Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-08 / 2. szám

4. UJ szo 1949 1amiár 8. Földműveseink és az ötéves terv Miként termelhet eredményesebben a gazda Ä dolgozók helyzetét akarjuk megjavítani- Természetes, hogy az öt­éves terv első napjaiban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mi a célunk, hogyan akarjuk azt elérni és milyen eszközök segítik elő szándékunkat. Ma már nem elég az, amit a háború előtt termeltünk. Ma magasabb az életszint, mint volt, több tojás, több hús, több vaj, több tej kell. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha letérünk az eddigi elavult utakról, leszámolunk az eddig csődbejutott rendszerrel és minden vonalon a szo­cializmus felé vezető útra lépünk és igyekszünk elérni a vezetőink által előírt célt. A földműveseknek is teljesíteniök kell bizonyos feltéte­leket, hogy az ötéves terv minden vonalon sikeres legyen. Arról aka­runk néhány sorban rni, mi a földműves kötelessége, mit kell tennie és hogyan, hogy becsületesen és méltóan sorakozzék fel az építők so­rában. Ipari termelésünk a kétéves terv keretén belül nagy fejlődésen ment keresztül. Ugyanilyen fejlődést kell megtennie a földművelésnek is. El kell távolítani az elavult módszereket és el kell érnünk azt, hogy a föld­művelés is ugyanolyan szinten mozogjon a technikai haladás szempont­jából, mint az ipari gazdálkodás. Tehát a földművelést ugyanúgy me­chanizálni kell, mint az ipart- Több traktort, önkötőt, kombájn! Ez az az út, amelyet « földművelésnek meg kell tennie, ezen kell haladnia, ha az ötéves tervf.en előírt feladatokat teljesíteni akarja. Az ötéves terv már gondol arra, hogy a földművelést mechanizálni kell. Mig ma 22.000 traktor dolgozik a földeken, az ötéves tervben 30.000 traktort állítunk elő. Azonkívül tervbevették sok más mezőgazdasági gép előállítását is. AZ ÁLLAMI GÉPÁLLOMÁSOK FELADATA Ma 189 állami gépállomás műkö­'dik. Ez annyit jelent, hogy majdnem minden kerületben van egy állami gépállomfs. Ezeknek az állomások­nak további nagyarányú kiépítését már tervbevették­A gépállomások feladata, hogy az apró és közepes nagyságú föld­művesen segítsenek. A gépállomá­sok a falu mechanizációjának gyúj­tópontját alkotják! Oly mezőgazda­sági gépmunkát végeznek el, ame­lyeket a földműveseknél a helyi szö­vetkezeti gépekkel nem bírnak el­végezni. Az állami gépállomások szorosan együtműködnek az apró és közepes földművesek szövetkezeti gépállomásaival. Traktoristákat ne­velnek, tanácsot adnak a közös ve­tés tervezésénél és így tovább. Ezek az. állomások végzik majd a külön­böző , gépjavításokat is és ellenőrzik azokkarbantarthat".' Az állami gépállomások különösen nehéz gépekkel vannak felszerelve, melyeket a földműves sem egymaga, sem pedig a helyi szövetkezet nem tud a saját költségén beszerezni. Az ilyen nehéz gépek a faluban eddig a földbirtokos tulajdonában voltak, ez azonban nem tudta egymaga ki­használni. Kölcsönadta a többi föld­műveseknek és. nekik ezt a „köl­csönt" bizony nehéz feltételek mel­lett kellett visszafizetniük. A föld­birtokos az ilyen nehéz gazdasági gépeket a kis földművesek kizsák­mányolására használta fel- Az álla­mi gépállomások megszabadítják a kis és közepes földműveseket a föld­birtokosoktól való függőségtől. GÉPEKET A DOLGOZÓ FÖLDMŰVESEKNEK! A felszabadítás óta nagyon terjed a gépszövetkezetek gondolata. Mig május 5-ig ezek száma 168 volt, ad­dig 1948 szeptember 30-ig számuk elérte az 5604-et. Iparunk minden tehetőt megtett, hogy a mezőgazda­ság megrendeléseinek eleget tegyen­Nagyon gyakran megtörtént azonban, hogy a gépek nem értek el a megfelelő címre. Apró és kö­zepes gazdák számára készültek a gépek, azok pedig a falusi nagy­tőkések, a kapitalisták kezeibe ke­rültek- Milyen módon igyekeznek ők megszerezni a gépeket? Elsősorban kijátszák az elosztási rendszert, megvesztegetéssel segítenek magu­kon. Nagyon sok helyen sokkal több gép van magánkezekben,' mint a szövetkezet tulajdonában. A nehéz gépek szinte kivétel nélkül a falusi kapitalisták kezeiben vannak. Na­gyon sok kis és közepes szövetkezet minden gépi felszerelés nélkül ma­radt.^ Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a szomorú valóságot sem, hogy a falusi kapitalisták irá­nyítják sok esetben a szövetkeze­teket is. A szövetkezeti gépek tehát nagyon gyakran az ő kezükben van­nak tehát. Hogyan történhetett ez? Elsősorban a szövetkezeti alap­szabályok okozták ezt, mert elő­segítették azt, hogy az ilyen fa­lusi k/rjHal'stá a Szövetkezeti élet­legyen. A tagsági részvények száma a föld terjedelme szerint igazodik. Azok a gazdák, akiknek több föld­jük van, több részt kapnak és így többet is igényelnek a szöv<j^ kezettői­A szövetkezetek a gépeket eddig az -úgynevezett beruházási járulékok­ból vásároltak, melyet minden tag­nak meg kellett fizetnie. Rend­szerint úgy történt, hogy a gépet né­hány gazdag, tehetősebb gazda fi­zette ki és így aztán nagyobb jogot formáltak maguknak a gép haszná­latára. A kis gazda, még ha szövet­kezeti tag is volt, nem érezte magát az ilyen gép társtulajdonosának. Az eddigi alapszabályok megen­gedték, hogy a szövetkezet keretén belül u. n. érdekcsoportok alakulja­nak bizonyos gép megvásárlására. Ennek viszont az vol a következ­ménye, hogy nagyon sok kapita­lista a ^szövetkezeten keresztül vásá­rolt gépeket és ezek. nem egy. eset­ben csupán .a papíron voltak a, szö­vetkezét tulajdonában, a valóság­ban a gazdag földbirtokos bitorolja azt. A gazdagoknak, akik a gépet megvették, előnyjoguk volt a gép használatánál és még hozzá olcsóbb illetékek fizetése mellett. . A gépek használati ideje a tagsági részvények szerint igazodott. Alkalmi ellenőrzések alkalmával, mint ahogy ez Kolín vidékén tör­tént, kiderült, hogy a szövetkezetek­nek kiutalt traktorok nagy részének egyének a tulajdonosai- A tulajdon­joguk írásban van lefektetve és a Kerületi nemzeti bizottság írásban egyedül őket jogosítja fel a gép használatára, mert a hajtási enge­dély névre szól. A mezőgazdaságot azért mechani­záljuk, hogy az apró és közepes gaz­dáknak legyen hasznuk és ne a föld­birtokosoknak. A gazdáknak köteles­sége törődni azzal, hogy a gépek, a szövetkezet ne kerüljön a földbirto­kosok kezébe. Az utóbbi időben mindinkább felhangzik az a köve­telés, hogy a szövetkezetek alap­szabályait módosítani kell olyképen, hogy a szövetkezetekben ne a föld­birtokos, hanem a kis a közepes gazdák döntsenek. A GÉPEK LEGJOBB KIHASZNÁ­LÁSI MÓDJA A gépeket legjobban nagy terüle­teken lehet kihasználni. Ai. állami gépállomások, melyek 80%-ban 5­hektáros kisgazdáknak dolgoznak, azt bizonyítják, hogy a föld felapró­zá;a sok nehézséget okoz a gépmun­káknál. Hasonló tapasztalatot sze­reztek a helyi szövetkezetek gazdái is. Az időveszteség oly nagy, hogy számban kifejezve a pénzérték több millió koronát ér el. Ma már a gazdák maguk fogana­tosítanak különböző megoldási lehe­tőségeket. Igyekeznek kiküszöbölni a hiányokat és a gépeket a leggazda­ságosabb módon igyekeznek kihasz­nálni- Sok helyen azt tapasztalták, hogy rengeteg pénzt lehet megtaka­rítani a gépek javításánál és hasz­nálatánál, különösen akkor, ha a szövetkezeti kis és közepes gazdák krízös vetőtervezetet dolgoznak ki. határára kiterjedő vetési tervezetet dolgoznak ki úgy, hogy egy helyen vetnek gabonafélét, ugyancsak egy helyen kapás növényeket stb. így az ujjaikon számították ki, mennyi a megtakarítás, ha az önkötözővel el­látott traktornak nem kell átjárnia egyik helyről a másikra, néha több kilométer távolságra« Könnyű volt kiszámítani, mennyi az időmegtaka­rítás, mennyi benzint spórolnak meg és mennyi a nyereség. Nagyon sok helyen megvalósítot­ták a szomszédos aratás gondolatát. A traktorokat és önkötözőket felosz­tották a falu határában több cso­portba. Minden csoporthoz a lakos­ságtól összetevődő munkaosztagot vezényeltek ki. A traktor a beosztott munkaosztaggal egyik földet a másik után aratta len minden felesleges átjárás nélkül és a munka fele annyi idő alatt készült el, mint különben. Ebből a néhány futólag említett példából látjuk, hogy amit egy em­ber, az egyén nem tud megvalósí­tani, azt a közösség játszva végzi el. Nagyon sok módozata van a gazda­sági termelés megjavításának- Csak nyitott szemmel kell járni a földe­ket és meg kell szabadulni a kapita­lista világnézettől és gondolkodás­módtól. Ma már a szövetkezetek ke­retén belül maguk a gazdák próbál­koznak ujabb módozatokkal és így van ez rendjén. Ma már nyilvánvaló, hogy a rosszabb helyzetből a jobb helyzetbe mentünk át és a magunk érdeke, hogy minél előbb ebben a jobb helyzetben elérjük azt a maxi­mumot, amit a megelégedés fogal­mával fejezhetünk ki. Vladimír Makajovszki): Jjtíddá kihal (A matrózoknak) Riadó! Sorakozz menetkészen! Ne beszélj a veszélyben te, sem más. Csitt, szónokok is! Beszéljen egyedül maga Mauser elvtárs. Az Ádám-Éva-féle törvényt tegyünk ravatalra. idő-gebénknek nincsen féke Balra! Balra! Bálra! Hej, matrőzblúzosok! Rajta! Tengerre fél! Vagy tán a kikötő tespedt a rajra és minden hajó ül a tatján f Had>d, högy -• "-•-• koronáját iderázza a brit oroszlán, üvöltve diadalra, A kommünt senki le nem igázza! Balra! Bálra! Balra! Ott, a kínok hegyein túl majd végtelen és napos a tájék \ Irány az éhség, millió láb indulj, i a pusztuláson túlig meg se állj j még! i Csak öntsön köréd acélból lávát I a gyülevész, a bérelt harci banda, — '• Az oroszt nem gyűri le az Ántánt. \ Balra! i Bálra! \ Bálra! \ Homályosíthat sasszemet a pára?: A régi legyen hát újra itt f \ Szorítsd \ A világ torkára a proletárok ujjait. j Ki a mellet! Rajta dobbál! \ Zászlókat a mennyei fáira! • Ki lépett ott ki jobbal? j Balra! \ Bálra! • Balra! \ Oroszból fordította: HEGEDŰS GÉZA': Területi rendezés Szlovenszkón ben az élre kerüljön és túlsúlyban | Ez úgy történik, hogy az egész falu 1949 január l.-ével az egész köztár­saságban felállítják a területi nemzeti bizottságokat, melyet a lakósság vá­lasztott képviselőiből állítanak össze. A „Vystavba Sloven ska" mezőgazda­sági havi folyóirat legutóbbi számában erről ír Kuhn Iván mérnök és mind­járt az elején utal arra a feladatra, melyet Gottwald elnök elvtárs 9 pont­jában ldtűzött: „... meg kell valósítanunk a köz­igazgatás reformját és újjászervezé­sét a területi nemzeti bizottságok alapján, az összes szakmába bevinni az új alkotmány szerinti új jogren­det és gondoskodni arról, hogy a népi demokratikus államgépezet ha­talmas emeltyű legyen a társadalom szocialisztikus átalakításánál." A területi nemzeti bizottságok a nép közvetlen részvételén alapulnak és en­nek ellenőrzése alatt áEiamak. Az al­kotmány szerint a területi nemzeti bi­zottságok feladatai közé tartoznak a következők is: a nemzeti vagyon fenn­tartásának és gyarapításának támoga­tása. egységes gazdasági terv kidolgo­zásában való részvétel, saját területén a gazdasági, szociális és művelődési felépítés megtervezése és irányítása, jobb mezőgazdasági és ipari termelés biztosítása, a lakosság élelmezéséinek és ellátásának biztosítása, valamint a közegészség ügye. A területi berendezés más jelentő­ségű, mint az egykori zsupák voltaik. A zsupák csak a kapitalista állam köz­ponti igazgatásának mintegy meghosz­szabbítotit karijai voltak Hivatalnokai a kapitalistákat szolgálták és ebben korlátlan hatalmuk volt. A ml új területi bizottságaink vi­szont a megvalósult és elmélyedő nép­uralómnak megnyilvánulásai lesznek, mert a nép ezeket a képviselőit mind közvetlenül választja és közvetlenül ellenőrzi működésüket is. A területek lehetővé teszik és biztosítják a legjobb = decentralizációt a hivatalok előnyös = széthelyezésével, az összes gazdasági = és igazgatási feladatok jobb és készsé- E gesebb elintézését és a gazdaságban = jobb tervezést, igazgatást és ellenőr- E zésit. A területek biztosítják a papír- = bürokrácia elleni sikeresebb és köz- = veteiebb harcot is. Lehetséges lesz E erélyesebben eljárná a terméketlen, = feleslegesein hosszadalmas hivatalosko- = dás ellen, mert — mint a kommunista ­párt főtitkára, Slánsky elvtárs mon- = dotta, — a területeken és járásokon ezen- z túl a hivatalok a nép képviselőinek = ellenőrzése és felügyelete alatt lesz- i nek. ~ A területi, járási és helyi nemzeti bi- = zottságok tagjainak pedig meg kell ta- E nulniok, hogy jól végezzék az állami s hivatalok ellenőrzésében áldó teendő- = jiiket, meg kell azokait tisztítaniok a r bürokratáktól, meg kell javítaniok és i egyszerűsíteniök a hivataloskodást, = csirájában kiirtani a bürokratízrritis = minden tünetét és a hivatallal való E minden visszaélést. s Szlovenszkón 6 terület lesz (mint a s térképünkön látható), az egész köztár-= saságban pedig 19. Szlovenszkón egy E területre átlag 672.000 lakos esik és E a területeik átlagos területek kiterjfe-S dése 8.160 négyzetkiloméier. ™ Kuhn Iván mérnök „Vystavba Slo- E venska"-beli fejtegetését ezzel végzi :E „Igazán jól működő, haladó területi E berendezés teremtése nagy és ezép = feladat. Egyedül ettől függ az ötéves ~ terv sikere, jólétünk emelkedése, fő-™ képp pedig további haladásunk a szo-^ cializniug feléi = IVILAGHIRADO : — 24 millió rubel a régi munkatár­: soknak. A Szovjetunióban a kormány : rendeletére minden munkást, aki hosz­saabb időt tö~ott el egy munkahelyen, jutalom­ban részesítenek. A moszkvai Sztálin nevét viselő fémgyár egyik ___ munkása: fi. Lauskin, • negyven éve megszakítás nélkül dol­:gozik a műhelyben, hétezer rubel jtr •talmat kapott. A huszonöt éve dolgo­•zó munkások: L. Merzjakov és Fedo­zrov, ugyancsak magas pénzj utalom ­Eban részesültek. A gyár már eddig 24 jjmil rubelt fizetett ki azoknak a mün­: kásoknak, akik megszakítás nélkül ;több éve dolgoznak az üzemben. : — BRIT KATONÁK ÁLRUHÁBAN. : Az angolok igen büszkék szavukra. : Az egyiptomiak azonbon kevésbbé : vannak meggyőződve e büszkeség p­: gosságáról. Gúnyosan Idézik a mutt • évben kötött angol-egyiptomi barát­[ sági sterződést, melynek értelmében • Nagybritannia kötelezte magát, hogy : lebfeljebb tízezer főnyi csapatot tart ' a Szuezi-csatorna környékén. Az ígé­: ret, sőt a szerződés ellenére az egyip­. V>mi lapok keserűen jegyzik meg: . c : pillanatban az Egyiptomban állomá­i sózó angol csapatok, száma közel száz­• ezerre rúg. A trükk' legfeljebb annyi, : hogy az angol uniformis helyett, a • gentleman angolok csapataikat most. a : Transjordan-hadsereg egyenruhájába : öltöztették. : —. Börtönbe « munkanélküliség ein. : Az olasz kormány eddig nem tudot t : megoldást találni a kétmillió munka­I nélküli foglalkoztatására. Ezért Giu­: seppe RiccLotti . szerette volna leg­: alább a maga problémáiját megoldani. Megjetont . a római rendőrségen és kérte, hogy tartóztassák le, mert meggyilkolta a feleségét. A beismerő vallomás után a „gyil­kost" letartóztatták. Amikor azonban |a gyilkosság állítólagos színhelyén ér­deklődtek, kiderült, hogy Ricoiotti fe­lesége legjobb egészségben, de an­nál nagyobb nyomorban él Syracusá­ban Riociotti bevallotta a munkanél­küliség nyomora előd menekült a bör­; tönbe, — Új magyar repülőgépek. Az esz­tergomi Aaro-Ever-gyárban, a magyar repülőgyártás étónjáró üzemében két új magyar sportrepülőgép közeledik befejezéséhez, Az egyik kétüléses von­120 lóerős motorral felszerelt magasfe­delű repülőgép ki­váló lassan repülő tulajdonságokkal rendelkezik; s. így tató- és túragép. A i^en kis területen tud fel- és leszállni. A mások repülőgép, a Koma nevű, két­üléses vitorlázógép. A faépítésű gép Újítása, hogy a két repülő nem egy­más mögött, hanem egymás mellett ül benne. A gép fesztávolsága 14 mé­ter, repülőteljesítményei még jobbak, mint eddig használt Cimbora típusú kétüléses repülőgépé. — LÉTMINIMUM ALATT AZ AME­RIKAI MUNKASOK BÉRE. New­Yorkból származó hírek fzerint Dob­bin, az Egyesült Államok munkaügyi minisztere az Amerioan Federn '-'on of Labour (AFL) egyik kerületi gyűlésén beszédet tartott és kijelentette, hogy 16 millió amerikai munkás keresete 9 százalékkal a létminimum alatt ma­rad. — A FELTÁMADT HALOTT JÓL MULATOTT A SAJÁT TORÁN. Pes­carából jelentik: Vicenzó Filoteo pes­carai gazdát halva találták tanyáján. Annak rendje módja szerint felravata­lozták s 48 órán ke­resztül feküdt kiterít­ve. Midőn a pap meg­kezdte a beszentelést, a halott felült a ko­porsóban és körülné­zett, ahogy észrevette, hogy hol van, felkiáltott és ájultan hátrazuhant, A temetésen, résztvevők között pánik tört ki Egymást taposták, úgy igye­keztek az udvarból elmenekülni. A , je­lenlévő orvos gyorsan megmasszírozta a „halott" szív gödrét, mire az magá­hoz tért. Ezután barátaival együtt be­ment a házba, előhozatta a halotti tor részére előkészített ételeket, italokat és hajnalig jól mulatott^ u

Next

/
Thumbnails
Contents