Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)
1949-03-26 / 13. szám
COVENTRY ftngri vált* meleghangú levélben köszöntötte Sztálingrád mai lelkes ép tőit. A közös szenvedés és egyforma ísors jogán kötelesek önpéldájukkal továbbra is figyelmeztetni a világot, hogy kormányok és emberek, azervezetek és egyesek mindent elkövessenek, hogy e két legjobban szenvedett város sorsa ne ismétlődhassen meg. Coventry és Sztálingrád a hitleri barbarizmus két döntő sarokpontja volt: áldozata és botlatójaA kezdet és a vég. A barbár fasiszta roham feifogója és mulasztója nem véeťenúl volt Anglia és a Szovjetúnió. Egy álló évig Hitler teljes erejével csak Angliát rohamozta. Akkor kéjelegte mikrofonba visszájára fordult hírhedt tajtékos fenyegetését: „Wir wollen ihre Städte ausradieren!" E radírozás első áldozata Coventry volt és hiába volt: Anglia nem kapitulált. Ez volt Hitler Marnej a: a villámháború nem sikerült. Coventryben fertőződött halálra a német fasizmus, Sztálingrád a kasza utolsó, döntő suhmtása volt. Coventry nem kapitulált és Sztálingrád lem kapitulált. E két név azóta elválaszthatatlan egymástól: e két név hordozói ma a mult jogán emelhetnek vétót az egyre fenyegetőbb háborús jövő ellen, ök tudják, mit jelent a háború, a g ;.tlá3nélküli hódítás szadizmusa, mit a barbarizmus, a radírozás, a pusztítás és pusztulása nihilizmusa. Coventry tudja, Sztálingrád tudja, Varsó és Rotterdam tudja, Lidice és Budapest is tudja. Mindenki tudja és hiába tudja: az emberek lelkében a háború fatalizmusa tovább pusztít. Sors, végzet, mondják, nincs védekezés, nincs menekvés, nincs béke, nincs szünet. A nyugalmi állapot ismeretlen, a háborús psichózis nem szakadt meg, az átváltás nem történhetett meg, háborús veszély védekezésre késztet, szünet nem állt be, a •világ háborús permanenciája kétségtelen. Nem jött el az a döntő pillanat, melyet az első világháborúban Franz M arc, a nagy festő jelölt ki utolsó tábori lapján: „A fődolog a háború után játszódik le, amikor a kiűzött lélek újra elfoglalhatja helyét a testben" ... A lélek még nem foglalhatta el helyét, a testet még ma is hősök lakják, az éremfetisizmus még a háborús erényt kiáltozz... 1918'ban a költők vitrióllal bélyegezték és ördögűző tömjénnel füstölték ki a hősi maradványokit, a testvérnek, a human :zmusnak, a léleknek, szellemnek és értelemnek jelölve ki így szállást. Ma ennek nyomát sem talá'od. Tisztulás, átváltás, fellélegzés nem következett be: nem volt még egy csendes pillanatunk. Ez a szünethiány: a fatalizmus legvégzetesebb szálláscsinálója. Cička jár folyton az eszembe: amikor Ilaván a zsidók azon jajongtak, hogy innen már nem kerülnek haza, de további deportáció a sorsuk, akkor cz az orthodox zsidó vigasztalta őket: nem lehet, mert két „córesz" között kell egy szünetnek is lenni. 1938 óta lényeges szünet állt be. Az imperializmus korában az élet létformája: a háború még békében is. A katona, az uniformis példakép maradt, kiradírozhatatlan. Chaplin ijedten eszmél: „Minden katona veszélyt jelent. Én egész életemben féltem a katonáktól. Remélnünk kéne, hogy a hazatértek nem érzik magukat töbkatonának, de újra embernekMinden háború az emberiséget rabolja meg: lelkéből tép le egyegy darabot." Antisthenes rég felismerte e chaplini igazságot: „A háború több rossz embert produkál, mint amenynyit megölt." Csak a két világháborút kell összehasonlítani: a lélekál" lomány katasztrófálisan zsugorodik. Az életbenmaradottak felelőssége óriási: amíg a fegyverigézte hősi szemléletet ki nem írtjuk magunk- \ ból, addig lelkünk a háború szállás-jj cs nálója. Amíg a háború képesít jj minket legcsodálatosabb hősi cselekvésre, amíg ezt elhisszük és honoráljuk, amíg az érempitykéket még a civilruhára is kiaggatjuk, addig háború van. Ne felejtsük el: a háború egy kikényszerített hősi makszimum, mely végeredményben a legszomorúbb szegénységi bizonyítvány: az emberiség csak gyilkolva és pusztítva gyakorolhatja melléktermékként erényeit, a bátorságot, kitartást, hűséget és áldozatos szolidaritást. De miért emberhalál á:án és vároapusztítás röt árnyékában tenyésztődik az emberi tett hősiességgé, tehát önmagát felülmúlóvá? Miért e rettenetes ár? Nyomorult teremtmény az ember: erényeid kivédhetelen kiváltója — aliár akarod, akár nem — a háború! Mndonki útálja, aki pedig szereti: barbár. A barbárok szabadsága a háború és te mégis rabja vagy, egy állati szabadság áldozata, mert „bátor állat" vagy, mint Arnold Zweig oly találóan mondja. És itt a titok nyitja: a militarizmus lényege az a hit és tapasztalat, hogy az állatias erőszakkal folytatott harc hatáso! sabb, mint a szavakkal és meggyőződésekkel folytatott emberi küzdelem. Victor Hugó száz év előtt az értelem Jogán és hitén szövegezte jóslatát: „A hősiesség fogalma vita tárgya lesz, a hadvezér kérdéses valami, a hódító megrovást érdemel... A hősök zengzetes híre mind mai napig megsüketítette az értelem hallását... Az emberiség fenséges gyilkosai lejáratják magukat. A felnőtt emberiség azon van, hogy lerázza őket magáról." Mi két világháború után tudva tudjuk az igazságot: a háború egyetlen ellenszere az é r te 1 e m ! Ady „gondolati igaza", mely ha nincs, a „véres, szörnyű lakodalomba részegen Indul a Gondolat, az Ember büszke legénye, aki íme, senki, béna" lesz újra, ha a felnőtt emberiség nincs résen. Coventry és Sztálingrád levélváltása címet téveszt, ha azt nem az érte'em mozdulata bontja ki, a gondolat igaza, felnőttség ez egyetlen kritériuma. Coventry és Sztálingrád csak a felnőtt emberiségnek jelzik a veszélyt: a háború infantilizmusát, emberiség kiskorúságát Erősítsétek az értelmet! FABRY ZOLTÁN — HOGYAN AKARTA KIROB BANTANI TAVALY A HÁBORÚT AZ AMERIKAI REPÜLŐGÉPIPAR. A berlini sajtó most közli az amerikai Iloover-bizottságnak eddig tiokban tartott jelentését. A jelentés értelmében az amerikai légügyi miüsztérium, amely teljesen az amerikai légügyi repülőgépgyárosok irányítása alatt áll, tavaly megkísérelte, hegy az USA és apí^A Szovjetúnió közt há- \\l!A*'^Al borús viszályt robbantson ki. Az amerikai :'tkcs szolgálat hamis jelentése alapián a légügyi minisztérium kérte, bogy rendeljék el az USA-ban azontúl az általános mozgósítást. Ennek következtében akarták a fegyveres üsszecsspást kierőszakolni. Hegy ez a terv nem sikerült, az arra vezethető vissza, hogy az USA mértékadó körei meg'jedtek a saját bátorságuktól. Az amerikai repülőgépgyárcsok ennek az aljas tervnek a bábái, a háború befejezésekor arra számítottak, hegy a hadiiparnak a béketermelésre történő átállításakor hatalmas nyereségre tesznek szert. Azt htiék, hogy 1945—46-ban 400.000 polgári repülőgépet adhatnak el.. A rossz üzletmenet következtében azonban csak ,>ő, GoO gépet vásároltak tőlük. Al;tól a célból, hogy nagy megrendelésekre tegyenek szert, háborús hangulatot teremtettek és eh árasztották az Egyesült Államokai rémhírekkel. Miután ez a terv nem sikerült, nekiláttak, hogy a berlini kérdést nyergeljék meg nyereségszerzési célból. A „légi híd" nekik kamatozik. Ez az ő nagy nyereségük a hideg háború mai állásánál. — ÓCSKAVAS NAGYBAN... Amerikai középnyugati terüreíén . meteor zuhant egy bérlő földjére. Az ] ros-érseket, aki czáz njp^"^^ katolikus pap és papmetőbe vonult, hogy a szt rájkoló sírásók "^mffPtai.tij bérmozgalmát letörje, nyiban a do^ot. Azzal érvelt, hogy a bányászati jog őt illeti és követelte, hogy a bérlő szolgáltassa ki neki a meteort. A dolog bíróság elé került és a két perlekedő amerikai elől a harmadik vitte el a koncot. A- vámhatóság ugyanis egyszerűen elkobozta a meteort. Az elkobzás indokolása jellemző az amerikai bürokrácia korlátoltságára, de az amerikaiak tu* dományellenességére is: az indokolás ugyanis csempészárúnak minősítette a meteort és kinmondotta, hogy o'yan nyersvasanyagról van szó, amely vámeljárás és engedély nélkül érkezett az ország területére. — ť JRA TÁMAD A KU-KLUXKLAN. Columbusból jelentik: Dr. Philipp Weltner, az Odlethorpe egyetem elnöke beszédet mondott a columbusi néger iskolában. Beszédében a fehérek s feketék között faji egyenlőséget hirdette. Másnap a Ku" Klux-Klan három néger diákot elrabolt. A diákokat név szerint Mathew Brown és Ernest Chester 17 éves, valamint Róbert Ford 15 éves fiúkat hatalmas személygépkocsin a Chatlahocches folyó partjához vitték, ott embertelenül megkínozták, azután kikérdezték arról, mit mondott beszédében Weltner a faji egyenlőségről. öt fehér bandita vett részt a „kihallgatáson". A fiúknak táncolniok kellett, m:közben a fehérek revolverrel lábaik elé lövöldöztek. Mikor megúnták a szórakozást, magukra hagyták a véresre vert diákokat és eltávoztak. — SPELLMAN A SZTRÁJKTÖRŐ SÍRÁSÓK ÉLÉN. „Sztrájktörők, munkásnyúzók!" — ezzel a kiáltással fogadták a newyorki Kálvária-temető sztrájkoló sírásói Spellman bíboélelmes gazda azonnal pénzért kezdte rnu- ggg? <"**> togatni a kíváncsisko- sfglf dó amerikaiáknak. A W föld tulajdonosa azon- fF^j0'M ban nem hagyta any- IUM^SR^ A bíboros a temetőben kiosztotta a munkát a papok és papnövendékek között, persze maga nem vett ásót és j WaB Az amerikai Habsburg-légió komédiája Jxufnan Qvndiai : 1942 novemberében új színnel .gazdagodott" a newyorki Broadway: -aegnyitották a „Habsburg-légió" toborzóirodáját. Az amerikai nagytőke írdekeit híven szolgáló külügyminisztérium lapja, a New York Times, az amerikai újságírás közismert módszereivel sietett a toborzóiroda segítségére és „lelkesen" népszerűsíteni kezdte a Habsburg-légiót A VATIKÁN TANÁCSOT AD A látszattal ellentétben az amerikai külügyminisztérium tisztviselői nem vesztették el az eszüket. Mindössze arról volt szó, hogy Sumner Welles államtitkár úr és Taylor vatikáni megbízott „gondos előkészítés után" elérkezettnek látták az időt, hogy Amerika .világuralmi tervei érdekében újabb vasat tegyenek a tűzbe. A második világháború alatt az USA külügyminisztériuma már szorgalmasan készítette elő az imperializmus eljövendő európai rablóhadjáratát. A State Departement számára a Szovjetúnió elleni állandó intrika mögött a fasizmussal vívott háború másodrendű kérdésnek látszott. Mialatt a Szovjet Hadsereg Sztálingrádnál a német fasizmussal szemben a világtörténelem egyik legnagyobb katonai diadalát vívta ki, S mner Welles Habsburg Ottóval tárgyalt, Spellman érsek Franco udvarában sürgött-forgott és Mr. Taylor is kapott a Vatikánban néhány hasznos tanácsot. így született meg a Hababurg-légió terve, H ABSBURG-BIRODALOM — AMERIKAI „TÁMOGATÁSSAL" A terv lényege az, hogy „a tízmillid Amerikába származott osztrák" utódaiból — Habsburg Ottó propagandistái igaz arisztokratikus nagyvonalúsággal osztráknak minősítik ter mészetesen a Magyarországról kivándorolt zselléreket is, — meg kell szervezni a milliós Habsburg-légiót Azt a légiót, amely Magyarország, Ausztria, Bajorország és Csehszlovákia beolvasztásával visszaállítja a Habsburg-birodalmat. Mi sem természetesebb persze, hogy az új dunavölgyi birodalom amerikai felügyelet alatt állna. Az érintett népeket persze nem óhajtották megkérdezni, vájjon mit szólnak ehhez a ragyogó tervhez. Az amerikai kémszolgálat egyik túlbuzgó ügynöke azonban nem méltányolta washingtoni gazdái érdeklődési körének korlátolt mivoltát és jelentette, hogy Ottót legfeljebb két kastélynyi ar'sztokrata, két kávéháznyi kapitalista és két ko'ostornyi klerikalista várja vissza". Az ügynököt megbízhatatlanság címén leváltották. Egy másik amerikai kém — Mindszenty — évek múlva cseppet sem igyekezett ilyen „megb'zhatatlannak" mutatkozni és gátlás nélkül küldött olyan jelentéséket, amelyek megfelelnek a Wall Street vťáguralmi étvágyának Tudta: nem szabad visszariadni attól, hogy a szent cél érdekében a valóságot egy kicsit „kijavítsa". ÁLLAMNYELV — SPANYOL Ilyen módon átvezényeltek a légióhoz 300 embert. Belőlük lett a légió „legénysége", az önkénteseket pedig „tiszetcsekké" nevezték ki. Az Indianapoľstól nem messze fekvő Atlerbury-ban elhelyezett tábor egy Conrad nevű amerikai tiszt parancsnoksága alatt állt és azt szinte felesleges megjegyezni, hogy tiszt csak amerikai lehetett. Habsburg Ottó maga Indianapolis városában ütötte fel főhadiszállását. A kiképzés hamisítatlan „k. u. k. módszerekkel" folyt. Gondos nyilvántartásukban a szómé 1 yi lapokra így jegyezték be a szülotési helyeket: Budapest (Ausztria), Szeged (Ausztria). Rendszeres c:u!;lógyakorlatokat tartottak és a „legénységgel" Időnként kifényesíttették kaszárnyájuk tetejét Németnyelv* politík* *aereldóráikon" a kalandorokból álló „altiszti kar" megkapó színekkel ecsetelte az eljövendő Habsburg-uralom gyönyö" : m* féttUW. HaUbuxg FélU tttfa* ötletét, amely az új „Habsburg-bircr dalom hivatalos államnyelvévé akarja tétetni a spanyol nyelvet, amely — mint Habsburg legitimista körökben közismert — igen elterjedt a Dunavölgyében. HABSB UR G OTTÓ „ELKÖLTÖZÖTT" A 300 főnyi legénység azonban nem akarta méltányolni mindezt a sok jót és jellegzetes plebejus hálátlansággal egyre jobban elégedetlenkedett az Atterbury Camp'beli légiós élettel. Az elégedetlenségből — amelynek a baloldali lapok is hangot adtak — olyan lárma lett, hogy Washingtonba is elhallatszott. Egyes képviselők kellemetlen kérdéseket tettek fel a parlamentben a Habsburg-légióra vonatkozólag. A helyzet tarthatatlanná vált: a légiót fel keUett oszlatni. Felosztása rövid életéhez méltó dicstelen keretek között zajlott le. Bejelentették, hogy egy amerikai tábornok szemléjét várják. Reggel 8-kor sorakoztatták a légiót és este 6"ig álltak az altisztek őrizeta mellett a havas gyakorlótéren. Hat órakor megérkezett a várt amerikai tábornok és megkérdezte, ki óhajt tovább szolgálni. Senki sem válaszolt. Végül a 300 „légionistát" átvezényelték más alakiatokhoz, az önkéntesek pedig leszerelésüket kérték. Habsburg Ottó is elhagyta indianopolisi hadiszállá~át. Az eset tanulságos lehetett volná az amerikai imperialisták számára, de nem tanultak belőle. A State Departement mostani urai — és Spellman is —• változatlanul kaphatók a legkilátástalanabb politikai kalandra is világuralmi terveik érdekében. A népek azonban sokat tanultak a második világháború leckéjéből, amelynek a Habsburg-légió esete csupán jelentéktelen, de szervezőire jellem' ző epizódja volt IT ONliNTEl — KÉT FÖHERCEO A Habsburgok népszerűtlenségéra vonatkozó je^ntéseket hiba volt figyelmen kívül hagyni. A költséges toborzási kampány kudarccal végződött, összesen 29 önkéntes Jelentkezett, a két, Amerikában tartózkodó Habsburg herceggel együtt A magyar és más nemzetiségű kivándorlók — akik nem utolsósorban épnen a Habsburg-rendszer bűnei nratt kényszerültek Amerikában letelepedni — magukkal hoztak annyi emléket, hogy utódaik ne vállalkozzanak a Habsburg-uralom visszaállításának kalandjában való részvételre. Pedig a legcsábítóbb jelszavakat használták fel a toborzáshoz. Elmagyarázták, hogy a Habsburg-légió „nem veszedelmes alakulat", a harcokban részt sem kell venniök. Egyet* len fe^datuk, hogy a szövetségesek győze^e után a fekete-sárga zászló alatt bevonuljanak Bécsbe és Budapestre és elvegyék a Habsburg-háa iránti hűség méltó jutalmát. A Habsburg-légió terve ostobaságában is rámutat az imperialista tábor belső ellentmondásaira. Anglia egy másik reakciós tervet támogatott: II. Pétert akarta Jugoszlávia trónjára ültetni. Ezért az angolok lega'ább olyan rossz néven vették, hogy az amerikaiak támogatják a Fiumére és Ljubjanára áhítozó Ottót mint amilyen elkeseredést váltott ki Fiume és L j ubi ana r épében a Karagyorgyevics Péter és a Habsburg Ottó név egyaránt. Az amer kaiakat azonban nem lehetett szándékuk megvalósításától eltéríteni. Látva, hogy a Habsburg-légió számára nem tudnak önkénteseket toborozni, elkezdték összeszedni az amerikai hadseregnek azokat a tagjait, akik ,a régi Ausztria—Magyarország területén nülettek. Ai egyszerűség kedvééri Awartrta— Magyarország határának az 1866-oa állapotot tekintették, Lombardiává él Xaianca tartomány j 4 ginunai Meg kall Mpm m B ptMfeft