Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-15 / 3. szám

1.949 január 15. > 5. Hogyan biztosíthatjuk és javíthatjuk az ellátási helyzetet, különösen az élelmiszerellátást? Klement Gottwald köztársasági elnök a Csehszlovák kommunista párt központi bizottságának egy.

k ülésén kijelentette, hogy elsősorban és mindenekelőtt biztosítani és javítani kell az ellátási, kü-önosen az élelmiszerellátást, sikeresen be kell fejezni a kétéves tervet és még sikeresebben kell msgkezdehi az ötéves tervet. Az el látás mesnavítása, különösen az é'elnrszereľátásé. a kétéves terv végrehajtása és a jó startolás az ötéves tervbe, gazdasági szervezetünk pontos működése — ez a reakció átka Ez a leghatékonyabb fegyver a reakció ellen. És azért tesszük ezt a feladatot az else helyre. A húsibeszolgá'tatásnál elsősorban a kevés hasznot hajtó állatokat 1 e'l beszolgáltatni, mint a kevés tejet adó teheneket, beteg állatokat stb- A húsellátás biztosításának szempontjából rendkívül fcn';osak a nyilvános nagyhizlaldák. A gazdasági szövetkezetek résztvssznek a nagybani hizlalás megalapozásában, felvásárolják a megfelelő mennyiségű apróállatot és takarmányt, A hőszolgáltatási kötelezettségeket gyakran igazságtalanul írják elő A közstgnek például 800 métermázsa gabonát kell beszolgáltatnia. Ezt a mennyiséget a helyi Nemzeti Tanács a kővetkezőképpen írja elő: A községben 80 hektár gabona van bevetve. Ez annyit jelent, hogy minden hektárból 10 métermázsa gabonát kell beszolgáltatni. Tehát A. V. gazdának 1 hektár gabonaveteménye van, tehát 10 métermázsa gabonát szolgáltat be, K. R. gazdának 10 hektár gabonaveteménye van, tehát 100 métermázsa gabonát szolgáltat be és így tovább. Pia hektár onkint 15 métermázsa terméseredményt számolunk, akkor az első gazdának 5 métermázsa gabonája marad, a másodiknak 50. Itt látjuk legjobban, mily igazságtalan az ilyen előírás. Előnyös a falusi gazdagok és a földbirtokosok számára. A földbirtokos előnye még nagyobb, mint az első pillantásra látsz'k, mert a nagy kiterjedésű földeken, melyeket gépekkel munkál meg, műtrágyával kezel, sokkal nagyobb terméseredményt ér el, mint a kis vagy kezépgazda. A földbirtokos nagyon gyakran azzal érvel, hogy a legtöbb gabonát szolgáltatta be tekintet nélkül arra, milyen kiterjedésű földbirtok után- Gyakran ezt mondja: Te csak 10 métermázsát szolgáltattál be.- én viszont 100 métermázsát. Többet szolgáltattam be, mint ti valamennyien együtt. Ki tehát a nagyobb hazafi? Mit akartok még tőlem? És amellett bölcsen hallgat arról, hogv a kisgazda 10 mé_ terraázsát szolgatatott be egy hektárról, míg ő 100 métermázsát mondjuk 20 hektárról, holott valójában nem 100, hanem 200 métermázsát kellett vclna beszolgáltatnia. 4 Hogyan biztosíthatjuk, hogy a nagyok többet adjanak és a kisebbeknek könnyítsiink? A beszolgáltatás! előírásokat a falukban most nyilvánosan tárgyalják meg. Hektáronkint fokozni kell a beszolgáltatás! előírásokat olyanformán, hogy a legkisebb és közepes gazdáknál az előírási kötelezettség kisebb legven, viszont nagyobb legyen a földbirtokosnál. Pé'dául az olyan kisgazda, akinek 1 hektár gabonaföldje van. ebből a földterületből csupán 7 métermázsát szolgáltat be. Viszont az a földbirtVios. akinek 20 hektára van, nem a húszszorosát szolgáltatja be, hanem minden hektár után 10—12 métermázsát, tehát összesen mintegy 200—240 métermázsát. Egyedül ilyen elő-" írás igazságos. A mezőgazdasági termények felvásárlásánál másodsorban arra keh ügyelnünk, hogy a nagyok többet adjanak és hogy a kisebbe ken legyen könnyítve. A kontingensek és köteles beszolgáltatások elsősorban a nagyokat kell, hogy érintse. így kell a gyakorlatban a kapitalista elemek letörését és beszorítását elérni adó-, árpoxiti kában, vagyis minden téren. Hogyan biztosíthatjuk, hogy az apró és közepes gazdák is szabad p aeon árusíthassák termékeiket? A kormány úgy határozott, hogy azok a gazdák, akik teljesítették beszolgáltatás! kötelezettségeiket, szabad piacon árusíthas. sanak tejet, tejtermékeket, tojást és baromfit. A kormány ígv mél tányolta. a gazdák többségének tisztességes szándékát. Az utóbbi hetekben csökkent a te b~s olgá tatás. A szabad piacon pzonban csupán az a gazda árusíthat. aki beszolgáltatta az előírt mennyis

'get. Különleges élelme, z és i bizottságok adják ki az ilyen szabad pi°ci á usltási engedélyt és ezek csak azoknak a gazdáknak adnak ilyen engedélyt, akik a beszolgáltatást teljesítették. Hogyha az előírási folyamatot úgy végeznénk, m

rnt eddig, akkor a kis és közepes gazdáknak nem maradni semmiféle árújuk a szabad piac számára. A szabad piacon cnupán a földbirtokos áruira és az ő pénz árcája újra kövéredne a kis és közepes gazdák rovására. És mégis a szabad piacon való árusítás a gazdáknak nagy előnyöket biztosít. így pl. a szabad piacon való tejárusítás nagyban nőve heti a kis és közepes gazda ségok háziasszonyainak jövedelmét A gazdák sa^át érdeke, hogv a bo zo-gáltatandó mennyiségei úgv írják elő, hogy a szabad piac számára is maradjanak termékek Ez annyit jelent, hogv az élelmezési bizottság a földbirtokosnak igazságosan nagyobb beszolgálta tásd mennyiséget kell, hogy előírjon. nyaldosta. Ködbe burkoltan világító tak a tatársírck. Fürjek rikoltoztak a zsenge fűben. Magasan az égen a hold úszott, mint egy sással benőtt lápon a félig kinyílt tavirózsa- Napkeltéig mindig mentek. Harmat esett. Közeledtek NísneJablonovszk faluhoz. És itt, három versztnyire a falutól, fehér kozákok érték utói őket. Hat lovas vágtatott el mellettük. Miska és Valet oldalt ugrottak, földrevetették magukat, elre taztek, de a fü alacsony volt, és a hold nagyon világított... Megfogták őket •.. Visszakergették őket... Egyideig szótlanul lépdeltek. Aztán lövés dördült... Valet há

frapattant, mint egy ló, amely saját lépéseitől megijedt- Nem bukott le valahogy ügyetlenül és lassan a^cral egy szürke keserőlapú-bokorba süppedt bele. M'ska öt percig nyugodtan ment tovább, nem érezte saját testét, füle zúgott. Akkor megkérdezte: — Miért nem lőttök, ti bitangok? Mišrt kínoztok? — Menj csak, menj és tartsd a szádat! — szólott barátságosan az e'íyik kozák. — A parasztot agyonlő tük, de t|ged sajnálunk. Fiatal vrgy. Kicsit eltévedtél, nem tesz semnrt. Majd kigyógyítunk! Hár-om napik gyógyította Kosevoj M skát a hadbíróság Karginszkban Ezidőalatt csak kétféle büntetés létezett' Agyonlövetés és megvesszőzés A halálr .ítélteket é'szaka a Don m gé kergették, egy homokos tatársí "hoz, ak'ket azonban vesszőzésre íté'tek, nyilvánosan büntették meg a piacon. Alig állították fel vasárnak re^Pel a piactér közepén a pa dot am'kôr a nép már gyülekezn kez "ett- Az egész tér megtelt embo rek'iel. a házak előtt? padkákon, r tet "kön mindenütt ültek, guggoltálElsőnek Ale-an^rovot fenyítetté

1 meg, a gracso ň pópa fiát. Tüze bo'si-ľikš volt, tulaj donképper ag

T

rort kellett volna lőni, de apja j< pópi hírében állott, mindenki tisztelte. A hadb'róság a^ért úgv hatá rozotts a pópa fiára néhány tuca vessz -ütést mér. Alexandrovnak megparancsolták, eressze le a nadrágját, aztán, csupasz fenekével felfelé, a padra fektették. Egy kozák rátelepedett a lábára (karját a padhoz kötötték), két kozák pedig fiatal rőzsevesszőkkel a két oldalára állt. Alaposan elnáspángolták. Utána Alexandrov felhúzta a nadrágját és meghajolt mind a négy oldal felé. Nagyon is boldog volt, amiért nem lőtték agyon, ezért újra meghajolt és megköszönte: — Köszönöm nektek, tiszteletreméltó vének! —• Egészségedre! — felelte valakiOlyan tomboló kacagás harsongott fel a piacon, hogy még a foglyok is, akik a tértől nem messze, egy csűrben kucorogtak, nevettek. Miska is kapott hatvan vesszőütést. A fájdalmánál is nagyobb volt a szégyene Az egész falu — öregje, fiatalja — végignézte. Miska is fe'húzta a nadrágját és szinte sírva szólt oda a kozáknak, aki az imént elrakta: — Ez igazságtalanság! — Miért? — A fej gondolkozott és a hátulsó rész felel érte... Szégyen egész életemre! — Nem tesz semmit, a szégyen nem füst, nem marja ki a szemet. •. nyugtatta meg a kozák és, hogy valami kellemeset is mondjon, hozzátette: — Derék fickó vagy: kétízben is szörnyen rádvágtam, azt akartam, hogy ordíts... de te meg se mukkantál. Legutóbb elvertünk egyet, az telerakta a padot... ez azt jelenti, hogy nagyon finomak a beei... Másnap Mískát. amint az kimondták az ítéletben, k^íüldték 8 rontra. Két napnal később eltemették Va etet. Két jab'onovszki kozák, ak

: :et a hetman rendelt ki Sírt áso' \eki, soká

:g ültek ott. lábukat írba lógatták és cigarettáztak. — Kemény itt a föld, — mondí iz egyik. p— Mint a vas! Hiszen soha sem szántották fel, az öregségtől keményedett így meg. -— Jó termékeny földben fog feküdni ez a fiatal legény ... Szép itt a dombon ... Szál fúj ... Jó száraz .. • Napsütéses ... Nem fog egyhamar elrohadni. Valetre pillantottak, aki a földön feküdt, majd felemelkedtek. — Levetkőztessük? — Miért ne? A csizmája még egészen jó ... Befektették a sírba, keresztény szokás szerint fejét nyugatnak és rádobáltak a kövér fekete földet. — Imádkozzunk? — kérdezte a fiatalabbak kozák, miután a hant elkészült. —- Nem, minek? — sóhajtott a másik. — Annál hamarább fog felkelni, ha az angyalok majd az utolsó ítélethez trombitálnak... Két héttel a kis halmot fiatal gaz és keserűlapú nőtte be vadvirágok virítottak és kutyafej illatozott rajta. Hamarosan egy öreg ember jött ki a legközelebbi faluból, a sír mellett mélyedést ásott és frissen gyalult tölgyfagerendákból kis kápolnát épített oda. Teteje alatt ott csillogott a sötétben az Istenanya szo morú arca, alatta kusza ó-szláv betűkkel a szavak„A nyugtalanság és a bűn éveiben Senki ne vádolja embertársát." Az öregember visszautazott, a kis kápolna ottmaradt a síkságon és mindenkire, aki elhalad, vagy elutazik előtte, mélységesen hat szomorú látványával, minden szívben mondhatatlan bánatot ébreszt Májusban néhány törpe túzok repdeste körül a kápolnát s a harasztban a zöld fűtengerben, fészket épített- Verekedtek egy nőstényért, az é'etért, a szerelemért, az itódokért. Nemsokára tíz kékeszürke, pettyes tojást rakott le a íőstény a kápolna közvetlen köze ében, a kusza keserű

1 apúlevelel alá, a fés-ekhe. ráü»kült. melengette teste alatt, csillogó kis szárnyaival , védte, JÓZSEF ATTILA szbvenszkoi em!ekei m. Hitler áldozatai listáján ott van József Attila neve is. „Elpusztult az emberi értelem": az utolsó lökést a pánik adta meg. Az intellektus pánikja. A szellem erkölcsemberének kétségbeesése. Mert ne felejtsük el: Hitlerrel szemben — lényegéből fakadón — elsősorban az értelmi lelkiismeret ágált. A gondolat igaza védekezett a maga módján a barbarizmus és humanizmus kategorikus szembeállításával. Az erő. szak szolgakényszere és az értelem morális parancsa között kellett választani. Aki az utóbbit választotta: védősáncba szorult. De a védekezés neve és neme: antifasizmus. Emberség egység, frontja, melynek elsőszámú ellensége: Hitler, a parancsuralom modern megtestesítője. József Attila egyértelműen tiltakozik a totalitarizmus ellen: „Célunk. .. az az életforma, melyben a szép szó, a meggyőződés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásrautaltság esrmélete érvényesül ... gondolatainkkal, értelmességre hivatkozó hitünkkel az emberi egység i°ényét próbáljuk ismét életre hívni, a réginél fejlettebb egységre tartó haladottabb igényt, a modern, magamagát fegyelmező, rendbefoglaló szabadságot" A kiszolgáltatottak országhatárt nem ismerő egységért, összefogását gyakorlatilag értelmezi. A magyar dolgozók osztálvcntudatának erősítésére Bezručot fordítja és Hitler ellenében Karel Cap eke t hozza. Nem véletlenül. József Attila tudatosan választja szó. csövéül egy olyan nép íróját, aki a magyarnál is jobban érzi és féli a német csizmaléptek ember- és népjogot tipró dübörgését: „Az uralmi szellem határtalan erőket és eszközöket teremtett, amelyek bármely pillanatban közveti. j tőivé lehetnek az erőszaknak és rombolásnak. Ma inkább, mint valaha szükséges, hogy mozgósítsuk a többi erőket: azokat a közvetítőket, amelyeknek segítségével megérthetik egymást a népek, az igazságokat, amelyek túl hal. ' látják magukat a határokon, a szellemi értéket... melyek nem engedik meg, hogy az emberi lények és népek egysze. rü uralmi tárgyakká váljanak." József Attila a középeurópai megbékélést eltipró német parancsuralmi barJbarizmus ellen a szellem humanizmusát tudatosítja, „fehérek között európai" akar maradni és így Hitler helyett teljes szolidaritással Thomas Mannt kö. szönti. Az európai kultúra van veszélyben: a könyvmáglyák szikrái halált permeteznek: zsarnok barbarizmust. A vér- és fajteória mérge már betört fajtája soraiba: a „völkisch"-igézet lelke, ket kerít karámba. József Attila a Magyar Nap-nak küldött cikkében antifasizmusából adódóan 'téli el a népieseket (1937, júl. 26.): „Nem kétséges hogy a Gömbös-korszak völkisch ideo. lógiájátől nem határolta el magát élesen az új népies szellem". „Hazám" c. versében m*r imárakulcsoltan könyörgi el a veszélyt: . — ... adj emberséget az emöernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat. Hadd írjak szépet, jót — nekem add meg boldogabb énekemi Az ellenfél erösebbnek bizonyult Az egész Dunatáj, német gyarmat lett es József Attila keserű halott; De amikor meghalt, mi Sslovenszkón úgy temettük, mint egy elzuhant fejedelmet: gyászkeretes oldalakkal és újra és újra megtelő kolumnákkal — heteken át. A Szép Szó különszáma bizc^iyítjat ez első emlékesték itt zajlottak le és a pozsonyi rádió már december 13-áxi; rendezett kegyeietórát. Szlovenszkón József Attila „országos volt a pusztulásban", érthetően: Szlovenszkó országos akart lenni gyógyításában. Közös szlovák és magyar aggodalom kerestá a gyógyirt és vélte megtalálni a sté^szi fenyvesekben. Györv Dezső siratásáí kell idéznem (Magyar TJjság, dec. 12.); „November végén levelet kaptam J. A. ügyében. Straka Antal, volt budapesti sajtóattasé, a csehszlovák-magyar kuitúrközeledés lelkes híve írta... A terae az volt, hogy hozzuk a kimerült idegzetű költőt Szlovenszkóra a fenyvesek közé, legalább két hónapra ... Stóssifürdőre ... Jöhet a beteg költő, várfák a stószi fenyveserdök s itteni magyar és nem magyar tisztelőinek szeretete. Várja a csend, a nyugalom, a béke, amivel szlovák és magyar barátai akarják gyógyítani ... Fenyőgally lett az erdőből. A meghajszolt lélek egy utolsó nagy robaj és zakatolás árán bemenekült abba a csöndbe és nyűgül opri b a. amely még a stószi fenyvesednél is nagyobb .. A stószi .fenyvesek közt József Attila emlékét idéztem: tizenegy év múlva újra fenyögallyat küldünk a balatonszárszói sírra. Ady után ö a Dunatáj leghitelesebb magyar pacifizálója. A megbékélés követeként éljen és dúdoljon köztünk a poklot kitanult és mennybelátó mesterdudás, hogy „megbékülne e háborús család, az emberek". A szó _ a mult és jövő jogán — Józsei Attilát illeti: A világ vagyok — minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Arpád és Zalán, Werbőezl és Dózsa — török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e múltnak már adósa S7fh'fi jövővel _ mai magva rok! ... Eo dolgozni akarok. -Flegemlfi harc, horry a múltat be kell yallaní. \ Duna, mely múlt, jelpri «» fövendő, epfymást ölelik lá<ry hullámai. \ harcot, rmelvet ő«elnk vívtak, '(ŕkŕvŕ okVia az emlékezés s rendezni ví f?r*> közön doljraíuka* .„-, Ó -.-.i munkánk; és nem .is kevés. Fábry Zoltán. "". ". (Vége.) '.". 8'zon'a parancsnoka 1esz BEDELL 5M TH vo'l moszkvai nagykő eí? Washingtoni politikai körökben élénken kommentálják Bedell Smith moszkvai nagykövet 'emon, lását. Az USA moszkvai követe na^y népszer/ifiéinek örvend Wa Mngtonban és éppen ezért egyre erősödik az a hír. amely szerhi

1 Bedell Smi*h rövidesen felvá'tja a megbukott Clay tábornokot Bizónia ame-ikaii katonai parancsnoki tisztségében. „A finn kormány a nép ellensége lesz" Az új év alkalmából a Finn Kommunista Párt főtitkára kiált, ványt bocsátott ki, melyben meg állapítja, hofľy ? kommunista Pár r.irid^n ereiére' küzd a jelenlegi inn kormánv nolitikája ellen ^rnely mindinkább letér a demok ratikus be^olitika útiáról Á kiáltvány megáľapítja, hogy ezzel a x>!itikáiával a kormánv 'íább a ne-o ellenségévé válik és vissza kell térni a demokratikus 'iliamo

1 ki] s~orosra fűzött együttműködési politikához. Haía'mas szélvihar dühöng Amerikában Az Egyesült Ál

1 am ok déli részér Tiási erejű szélvihar dühönf \rka-zas áľs -ban vízforgata 'ú dul t Warren városára. Első je- orté-r'- ferrit itt a halrttak sza •na tőbb=zázra eme^erlett. Louisina állam északi részén orkáu veiiilt keresztül Havnesville vároában az orkán két személv? megüt Louisiana állam déb részén ízforgatag pusztítotatta Didóraó városát is. Az okozott károkól nincsen jelentés.