Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)
1949-01-08 / 2. szám
4. UJ szo 1949 1amiár 8. Földműveseink és az ötéves terv Miként termelhet eredményesebben a gazda Ä dolgozók helyzetét akarjuk megjavítani- Természetes, hogy az ötéves terv első napjaiban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mi a célunk, hogyan akarjuk azt elérni és milyen eszközök segítik elő szándékunkat. Ma már nem elég az, amit a háború előtt termeltünk. Ma magasabb az életszint, mint volt, több tojás, több hús, több vaj, több tej kell. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha letérünk az eddigi elavult utakról, leszámolunk az eddig csődbejutott rendszerrel és minden vonalon a szocializmus felé vezető útra lépünk és igyekszünk elérni a vezetőink által előírt célt. A földműveseknek is teljesíteniök kell bizonyos feltételeket, hogy az ötéves terv minden vonalon sikeres legyen. Arról akarunk néhány sorban rni, mi a földműves kötelessége, mit kell tennie és hogyan, hogy becsületesen és méltóan sorakozzék fel az építők sorában. Ipari termelésünk a kétéves terv keretén belül nagy fejlődésen ment keresztül. Ugyanilyen fejlődést kell megtennie a földművelésnek is. El kell távolítani az elavult módszereket és el kell érnünk azt, hogy a földművelés is ugyanolyan szinten mozogjon a technikai haladás szempontjából, mint az ipari gazdálkodás. Tehát a földművelést ugyanúgy mechanizálni kell, mint az ipart- Több traktort, önkötőt, kombájn! Ez az az út, amelyet « földművelésnek meg kell tennie, ezen kell haladnia, ha az ötéves tervf.en előírt feladatokat teljesíteni akarja. Az ötéves terv már gondol arra, hogy a földművelést mechanizálni kell. Mig ma 22.000 traktor dolgozik a földeken, az ötéves tervben 30.000 traktort állítunk elő. Azonkívül tervbevették sok más mezőgazdasági gép előállítását is. AZ ÁLLAMI GÉPÁLLOMÁSOK FELADATA Ma 189 állami gépállomás műkö'dik. Ez annyit jelent, hogy majdnem minden kerületben van egy állami gépállomfs. Ezeknek az állomásoknak további nagyarányú kiépítését már tervbevettékA gépállomások feladata, hogy az apró és közepes nagyságú földművesen segítsenek. A gépállomások a falu mechanizációjának gyújtópontját alkotják! Oly mezőgazdasági gépmunkát végeznek el, amelyeket a földműveseknél a helyi szövetkezeti gépekkel nem bírnak elvégezni. Az állami gépállomások szorosan együtműködnek az apró és közepes földművesek szövetkezeti gépállomásaival. Traktoristákat nevelnek, tanácsot adnak a közös vetés tervezésénél és így tovább. Ezek az. állomások végzik majd a különböző , gépjavításokat is és ellenőrzik azokkarbantarthat".' Az állami gépállomások különösen nehéz gépekkel vannak felszerelve, melyeket a földműves sem egymaga, sem pedig a helyi szövetkezet nem tud a saját költségén beszerezni. Az ilyen nehéz gépek a faluban eddig a földbirtokos tulajdonában voltak, ez azonban nem tudta egymaga kihasználni. Kölcsönadta a többi földműveseknek és. nekik ezt a „kölcsönt" bizony nehéz feltételek mellett kellett visszafizetniük. A földbirtokos az ilyen nehéz gazdasági gépeket a kis földművesek kizsákmányolására használta fel- Az állami gépállomások megszabadítják a kis és közepes földműveseket a földbirtokosoktól való függőségtől. GÉPEKET A DOLGOZÓ FÖLDMŰVESEKNEK! A felszabadítás óta nagyon terjed a gépszövetkezetek gondolata. Mig május 5-ig ezek száma 168 volt, addig 1948 szeptember 30-ig számuk elérte az 5604-et. Iparunk minden tehetőt megtett, hogy a mezőgazdaság megrendeléseinek eleget tegyenNagyon gyakran megtörtént azonban, hogy a gépek nem értek el a megfelelő címre. Apró és közepes gazdák számára készültek a gépek, azok pedig a falusi nagytőkések, a kapitalisták kezeibe kerültek- Milyen módon igyekeznek ők megszerezni a gépeket? Elsősorban kijátszák az elosztási rendszert, megvesztegetéssel segítenek magukon. Nagyon sok helyen sokkal több gép van magánkezekben,' mint a szövetkezet tulajdonában. A nehéz gépek szinte kivétel nélkül a falusi kapitalisták kezeiben vannak. Nagyon sok kis és közepes szövetkezet minden gépi felszerelés nélkül maradt.^ Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a szomorú valóságot sem, hogy a falusi kapitalisták irányítják sok esetben a szövetkezeteket is. A szövetkezeti gépek tehát nagyon gyakran az ő kezükben vannak tehát. Hogyan történhetett ez? Elsősorban a szövetkezeti alapszabályok okozták ezt, mert elősegítették azt, hogy az ilyen falusi k/rjHal'stá a Szövetkezeti életlegyen. A tagsági részvények száma a föld terjedelme szerint igazodik. Azok a gazdák, akiknek több földjük van, több részt kapnak és így többet is igényelnek a szöv<j^ kezettőiA szövetkezetek a gépeket eddig az -úgynevezett beruházási járulékokból vásároltak, melyet minden tagnak meg kellett fizetnie. Rendszerint úgy történt, hogy a gépet néhány gazdag, tehetősebb gazda fizette ki és így aztán nagyobb jogot formáltak maguknak a gép használatára. A kis gazda, még ha szövetkezeti tag is volt, nem érezte magát az ilyen gép társtulajdonosának. Az eddigi alapszabályok megengedték, hogy a szövetkezet keretén belül u. n. érdekcsoportok alakuljanak bizonyos gép megvásárlására. Ennek viszont az vol a következménye, hogy nagyon sok kapitalista a ^szövetkezeten keresztül vásárolt gépeket és ezek. nem egy. esetben csupán .a papíron voltak a, szövetkezét tulajdonában, a valóságban a gazdag földbirtokos bitorolja azt. A gazdagoknak, akik a gépet megvették, előnyjoguk volt a gép használatánál és még hozzá olcsóbb illetékek fizetése mellett. . A gépek használati ideje a tagsági részvények szerint igazodott. Alkalmi ellenőrzések alkalmával, mint ahogy ez Kolín vidékén történt, kiderült, hogy a szövetkezeteknek kiutalt traktorok nagy részének egyének a tulajdonosai- A tulajdonjoguk írásban van lefektetve és a Kerületi nemzeti bizottság írásban egyedül őket jogosítja fel a gép használatára, mert a hajtási engedély névre szól. A mezőgazdaságot azért mechanizáljuk, hogy az apró és közepes gazdáknak legyen hasznuk és ne a földbirtokosoknak. A gazdáknak kötelessége törődni azzal, hogy a gépek, a szövetkezet ne kerüljön a földbirtokosok kezébe. Az utóbbi időben mindinkább felhangzik az a követelés, hogy a szövetkezetek alapszabályait módosítani kell olyképen, hogy a szövetkezetekben ne a földbirtokos, hanem a kis a közepes gazdák döntsenek. A GÉPEK LEGJOBB KIHASZNÁLÁSI MÓDJA A gépeket legjobban nagy területeken lehet kihasználni. Ai. állami gépállomások, melyek 80%-ban 5hektáros kisgazdáknak dolgoznak, azt bizonyítják, hogy a föld felaprózá;a sok nehézséget okoz a gépmunkáknál. Hasonló tapasztalatot szereztek a helyi szövetkezetek gazdái is. Az időveszteség oly nagy, hogy számban kifejezve a pénzérték több millió koronát ér el. Ma már a gazdák maguk foganatosítanak különböző megoldási lehetőségeket. Igyekeznek kiküszöbölni a hiányokat és a gépeket a leggazdaságosabb módon igyekeznek kihasználni- Sok helyen azt tapasztalták, hogy rengeteg pénzt lehet megtakarítani a gépek javításánál és használatánál, különösen akkor, ha a szövetkezeti kis és közepes gazdák krízös vetőtervezetet dolgoznak ki. határára kiterjedő vetési tervezetet dolgoznak ki úgy, hogy egy helyen vetnek gabonafélét, ugyancsak egy helyen kapás növényeket stb. így az ujjaikon számították ki, mennyi a megtakarítás, ha az önkötözővel ellátott traktornak nem kell átjárnia egyik helyről a másikra, néha több kilométer távolságra« Könnyű volt kiszámítani, mennyi az időmegtakarítás, mennyi benzint spórolnak meg és mennyi a nyereség. Nagyon sok helyen megvalósították a szomszédos aratás gondolatát. A traktorokat és önkötözőket felosztották a falu határában több csoportba. Minden csoporthoz a lakosságtól összetevődő munkaosztagot vezényeltek ki. A traktor a beosztott munkaosztaggal egyik földet a másik után aratta len minden felesleges átjárás nélkül és a munka fele annyi idő alatt készült el, mint különben. Ebből a néhány futólag említett példából látjuk, hogy amit egy ember, az egyén nem tud megvalósítani, azt a közösség játszva végzi el. Nagyon sok módozata van a gazdasági termelés megjavításának- Csak nyitott szemmel kell járni a földeket és meg kell szabadulni a kapitalista világnézettől és gondolkodásmódtól. Ma már a szövetkezetek keretén belül maguk a gazdák próbálkoznak ujabb módozatokkal és így van ez rendjén. Ma már nyilvánvaló, hogy a rosszabb helyzetből a jobb helyzetbe mentünk át és a magunk érdeke, hogy minél előbb ebben a jobb helyzetben elérjük azt a maximumot, amit a megelégedés fogalmával fejezhetünk ki. Vladimír Makajovszki): Jjtíddá kihal (A matrózoknak) Riadó! Sorakozz menetkészen! Ne beszélj a veszélyben te, sem más. Csitt, szónokok is! Beszéljen egyedül maga Mauser elvtárs. Az Ádám-Éva-féle törvényt tegyünk ravatalra. idő-gebénknek nincsen féke Balra! Balra! Bálra! Hej, matrőzblúzosok! Rajta! Tengerre fél! Vagy tán a kikötő tespedt a rajra és minden hajó ül a tatján f Had>d, högy -• "-•-• koronáját iderázza a brit oroszlán, üvöltve diadalra, A kommünt senki le nem igázza! Balra! Bálra! Balra! Ott, a kínok hegyein túl majd végtelen és napos a tájék \ Irány az éhség, millió láb indulj, i a pusztuláson túlig meg se állj j még! i Csak öntsön köréd acélból lávát I a gyülevész, a bérelt harci banda, — '• Az oroszt nem gyűri le az Ántánt. \ Balra! i Bálra! \ Bálra! \ Homályosíthat sasszemet a pára?: A régi legyen hát újra itt f \ Szorítsd \ A világ torkára a proletárok ujjait. j Ki a mellet! Rajta dobbál! \ Zászlókat a mennyei fáira! • Ki lépett ott ki jobbal? j Balra! \ Bálra! • Balra! \ Oroszból fordította: HEGEDŰS GÉZA': Területi rendezés Szlovenszkón ben az élre kerüljön és túlsúlyban | Ez úgy történik, hogy az egész falu 1949 január l.-ével az egész köztársaságban felállítják a területi nemzeti bizottságokat, melyet a lakósság választott képviselőiből állítanak össze. A „Vystavba Sloven ska" mezőgazdasági havi folyóirat legutóbbi számában erről ír Kuhn Iván mérnök és mindjárt az elején utal arra a feladatra, melyet Gottwald elnök elvtárs 9 pontjában ldtűzött: „... meg kell valósítanunk a közigazgatás reformját és újjászervezését a területi nemzeti bizottságok alapján, az összes szakmába bevinni az új alkotmány szerinti új jogrendet és gondoskodni arról, hogy a népi demokratikus államgépezet hatalmas emeltyű legyen a társadalom szocialisztikus átalakításánál." A területi nemzeti bizottságok a nép közvetlen részvételén alapulnak és ennek ellenőrzése alatt áEiamak. Az alkotmány szerint a területi nemzeti bizottságok feladatai közé tartoznak a következők is: a nemzeti vagyon fenntartásának és gyarapításának támogatása. egységes gazdasági terv kidolgozásában való részvétel, saját területén a gazdasági, szociális és művelődési felépítés megtervezése és irányítása, jobb mezőgazdasági és ipari termelés biztosítása, a lakosság élelmezéséinek és ellátásának biztosítása, valamint a közegészség ügye. A területi berendezés más jelentőségű, mint az egykori zsupák voltaik. A zsupák csak a kapitalista állam központi igazgatásának mintegy meghoszszabbítotit karijai voltak Hivatalnokai a kapitalistákat szolgálták és ebben korlátlan hatalmuk volt. A ml új területi bizottságaink viszont a megvalósult és elmélyedő népuralómnak megnyilvánulásai lesznek, mert a nép ezeket a képviselőit mind közvetlenül választja és közvetlenül ellenőrzi működésüket is. A területek lehetővé teszik és biztosítják a legjobb = decentralizációt a hivatalok előnyös = széthelyezésével, az összes gazdasági = és igazgatási feladatok jobb és készsé- E gesebb elintézését és a gazdaságban = jobb tervezést, igazgatást és ellenőr- E zésit. A területek biztosítják a papír- = bürokrácia elleni sikeresebb és köz- = veteiebb harcot is. Lehetséges lesz E erélyesebben eljárná a terméketlen, = feleslegesein hosszadalmas hivatalosko- = dás ellen, mert — mint a kommunista párt főtitkára, Slánsky elvtárs mon- = dotta, — a területeken és járásokon ezen- z túl a hivatalok a nép képviselőinek = ellenőrzése és felügyelete alatt lesz- i nek. ~ A területi, járási és helyi nemzeti bi- = zottságok tagjainak pedig meg kell ta- E nulniok, hogy jól végezzék az állami s hivatalok ellenőrzésében áldó teendő- = jiiket, meg kell azokait tisztítaniok a r bürokratáktól, meg kell javítaniok és i egyszerűsíteniök a hivataloskodást, = csirájában kiirtani a bürokratízrritis = minden tünetét és a hivatallal való E minden visszaélést. s Szlovenszkón 6 terület lesz (mint a s térképünkön látható), az egész köztár-= saságban pedig 19. Szlovenszkón egy E területre átlag 672.000 lakos esik és E a területeik átlagos területek kiterjfe-S dése 8.160 négyzetkiloméier. ™ Kuhn Iván mérnök „Vystavba Slo- E venska"-beli fejtegetését ezzel végzi :E „Igazán jól működő, haladó területi E berendezés teremtése nagy és ezép = feladat. Egyedül ettől függ az ötéves ~ terv sikere, jólétünk emelkedése, fő-™ képp pedig további haladásunk a szo-^ cializniug feléi = IVILAGHIRADO : — 24 millió rubel a régi munkatár: soknak. A Szovjetunióban a kormány : rendeletére minden munkást, aki hoszsaabb időt tö~ott el egy munkahelyen, jutalomban részesítenek. A moszkvai Sztálin nevét viselő fémgyár egyik ___ munkása: fi. Lauskin, • negyven éve megszakítás nélkül dol:gozik a műhelyben, hétezer rubel jtr •talmat kapott. A huszonöt éve dolgo•zó munkások: L. Merzjakov és Fedozrov, ugyancsak magas pénzj utalom Eban részesültek. A gyár már eddig 24 jjmil rubelt fizetett ki azoknak a mün: kásoknak, akik megszakítás nélkül ;több éve dolgoznak az üzemben. : — BRIT KATONÁK ÁLRUHÁBAN. : Az angolok igen büszkék szavukra. : Az egyiptomiak azonbon kevésbbé : vannak meggyőződve e büszkeség p: gosságáról. Gúnyosan Idézik a mutt • évben kötött angol-egyiptomi barát[ sági sterződést, melynek értelmében • Nagybritannia kötelezte magát, hogy : lebfeljebb tízezer főnyi csapatot tart ' a Szuezi-csatorna környékén. Az ígé: ret, sőt a szerződés ellenére az egyip. V>mi lapok keserűen jegyzik meg: . c : pillanatban az Egyiptomban állomái sózó angol csapatok, száma közel száz• ezerre rúg. A trükk' legfeljebb annyi, : hogy az angol uniformis helyett, a • gentleman angolok csapataikat most. a : Transjordan-hadsereg egyenruhájába : öltöztették. : —. Börtönbe « munkanélküliség ein. : Az olasz kormány eddig nem tudot t : megoldást találni a kétmillió munkaI nélküli foglalkoztatására. Ezért Giu: seppe RiccLotti . szerette volna leg: alább a maga problémáiját megoldani. Megjetont . a római rendőrségen és kérte, hogy tartóztassák le, mert meggyilkolta a feleségét. A beismerő vallomás után a „gyilkost" letartóztatták. Amikor azonban |a gyilkosság állítólagos színhelyén érdeklődtek, kiderült, hogy Ricoiotti felesége legjobb egészségben, de annál nagyobb nyomorban él Syracusában Riociotti bevallotta a munkanélküliség nyomora előd menekült a bör; tönbe, — Új magyar repülőgépek. Az esztergomi Aaro-Ever-gyárban, a magyar repülőgyártás étónjáró üzemében két új magyar sportrepülőgép közeledik befejezéséhez, Az egyik kétüléses von120 lóerős motorral felszerelt magasfedelű repülőgép kiváló lassan repülő tulajdonságokkal rendelkezik; s. így tató- és túragép. A i^en kis területen tud fel- és leszállni. A mások repülőgép, a Koma nevű, kétüléses vitorlázógép. A faépítésű gép Újítása, hogy a két repülő nem egymás mögött, hanem egymás mellett ül benne. A gép fesztávolsága 14 méter, repülőteljesítményei még jobbak, mint eddig használt Cimbora típusú kétüléses repülőgépé. — LÉTMINIMUM ALATT AZ AMERIKAI MUNKASOK BÉRE. NewYorkból származó hírek fzerint Dobbin, az Egyesült Államok munkaügyi minisztere az Amerioan Federn '-'on of Labour (AFL) egyik kerületi gyűlésén beszédet tartott és kijelentette, hogy 16 millió amerikai munkás keresete 9 százalékkal a létminimum alatt marad. — A FELTÁMADT HALOTT JÓL MULATOTT A SAJÁT TORÁN. Pescarából jelentik: Vicenzó Filoteo pescarai gazdát halva találták tanyáján. Annak rendje módja szerint felravatalozták s 48 órán keresztül feküdt kiterítve. Midőn a pap megkezdte a beszentelést, a halott felült a koporsóban és körülnézett, ahogy észrevette, hogy hol van, felkiáltott és ájultan hátrazuhant, A temetésen, résztvevők között pánik tört ki Egymást taposták, úgy igyekeztek az udvarból elmenekülni. A , jelenlévő orvos gyorsan megmasszírozta a „halott" szív gödrét, mire az magához tért. Ezután barátaival együtt bement a házba, előhozatta a halotti tor részére előkészített ételeket, italokat és hajnalig jól mulatott^ u