Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-22 / 4. szám

M Sľámurk ára nanférmgllékleťel etivutt Kčs 3' liradslava, 1949, január 22. II. évfolyam (1949) 4. szám. „Hogy a munkásosztály gyöz­BÖn, hogy megteremtse és meg­szilárdítsa a szocializmust, két feladatot kell megoldania: 1. A kapitalizmus elleni forra­dalmi harc folyamán páratlan Hősiességével fellelkesíteni és macával ragadni a dolgozók túl­nyomó részét és az elnyomotta­kat, megszervezni őket a bur­zsoázia teljes leverésére és en­nek végleges felszámolására, 2. egyesíteni a kizsákmányol­takat, az összes kispolgári réte­geket a munkásosztály vezetése alatt, ezeket az új gazdasági fel­építés munkájába bevonni, be­kapcsolni az újfajta munkás­srerve/ésbe, amely a kapitalista technika és tudomány utolsó vív­mányai és az új tömeges szocia­lista termelési építőmunkaszel­lemnek az eredője." V. L LENIN. IARSI IMRE: A halhatatlan halott Huszonöt évvel ezelőtt, január 21­•n hait meg Vladimír Iljics Lenin, * z orosz forradalom lángelméje, aki „magában testesítette meg az egész orosz forradalmat. Aki azt agyában dőkészítette, megvalósította és meg s mentette. Lenin a történelem al­kotói közül a legnagyobb és minden tekintetben a legtisztább, az az em­ber, akinél többet senki sem tett az emberiségért". (Barbusse.) Igen, az az ember, aki százmilliók rabszolga életének új értelmet adott, nki a munka örömet adó öncélúsá­gát visszaállította. Akinek halálával aemhogy szétomlott híve nek tábo­ra, sőt összeforrott, megezerszerese­dett. Hiába ujjongtak halálakor a Churchillok, a Hooverok, generáli­tok és diplomaták, iparmágnások, löldbirtokosok és bankárok, az im­perializmus kisebb-nagyobb frakk­ba bújt hiénái. Bárgyú reményeiket a proletárdiktatúra és a nemzetközi kommün znms gondolatának össze­roppanásáról elfújta a szél, a törté­nelem szele. Mivel nem feledtek és •ernmit sem tanultak, nem vették i ÍS-J-^l VJS? Tr^lfl hadsereget hagyott maga után, nelybe beoltotta saját, a kizsákmá­nyolók elleni lángoló gyűlöletét vas , nergiáját és mindent elsöprő len­dületét. És hogy ennek a pártnak a kezébe adta a világ legfélelme­ebb, m'nden erődöt megvívó fegy­verét, a három orosz forradalom tű­ében kovácsolt és gyakorlatilag be­vált fegyverét, a leninizmus elmé­dét. „A leninizmus az Imperializmus és a proletár forradalom marxiz­musa!" — mondotta Sztálin. Mert Lenin nemcsak Marx gazdasági ta­nait dolgozta fel, hanem Marx és Engels filozófiai tételen is. És eze­ket az imperial'zmus korára, mint < kapitalizmus legvégső stádiumára alka'mazta. Lerakta a forradalmi munkásosztály, a győzedelmes osz­tályharc sztratégiáját, a proletárfor­radalom ábécéjét. Megszervezte és Ön tudatosította a vasfegyelmen ala­puló, győzhetetlen bolseviki pártot. Elméletileg, valamint gyakorlatilag előkészítette pártját a forradalom­ra. Tizenhét októberében győzelem­re vezette a munkásosztályt. És „nvnden hatalmat a szovjeteknek" ielszőval a dolgozók kezébe adta az j ť 'i vam*iatalmat. Megteremtette a mun­kások, parasztok, katonák lerombol­hatatlan szövetségét A proletárdik­tatúrát, mint az osztályharc új for­-náját, az ellenforradalom és a bur­zsoázia maradványainak felszámolá­sára használta fel. Megteremtette a külföldi intervenciós hadakat verő Vörös hadsereget. És gyakorlatban bizonyította be, hogy igenis, a szo­cipľsta társadalmi rendet meg lehet teremteni és fel lehet építeni csupán egy o-szágban. A Szovjetún'ó megteremtés® és megszilárdítása igazat adott Lenln­nrk, a II. internacionálé gyászvitézei­vel símben. Bebizonyította, hogy a k?mt?l'sta fejlődés egyenlőtlenségé­nek szükségszerű következménye az imncriaVsta front egy, vagy több h ^ 1 vr ni áttörése és a azocializmus pt'^oJrnének lehetősége, egynéhány, ső< efve^ftláUó orsrágban ia. Lenin ,A proMár forradalom hadinrog­ram*~Ja" címfl cikkében már 1915­ben e"t frtat „A kat>H*HTmfts feflő­étmi kOiftnbfeft mmí^ébm • A Szovjet Távirati Iroda jelenti: ­jl New-York — TASS — Az amerikai \ kommunista párt tizenkét perbe fogott f vezetőjének védői, akiknek a pöre ja­[ nuár 17-én kezdődött meg, két kér­• vényt, nyújtottak be a new-yorki fede­ŕralis bíróságnak: kérvényt, hogy a pör \ Foster pártelnök megbetegedése követ­| keztében legyen elhalasztva 90 nappal i és kérvényt, hogy vizsgálják át a '„New-York World Telegramm" c. lap­ŕ ban nemrégiben közzétett cikket, -amely valótlan koholmányokait tartal­mazott, az állami prokurátor és más hivatalos képviselők állítólagos kije­lentéseit. A védők a per elhalasztását kérték, mivel az orvosok figyelmeztették Me­dina federális bírót, hogy Foster rész­vétele a perben most komolyan fenye­getné az egészségét. Feltételezve a lehetőséget, hogy a hivatalok Fostert külön ítélhetnék, hangsúlyozta védője, hogy a vád kö­I A Szovfet Távirat! Iroda felenth Az erőszak légkörében folyik *az amerikai kommunisták moostrepöre zös és homályos jellege feltétlenül megkívánja Foster jelenlétét, aki na­gyon jól ismerj a szakszervezeti moz­galmat és a párt tevékenységét. Davies, a new-yorki városi tanács­testüjet kommunista tagja megvádolta az Egyesült Államok kormányát, hogy olyan „légkört teremt, amelyben lehe­tetlen az igazságos bíráskodás". Davies hangoztatja, hogy az erőszakos légkört eevrészt a véerehajtó, másrészt az Egyesült Államok törvényhozó szervei Az angolszászok nem mernek új táboiút kezdeni Az atőmboriba mér nem t tok — a békefront ma sokkai nagyobb, mint azt az uszítók hinnék RÓMA. — Togliatti Palmiro, az olasz kommunista párt főíit- ! kára Bolognában nagy beszédet mondott, melyben Olaszország mai kiil- és belpolitikai helyzetével foglalkozott. Beszédében az időszerű ^í&Mtjfj^ „/iWtftt" » tjk azí hogv Ol Íror­szágot a mai kormány politikája a romlásba dönti. I Togliatti szerint a romlásba veze­i tő út a nyugati hatalmak, az impe­| ríalisták és kapitalisták politikája I által előidézett válságból ered. M Olaszország egyedüli segítsége a nép haladó rétegeinek szoros együttműködése é» a szocializ­mus lehet. aagyobb mértékben egyenetlenül fo- j lyik. Árutermelés mellett ez más-« kép nem is lehet. Ebből adódik az' a megingathatatlan következtetés, \ hogy a szocializmus nem győzhet | egyidejűleg valamennyi országban, jj Először csak egy, vagy csak egyné-| hány országban győz, a többi or- j szág bizonyos időre megmarad bur- jj zsoá, vagy még a burzsoá rendig el j sem jutott állapotában .. Lenin nem volt költő, sem prófé-j tai tulajdonságokkal rendelkező vá-j tesz. Amit megírt, azt csupán mint a > tudományos szocializmus törvény­szerű következményeit látta meg, j Azon tudományos szocializmusét,! melyet úgynevezett modern tudósok ­serege olyannyiszor túlhaladottnak j nyilvánított. Tény, hogy a fejlődés kérlelhetetlen lodkája Lenin mel­lett tett tanúságot. Ki volt Lenin? A tudós, a filozó­fus, a nemzetgazdász, a poütikus, a hadvezér, az újságíró! összeesküvő, börtöniakó, szervező és páratlan vi­tázó, realista és merész álmodó! Em­ber! Aki a nép legjobb erőinek a .... ikv'. ttfattÜlA fánÉÉfcl 'ž* - ­demokratikus forradalmi törekvései­nek legfelsőbbfokú beteljesülése! Vezér. A népből a népért, akit a munkásosztály ellenségeinek gyűlö­let-nyálkája, a felszabadultak és az elnyomottak százmillióinak imája és szeretete kísért egész életén át. A legegyszerűbb, a legkedvesebb, a legszelídebb ember volt. De a leg­sz'lárdabb is! Midőn H. G. Wells, angol íróval folytatott beszélgetése folyamán az angol író ezeket mondja: „Rettenetes ez a fanat'kus bolsevizmus! A kiváló becsületes emberek, gazdagok és szegények fogjanak össze és építse­nek fel egy értelmes szocializmust!" „Az Önök kormánya — felelte Le­nin — sok pénzt áldozott arra, hogy j ágyúkkal bizonyítsa be eszméink­megvaló^íthatatlanságát. Őnek'k ágyúik és bankjaik vannak ... ön­nek pedig becsülete! De mit ér az Ön becsülete összehasonlítva a leg­ócskább ágyúval? Alighogy össze­gyűlnek, amazok magukra irányítják a legrozogább ágyút és bumm! Már­is vege az ön szocializmusának ... Mit tesz azután? Ha viszonozza a tüzelést, az már bolsevizmus! És ha megfutamodik, mi lesz akkor a szo­cializmussal?" Ez a párbeszéd na­gyon jellemző Leninre és az ő rea­lizmusára. Főleg akkor, amikor H. G. Wells kijelentése szerint Lenin egy álmodozó, aki „a szakadék fe­lett, míg az ország halálos görcsök­ben vonaglik, Oroszország villamo­sításáról beszél". Lenin azonban a tudományos szo­cializmus fegyvertárával felszerelve tudta, hogy az új, másfajta bolsevi­ki ember, saját felszabadított és ér­telmet nyert munkájával megszilár­dítja hatalmát és legyőzi mindazt, ami mások számára legyőzhetetlen­nek látszik. Csak úgy, mint őse, aki Engels szavainak értelmében: fejlő­dése kezdetén az állati sorból sa­ját munkájával dolgozta ki magái emberré! Lenin e fegyvertárat az új kor­szak tapasztalatai alapján még meg is sokszorozta, midőn magasabb fok­ra emelte a marxizmust. Mint a modern alchymista, meg találta osztálya számára az élet (hal­ÍJŕalytatAaát UUd 1 oki i hj*4 Államosítani kell a külföldi tőkétől függő nagy monopol-üzemeket. Be kell vezetni a dolgozók ellenőrzési jogát a vállalatok működésében. Biztosítani kell a minél jobb terme­lést és az igazságos keresetet. Be­széde további során utalt arra, hogy a „Nincsen a földön oly *n erö, amellyel egy háborúban meg lehetne verni a Szovjetun ót*' Plngol jelentés egy uolt német vezérkari tiszt e ő dósáról A Reuter félhivatalos angol hír­szolgálati iroda jelentése szerint Litz­mann őrnagy, a volt német Luft­waffe vezérkari tisztje a német fő­városban tartott éfyik előadásában az amerikai háborús politika szük­ségszerű csődjéről beszélt. Megálla­pította: „Az a háború, amellyel az USA egyes körei fenyegetik most a Szovjetúniót, sohasem válhat való­sággá, mert nincsen a földön olyan erő, amellyel egy ilyen háborút meg lehetne nyerni." Litzmann őrnagy előadásában beszámolt arról, hogy egy magasrangú amerikai tiszt azt mondotta neki: ,,Ha 20 atombombát dobnának le a Szovjetúnióra, nem tudnánk megverni. De ha a Szovjet­únió dobna le 20 atombombát az Egyesült Államokra, — a háború nyomban végetérne." szakszervezeteket azok ellensé­gei nem tudták és nem tudják tönkretenni. Azok ma, mint bás­tya állanak az olasz nép ellen* ' ­1 f Nagy bizalommal tekint a jövő elé, — mondotta, — mert látja azt a súlyos válságot, melyben ma a* imperialisták vergődnek, és láthatjuk, hogy úgy Olaszország­ban, m'nt az egész világon állan­dóan nőnek a békéért küzdő erők. Törd i at ti kijelentette, hogy az atombomba már rég nem titok. Ez az oka annak, hogy az angol­szászok nem mernek új háborúba kezdeni. A föok azonban főleg az, hogyha háborúba kezdenének, azon­nali vereséget szenvednének, mert a békét akaró erők ma sokkal na­gyobbak, mint azt az uszítók hin­nék. Togliatti beszéde további részébea napjainkat „a kis-háborúk" korsza­kának nevezte, melyeket az impe­rialista államok közötti ellentétek idéztek elő. Az imperialista össze­ütközések példájaként Görögország, Palesztina és Kína helyzetét idézte. Utalt arra, hogy Palesztinában az az amerikai imperializmus az angol imperializmussal áll szemben. Be­széde végén Sztálin generalisszimusz szavait idézte: „Nem lehet úi hábo­rút kezdeni, mert a legutóbbi hábo­rú következményei még súlyosan érezhetők." fl délafriboi brit dominium oz u j náciO barndicsoma Több mint 300 indust élve elégettek -- 400 sebesült áldozata van a délafrikai faji üldözéseknek nes lakosságot törvényen kívül álló­nak tekintsék és az emberi méltóság lega acsonyabb fokára kerüljön. A durbani események felülmúlnak min­den eddigi négerlincselést is az Északamerikai Egyesült Államok déli tartományaiban. New Yorkból jelentik: Az ameri­kai hivatalos kimutatás szerint aa Egyesült Államok 48 államában 1943 óta 4707 büntetlen lincselés történt A 48 állam közül 42-ben összesen 132 millió lakossal. mindenn aoosak a négergyilkosságok. Ezek közül Mississippi állam vezet 573 elismert lin cselessel. Külön lapra tartoznak u eltitkolt linceeléstib A délafrikai Durbanban nagy faji üldözésekre került sor, melyeknek során az üldözők több mint 300 in­dust élve elégettek, agyonlőttek vagy megköveztek. Több mint 400 sze­mély megsérült. Több mint 300 in­dus asszony és gyermek elmenekült a városból és a közeli erdőkben rej­tőzködnek. A lázongók egész utcá­kat raboltak ki, amelyekben indu­sok laktak. Több esetben egész csa­ládokat irtottak ki. Az anyagi kár negyedmillió font sterling. Az ösz­szetüzések csütörtökön este kezdőd­tek egy délafrikai fehérbőrű keres­kedő és egy indus asszony között, akik az autóbuszban összeszólalkoz­tak. Smuts, volt délafrikai minlsz­t*r%Lníik m mcményikrt kc&nme*­tálva a következőket mondta: Dél­afrika megízleli annak a kormány­poľťkának a gyümölcsét, mely a faji gyűlöletet hirdeti. A rendőrség képviselője kijelentette, hogy a helyzet a városban egyre rosszab­bod k és további zavargásoktól tar­tatjuk. Ezek a zavargások, melyek a hitlerista nacizmus idejét idézik fel, nem a véletlen szülte események. Annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó része színesbőrű és már régóta megfosztották őket minden emberi jogtól, az elmúlt év 'szén Maian pártja került uralomra, mely az elmúlt háború idején lánd­zsát tört amellett, hogy a Délafrikai únió pártolja Hitler háborúját. Bel­SXľiitkai programing* as, feogZ *

Next

/
Thumbnails
Contents