Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-22 / 4. szám

M Sľámurk ára nanférmgllékleťel etivutt Kčs 3' liradslava, 1949, január 22. II. évfolyam (1949) 4. szám. „Hogy a munkásosztály gyözBÖn, hogy megteremtse és megszilárdítsa a szocializmust, két feladatot kell megoldania: 1. A kapitalizmus elleni forradalmi harc folyamán páratlan Hősiességével fellelkesíteni és macával ragadni a dolgozók túlnyomó részét és az elnyomottakat, megszervezni őket a burzsoázia teljes leverésére és ennek végleges felszámolására, 2. egyesíteni a kizsákmányoltakat, az összes kispolgári rétegeket a munkásosztály vezetése alatt, ezeket az új gazdasági felépítés munkájába bevonni, bekapcsolni az újfajta munkássrerve/ésbe, amely a kapitalista technika és tudomány utolsó vívmányai és az új tömeges szocialista termelési építőmunkaszellemnek az eredője." V. L LENIN. IARSI IMRE: A halhatatlan halott Huszonöt évvel ezelőtt, január 21•n hait meg Vladimír Iljics Lenin, * z orosz forradalom lángelméje, aki „magában testesítette meg az egész orosz forradalmat. Aki azt agyában dőkészítette, megvalósította és meg s mentette. Lenin a történelem alkotói közül a legnagyobb és minden tekintetben a legtisztább, az az ember, akinél többet senki sem tett az emberiségért". (Barbusse.) Igen, az az ember, aki százmilliók rabszolga életének új értelmet adott, nki a munka örömet adó öncélúságát visszaállította. Akinek halálával aemhogy szétomlott híve nek tábora, sőt összeforrott, megezerszeresedett. Hiába ujjongtak halálakor a Churchillok, a Hooverok, generálitok és diplomaták, iparmágnások, löldbirtokosok és bankárok, az imperializmus kisebb-nagyobb frakkba bújt hiénái. Bárgyú reményeiket a proletárdiktatúra és a nemzetközi kommün znms gondolatának összeroppanásáról elfújta a szél, a történelem szele. Mivel nem feledtek és •ernmit sem tanultak, nem vették i ÍS-J-^l VJS? Tr^lfl hadsereget hagyott maga után, nelybe beoltotta saját, a kizsákmányolók elleni lángoló gyűlöletét vas , nergiáját és mindent elsöprő lendületét. És hogy ennek a pártnak a kezébe adta a világ legfélelmeebb, m'nden erődöt megvívó fegyverét, a három orosz forradalom tűében kovácsolt és gyakorlatilag bevált fegyverét, a leninizmus elmédét. „A leninizmus az Imperializmus és a proletár forradalom marxizmusa!" — mondotta Sztálin. Mert Lenin nemcsak Marx gazdasági tanait dolgozta fel, hanem Marx és Engels filozófiai tételen is. És ezeket az imperial'zmus korára, mint < kapitalizmus legvégső stádiumára alka'mazta. Lerakta a forradalmi munkásosztály, a győzedelmes osztályharc sztratégiáját, a proletárforradalom ábécéjét. Megszervezte és Ön tudatosította a vasfegyelmen alapuló, győzhetetlen bolseviki pártot. Elméletileg, valamint gyakorlatilag előkészítette pártját a forradalomra. Tizenhét októberében győzelemre vezette a munkásosztályt. És „nvnden hatalmat a szovjeteknek" ielszőval a dolgozók kezébe adta az j ť

'i

vam*iatalmat. Megteremtette a munkások, parasztok, katonák lerombolhatatlan szövetségét A proletárdiktatúrát, mint az osztályharc új for-náját, az ellenforradalom és a burzsoázia maradványainak felszámolására használta fel. Megteremtette a külföldi intervenciós hadakat verő Vörös hadsereget. És gyakorlatban bizonyította be, hogy igenis, a szocipľsta társadalmi rendet meg lehet teremteni és fel lehet építeni csupán egy o-szágban. A Szovjetún'ó megteremtés® és megszilárdítása igazat adott Lenlnnrk, a II. internacionálé gyászvitézeivel símben. Bebizonyította, hogy a k?mt?l'sta fejlődés egyenlőtlenségének szükségszerű következménye az imncriaVsta front egy, vagy több h ^

1 vr ni áttörése és a azocializmus pt'^oJrnének lehetősége, egynéhány, ső< efve^ftláUó orsrágban ia. Lenin ,A proMár forradalom hadinrogram*~Ja" címfl cikkében már 1915ben e"t frtat „A kat>H*HTmfts feflőétmi kOiftnbfeft mmí^ébm • A Szovjet Távirati Iroda jelenti: jl New-York — TASS — Az amerikai \ kommunista párt tizenkét perbe fogott f vezetőjének védői, akiknek a pöre ja[ nuár 17-én kezdődött meg, két kér• vényt, nyújtottak be a new-yorki fedeŕralis bíróságnak: kérvényt, hogy a pör \ Foster pártelnök megbetegedése követ| keztében legyen elhalasztva 90 nappal i és kérvényt, hogy vizsgálják át a '„New-York World Telegramm" c. lapŕ ban nemrégiben közzétett cikket, -amely valótlan koholmányokait tartalmazott, az állami prokurátor és más hivatalos képviselők állítólagos kijelentéseit. A védők a per elhalasztását kérték, mivel az orvosok figyelmeztették Medina federális bírót, hogy Foster részvétele a perben most komolyan fenyegetné az egészségét. Feltételezve a lehetőséget, hogy a hivatalok Fostert külön ítélhetnék, hangsúlyozta védője, hogy a vád köI

A Szovfet Távirat! Iroda felenth Az erőszak légkörében folyik *az amerikai kommunisták moostrepöre zös és homályos jellege feltétlenül megkívánja Foster jelenlétét, aki nagyon jól ismerj a szakszervezeti mozgalmat és a párt tevékenységét. Davies, a new-yorki városi tanácstestüjet kommunista tagja megvádolta az Egyesült Államok kormányát, hogy olyan „légkört teremt, amelyben lehetetlen az igazságos bíráskodás". Davies hangoztatja, hogy az erőszakos légkört eevrészt a véerehajtó, másrészt az Egyesült Államok törvényhozó szervei Az angolszászok nem mernek új táboiút kezdeni Az atőmboriba mér nem t tok — a békefront ma sokkai nagyobb, mint azt az uszítók hinnék RÓMA. — Togliatti Palmiro, az olasz kommunista párt főíit- ! kára Bolognában nagy beszédet mondott, melyben Olaszország mai kiil- és belpolitikai helyzetével foglalkozott. Beszédében az időszerű ^í&Mtjfj^ „/iWtftt" » tjk

azí hogv Ol Írországot a mai kormány politikája a romlásba dönti. I Togliatti szerint a romlásba vezei tő út a nyugati hatalmak, az impe| ríalisták és kapitalisták politikája I által előidézett válságból ered. M Olaszország egyedüli segítsége a nép haladó rétegeinek szoros együttműködése é» a szocializmus lehet. aagyobb mértékben egyenetlenül fo- j lyik. Árutermelés mellett ez más-« kép nem is lehet. Ebből adódik az' a megingathatatlan következtetés, \ hogy a szocializmus nem győzhet | egyidejűleg valamennyi országban, jj Először csak egy, vagy csak egyné-| hány országban győz, a többi or- j szág bizonyos időre megmarad bur- jj zsoá, vagy még a burzsoá rendig el j sem jutott állapotában .. Lenin nem volt költő, sem prófé-j tai tulajdonságokkal rendelkező vá-j tesz. Amit megírt, azt csupán mint a > tudományos szocializmus törvényszerű következményeit látta meg, j Azon tudományos szocializmusét,! melyet úgynevezett modern tudósok serege olyannyiszor túlhaladottnak j nyilvánított. Tény, hogy a fejlődés kérlelhetetlen lodkája Lenin mellett tett tanúságot. Ki volt Lenin? A tudós, a filozófus, a nemzetgazdász, a poütikus, a hadvezér, az újságíró! összeesküvő, börtöniakó, szervező és páratlan vitázó, realista és merész álmodó! Ember! Aki a nép legjobb erőinek a .... ikv'. ttfattÜlA fánÉÉfcl 'ž* - demokratikus forradalmi törekvéseinek legfelsőbbfokú beteljesülése! Vezér. A népből a népért, akit a munkásosztály ellenségeinek gyűlölet-nyálkája, a felszabadultak és az elnyomottak százmillióinak imája és szeretete kísért egész életén át. A legegyszerűbb, a legkedvesebb, a legszelídebb ember volt. De a legsz'lárdabb is! Midőn H. G. Wells, angol íróval folytatott beszélgetése folyamán az angol író ezeket mondja: „Rettenetes ez a fanat'kus bolsevizmus! A kiváló becsületes emberek, gazdagok és szegények fogjanak össze és építsenek fel egy értelmes szocializmust!" „Az Önök kormánya — felelte Lenin — sok pénzt áldozott arra, hogy j ágyúkkal bizonyítsa be eszméinkmegvaló^íthatatlanságát. Őnek'k ágyúik és bankjaik vannak ... önnek pedig becsülete! De mit ér az Ön becsülete összehasonlítva a legócskább ágyúval? Alighogy összegyűlnek, amazok magukra irányítják a legrozogább ágyút és bumm! Máris vege az ön szocializmusának ... Mit tesz azután? Ha viszonozza a tüzelést, az már bolsevizmus! És ha megfutamodik, mi lesz akkor a szocializmussal?" Ez a párbeszéd nagyon jellemző Leninre és az ő realizmusára. Főleg akkor, amikor H. G. Wells kijelentése szerint Lenin egy álmodozó, aki „a szakadék felett, míg az ország halálos görcsökben vonaglik, Oroszország villamosításáról beszél". Lenin azonban a tudományos szocializmus fegyvertárával felszerelve tudta, hogy az új, másfajta bolseviki ember, saját felszabadított és értelmet nyert munkájával megszilárdítja hatalmát és legyőzi mindazt, ami mások számára legyőzhetetlennek látszik. Csak úgy, mint őse, aki Engels szavainak értelmében: fejlődése kezdetén az állati sorból saját munkájával dolgozta ki magái emberré! Lenin e fegyvertárat az új korszak tapasztalatai alapján még meg is sokszorozta, midőn magasabb fokra emelte a marxizmust. Mint a modern alchymista, meg találta osztálya számára az élet (halÍJŕalytatAaát UUd 1 oki i hj*4 Államosítani kell a külföldi tőkétől függő nagy monopol-üzemeket. Be kell vezetni a dolgozók ellenőrzési jogát a vállalatok működésében. Biztosítani kell a minél jobb termelést és az igazságos keresetet. Beszéde további során utalt arra, hogy a „Nincsen a földön oly *n erö, amellyel egy háborúban meg lehetne verni a Szovjetun ót*' Plngol jelentés egy uolt német vezérkari tiszt e ő dósáról A Reuter félhivatalos angol hírszolgálati iroda jelentése szerint Litzmann őrnagy, a volt német Luftwaffe vezérkari tisztje a német fővárosban tartott éfyik előadásában az amerikai háborús politika szükségszerű csődjéről beszélt. Megállapította: „Az a háború, amellyel az USA egyes körei fenyegetik most a Szovjetúniót, sohasem válhat valósággá, mert nincsen a földön olyan erő, amellyel egy ilyen háborút meg lehetne nyerni." Litzmann őrnagy előadásában beszámolt arról, hogy egy magasrangú amerikai tiszt azt mondotta neki: ,,Ha 20 atombombát dobnának le a Szovjetúnióra, nem tudnánk megverni. De ha a Szovjetúnió dobna le 20 atombombát az Egyesült Államokra, — a háború nyomban végetérne." szakszervezeteket azok ellenségei nem tudták és nem tudják tönkretenni. Azok ma, mint bástya állanak az olasz nép ellen* ' 1 f Nagy bizalommal tekint a jövő elé, — mondotta, — mert látja azt a súlyos válságot, melyben ma a* imperialisták vergődnek, és láthatjuk, hogy úgy Olaszországban, m'nt az egész világon állandóan nőnek a békéért küzdő erők. Törd i at ti kijelentette, hogy az atombomba már rég nem titok. Ez az oka annak, hogy az angolszászok nem mernek új háborúba kezdeni. A föok azonban főleg az, hogyha háborúba kezdenének, azonnali vereséget szenvednének, mert a békét akaró erők ma sokkal nagyobbak, mint azt az uszítók hinnék. Togliatti beszéde további részébea napjainkat „a kis-háborúk" korszakának nevezte, melyeket az imperialista államok közötti ellentétek idéztek elő. Az imperialista összeütközések példájaként Görögország, Palesztina és Kína helyzetét idézte. Utalt arra, hogy Palesztinában az az amerikai imperializmus az angol imperializmussal áll szemben. Beszéde végén Sztálin generalisszimusz szavait idézte: „Nem lehet úi háborút kezdeni, mert a legutóbbi háború következményei még súlyosan érezhetők." fl délafriboi brit dominium oz u

j náciO barndicsoma Több mint 300 indust élve elégettek -- 400 sebesült áldozata van a délafrikai faji üldözéseknek nes lakosságot törvényen kívül állónak tekintsék és az emberi méltóság lega acsonyabb fokára kerüljön. A durbani események felülmúlnak minden eddigi négerlincselést is az Északamerikai Egyesült Államok déli tartományaiban. New Yorkból jelentik: Az amerikai hivatalos kimutatás szerint aa Egyesült Államok 48 államában 1943 óta 4707 büntetlen lincselés történt A 48 állam közül 42-ben összesen 132 millió lakossal. mindenn aoosak a négergyilkosságok. Ezek közül Mississippi állam vezet 573 elismert lin cselessel. Külön lapra tartoznak u eltitkolt linceeléstib A délafrikai Durbanban nagy faji üldözésekre került sor, melyeknek során az üldözők több mint 300 indust élve elégettek, agyonlőttek vagy megköveztek. Több mint 400 személy megsérült. Több mint 300 indus asszony és gyermek elmenekült a városból és a közeli erdőkben rejtőzködnek. A lázongók egész utcákat raboltak ki, amelyekben indusok laktak. Több esetben egész családokat irtottak ki. Az anyagi kár negyedmillió font sterling. Az öszszetüzések csütörtökön este kezdődtek egy délafrikai fehérbőrű kereskedő és egy indus asszony között, akik az autóbuszban összeszólalkoztak. Smuts, volt délafrikai minlszt*r%Lníik m mcményikrt kc&nme*tálva a következőket mondta: Délafrika megízleli annak a kormánypoľťkának a gyümölcsét, mely a faji gyűlöletet hirdeti. A rendőrség képviselője kijelentette, hogy a helyzet a városban egyre rosszabbod k és további zavargásoktól tartatjuk. Ezek a zavargások, melyek a hitlerista nacizmus idejét idézik fel, nem a véletlen szülte események. Annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó része színesbőrű és már régóta megfosztották őket minden emberi jogtól, az elmúlt év 'szén Maian pártja került uralomra, mely az elmúlt háború idején lándzsát tört amellett, hogy a Délafrikai únió pártolja Hitler háborúját. BelSXľiitkai programing* as, feogZ *