Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-22 / 4. szám

x UJ SZ0 1949 janu&r22. npfttfrcOtlrtteX folytatása.) feat*tlanság) vizét maga la részeiévé' válva a halhatatlanságnak. Nero lett bronz-szobor, melyhez gyeppel benőtt útfrk vezetnek és amelyet az idő vasfoga megrág! Nem is legenda és nem is szimbólum. Élő óriás, aki füvünkben vert gyökeret, de aki bijfccs, szép fejével a csillagokat érintj. És amennyire terjednek eszméi, tanítása úgy válik egyre hatalmasabbá és élőbbé! Mert Lenin élt, él és élni fog! Mindaddig, amíg Spanyolországban, Kinábaa és Görögországban, vagy a földgolyóbis bármely részén az utolsó kommunista a szabadságért síkra száll, amíg egy sarló-kalapácsos vörös lobogó az égbolt égszínkékjét felvejri, amíg a dolláreápék hazájában a Howard Fastok a demokráciáért börtönre készek, amíg az utolsó munkáskéz ökölbe szorul a tőkés termelési rend és fasiszta változatai ellen, addig Lenin halhatatlan! Itt járt köztünk, halljuk érces hangját. Tanácsol, bíztat, fenyít, vezényel. Az utolsó harcra! Az új, teljes szocialista emberért. Azért az emberért, amelynek Lukács György szerint LeWÍJJ volt a * első nagy példánya. „Less^ az igazi nagy ember, nagy egyéniség, amilyent ritkán termelt ki még eddig as emberi társadalom fejlődése! Nagy egyéniség, de nem a wna közkeletű értelemben. Az egyttpériség, $ soha nem ismétlődés értelmében! Lenin egyéniségének tálig legzseniálisabb eredménye, hogy folytatható munkát hagyott hátra aagv ntódjának, Sztálinnak." Sztálinnak, aki a, ma Leninje. És akivel mindnyájan együtt mondjuk * világtörténelem legszebb esküjét: .ráfikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy úgy őrizzük pártunk egységét mint a Mernünk világát Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a te végső akaratodat Mikoff elment tőlünk Lenin elvörökbe hagyta ránk, hogy őrizsük és erősítsük a proletariátus diktatúráját! Esküszünk neked Lenin ^ívrlrs, hogy erőnket nem kímélve, fajta leszünk, hogy becsülettel telies ítsük ezt a végső akaratodat is! Mikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy legyünk hívek a kommunista internacionalizmus elveihez. Esküszünk neked Lenin elvtárs, hogy életünket sem kímélve, erősíteni és fejleszteni fogjuk a világ dolgozóinak szövetségét.. ľ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A szlovdh és magyar polgárok közös ünnepélye Vlčanyban A dolgozó ellensége nem a más nemzetiségi! munkás, de a gyáros, a bankár és a földbirtokos — mondotta Dr. Husák, a Meghálálmazottak Testületének elnöke Vasárnap történelmi jelentőségű nap volt a délszlovenszkói VlČany községben, ahol többezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa Dr. Husák, a Meghatalmazottak Testülete elnökének, valamint Dr. Okáli és Dr. F a 1 ť a n meghatalmazottaknak beszédét Délszlovenszkó konszolidációjáról. Ez az ünnepély egyúttal a szlovákmagyar barátság ékes dokumentuma is volt, mert nemcsak szlovák nemzetiségű polgárok, de magyarok is megjelentek, — sőt képviselőjük szavaival hitet tettek a köztársaság mellett. A lakosság rendkívül szívélyesen üdvözölte a megjelent polit'kusokat akiket a határban iovasgazdák vártak, majd kenyérrel és sóval kínálták őket. Dr. Husák beszédében hangsúlyozta, hogy nagyobb és jogosabb reményekkel indulunk az új esztendőbe, mint tavaly. Nem kell félnünk, nem lesz háború. Mint egy évvel ezelőtt, ma is a béke és az építkezés, a fejlődés perspektívája van előttünk; egyrészt azért, mert a mi oldalunkon áll hatalmas szövetségesünk, a Szovjetúnió, másrészt azért, mert a béke erői az egész világon napról napra erősbödnek. Délszlovenszkói vonatkozásban Dr, Husák azokat a különleges nehézségeket említette meg, melyek állaj műnk főleg e részében vannak. Ahogy eltávolítottuk a háborús kái rokat, úgy oldjuk meg ezeket a problémákat is, de még mindig türelemre van szükségünk. E vidék egyik legfontosabb problémája a magyar nemzetiségű állampolgárok kérdése volt. A problémát a magyar nemzetiségű állampolgárok egyenjogúsításával elintéztük, megoldottuk. A dolgozó embernek nem a más nemzetiségű munkás az ellensége, de a gyáros, a bankár, • földbirtokos és más hasonlók. bánnely nemzetiséghez is tartozzanak. Dr. Falfan, földművelésügyi meghatalmazott is felszólalt és kijelentette, hogy úgy a kormány, mint a meghatalmazottak testülete mindent megtesznek, hogy azokat a nehézségeket, melyekkel Délszlovenszkó mét* mindig küzd, a legrövidebb időn belül és a leghatékonvabban eltávolítsák. Falfan elvtárs kijelentette még, ho<*y a szövetkezeti gondolatot tovább fogjuk fejleszteni, mert ezzel a föld termőképességét és a gazdák boldogulását nagyban elősegítjük. A lakosság és különösen az áttelepült polgárok problémáiról Dr. Okáli belügyi meghatalmazott beszélt. Hangsúlyozta, hogy mindent elkövet, hogy a nehézségeket áthidaljuk a lakosság boldogulását b'ztosítsuk. A manifesztáció végén Beüo és Honec képviselők szólaltak még feL Erban közjóléti miniszter beszéde a munkaerők mozgósításáról és az új munkabérpolitikáról A napokban megtartott XJRO szociálpolitikai ülésén Erban E,, közjóléti miniszter az ötéves terv szociális felagdatairól szólva kifejtette, hogy a szociális politika terén két alapvető kérdés merül fel: a munkaerők mozgósításának es a munkabérpolitikának kérdése. A munkaerők mozgósításánál az az alapelv, hogy a munkaerőket a termelésben teljesen ki kell használni, önkéntes alapon, de azzal kiegészítve, hogy elkerülhetetlen szükség esetén az állam határozza meg a munkahelyet és hogy a termelésben eddig fel nem használt, parlagon lévő munkaerőket is igénybe kell venni. A termelés számára a munkaerők legbővebb forrásai a hivatalnokok, állami alkalmazottak és a magasabb gazdasági szolgálatok alkalmazottai, ahol a hivatalnokok arányszáma a munkásokkal szemben kedvezőtlenül alakult. Ezért 65.000 állami- és közalkalmazotj tat rendelnek át a termelésbe é* a nagykereskedelemben «adíg alkalmazott 65.000 emberből 30.000 áll majd a termelés rendelkezésére. Terve vették 10.000 nem szakképzett szlovák munkás a cseh országrészekbe vaiő kiküldését ia, A munkabérek terén is a tervgazdálkodásra kell áttérni és ebben ellenőrizni, hogy a termelés és a munkabérek összege olyaa viejorgebar - álljanak, amely lehetővé taszi a beruházások emelését és ezzel a termelés fokozását. Tervbe vesszük a munkabéralapokat, amelyek lehetővé teszik a kezdeményezést a termelő munka rejtett tartalékainak feltárásában, a munkamódszer hathatós javítását, új gépek és termelési eszközök beállítását és a felesleges munkaerőknek oly helyekre való állítását, ahol azokra szükség van. E tervezés mellett decentralizálni lehet a munkabérek és fizetések kiszabási formáját és mentesíteni lehet a központi szerveket a fizetések ellenőrzésének aprólékos feladata alól. Végül ezzel az egész állam területén és minden munkaágazatban tervszerűen szabályozhatjuk a bérek és fizetések alakulását E téren az az alapelv, hogy egyenlő munkáért egyenlő díjazás jár. A munka és a munkabérpolitika fontos eszközei az üzemi szerződések, melyek meghatározzák az üzem igazgatóságának és munkásainak jogait és kötelességeit Céljuk a gazdasági terv megvalósítása, sőt felülmúlása, a munkateljesítmény emelése, a termelési és munkatervezet javítása, a vállalat munkásai anyagi és szellemi színvonalának emelése. Az előadást követő vitában Z u p k a Ferenc elvtárs, közjóléti megbízott a munkaerők mozgósításáról szólva megjegyezte, hogy Szlovenszkón a mezőgazdasági termelés gépesítésére van szükség, ami sok munkást szabadít fel, akiket az iparban lehet foglalkoztatni K. LIEBKNECHT (Egy vértanú emlékére.) 1919 január 4-ikén a német birodalom kormány elnöksége elhatározta, hogy a berlini forradalmároknak ohjan leckét ad, amelyet sokáig nem fognak elfeledni. Noske miniszter magára vállalta a tervezett vérrontásért való felelősséget: „Kell, hogy valaki vállalja a véres kutya szerepét." E tanácskozáson vetették meg Hitler 15 évvel későbbi uralomrajutásának alapjait. Lüttzvitz tábornok vezetésével indult meg a munkások elleni támadás, melyben munkások százai vesztették el életüket. A „Rote Fahne" e harcokról Így Irt: „Amint a német szociáldemokrácia 1914 augusztusában mélyebbre sv.Viredt, mint az összes többi szociáldemokrácia, úgy m-Ost is a legpll(>nz?"vivsebb képet nim*tja. melyet gyűlöl és útál minden forradalmi proletár." A cikket, amely a lep reggeli számában jelent meg, Liebknecht Károly irta. Aznap este már halott volt Liebknechtet 1919 január isikén Luxemburg Rózával együtt gyilkolták meg, tehát éppen most 30 éve. Az ú. n gárda lovaslövészezred zsoldosai és tisztjei. Liebk'

necht Károly a német szociáldemokrácia balszárnyán állt Mehringgel, Zetkin Klárával és Pieck Vilmossal, Luxemburg Rózával. Együtt harcolták az első világháború előtt a szociáldemokrácia vezetés Bernsteinf éle revizonisr sa ellen. Liebknecht vezette a küzdelmet a jobboldali szociáldemokratáknak a német militarizmussal vcló társulás ellen. Liebknecht Károly és Luxemburg Róza a proletár nemzetközösségéért küzdöttek é$ minden erejükkel az imperialista háború elleni harcnak szentelték. Liebknecht volt az első, aki a német parlamentben 1914-ben a hadikölcsönök ellen szavazott. 1916 május 1-én Berlinben a Potsdami-téren egy maroknyi tüntető előtt a háború ellen szónokolt. Erre elfogták. A bíróság előtt az elnöknek ezt mondta: „Az önök becsülete nem az én becsületem. Kijelentem, hogy egyetlen tábornok sem hordta oly büszkén egyenruháját, mint én fogom viselni a fegyencruhát, ha elítélnekLeibknecht Károly 1918 decemberében megalapította a német kommunista pántot. A reformizmus és a szoľ-iáldernokrata •vezeŕš^ég árulása err len évpen úgy harcolt, mint az anarkista-puccsista tervek ellen. A Liebknecht-program megmentette volna Németorszó.got a Hitler uralomtól. A jobboldali szociáldemoi-rnýn párt árulása azonban meghiúsította. Liebknecht Károly a nemzetközi mnnkármozoc''om történetébe, mint vértanú került bele, aki a proletár forradalomért és a vroletár nemzetköziségért harcolt. Barbusse Henri francit fró leananvobb mfivfiben a „Tűzhov" a francia koto-na, e urával az ajkán hal meg „Liebknecht" Rosa Luxemburg! BIVALY HELYETT... Mecl), Gueoi'K Raríer j ti Oaľdier szerelte a francia fcússzálüísí bo rán ban I A Pravda Zsukov cikkét közli a; két héttel ezelőtt kirobbant francia! államkincstári sikkasztásról. Ez a hatalmas botrány •— írja Zsukov —

j már második hete tartja izgalomban Franciaországot. A felfedett francia sikkasztás szálai elérnek a köztársaság vezető köreihez. A demokratikus sajtó nap mint nap újabb és újabb tényeket közöl, bizonyítva, hogy egész sor francia miniszter a gengszterek támogatója lett. így példáiul nyilvánosságra hozták a nagy állami hússzéllitási botrány adatait, amely több, mint tíz éven keresztül folyt és amelybe közvetlenül bele van keverye Daladier és Ramadier volt minisztereinök. Queuille roostapi miniszterelnök és Jules Moch. Zsukov rámutat, hogv ezek a „hatalmasságok" minden erővel arra törekszenek, hoT elködcs'tsék a botrányt é* holtpontra juttassák s ľ ügyet AMERIKAI UP A SZOVJET AUTÓPIACRÓL Az United States News and Wnrlé Report című amerikai folyóirat legújabb számában beszámol a Szovjet ún

!ó gépkocsipiacáról és — mint i Tflep?es? newyorki tudósítója jelen tj — kényteleiv bevallani, hogy i szovjet gépkocsik ára alig nésrysze r ese az átlagos szovjet dolgozók ha jövedelmének (FZ) (Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht, az imperializmus és militarizmus e két nagy leleplezője, vétója és ostorozó j a, most harminc éve haltak mártírhalált Berlinben. Nevük ma alig forog közszájon, de harminc év előtt egy világ gyászolta zuhanásukat és fogadta meg esküvéssel szavukat: „A világháború által meggyalázott világnak újra emberi ábrázatot adni." Es akiket a német szoldateszka szegénylegényei pálinkabüzösen és szivarozva, lopva és titokban ütöttek agyon, azok lidércét csak egy Hitler irthatta, hogy Liebknecht helyét elfoglalja Horst Wessel, a selyemfiú és Rosa Luxemburg örökét az osviečimi és dachaui amazonbestiák, véglegesen igazolva Liebknecht alternatíváját: „Szocializmus vagy barbárságba sülyedés". Mindketten a háború ellen mozgositották agyuk és szívük minden sejtjét, tudásuk és szeretetük minden megnyilvánulását. Liebknecht volt az egyetlen német képviselő aki nem szavazta meg a hadihitelt: a háborút. Világot szégyenlő tett volt ez: Barbusse, a francia, Tüzében már 1915-ben állít e tűrhetetlenségének halhatatlan emléket. Luxemburg ugyanakkor a vádlottak padját használja fel forradalmi fórumnak. Börtönből mindkettőjüket csak a forradalom szabadította ki. Haláluk után megjelent börtönleveleik az emberi teljesség humanizmusának megrendítő amiékei: a részvét lüktetése náluk a megkínzott emberiség ki-kihagyó vérkeringését táplálja A háborúban megkínzott kreatúra volt közös szívügyük, ami azonban nem akadályozta meg a magyar Orgová

ny-kurzus oly sajnálatosan eltévelyedett, női apostolát: Tormay Ce~ Hit. hogy ne fenevadként aposztrofálja t a két hősi aaáxUr

t Cáfoljon, melegít* sen és emeljen fel ez a k!s írás — Rosa Luxemburg egyik börtönlevele — erősítse emberségünket háborúellenes tudatunkat a tényleges háborús fenevadak eüen. e Kegyetlen élményben volt Itt részem: az udvarra, ahol sétálni szoktam, gyakran jönnek zsákokkal vagy kimustrált katonaköpenyekkel é*» sokszor vérioitos Ingekkel telerakott trénszekerek ... a holmikat Itt lerakják, szétosztják & cellákba, megfoltozzák, újra felrakják és visszaviszik a kaszárnyákba. A múltkor is jött egy ilyen szekér, de lovak helyett bivalyok voltak eléje fogva. Most láttam életemben először ilyen állatokat. Komániából származnak: hadizsákmány: A katonák mesélik, hogy milyen nehéz volt ezeket a vadul kój borló állatokat elfogni és még nehezebb: ! kocsi elé fogni. Rettenetesen verték őket, mig ők is megtudták, hogy mit jelent a vae victfs: jaj a legyőzötteknek! Állítólag egyedül Rreslauban vagy száz ilyen bivaly van é* szegények, kik eddig a gazdag romániai legelőkhöz voltak szokva, most nyomorúságos falnivalőt kapnak. Kíméletlenül kihasználják őket és így nem csoda, ha hamar elpusztulnak. Néhány nappal azelőtt jott tehát egy ilyen rongyos zsákokkal roskadásig megrakott szekér, melyet a bivalyok nem tudtak a kapukttszöbön behúzni. A kísérő katona, egy brutális , aläk, erre ostornyéllel úgy kezdte »erni az állatokat hogy az egyik fogárnő felháborodva közbelépett: nem tájnál ja-e szegény állatokat?! — „Hát minket embereket sajnál valaki?" vetette neki oda kegyetlen vigyorral és as ostornyél még kegyetlenebbül pattogott. Az állatok végre felhúzták a szekeret de az egyik bivaly vérzett... A bivalybőr közmondásosán vastag és szívós, és ez a bőr most felrepedt. A lerakodásnál az állatok egészen kimerülve, lihegve álldogáltak és az egyik, a vérze bivaly, fekete pofájában fekete bársonyszemével olyan kifejezéssel meredt maga elé, mint egy síró gyerek Megrendítően egy volt a gyerekarccal gyerek fojtotta el Itt a könnyét akii keményen megbüntettek és aki nere tudja miért fn hogyan, nem tudja, mi ként fusson el a fájdalom és nyers erő szak elől.. álltam előtte, és az állat rám bámult, könnyeim peregtek és az ft könnyei voltak ... Nem lehet az édes testvérért jobban fájdalomban vonaglani, mint ahogy én ájult tehetetlenségemben ezt a hangtalan kínt megsirattam: Milyen elérhetetlenül messze vannak és örökre elveszve a szabad, ízes, zöld, romániai legelők! Milyen másként süt ott a nap, fúj a szél, milyen más a madarak eslcsergése, vagy a pásztorok dallamos kurjongatása. És itt ez az idegen kísérteties város, a sötét ól, az undorító, penészes szalmával kevert dohos széna, az idegen, rettenetes emberek és — az ütések, a vér, mely a friss sebből indul... ó én szegény bivalyom, én szegény szeretett testvérem, mindketten eltompultan és tehetetlenii állunk Itt ée egyek vagyunk ájult fájdalomban ét elérhetetlen vágjbaa. Be

fgrádi egyetemisfák drámai felhívása a világ ifjúságához Szófia. —- A belgrádi egyetem hallgatói drámai levélben fordultak a világ ifjúságához. Elmondják, hogy a belgrádi egyetem diákjai egyetértenek a jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának árulását leleplező történelmi határozattal. Éppen ezért a belgrádi egyetem leghaladóbb diákjait, i legjobb kommunistákat bántalmazzák, kizárják a pártból és a:? egyetemről, letartóztatják őket. A letartóztatottak nehéz körülmények között vannak Rosszul bánnak velük: éheztetéssel kínozzák őket. Eddig több, mint 250 diákot tartóztattak le. A belgrádi egyetem kommunista diákjai elvtársaikhoz fordulnak, seg'tcék őket harcukban, hogy visszatéríthessék a jugoszláv kommunistákat a kommunista pártok testvéri családjába, AZ ARANYPART KAKAÓtíOKRÁEÓÜ 50 MIL. KIÍRTOTTAK ŕ Az Aranyparton van a világ egyik a legnagyebb kakpótermelő vidéke. A S k?kr.óültetvényeken járványos beI tegség tört ki, amely tavaly 15 mtlI Hó bokrot pusztított k

;. Az angol haI tóságok kíméletlen gyarmati rend" I S'-ere tönkreteszi a kisfermelő p I razstot.