Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-04-09 / 15. szám

/ 1949 április 9. UJSZ0 IGY IS LEHET.. CSEH VÖRÖSKATONA MAGYAR VÖRÖSKATONÁT KERES, AKIVEL, 30 ÉV ELŐTT EGYÜTT HARCOLT. A Prágában megjelenő „Hlas revoluce" c. hetilapban egy volt cseh Vöröskato­na kérdést intéz a szerkesztőséghez, milyen módon levelezhetne egy magyar nemzetiségű Vöröskatonával, aki vele egy fronton harcolt a fehérgárdisták ellen. A levél szószerint íry hangzik: „Ar-^ or harminc évvel ezelőtt a Vö­rös Hadsereg oldalán egységünk elfog­lalta nos7íovot, a Szadova nlicán ke­resetül egészen a Ta**anrogszkij Pros­pel t' ^z lrer vlt"mlc. Nem messze tőle e r rv fogolytábor volt. Többnyire Ria^'a­roli voltak ebben a fogolytáborban. A r~r '"< ar hadifoglyok cymásntán jöttek ki bozzčnk, fegyvert 1-.értek tőlünk és hogy velünk együtt akar­na'? mln'Tnnvlan brreoln*. Csanrta'nk -!-<-no*:sá~a a^ott is fegyvereket a ma~varo!:nak és a legnagyobb egyet­ert ŕí'bon barcoltunľ- együtt Ha már bar*r ?nc évvel erelőtt olym őszintén n'ľ'fottnn': kezet, miért m adhatnánk keret mo"t is? Ezért szólít/a ma egy csehszlovákiai Krasncnrmejec magyar fegyvertársát Szeretné, ha valaki. aki az e**yl:ori rosztovi tŕborban volt és harcolt vele, írna neki. C^e* Sova ­T *n, Knefev'sko é. 21, pošta I^etovice. Mo­raja. f™* magyar nv»lven 's Ic^ct." Remél iük, hogy akad majd itt va°y Ma^ arorsTáron va'nld. ak' a o^h el­térő hívására 'elentkezik. Ha sok eseh nép' harcos sok raa^pr né»>i barcossal ba^ts^rba kerül, p'-kor olyan ecet­ért és és cység épü'het lei, amelyet a béVeszerető nének ellenségei soha t"'»b­bé le nem győzhetnek. (m) Tisztelt szerkesztőség! '""Közölnöm keü magukkal, hogy leír­hatatlan öremöt érzek, amikor lapju­kat olvasom. Mint magyar-nyelvű dol­gozó szinte vak emberként éltem itt eddig a cseh földön, mert u:jsát?ot csak cseh nyelven olvashattam és aüg, el­vétve értettem meg egy-egy szót Fájó szívvel néztem gyakran cseh dolgozó­társaimat, akik mindenről jól értesül­tek, tisztán látták a dolgozók helyzetét. Most, hogy végre olvc'hatom lapjukat, szinte fölujjongok örömömben, vira világos lett előttem népi demokráei'nk tiszta szándéka és célja. Köszön tet mondok ezért e rendszer vezetőinek, főképpen Klement Gottwald elvtárs elnökünknek, hogy a dolgozó n ó^s*. nemzetiségre való nekintet nélkül egy­gyé forrasztotta, hogy így közös erővel felépíthessük hazánkat, amelyet a fasiszta uralom lerombolt és tönkreteUj Crak így, közös munkával, közös együttműködéssel érhetjük el azt, hogy b "jzénk újból virágzó ország • s biztosítsa minden dolgozójának j J 'tet és nyugodt megé'hetését. Éljen a közös népi demokrácia! Tisztelettel: Kelc K i oly. Ssásnezwen knnzotú köszöni a felszabadulást: Bratislava hódolata a Vörös Hadsereg elesett hősei előtt Bratislava fe'szabadítása negyedik é/fordulójának előestéjén Szlavínán, az elesett szcvjetharcosok temetőjé­ban ünnepélyt tartottak, amelyen Bratislava lakosainak ezrei vettek részt, hegy tiszteletükkel hozzájárul­hassanak az elesett szovjet felsza­badítók ünnepéhez. A jelenľevó ál­lammíérľiakon és szcvjetkiküldötte­ken kívül még ott voltak a kivonult hadsereg díszcsapata, az SNB, a Du­nahaj ózászs a határmenti őrség dísz­egységei. A bratislavai katonai hely­őrség zenekarának gyászakkordjaitól kísérve a hivatali és üzemi kikül­döltek 140 koszorút helyeztek el az elesettek tiszteletére. Az SNR nevé­ben £midtke elnök, az SP nevében Dr. Husák Gusztáv, a KSS nevében a párt főtitkára, Bašfovanský, az UAV, SNF nevében Komzala, a NS a'elnllke, a hadsereg nevében Sirica tábornok, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének nevé­ben Lcrincz Gyula, az egyesület el­nöke, Fábry István és Rabay József helyezték el a koszorút A csehszlovák és a szovjet him­nusz, majd Franyo Král versének szavalása után Širica tábornok tar­totta meg beszédét, melyben többek között a következőket mondotta: „Az a körülmény, hogy a szovjet hadse­reg harcolta ki számunkra a szabad­ságot, adta meg nekünk azt a lehe­tőséget, hogy a népi demokrácia út­jára léphettünk, a szocializmus meg­valósulása felé. Ezért adózunk ma tisztelettel a Szovjetuniónak és fel­szabadító, hős hadseregének. Ez a he* y itt híven őrzi az elesettek emlékét, ide a dolgozó nép nem hoz hat vigaszt, hanem el ;enkezőleg, a do'gozó innen meríthet vigaszt és felbuzdulást abban az értelemben, hegy az itt eltemetett hősök harca minden időkre kötelez bennünket. Itt áľunk őrt szilárd hittel és ügye­lünk arra, hogy a ezoviet hősök ki­ontott vére ne legyen hiábavaló." Sirica tábornok beszéde után az SSM énekarának gyászéneke és Bra­tislava katonai zenekarának „Munka dala" fejezték be a szovjet hősök megemlékezésének emelkedett han­gulatú ünnepét. A Kommunista Párt járási konferenciái a szocialista építés jegyében és ha egyes dolgokban hiányt is kell szenvednünk, tervszerű gazdálkodás­sal és dolgozó tömege'nk odaadásá­val le fogjuk győzni mindezeket a nehézségeket. Ma már megértik, hegy ez a rendszer többet, jobbat és ol­Az ép :!őmmka jegyében fognak lefolyni a járási konferenciák is. A kiküldöttek a nyomtatásban megjelent évi beszámoló és a konfe­rencián elhangzó beszámolók alap­ján éles bírálat alá vehetik a járás' vezetőség eddigi munkáját. Felülvizs­gálják a IX. pártkongresszus alkal­mából hozott ajándékok további eredményeit. A párt üzemi szerve zetcinck kiküldöttei beszámolnak a kétéves terv alatt és az ötéves terv első hónapjaiban szerzett tapasztala­taikról a rchamcsapatcknak és a szocialista munkaverrenyeknek edd"­gi elért eredményeiről és munkafor­máiról. A parasztszervezetek kikül­döttei beszámolnak a mezőgazdaság­ban elért eredményekről, az élelme­zési bizottságok munkájának tapasz­talatairól a falusi zsiros parasztok elleni harcokban, a mezőgazdasági termelési és beszolgáltatás! szerződé­seknél szerzett tapasztalatokról. Nem­különben a munkásságnak, a k's- és középparasztságnak szövetségéről, a falu dolgozóinak a szerződések meg­kötésé révén erősen támogatott győ­zedelmes harcáról a kizsákmányoló zsírosnaraszt ellen. Ezeknek a beszámolóknak és viták­nak alapján hoznak majd újabb ha­Vóltozcsok a csei szlovák kormányban Klement GcttwaH ^6ztársas«3gí el­nök 1849 április 5-én kelt rendelete értelmében felmentette Dr. Dolan­ský Jarcmírt a pénzügym'nisztérium vezetése alól és ezzel egyidejűleg nv­n'szterré és az állami terv- és sta­tisztikai hivatal elnökévé nevezte ki. Ugyancsak e napon kelt rendel­kezése értelmében megbízta Klement Gottwald köztársasági elnök Kafceš Jaroslav, volt pénzügymin'szterhc­lycttect a pénzügyminisztérium veze­1 ís^veL MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK 4-IK ÉVFORDULÓJA Budapest (MTI): Farkas Mihály, ma­gyar honvédelmi miniszter szombaton, április 2-án hadparancsot adott ki, mely­ben Magyarországnak a hős Vörös Hadsereg által történt felszabadításá­ra emlékeztet amely felszabadulást jelentett a fasiszta német rabszolgaság alól és ezek magyar bércnceitől. Ez a nap hozta meg a magyar dolgozó nép szabadságát és függetlenségét. Ez a nan fordulópontot jelent az évszáza­dot on át elnvomott magyar dolgozók éle*"ben és útmutatásul szolgál a szo­felé. , A negyedik évforduló megünneplé­sére "."flape^t^n vasárnap. ápribs 3-án este IS óra 30 perckor 24 ágyúdörgés hán tott el, mellyel jelképes tiszteletet adt°'- hatalmas szövetségesünknek, a Src- ""t'niönak, az önfeláldozó Vörös Ha ' — ^nck, valamint a Vörös Had­sero-' hós vezérének, Sztálin genera­lisszlmusznak. Bi'ljáriái honfitersain^at c llirni biriokokra! A nanókban Calkovský mérnök, a brnóí állam: blrtokíelügyelőség kikül­döttje Eulgáriába utazott, ahol honíi­tárcr.'-l:kal hazatérésünkről fog tár­gyr:Arról von szó, hogy az állam' bir'c" r k honfitársaink sorából — akik irŕr ri^óta, sokszor több nemzedék óta P ilgáriában élnek — körülbelül Sm rl'mdó munkaerőt akarnak kapni E:::l: a honfitársaink természetesen rr —" 7'ednek kemény munkával szer­zel* szerény vagyonukhoz, ds megvrn a remény, hogy mégis hazatérnek, cm ben minden tekintetben segítségük­re leszünk. Április 9. és 10-én az ország ösz­szcs járásaiban konferenciára jönnek össze a várcs és falu kommunista dolgozói — a szocialista építőmun­ka kiválasztottjai. Különös jelleget ad ezeknek a konferenciáknak az a t'ny, hogy a Kommunista Párt IX. Kongresszusa előkészítésének jegyé­ben folynak le. A VIII. kongresszus óta folytatott pelit ka helyes megítélése, a szocia­lista építőmunka eredményeinek és esetleges hibá*nak éles önbírálata alapján hozott határozatok fogják az alapját adni a párt további politiká­jának irányvonalához. Ez a politika az alulról, a tagság széles rétegei által hozott javaslatok alapján meg­határozott irányvonal polit kája — világszerte alapja a kommunista pár­tok erejének. Csak egy ilyen párt, ahol nem fentről diktálják az újjá­építés tennivalóit, hanem ahol száz­ezrek és milliók határozatai szerint történik minden, csak egy ilyen párt képes erre az ór'ási építőmunkára. Már az előkészületek is megmu­tatták, hogy ez tényleg így is van. Februárban a helyi pártértekezlete­ken megtartott választások az eddigi politika helyes elbírálásának és az ezek alapján hozott határozatoknak a jegyében folytak le. A párt milliós tömegei megértették az idők szavát és határozata' k a szocialista újjáépí­tés fokozottabb és gyorsabb ütemét bizonyítják. Kevés az olyan helyi szervezet, mely nem fegadta el azt a határozatot, hogy a JX. pártkong­resszus alkalmából ajándékot hoz az ország szocialista újjáépítéséhez. Ezek az ajándékok határozatok formájá­ban történtek az előirányzott mun­kateljesítmény túlhaladására, a ter­melési módszerk megjavítására, a termelési költségek csökkentésére és ezzel a munka termelékenységének emelésére. Továbbá a szocialista új­jáépítésnek a munkaidőn túli továb­bi önkéntes munkával való meggyor­sítására. Ezek a határozatok nem maradtak csak papíron. A IX. pártkongresszus további előkészületeinek jegyében le­folytatott márc'usi pártértekezletek­nek egy pontja e határozatok részbeni, eddigi teljesítményének felülvizsgá lása volt. Az eredmény pedig, hogy dolgozóink a legtöbb helyen nem­csak, hegy elérték kitűzött céljaikat, hanem azekat felül is múlták. Tehát dolgozóink tömegei bebizonyították, hogy úgy iparunk, mint mezőgazda­ságunk termelése a gyakorlatban is felülmúlja a kaptalista termelés rendszerét. A szocialista tervszerű termelés máris jobban működik, töb­bet és jobban termel. A legfontosabb az, hogy ebben a munkában nemcsak a Kommunista Párt tagjai vesznek részt, hanem sikerül magukkal ra­gadniok a párton kívül álló dolgozó ť'mcgek széles rétegeit is. A dolgozó tömegek széles rétegei ma már lát­ják, hegy cz az egyedüli út a mun­kásság és a dolgo-ó parasztság élet­színvonalának emelésére.Ma már meg értjük, hogy annak ellenére, hogy ma még bizonyos nehézségek vannak tározatokat a párt irányvonalának további helyes és eredményes keresz­tülvitelére, az ipari és mezőgazdasá­gi termelés további javítására és fo­kozására. A konferenciák javaslatai és hatá­rozatai alapján sikerülni fog az or­szág összes erőforrása*nak észszerű és takarékos felhasználása. Sikerülni fog, hogy teljesen tervszerűen kikap­csoljuk a kapitalista termelés rend­szertelenségét, az anyag és munka­erő pazarlását és a még meglévő ka­pitalista elemek további romboló ak­namunkáját. A javaslatok és határozatok alap­ján és azek eredményes keresztülvi­tele után sikerülni fog a szocializmus felé vezető út további rohamos ütemben valyó építése és ezáltal a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó emelése. Különös örömmel tölt el bennün­ket az a tudat, hegy ezeken a kon­A béke költségvetése NYIKOLÁJ TY T^" VOV (a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának képviselője) Néhány nappal ezelőtt feje*&^itt be a Szovjetúnió Legfelsőbb TaX'ácsának 1949-i költségvetési vitája. A szónoki emelvényen egymásután váltakoztak a szovjet nép legkiválóbbjai — az ipari dolgozók millióinak kiküldöttjei, a földmunkások képviselői, a kultárfront és tudomány élharcosai, mindazok, akik a szoviet föld fejlődését akarják és fellendülését szolgálják. A költségvetés számadatai, amelyet A. Zve;.. en pénz­ügyminiszter hozott nyilvánosságra, a szovjet hazafiak szívében örömöt kel­tettek. Ezekből a számadatokból nyil­vánvaló a szovjet nép úiahb m- nka­győzelme. hatalmas erőfeszítése az el­ső háború utáni sztálini ötéves terv tel­jesítése érdekében és hatalmas mér­földkövet jelent a költségvetés a kom­munizmus felépítése út'án Ez a M»lt­ségvetés a napnál is világosabban iga­zolja a szovjet nép óriási le!' ísedését amellyel a rettenetes háború, az ellen­ség felett aratott tör+'uelmi győzelem utrfn fogtak az építő műnk;' Ha, Én, az e ibér, e költségvetési vita résztvevője, akit a szovjet nép végte­len b'ralmával tüntetett kl, a Szovjet­'mi ó Legfelsőbb Tanácsának ülésén el­gondolkoztam azon, hogy a mi költség­vetésünk, az SSSR költségvetése a bé» keköltségvetés mintapéldája, igazolója a szovietnépek széttörhetetlen szövet­ségének. A Szovjetúnió minden részében forr a hatalmas építőmunka. Oroszok és uk­ránok, fehéroroszok és gruzínok, azser­hejdzsánok és örmények, turkománok és üzbégek, kazákok kirgizek, let­tek és esztek, — a szovjet népek gaz­da? összessége dolgozik fáradhatatla­nul és testvériesen a haza boldog jö­vendője érdekében, a'-'^ntk termékeny gondolkodása azt a eélt szolgálja, hogy nasry hazáiuk virágozzék és a dolgozók élete mindig jobb és szebb legyen. A Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsa etryhangúan elfogadta az 1949-es évre szóló költségvetést AmHőn ml, kép­viselők a költségvetés elfogadását meg­szavaztuk, mindannyian tudtuk, hogy ebben a pillanatban a nép akaratát teljesítettük, mert az állami költség® vetés a nép érdekelnek hősé pes tolmá­csolója, megfelel hard feladatainak a kommunizmus győzelme érdekében és elősegíti az egész világ békéjét A mi költségvetésünk békeköltség, vetés, mert az államkiadásoknak csak jelentéktelen hánvada lesz fordítva ha­dikiadásokra, jövedékének mindössze 19 szá*n?ékát adja a szovjet nép e«efc> re a célokra. Ha«onlítsnk össze az amerikai Egye­sült Államok költségvetését ezekkel * számokkal: az összkiadásokból hadse^ reere ngyan „csak 4' a teljes összeg felét fordít iák, mégis a háborús kiadá­sok az 1938—39-es esztendővel szent­ben annak tizenötszörösét teszik kt Kell-e ennél fényesebb blzonvíték, hogy az USA költségvetése az új háború leg­véresebb hangú uszítóinak rendelkezé­sére áll, akik a nemzet jövedelmét fegy­verkezésre, katonai bázisok építésére, megvesztegetésre és az európai reak­ciósok mesterséges életbentartására fordítiák. A háború kezdeménvezői, a Waüstreefc emberei, nem kímélik dollárjaikat a világ összes reakciós erőinek fcsryve­{ res ellátása érdekében, nem kímélik . rrv'Ur'ikat a nemzeti népi mozgalmak 1 letörésére azokban az országokban, ahol az egyszerű emberek nem akarják töb­bé az elnvomást sem az éhséfret. sem a to"1;alansá«rot A szoviet 1röltsé«rvetés a béke és demokrácia hazájának költ­sé»rvetése, a békeszeretet világító pél­rtá'a. A másik, az USA imperialistái­nak l'öltséTetése a háború utáni halá­los vágyódást lehelli. Az első költség­vetés a nén érdekeit szolgálja, a ha­ladé s nevében, míg a másik példája a nei***ef;?-özi tá?r«dók nek. akik be akariák esannl salát né­peiket és Ismét új vágóhidra harcolni. Azokban a napokban, amikor a Szov­'et'-nló T^eotfelsőbb Tanácsa filé^e^ett a szovjet nép büszkeségre! követte ltén­viselrnnek N'srámolóit, akik a irazdasá­«»i él-'t tovébbl pipffŕr^'tŕsé-ín <-" Alô tervről, a kultúráról, a tudományról és hfivés-re+ről. a nemret életén©!* m'n^n területén elért nagy sikerekről beszél­i tek. A szoviet nép nem akar háborút! És ' éppen ezért annál szenvedélve«eK»w»n borcol az úí háborús n«» {t'>k csahe**«a ellen. A ssoviet nép a b* , rét és sa'át or®zá«>ában bárdol a b^'-é^H, ugyanakkor rondosan fi«ryell az új há­hnr's uszítóknak, a nemzetközi össre­I esküvődnek m*nd»n mozdulatét. Forrón szeretett Vörös Hadseregének véd«*m« a'att a szovjet nemzetek nvngodf«>n dolcoznak a baza boldoo^á^^rt. n bé­keszerető emh<*r<w£ boido<mlá sóért és szeretett ve-»»tőiükn*»*r. SztáUnnoV fontolt és bölcs vezetése s»b»*t hala^^ok a kommunizmushoz vezető úton a győ­zelem felé. Fzek a Gondolatok és érzések, ame* lvi»k h"nnü*i>et a T«gfe!sífhb T^n-Vs ülésének résztvevőit fo"l"»'-'> ^ttak Moszkvában, a Kreml palotában, aa 1949-cs esztendőben. — Előkészületek Párizsra. Francia­országban hatalmas előkészületek foly­nak a párizsi békeértckezletre. A bé­keértekezlet megnyitása után óriási méretű békegyülés le~z, amelyre e~čsz Franciaországból „békekaravánok" fog­nak érkezni. A békekongresszus után Franciaország csaknei. valamennyi nagyvárosában helyi nagygyűléseket tartanak. Churchill is bevallja : A szovjet hadsereg a világ leghatalmasabb hadserege A ľHumanité szombati vezércikke Churchill bostoni uszító beszédjével foglalkozik. A cikknek „Winston Be­vin és Ernest Churchill" címet adták. A „munkáspárti reakciós és jelző nél­küli reakciós háborús uszítók kereszt­nevét a l'Humanité annak a jellem­zésére cserélte fel, hogy valójában mindegy, melyik szónokol: a beszéd­vázlatot Washingtonban készítik. Ezzel kapcsolatban az AFP — a hiva­talos francia távirati iroda — elszól­fercnciákcn a szlovák dolgozókkal mUlb'ikat a nemzeti népi mozgalmak együtt, a szoc'altzmus szlovák építői-1 letörésére azokban az országokban, ahol vei együtt ott vannak már a magyar ^ et r>' s / l PrG nem tö b~ , . ' . , „ ,, , bé az elnvomást sem az ehséfret. sem dolgozok is, ak-k szlovák elvtarsaik a |o-talansá«rot A szoviet költségvetés kai vállvetve fogják kivenni részű- a béke és demokrácia hazájának költ­ket az építő munka minden részéből. «é»rvetése, a békeszeretet világító pél­^á'a. A másik, az USA Imperialistái­nak l'öltséTetése a háború utáni halá­los vágyódást lehelli. Az első költség­vetés a nén érdekeit szolgálja, a ha­ladé s nevében, míg a másik példája a nem*etl-özl tám«dók öss^ees'' 5*vesé­nek. akik be akariák esannl salát né­peiket és ismét új vágóhidra harcolni. Azokban a napokban, amikor a Szov­'et'-nló T^eotfelsőbb Tanácsa tiléae'ett a szovjet nép büszkeségre! követte kép­viselődnek N'srámolóit, akik a irazdasá­«»i él«t tovéhbl rwfrr^'tAséSI '•» AI6 tervről, a kultúráról, a tudományról és hflv^^röl. a nemret rHfne'í m'n^en ja magát és megállapítja, hogy „ér­dekes": milyen tárgyilagosan beszélt Churchill Bcvinről és milyen „önzetlen módon került" minden bírálatot. Churchill egyébként beszéde során beismerte, hogy „a szovjet hadsereg a világ leghatalmasabb hadserege". A kivénhedt háborús uszító „tekinté­lyére" egyébként jellemző annak a ve­zető UNO tisztviselőnek a kritikája, aki kijelentette, hogy a beszéd „nega­tív elemeit kell értékelni". Igen, igen, Harry, ez a helyes tónus! csóbhat tud termelni, ez pedig az alapja nemzeti jövedelmünk gyara­pításának és ezzel kapcsolatban dol­gozó tömegeink helyzete megjavítá­sának.

Next

/
Thumbnails
Contents