt kell kér­ni, amelv helvettesíti a* idősebb korosztályra szóló jegyet és pontkü­lönbséget. Ä görög demokratikus hadsereg sikerei Elfoglalták Naussát, fontos gócpontot Az l jév napja óta tartó kegyetlen harcok után, január 13-án a görög demokratikus hadsereg elfoglalta a Solun közelében lévő Naussa várost, mely fontos vasúti gócpont. A város monarchofasiszta „védőit" foglyul ejtették. A foglyok között van a vá­ros parancsnoka, a helyi csendőrpa­rancsnok és Lalaras, ismert nagyka­p'talista is. A város fiatalsága Markos generá­lis csapataihoz csatlakozott. Naussa eddig a legnagyobb város, amit a görög demokratikus hadse­reg elfoglalt. A Grammos hegység­ben folytatót harcok, Vitsi és Naus­sánál elért sikerek bizonyítékai an­nak, hogy a demokratikus hadsereg alkalmas még nagyobb győzelmekre is. Három király napja az USA-ban kások és földművesek tízezrei, akik j beszéltek vele, akik tanácsot adtak j neki és kikérték tanácsát. Minden nagy dolog sok kisebb és ! kevésbé fontos dolog összessége, j Lenin talált rá időt és tudta érté­kelni a „kicsinység" jelentőségét. Tudott gondoskodni az egyes em­berről is. Leninnek volt ideje megalkotni nagy művét, mert nem gondolt a sajár énjére. Ugyanarról a konyhá­ról evett, ahonnan a Kreml többi alkgíiuAäwttaí. Alikor meghalt, táran és két elhordott öltönyén kívül nem maradt utána semmiféle vagyon. De maradt sokkal több. Megma­radt az első szocialista állam, a dol­gozók állama, megmaradlak köny­vei, melyeket az egész világon ol­vasnak és megmaradt a név, melyet szeretnek és csodálnak mindenütt, ahol elnyomott emberek harcolnak a szabadságért, mindenütt, ahol az emberek tanulnak emberré válni. Mindenütt példakép Len n, ahol az emberek az összességnek tiszta, ön­tetten megmunkálói akarnak lenni. A lábbeliek értéke pontokban Közöljük néhány külön fajta láb­beli értékét pontokban. Munkacipőknél az SOR utalvá­nyaihoz nem kellenek pontok, míg a ISSR utalványaihoz pontokra is szükség van. 1—12 éves gyermekek utcai cipői (27—34-es nagyság): utcai „diplomata" bőrtalpú O/l szelvénv és 30 pont, gummitalpú O/l szelvény és 15 pont. Bőrtalpú szandál 0<2 szelvény 15 ponttal, gummitalpú szandál 0/3 szelvény és 10 pont. Utcai „Valenka" bőrtal­pú O/l szelvény és 30 pont, giunmi­talpú O 2 szelvény és 15 pont. Könnyű utcai szövetcipő, férfiak és nők részére: n vári átvarrott. bőr­talpú 0/2 szelvény és 30 port, gum­mitálpú 0/3 szelvény és 15 pont. Melton, átvarrott. bőrtalpú 0/3 szel­vény és 15 D ont. Női táncHpők szö­vetből, bőrtalpú 0/3 szelvény és 15 pont. Gyermekcipő (27—34-es n?<»vsá»>: nyári átvarrott, bőrtalpú 0/2 szel­vény és 15 oont, gumrnitalnú O 3 szelvénv és 10 Dont. Bőrtalpú mel­ton O x2 szelvénv és 15 pont, mím­mi talpú 0/3 szelvénv és 10 pont. Hárcipő : mindenfaita. férfi. rő\ fiú és leány házicipő 0/4 szelvény és 10 pont. Mindenfajta F vermek é» csecsemő házi lábbeli O'ö szelvény és 5 pont. Gummicipő: mindenfaHa, férfi, női, fiú és leány gummi lábbeli 0/5 szelvény és 10 pont. Mm^enfaila gyermek gummicipő O f és 5 pont. Munkacipő vagy szabadforgalom­ban. vagy utalványra. Az utalvá­nyokat az SOR vagy a ISSR adja ki. Az SOR utalványára vett mun­kacipőhöz nem kellenek pontok. A ISSR-től kapott utalványnál férfi va^v női munkacipőhöz bőrből az 0/6 szelvény és 45 nont kell, gum­mi munkacipőhöz az 0/5 • szelvény és 20 pont kell.

Next

/
Thumbnails
Contents