Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-08 / 2. szám

Ára 3 Kcs ^fesrtl^ A CSEHSZLÖ VÁKIAi MAGYAR DOLGQ2ÍÜK HETILAPJA Bratislava, 1949, január 8. © XI. évfolyam (1949) 2. szuin ^ raj o o a {££ eis« ivének küszöbén állva tu­datában kell lennünk an­nak, hogy egyedül • nem­zet összes haladó erőinek szoros együttműködésével, az élen a munkáso 'ly lyal, a dolgozók széles tö­megei kezdeményezésének kifejlesztésével és gazdál­kodásunkból az összes ár­talmas elemek mielőbbi el­távolításával. érünk el jobb jövőt és győzünk az ötéves terv megvalósítá­sáért folyó harcban. Az Űj év meghozza a szocializ­mus haladó vezető népi demokratikus rendszerünk további megszilárdítását..." (Gottwald) AZ ÖTÉVES TERV KÜSZÖBÉN (M. I) — Gottwald elvtárs, a köz­társaság elnöke úgy jellemezte újévi zó: atában a mult év végén befe­jezett két éves tervet, mint amely Megteremtette az ötéves terv sir ;<eres végrehajtásának feltételeit­Az ötéves terv pedig, ugyancsak az ö nyilatkozata szerint, lerakja majd ,-> szocialista társadalmi rend alap­jait. Nagy társadalmi átalakulásnak vagyunk tehát a szemtanúi, de egyr úttal aktív résztvevői is. Mérle­gelve a mult év erőfeszítéseit az osztályellenséggel vívott harcok és az építőmunka frontján, beismerve hiányainkat, értékelve sikerenket, nyugodt lelkiismerettel mondhat­juk, hogy eredményes munkát vé­geztünk a mult év folyamán. Sza­kadatlan harcban az osztályellen­séggel, mely a februári nagy napok idején döntő vereséget szenvedett, gyors ütemben sikerült megvalósí­tani sok fontos intézkedést, melyek népi demokráciánk és köztársa­ságunk megszilárdulását, az ipar és mezőgazdaság felvirágzását s a dol­gozó tömegek életviszonyéinak ja­vulását célozzák. „Búcsúzunk tehát az ó-évtől — trta Siroky elvtárs a Pravda újévi ,/;ámá«aii, — gazdasági «ffltfctfc vábbi fejlődésének kedvező kilátá­saival. A két éves terv sikeres vég­rehajtása révén elért eredmények —. az egyes szakaszokon észlelt hiá­nyok ellenére — jó startolási lehe­tőséget nyújtanak a* ötéves terv számára, melynek értelme abban áll, hogy gazdaságunk felépítésével és átépítésével biztosítjuk a ter­melő erők tervszerű fejlődését, nemzeti jólétünk fokozódását, • dolgozó nép, az egész nemzet ja­vára". Az előttünk álló feladatok bizo­nyára nem lesznek könnyűk. A ecl azonban megér minden erőfeszítést és áldozatot. Szlovenszkó iparosi-» íása, új gyárak létesítése a dolgo­zók újabb tízezreinek biztosít meg­élhetést és jólétét- Az a több mint 27 milliárdos befektetés, mély Szlo­venszkó ipari felvirágoztatására szolgál, az a közel tíz milliárdos be­ruházási tétel, melyet kormányunk Szlovenszkó mezőgazdaságának fej­lesztésére fordít, legjobb bizonyí­téka annak, hogy a hajdan oly mostoha sorsú Szlovenszkóra szebb napok virradnak. Több mint bizo­nyos, hogy a szlovenszkó! magyar földmunkásság jelentékeny része is bekapcsolódik majd az ipari terme­lésbe, amint annak meglesznek a kellő előfeltételei. De magára a mezőgazdaságra is gyökeres változások várnak. Gon­doskodni kell a föld terméshoza­mának növeléséről a mezőgazdasági termelés mechanizálása, gépesítése útján. Hol van az megírva, hogy a jobb minőségű szlovenszkói földnek kevesebbet kell teremnie, m :nt a rosszabb minőségű cseh- vagy morvaországi földnek, csak azért, tnert az utóbbit szakszerűbben és modernebb termelési eszközökkel művel'k? Miért kell például a talaj­vizeknek a Csallóköz; jelentékeny terü'etén csírájában megfojtaniok a sürgős kezű gazda minden remé­nyét? Miért ne lehetne csator­názás útján levezetni ezeket a vad­vizeket? Miért ne lehetne gyakrab­ban kotratni a Duna medrét, gon­doskodni tökéletesebb védőgátak és szivattyútelepek felállításáról, hogy így pír jót lehessen venni az oly gyrkori árvizeknek? Miért ne lehet­ne a többi folyók szabályozását U szorgalmazni! M A gútal telepes gazdák kísérletet tettek a rizstermelés terén. Fára­dozásukat siker koronázta. Micrt ne lehetne példájukat követni másutt is, ahol megvannak rá a szükséges előfeltételek? Baromfitelepek, hús­konzerv üzemek, sertéshizlaldák, de kü'önösen tejfeldolgozó üzemek lé­tesítése Szlovenszkó arra alkalmas területe'n — ez ma már nem álom, nem délibáb csalfa ködképe, hanem komoly, a gyakorlati életbe átültet-­hető valóság. A népi demokrácia kormánya mindent elkövet, hogy az ötéves terv és az azt követő további tervek keretében megvalósuljanak a falu dolgozóinak legmerészebb álmai. Persze mindez nemcsak a kor­mánytól függ. Függ ez a falusi gaz­da leleményességétől, áldozatkész­ségétől, politikai érettségétől és kultúrszínvonalától is- Attól, meny­nyiben tudja magát túltenni a föld­művelés apáról f'úra szálló, gyakran helytelen és maradi módszerein. Attól, mily mértékben tudja megér­teni, hogy a jó gazdálkodáshoz ma több kell, m'nt azelőtt, hogy gazda­társaival összefogva, szövetkezve, közös akarattal és közös erővel, ' íra&Wtósr • afiiiaíög-épti -VelflgijS^­aratógépek, cséplőgépek közös hasz­nálatával több termést bír kicsikar­ni a föld méhéből, többet tud mag­tárába szállítani, következésképpen többet tud szállítani a köznek is, mintha elszigetelődik gazdatársaitól és szűk családi körébe gubózza be magát, Persze ehhez a mezőgazdasági gépek egész sorára lesz szükség. A mezőgazdaság ilyen irányú fejlődése elkerülhetetlen, ha termelésünket egészséges, alapokra akarjuk fek­tetni. Ennek az egyszerű igazságnak tudatában van már sok értelmes gazda, ak'k égnek a vágytól, hogy részesei legyenek ennek a társada­lomformáló folyamatnak. Az ötéves terv sikere s a dolgo­zók életszínvonalának emelése töb­bek között — és nem utolsó sorban — attól függ, milyen megértésre talál a dolgozók között a munka­morál biztosításának jelszava. Bár­mily nagyszerű technikai eszközeink lennének is, ha ezt a technikát nem hoznák mozgásba szakavatott, meg­bízható és szorgalmas kezek, hiába­való lenne minden igyekezetünk. Az öntudatos dolgozó, aki nem téveszti szem elől a nagy célt, a szocialista társadalmi rend megvalósítását, mindent el fog követni, hogy úgy maga, mint dolgozó társai munka­teljesítményük maximumát fektes­sék bele a termelésbe. Szigorú mun­kafegyelem, egymás kölcsönös meg­értése, megbecsülése és támogatása, a renyhék és szabotálok elleni kö­nyörtelen harc, a szocialista ver­seny, a szorgalmas és lelkiismeretes dolgozók kellő megjutalmazása — ezek azok az irányelvek, amik lehe­tővé teszik az ötéves terv sikeres végrehajtását Csehszlovákiai magyar dolgozói, akik annyiszor adták tanújelét mun­kaszeretetüknek és a nagy célért való áldozatkészségüknek, ott akar­nak küzdeni a munka frontján az első sorokban, ahol a munka dan­dárja van, mint élmunkások, mint a szociálist£ társadalom úttörőj. Goffwald hözfqrsasági elnök: Az elkövetkező éviién nagy feladatok várnak reánk Az 1948-as februári események határkövet jelentenek államunk és népeink történetében Klemeni Gottwald köztársasági elnök Újév napján, az ötéves terv küszöbén rádióbeszédet intézett a Csehszlovák köztársaság lakóssaihoz. A beszédet Csehszlovákia valamennyi rádióleadója közvetítette. A rádió­szózatban az elmuti év jobb eseményeivel, az öt éves tervvel, az államo­sítás és a népi demokratikus berendezés kérdéseivel foglalkozott. KIement Gottwv-ld köztársasági elnök újévi rádiószózaiában a követ­kezőket mondotta: „Engedjék meg, hogy mindnyájuk­nak sok szerencsét és sikert kíván­jak az Üjév küszöbén életpályájukon és főképpen munkájukban, mely az elkövetkező évben várja magukat. Ebből az alkalomból szeretném hangsúlyozni, hogy még soha az Üj­év küszöbén nem voltak olyan re­ményteljes kilátásaink, mint most. Ha ma ezt a meggyőződést kifejez­hetjük, akkor csupán azért, mert az elmúlt év megteremtette az előre­haladás sikeres feltételéit. Éppen azért azt gondolom, helyénvaló lesz, ha visszatek'ntünk és értékeljük azo­kat a valóban történelmi eseménye­ket, amelyekben az elmúlt 1948-as év olyar» oraz<)»e vol*. Igen, 1948 és áz események, me­lyek februárban és azután is tör­téntek, határkövet jelentenek álla­miunk és népeink történetében. A februári napokban városaink és fal* vaink dolgozói példás egységben lép­tek fel, hogy megvédjék forradalmi vívmányaikat, hogy megvédjék aj új állam biztos és független jövőjét a hazaáruló reakció felforgató szándé­kaival szemben. Népünk szétverte ezeket a kísérleteket szerte az egész országban és ezzel biztosította köz­társaságúnk függetlenségéi és békés fejlődését a szocial'sta jövőhöz­Mikor egy évvel ezelőtt szólottam hozzátok, drága barátaim, rámutat­tam azokra a reakciós elemekre, me­lyek felforgatták a népfrontot, me­lyek beférkőztek polit'kai életünkbe és a kormányprogram, a nép ellen dolgoztak Ugyanazok a reakciós elemek voltak ezek. akik 1947 ka­tasztrofális szárazságával előidézett ínséget, nehéz viszonyokat kihasz­»Hü&i. VislszaSIiek -a szcrcacsftVn­Séggel, mely országunkat érte, tá­mogatták a gazdasági zavart, szabo­tálták a kormány munkáját és a következő gonosz jelszóval élte 1-: minél rosszabb a népnek, annál jobb nekik« a reakc'ónak, az ő ál­lamellenes céljainak és terveinek. A gvőze'em á'dásos Becsületes népünk történelmi fe­bruári győzelmével nehéz követ gu­rított el a jobb ' szocialista holnap felé vezető útról. Ennek a győzelem­nek áldásos hatásai csakhamar meg­nyilvánultak egész közéletünkben. A megújult népfront új kormánya csak­hamar befejezte azt, amit a reakciós tényezők ádáz ellenállása lehetetlen­né tett. Első helyen kell említeni a további államosítást az iparban, nagykereskedelemben és külkereske. delemben, ahogyan azt az üzemi bi­zottságok kívánták 1948 február 22-én. Ezzel a lépéssel nemesek a közérdekű, szocial'sta csoport erősö­dött a nemzetgazdaságban, hanem a reakció további súlyos csapást ka­pott, megszűkült gazdasági alanja és ezzel intrikáinak melegágya, mely­nek éle népi dem«kr!>* : ,-'is berendez­kedésünk ellen irányult." Az eímulf év mértege "Újévi szózata további részében Gottwald köztársasági elnök felem­lítette mindazokat a s'kereket, me­lyeket a kormány elért, majd kije­lentette, hogy az elmúlt év mérlegé­ben különleges melyet érdemel május 30-ika, amikor a nép egységes vá­lasztással megerősítette és tovább megszilárdította februári győzelmét és egységét. A máüisi választásokból egy új, valóban népi Nemzetgyűlés került ki, mely megszűnt a reakció bástyája lenni és amely most a kor­mánnyal együtműködve minden olyan problémát megold, mely a nagy újjáépítési tervben műsoron van. Befejeztük kétéves tervünket, — mondta tovább Gottwald elnök — és megnyugvással mondhatom, hogy a terv teljességgel megállta helyét­November végéig a kétéves tervet befejezték az iparban, kivévén az élelmezési iparágat, mépnedig 101.3 %-ban- A decemberi lefolyás alap­ján várható, hogy ez az eredmény az összterv teljesítésében sem fog megváltozni. 1948 utolsó nepvedében így elértünk 110%-os telVsitménvt az 1937-ik évi háborúelőtti terme­léssel szemben, ahogyan azt a két­éves terv előirányozta. Ennek a ténynek nagyságát csak akkor értjük meg, ha kimondjuk, hogy három és fél évvel a háború befejezése után az ipari termelés Zápotock^ csehszlovák miniszterelnök: Szövetségi szerződési kö'ünk a népi demokratikus Magyarországgal Zápotockf esetaxfcw&lt mMsztereL ' nök kormánya a esztendőben meg_ oldandó beL és külpolitikai feladatairól adott nyilaitfkozatAbain erseket mondotta: — Meggyőződésem, hogy barátsági és p szövetségi szerződéseink hálózatát M fogjuk a®a<asítes4 Továbbá _ „ szövetségi szerződéseket kötünk, mégpedig mindenekelőtt „ népi de­mokratikus Magyarországgal, amely s grófok és nagybirtokosok el. távolítása után eltökélten csatlakozott a béka és haladáa ÜbOjáhoa. olyan fokát értük el, amilyet a kapi­talista termelési rendszer München előtt sohasem tudott megvalósítani. Emellett termelésünk irányzata ál­landóan emelkedő, nem fenyegetik krízisek és biztosítja gazdaságunk fejlődését. Éhben az irányban külö­nösen fontos, hogy a nehéz ipar egészében teljesítette feladatait, me­lyeknek alapvető jelentősegük vau ötéves tervünk számára is. , A helyes úton haladunk Tervezésünk nagy sikerei ezek, melyek bizonyítják, hogy a helyes úton haladunk. Köszönet jár ezért munkásainknak, technikusainknak, iparunk hivatalnokainak, akik ér­demet szereztek a terv teljesítésé­ben és túllépésében. Nem kevésbé sikeresen teljesí­tette feládait a közlekedési szektor, mely a kétéves terv keretein belül nemcsak a kitűzött célokat érte el, hanem azokat messze túlszárnyalta és így az 1937-ik évi teljesítménye­ket 5® tűls*á^nyf< Tták- Különösen-» Szovjetunióból irányított gabonaszál­' lításokat említem itt és más nagy üt­köző feladatokat, melyeket csak a közlekedési alkalmazottak fokozott felkészültségével és szorgalmával si­került megoldani. A vasúti és posta a'kalmazottaknak is köszönet jár ki feladataik áldozatkész teljesítéséért. A terv egy'k leggyengébb szeme az építkezés, ahol 1948 februáriáig magánkapitalisták uralták a teret, akik a terv teljesítését szabotálták. Rendezetlen állapotban vettük át tő­lük az építkezési ipart. Első dolgunk az volt, hogy jó szervezést vezessünk be az építkezési Iparba. A nehéz­ségek el'enére is sikerült b'zonyos mértékig 194fc-ban megjavítani a terv végrehaitását, de még távolról sem lehetünk vele megelégedve. A ^Tov'etunió seqftséqe Nagy aggályokkal szemléltük an­nak a szárazságnak következménv>nt, mely 1947-ben ért bennünket. Az a veszély fenyegetett bennünket, hogy különösen 1948 tavaszán az összla­kosság élelmezésében zavarok lesz­nek. Ez a helyzet á'lítntt az elé a fel­adat elé, hogy mindenáron biztosít­juk lakosságunk ellátását. Hogy ezt a feladatot sikeresen oldottuk meg, azért elsősorban nagy barátunk és szövetségesünk a Szovjetfin'nnak nagyvonalú segítségéért tartozunk köszönettel­Gottwald elnök újévi szózata to­vábbi részében fopln'lrozott még kü­lönböző mezőgazdasági feladatokkal és azok megoldásával, maid be­széde befejezésében a következőket mondta: Sokat értünk el, de az elkövetkező évben még nagyobb feladatok vár­nak reánk. Az ötéves terv első évé­nek küszöbén tudatában kell hogy legyünk annak, hogy csunán a nem­zet haladószellemű erőinek példás együttműködésével a munkásosztál­lyal az élén, a széles mur>Vásré'"f»ek kezdeményezésének ki fejlesztésével és gazdaságunk kártevőinek eltávolí­tásával a leggyorsabbban érünk el jobb jövőt, / •i

Next

/
Thumbnails
Contents