Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-15 / 3. szám

ilcsiiszľovW Ira 3 Kčs SraJslava, 1949, január 15. O II. évfolyam (1949) 3. szám. Juliot'Curie négy pontja A párisi angol-amerikai újságírók klubja kedden díszebédet adott Frederic Joliot-Curie francia atomiigyi kormánybiztos tiszteletére. A díszebéd során a Nobel-díjas tudós nagyfontosságú nyilatkozatot tett, amely a következő négy pontban foglalható össze: 1. A francia atomkutatás csakis békés célokat szolgál. 2. A francia kutatások eredményei nem titkosak és minden más országnak, tehát a Szovjetuniónak is rendelkezésére á.~:nak. 3. Az eredmények egyedül francia munkának köszönhetők. 4. Minden olyan felfedezés, amely az atomfegyver területét érintené, titokban maradna. „Kutatásaink és készülékeink tisztás békés célok-4 szolgálnak — mondotta Joliot-Curie. „Ami a hadászatilag értékesíthető felfedezéseket Illeti, amelyeket esetleg tehetnénk mondotta a francia tudós —, ezeket véleményem szerint mindaddig titokban kellene tartanunk, ameddig nem határozzák el a tömeggyilkos fegyvereknek, tehát az atombombáknak is törvényekívül helyezését az Egyesült Nemzetek Szervezetében." Euttkal László? É-üi a a dolgozók egysége Nincs a világnak olyan sarka, ahol a dolgozók ne harcolnának a szabadságért és a jólétért. Csak ott lehet jólét mindenki számára, ihol a munkásosztály szabad. Csak ott lehet szabadság, aiiol a munkásosztály elkergette a kapitalista elnyomókat, azokat, akik viszály, kopást költenek a népek között, és egységesen építi a szocialista gazdasági rendet, amely mindenki számára igazságos jólétet biztosít. A tőkés rendszer elbukott. Nem tud kenj eret adni a dolgozóknak, egyetlen programmja a háború. A háború a tőkéseknek jó üzlet, a dolgozóknak pedig a legrettenetesebb nyomort és véráldozatot iiozza. Jólétet és szabadságot ígérni aainden kormány és minden rendszer tud. Megteremteni a szabadságot és a jelétet csak a dolgozók >s~íálya, csak a munkáskormány képes, mégpedig egy módon: a lolgozők egységének megterem. •Vsővs!, f nemzetiségi gyűlölet és viszálykodás megszüntetésével. Ma épül Csehszlovákiában a dol- 2jozók egysége- Persze ezen a téen is sokszor kisért még a műit 's meg kell érteni, hogy egyik lap.ói a má ikra az egység kiépítéséhez feltétlenül szükséges bizalmat nehéz megteremteni. A Slovák nép, — mondjuk ki az gazát, — fél lette a szabadságát s a csehszlovák államot, mert ilea felejtett© el a Hortliy-féle asiszia revizionlzmust és azoknak i magyaroknak az árulását, akik iz első csehszlovák köztársaságot ;omlasztották. Akik nem értették ueg, hogy a szlovák dolgozó a ma. ;ya

r de gozónak testvére, míg a iiagyar és a szlovák tC. .és, föld>ir tokos, fasiszta tiszt mindkettőiéi; halálos ellensége. Űri bűnök. rt és a saját esztelenségéért fie lett a csehszlovákiai magyarság. Most azonban ennek vége. A ;seliszIovák kormány magára vette Zw a nagy feladatot, hogy a cseh w szlovák népet meggyősze arról, icgy sem a mai nopidemokratlkus flagjarországtól, sem az itt élő uagyarok ellenséges magatartáátói nem kell félnie. A csehszlo. ák kormány magára vette azt a cladatot is, hogy bizalmat előlegez az itt élő magyarságnak. Igyenlő szocialista polgárjogokat d az ország minden lakosának »ban a reményben, hogy a magyar dolgozók bebizonyítják, hogy "rdemesek erre. Csehszlovákia née és kormánya azt várja el minién itt élő magyartól, hogy belekapcsolódjon az ország építésébe, logy ne gyűlölködjön, ne türeliet:enkedjék, hegy értse meg égre a kormány nehéz feladatát s politikáját a legnagyobb jókzratíal támogassa. Félelemre , úncs ok, mert közös munkával e db 3 jön minden. Természetesen a megértésnek u együttműködésnek a sok évi gyűlölködés és bizalmatlanság íán nem sima, hanem göröngyös : z ú ja. Mert az egyen io g isá^

1'

ci- en elég az egyenjogúsító tor- ény. Ä súrlódásmentes egyiittIcshez sok türe'emre, jóakaratra fiegsrtésre van szükség, sok prak Ikus bizonyítékra. Ma még ott gr&ytatás & % ©láaiorvl A Szovjet Távirati Iroda jelenti: Osztrák nácitiszteket szöktetnek az amerikaiak a Brenneren át (TASS) — A Telegraf Korespondenz részleteket közöl most azokról az egymástkövetö csapatszállltásokről, melyek a volt német és osztrák katonák nagyobb kötelékeiből áll, s melyeket az Insbruck-Brenner vonalon illegálisan előbb Olaszországba, majd pedig a Nyugati Államok különböző gyarmati hadseregeihez továbbítják. A jelentés azután így folytatja: mindazt, amit egy évvel ezelőtt Bécsben és Münehenbeik illegális náeivasűtnak neveztek, most „Nácicxpressé" alakul át. Ez az „expiess" volt náci katonákat azonkívül specialistákat továbbá volt internált hadibűnözőket szállít. Utóbbiak Nyugat né* metországból és Ausztriából a most felyó gyarmati háborúk Közép és Távolkeleti harctereire „menekültek". Az Agentúr Telepress tájékoztatásokat kapott e náci vasútvonal egyik rövid pályájáról. Az ügynökség jól ismeri azt a menetrendet amely az amerikaiak által megszállt Bajorország és Ausztriából indul, Tirolon át olasz területen át folytatódik, miután Merán közelében átlépte az olasz határt, ahonnét | azután a nácikat a Róma melletti Fra.ij cati vagy pedig a Sicília közelében feki vö Lipári szigetekre küldik. A náci J Wehrmacht volt tagjainak ezrei hosszú I idő óta használj ľk ezt az összeköttetést, hogy az angol parancsnokság alatt álló csapatokat az arab országokban megerősítsék. Ezt a kényelmes veszélytelen és gyors utat mostanában azok is hasonulják, akik Indonéziában az ott harcoló németalföldi csapatokat, vagy pedig a Viet-Namban küzdő francia csapatokhoz akarnak csatlakozni. 1948 november végéig közel 3000 volt náci tiszt és katona speciálista haladt át Frascapin, illetve Liparin. Olaszországból elsősorban Szíriába küldik őket, ahol a volt hírhedt Heinz von Dautel ezredes fogadta őket és az angol vezetőség alatt álló arab légiónak adta át ezeket a tiszteket Dautelnak valódi neve Schäffer és mielőtt Szíriába került, Guderián tábornok vezérkarához tartozott. Guderián tudvalevően jelenleg az amerikaiak által szervezett hírhedt „Abwehr" nevü kémszervezet élén áll. Široký V. miniszterelnökhelyettes: feladatok maguktól nem valósulnak meg, a dolgozók munkája a döntő Hétfőn, Január ""O-én új nevet adtak a trenčéni Odeva nemzeti vállalatnak: „Široký Viliam ruházkodási vállalat Trenčínben." Široký Viliam miniszterelnökhelyettes a KSS elnöke, Dr. Soltész kereskedelmi és ipari megbízottak, Dr. Viktory igazságügyi megbízottnak és Martanovič képviselőnek, a bratislavai terület elnökének kíséretében érkezett a ternčíni vállalatba. A dísz-század megtekintése utána a terület és a válalat vezetői tisztelegtek nála. Az ünnepség előtt Široký Viliam kormányalelnök megtekintette a vállalatot és eközben szívélyesen elbeszélgetett az alkalmazottakkal. Az új elnevezés a gyár nagy csarnokában történt és az ünnepséget az üzemi tanács elnöke nyitotta meg. Široký Viliam miniszterelnökhelyettes megköszönte a bizalmat és megtiszteltetést, njelyet a munkásság tanúsított irányában és meggyőződését fejezte ki, hogy a vállalat az ötéves terv feladatának teljesítésében a becsületes munkásság első sorában fog haladni és igyekezni fog a munkateljesítményt növelni és Szlovenszkó ipari kiépítésén és jólétének emelésén dolgozni. Méltatta, hogy mily örömmel indult el a munkásság az ötéves terv útján. Foglalkozott az ötéves tervnek Szlovenszkót illető részével és felsorolta, hogy az egyes termelési ágakban milyen beruházások lesznek. A feladatok maguktál nem valósulnak meg, a dolgozók munkája döntő. Minél gyorsabban és minél tökéletesebben teljesítjük termelési feladatainkat, nemcsak mennyiség, de minőség dolgában is, annál gyorsabban és örvendetesebben jutunk el az ötéves gazdasági tervünk végcéljához. Buzdította a vállalat ifjúmunkásait, — ez az egész munkásságnak csaknem egyharmad része,— hogy tanulják meg a szocialista versenyt és vegyék ebben példának a myjavai mozgalmat és az „Ifjúság Ütján" látható versenyt. Végül foglalkozott ellátási- és árpolitikánk új rendelkezéseivel: „Mai népi demokratikus társadalmunk nem osztálynélküli," — mondotta — „kormányzóosztály ugyan a munkásság, de habár 00%-ig nemzetivé tettük a nary iparvállalatokat, mégis vannak még váró^a'ni-ban és falviunkon kapitalisták, akik mások munkájából élnek, akik kizsákmányolják embertársukat. Vannak élősködők, munkakerülők és más réteés árpolitikai intézkedésekkel népideugyan természetesen nem tartoznak a kapitalista elemekhez, de saját rizikójukra dolgoznak. A legújabb ellátási és árpolitikai intézkedésekkel népi demokratikus irányzatunk az ellátási politika terén is megkezdte a szocialista elvek érvényesítését. Az egyenlösködés nem szocialista elv. A szocializmus nem mérhet egyformán és nem étrékelheti az embereket egyformán anélkül, hogy tekintettel volna szociális tevékenységükre. A szocializmus az ellátás terén nem állíthatja ugyanazon színvonalra a munkást, aki irányzatunknak támasza és aki szorgalmasan teremt új értélteket, mint a kapitalistát, aki a | nép ellensége és szabotálja tervgazdaságunkat. A szocializmus nem állíthatja ugyanazon színvonalra a földművest, aki teljesítette leadásait, mint a falusi gazdagot, aki nem teljesítette és nem is akarja teljesíteni az állammal és a társadalommal szamben kötelességeit. Dr. Soltész ipari és kereskedelmi megbízott tárgyalta a munka szervezésének szükségét. A nemzetivé tett ipar már az elmúlt években bebizonyította szilárdságát és a munkásságon van a sor, hogy munkájával jobban és olcsóbban tudjon termelni, mondotta Dr. Soltész, megbízott. Blahušiak mérnök textilipari kerületi igazgató és Valentik vállalati igazgató átadták Široký miniszterelnökhelyettesnek az Odeva vállalat képes albumát. Egyiptomi had H ^jók Te

f-4viv környékéi bombázták Jeruzsálem. — Kedden félórás légiriadó volt Jeruzsálemben. Egy hét alatt ez immár a második repülőtámadás volt a Szentváros ellen. A vasárnapi légitámadás során ledobott bombák brit gyártmányúak voltak. A negevi sivatagban az egyptomi haderő páncélosoktól támogatott ellentámadást indított a zsidó állások ellen. Heves tankcsata és légiharc fejlődött ki. Az izraeli hadügyminisztérium szóvivője közölte, hogy egyiptomi hadihajók f Alfaánot sztrájk Apuľában De Gaspsri rendőrsége sortüzet adott a munkásságra Római jelentés szerint Amáliában általános sztrájk tört ki. A rendőrség többhelyütt erőszakosan fojtotta el a munkások tüntetéséi. Gravinában sortüzek dördültek el. Még nem tudják, hogy a lövöldözésnek hány áldozata volt. Ruvóban és környékén a me^őgasdasági munkások sztrájkba éptek. tiltakozásul az ellen, hogy a munkanélkülieknek adott segély igen alacsony. bombázták Tel-Aviv környékét. Amennyiben ez megismétlődne, úgy a zsidó légierő Cairót bombázni fogja. A szovjet hadsereg alapjában, a Ksarznaja Zvjezdában Oszipov a palesztinai kérdésről írva, megállapítja, hogy az angolok és az amerikaiak úgy tekintenek Palesztinára, mint cseretárgyra közelkeleti imperialista játékaik megvalósításában. Az angol uralkodókörök a mandátum megszűnése után is vezető helyet akarnak biztosítani maguknak a közeikeleti olaj kiaknázásában. Az amerikaiakat pedig a monopóliumok érdeke vezette, hogy megtarthassák az arab olajlelőhelyek hatalmas jövedelmét. Višinskij leszögezte, hogy az a bizottság, amely az j USA, Franciaország és Törökország képviselőiből áll, nem tárgyilagos és képtelen sikeresen megoldani a palesztinai kérdést. A Humanité szerint a palesztinai i kérdést a Biztonsági Tanács néhány napon belül tárgyalja. Az amerikaiak minden valószínűség szerint nem fognak túlszigorú álláspontra helyezkedni Izraellel szemben, tekintettel arra, hogy január 25-án általános választások lesznek és az amerikaiak a kormánykörök rokonszenvét biztosítani j akarják maguknak. Fíéderic Joliot— Cirie a francia „vörös* tuoós* •tómromb^Ió^al q\őz a ber e frontján Párizs. — (Az U j Szó párizsi munkatársától). Majd egyszer, ha az iskolásgyerekek csak tanulni fognak a háborúról anélkül, hogy tudnák mi is volt az tulajdonképpen, a történelemíró az 1918-as évet a háborús uszítás évének fogja elnevezni, de egyben megjeg3"zi majd, hogy ez az év a békéért küzdő népi erők nagy győzelmével végződött. Szinte naponta hozta 1948-ban az úgynevezett nyugati sajtó a háborús rémhíreket és azt akarta elhitetni a világbékétkivánó lakosságával, hogy a háború kikerülhetetlen és hogy a háborút ha sikerülne előidéznie az amerikai Egyesült államok nyernék meg, mert az övék az atómfegyverek titka. A há-ború ellen széles népmozgalom indult meg Nyugaton. Mi nem akarunk háborút! — mondják az amerikai dolgozók, „nem megyünk háborúba a Szovjetunió ellen!" jelentett ki a francia nép többsége, békéért tüntettek a londoni anyák, az olasz földművesek, a belga bányászok, a világ asszonyai. Meggátoljuk a háborút, jelentették ki a Szovjetúnió delegátusai. Egyesült nemzetek párizsi ülésszakán. A kínai néphadsereg győzelme egyrészt annyira megerősítette a béke tYjntját, másrészt bebizonyította, hogy még a legmodernebb háborúban sem minden a technika, de ennél sokkal többet számít a katonaság erkölcsi ereje, célja és mennyisége, hogy még a legvadabb háborús uszítók i3 csendesebben kezdtek viselkedni és kénytelenek voltak kijelenteni, hogy háború nem napok vagy hónapok kérdése és nem a Szovjetúnió és a népdemokráciák számára, hanem elsősorban a kapitalizmus számára jelent halálos veszedelmet. Az atómrombolás és atómfegyverek gyártásának titkát hét lakat alatt őrizték az Egyesült államok urai. Ez már egymagában ncpellenes cselekedet, mert hiszen a- atomenergia felhasználásával meg lehetne könnyíteni as egész emberiség munkáját. Olcsó hajtóerőt, nagyszerű gyógyszereket lehetne az emberiségnek adni, mégpedig rövidesen, ha világ tudósai kicserélhetnék a kutatásnál nyert tapasztalataikat. Persze az amerikai tőkések erről hallani sem akartak és még az úgynevezett „barátainknak" az angoloknak és franciáknak sem akartak egy mukkot sem szólni. Miénk az atómmonopol, miénk lesz a világ — hirdették. És ittak előre a medve bőrére. 1948 december 16-án Vincent Auri 1 a francia köztársaság elnöke a következő szűkszavú jelentést, kapta: „Nagy örömmel jelentjük, hogy a mai napon 12 óra 12 perckor működésbe hoztuk az első francia atómromboló készüléket". Ez a jelentést a francia atómkutatóintézet f őkóm miszáriu sa Fréderic Joliot-Curie a Nóbel-díjjas nagy francia tudós írta alá. Világszenzáció. A francia munkások, bányászok meleghangú üdvözli táviratokat küldtek tudós elvtársunknak, mert Curie rögtön kijelentette, hogy munkŕ i mak eredményét a béke szolgálatába állítja A Curie által szerkesztett atómromboló jobb az amerikainál. Az amerikai újságíró azt is megkérdezte Curietöl, hogy titokban fogja-e tartani kutatásai eredményét. Joliot-Curie kij^entette, hogy rövidesen szaklapokban minden megszorítás nélkül nyilvánosságra hozza kutatásai eredményét, megismerteti a tudósvilágot munkarendszerével és azt akarja elérni, hogy a tudósok együttműködjenek azon, hogy az atom energia mint a béke és haladás műve, az emberiség köztulajdonává "Pálion.