Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-01 / 1. szám, Újév

t. im QfN gyermekein* és házaink javára a béke' fennmaradjon. A béke fenntartása, ez az, ami ma világosan elkülöníti a demokratikus, haladószellemü és szocialista tábort a reakciós, kapitalista tábortól. A népi de_ mokratikus, szocializmus felé lépkedő államiknak szükségük van nyugalomra és ufekéit, éjíitemök kell és üj értékeket kell alkotiűok. Üj eiuükek alkotása nélkül nem lehet a jobb jövöt bizt°sítani nem lehet Wzto ítani az életszínvonal és kultúrszin fejlődéáét. A kapitalista és reakciós világ a háborút akarja, mert a háború értékeket ront, nyomort okoz és a széles néprétegek körében hiányt idéz elő, de a kapitalista tábor egyéned, nek megadja a lehetőséget, hogy a ny©mórból és nélkülözésből szertelenül gazdagodjanak. Mi ma a mi népi demokratikus köz ársaságunkban az egyéneknek ] ezt a lehetőségét, hogy munka nélkül j a májok rovására gazdagodjanak hogy ] a mások nyomorából nyerészkedjenek, eltüntetjük. Uj értékek békés munkával való kitermelésére az egész nemze_ tet szervezzük és hívjuk A mi művünk sikerrel jár. Sikerrel 4 fejezzük be kétéves tervünket, legyőz-1 tűk és áthidaltuk a gyenge termés ka-1 tasztrofális következményeit. Lépésről ] lépésre elővigyázattal emeljük az élei- f miszercikkek fejadagját és gondot for_ I dítunk arra, hogv a bevezetett javulás | tartós legyen. Hála békés és alko ó mun- f kánknak az idei karácsonyt nyugalomban 1 és j^bb feltételek mellett töltjük, mint 1 az elmúlt évit. Hisszük, hogy ezt az' emelkedő szinvonalat sikerül megtara- j nunk. Igyekezni fogunk elérni azt, hogy jövő karácsonyunk nyugod'abb, örömteljesebb és gazdagabb legyen. Sikerülni *og ez, ha fenntartjuk a békét, ha al_ kotó és munkaképességeinket a legszélesebb fronton fogiuk kifejteni és ha biztosítjuk, hogy újjászületett nemzeti egységünk ragyogó cdllaga továbbra is besugározza hazánkat a Sumavától a Tátráig ós hogy a cseh és szlovák nem. setét egy igyekezet fogja Össze: saját munkájával és saját erejével mindenkorra biztosítani városokban és falvakban egyaránt a békességet a jóakaratú em. i bereknek, NovomesQťi

: „Szilárd igyekezet s7Üksegcs" „...és a földönbéke a jóakara-I tű embereknek" a címe Laco Novomeský. iskolaügyi meghatalmazott vezércikkének, melyet a Práca karácsonyi száma közöl. Vezércikke bevezető soraiban Novomeský meghatalmazott megállapítja hogy a második világháború befejezése óta a háborús irányzatnak sohasem volt olyan csökkenő és a \ békeirányzatnak olyan magasratörő vezérvonala, mint 19Jf8 karácsonyán. A pusztító háború befe'jezése óta négy éven át m békét áhítottuk, harcoltunk érte *es Ten• dithetetlenül hittünk benne, de egyetlen nap sem volt a béke galambja oly mértékig biztos abban, hogy orvkezek nem fogják sárbatiporni, mint amilyen biztos lehet ma. 19^8 karácsonyán. Nem szokás az ünnepi öröm,be ürömcsöppeket hullatni kellemetlen emlékek felelevenítése formájában. Azonban mégis kikívánkozik belőlünk szólni néhány szóban a béke fenntartását veszélyeztető kellemetlen, árnyas oldalakról is mégpedig éppen karácsony ünnepén. mert azt akarjuk, hogy az emberek elmélkedjenek róla. A béke nem olyasmi, aminek nincsen szüksége állandó istápolúsra. Hogy a háborús irányzat állandóan csökkenjen és a békeirányzai állandóan emelkedjék, ahhoz a jóakaratú emberek állandó és kitartó segítsége és szilárd igyekezete szükséges. Nyugodt lélekkel, félelem és aggá

7y veikül lehetünk az ünnepek utáni újévi időbe. (BaštouansQý

: ,Szeretetünk a dolgozó polgáré !* A PRAVDA karácsonyi, számában Bašfovanský főtitkár írt vezércikket „A testvériesség és béke ünnepe" címmel. A kommunista párt főtitkára vezércikke bevezetésében megállapítja, hogy senkisem állíthatja, hogy dúslakodunk, vagv, hogy a gondtalan békeidők idilljét éljük. Kimond jc őszintén, hogy sok olyan doloc van még, amit a csehszlovák pol •gár sz'vesen ott látna, a kará csonyfa tövében a szentestei va csoránál. Igenis, vannak még nehézségek a közellátás, különösen az élelmiszerellátás terén, de mindennek ellenére ez a karácsony minden eddigi karácsonynál örvendetesebb, mert hiszen nem az ellátásban mindegyre szűkülő hiányok a mérvadók, hanem az az óriási és minden lépten-nyomon szembeötlő haladás, amelyet a népi demokratikus rendszer feljegyez het 19^5 karácsonya óta. És történt ez a haladás dacára minden reakciós felforgatók igyekezetének. 191f5 óta minden karácsony a viszonyok tapintható konszolidációját von ja maga után. Vezércikke további részében foglalkozik a szlovákiai kommunista párt főtitkára azokkal az eredményekkel* melyeket « háború utáni újjáépítés terén értünk el, majd megállapítja, hogy Csehszlovákia népe sohasem volt olyan egységes, mint ma. Az egész nemzet belekapcsolódott az újjáépítés lelkes és gigászi művébe. Csupán néhány kapitalista, reakciós kila- , gadott áll még oldalt. Karácsony ünneve nem lesz már a gazdagok., a lustálkodók, a paraziták ünneve, hanem a dolgos, becsületes emberek ünnepe. M int az egész év folyamán, úgy Karácsony ünnepén is figyelmünk, tiszteletünk és szeretetünk a dolgozó polgár felé fordul. Különben pedig a betlehemi legenda maga is avró, munkásemberek sorsához fűződik, írja vezércikkében többek között Baétovanský élvtár«. __ A kormány jóváhagyta az 1949. évi állami költségvetést PRAHA. — Zápotocký A. kormányelnök vezetésével december 21-én tartotta a kormány ezévi uiosó rendes ülését. Az ülés elején a kormány a kormányküldöttség moszkvai látogatásáról tett jelentését hallgatta meg. Kopecký V. információs és közművelődésügyi miniszter indítványára a kormány a jelentést tudomásul vette és köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak. Külön köszönetét fejezte ki Sztálin generalisszimusnak, az SSSR minisztertanács elnökének, rendkívül baráti és testvéri megértéséért, melyet népi demokratikus államunk gazdasági kiépítésének szükségleteivei szemben tanúsított. Kopecký miniszter továbbá köszönetét fejezte ki Zápotocký A. kormányelnöknek moszkvai eredményes tárgyalásaiért, valamint Klement Gottwald köztársasági elnöknek azért, hogy az ezévi szeptemberi Krím félszigeten történt látogatásakor megteremtette a csehszlovák kormányküldöttség moszkvai tárgyalásainak kedvező előfeltételeit. AZ ÖT^VTS TERV FISÖ T SÉG VETÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA Az ülés folyamán a kormány részletesen megtárgyalta és jóváhagyta az 1949-es költségvetési javaslatot. A javaslatot Dr. Dolánszky pénzügyminiszter terjesztette elő. A jóváhagyott javaslat fogalmazásban is lényegesen különbözik az elező évek pénzügyi törvényeitől. Főképpen azért, mert némely tekintetben figyelembe kellett venni az uj alkotmányt is. Az új költségvetés a Csehszlovák köztársaság ötéves gazdasági tervének első költségvetése. Legfontosabb és legörvendetesebb az, hogy az 1949 es év állami költségvetési javaslata a politikai viszonyoknak a februári események óta beállt megszilárdulása után, most már a gazdasági megszilárdulást is tanúsítja. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK. A költségvetés összesen 89 milliárd 277,720.000 kiadást állapít meg, amivel szemben a várt bevételek összege 89.320,351.000 Kčs-t. (Tehát 42,631.000 Kčs fölöslegre száj mítanak. A kiadások összege az 1943-évi ál

1 ami költségvetéshez képest 22.221 359.000 Kčs-el nagyobb, mg a várt bevételek 1949-ben az 1043-as évi költségvetés bevételeihez képest 32.424,820.000 Kčs-el kedvezőbbek. A költségvetési .kiadásoknál az állami igazgatás beruházásaira 8.353,242.000 Kčs-t szánnak; az állami vállalatoknak beruházási célokra kölcsönre 7.868,125.000 Kčs-t fordítanak. A költségvetési tervezet az államigazgatásnak az államadósság törlesztéséhez való hozzájárulást 3.039,148.000 Kčs-ben irányozza elő és a népi közigazgatás kötelékeinek juttatott rész rendkívüli segély formájában 7.327,180.000 Kčs. A népi köz'gazgatás beruházására 5.029,000.000 Kčs-t irányoz elő. A javaslat által meghatározotl várt bevételek között szerepel az állami vállalatok beszolgáltatása 7.463,634.000 Kčs összeggel. Az állami vállalatok beruházásaira 11 milliárd 233,745.000 Kčs-t szánnak A költségvetési javaslatban még [nincs kifejezve a nemzeti vállalatok gazdasági ereménye, kivéve a Nemzeti Bankét. A kormány továbbá megtárgyalta az ötéves gazdasági tervnek 1949ten való végrehajtására vonatkozó javaslatok és intézkedések gyűjteményét. E javaslatok, melyeket a Gazdasági Tanács főtitkára terjesztett elő, a tervezők több, mint 4havi munkájának gyümölcse; e tervezőket a Központi Tervező Bizottság, valamint gazdasági életünk összes közületei közül összpontosították. Az ötéves terv első működési tervei a kétéves terv eredményeihez kapcsolóinak. Az 5-éves terv első évének végrehajtási tervezetében fontos újdonság a magánszükségletek terve, amit a szociális szükségletek terve egészít ki. A különböző gazdasági szakaszok és ágazatok viszonyai el+érőek és ezért az 1949 es évre kitűzött feladatok az egész ötéves tervvel öszszebasonlítva nincsenek egyenlő arányban felosztva. Az iparnak az ötéves terv keretében összesen 57%-al kell emelnie a termelést, hogy az 1949-es évre a termelésnek 16.8%-al való emelését írják elő. Az ipari termelés hányadának emelése 1949-ben több, mint 1/5-öd rész. A mezőgazdaságnak 1949-ben a termelés brutto értékeinek 6.9% os emelkedését kell elérnie az 1948-as évhez viszonyítva Krajčír F. belkereskedelmi miniszter indítványára a kormány jóváhagyta a kereskedelmi és iparkamarák működésének megszűnéséről szóló rendeletet. A kormányrendé'et szerint a kamarák hatásköre a tanoncok jegyzékének vezetése, a tanonczáróvizsgák feletti felügyelet és a tanoncviszony keletkezése és folyamata a kerületi munkahivatalokra száll át. A kamarák működése ez év december 31-én megszűnik. A belügynvmszter további indítványára a kormány jóváhagyta azt a tervezetet, mely a fegyvergyakcrlat idejére szolgálati fizetésre való igényt biztosít azoknak az alkalmazottakrak, akik eddig más állami alkalmazottól eltérően ilyen igényre nem voltak feljogosítva. A nagyobb teljesítmény díjazása továbbra is adómentes marad. A pénzügvnvniszter indítványára a kormány jóváhagyta azt a határozatot, mely szerint a nagyobb munkateljesítményért, illetve a túl óránként járó díjazás továbbra is adómentes. Ez a rendelkezés 1950 december 31-ig van érvényben. Mi a népi demokrácia lényege Dimitrov Juraj nyilatkozata a bolgár munkáspárt gyűlésén A bolgár munkás (kommunista) párt Központi választmányának főtitkárja. Dimitrov Juraj elvtárs, az ötödik pártgyülés vasárnapi ülésén részletes poli ikai előadást tartott. Dimitrov elvtárs beszédében főképpen a népi demokrácia és a népdemokratikus állam jellegével és kilátásaival fog- : lalkozott. Hogy a szocializmushoz veze- i tő úton előre haladhassunk — mondotta Dimitrov elvtárs — tisztázni kell a népi di mokrácia és a népdemokratikus állam jellegé

1, ezerepét és k'látá&ait. A népi demokrácia és a népdemokratikus államok keletkezése csakis a szov. iet kötelék nagy, történelmi jelentőségű győzelmének köszönhető, amely kö telék hatalmas példaképe Közép-, Kelet és Délkelet-Európa összeg többi áliamainak. A népdemokratikus államok jellegzetes sajátságai a következők: 1. A népdem

r

,kratikus államokban a i I döntő hatalom a munkásosztály kezében , I van, ami azt jelenti, hogy a kapitalis | ták, nagybirtokosok és nagyiparosok ; hatalmát megdöntötték. A vála zokban i és falvakon a kormányzást a munkásS osztály vette közébe, mint a mai társa_ daIo

m leghaladottabb osztálya. A munka osztály vezető szerepet játszik az államban és a közéfe ben. 2. A népdemokrat'kus állam eltörli mindazon elemeket, melyek a munkás- : osztály kizsákmányolására törekszenek. ' mindazon kísérleteket és szándékokat, 1 amelyek a kapi'alista és polgári kormányzás felújításán dolgoznak. Habár a kapitalisták, nagybirtokosok és nagv_ iparosok hatalmát megdön ötték. mégis maradtak az Országban kapitalista elemek. melyeket eddig nem intéztek el teljesen és amelyek a kapitalista elnyomás felujtására törekszenek. A népdemokrat'kus államnak irgalmatlan és rendületlen harcot kell folytatnia ezen kapitalista elemek ellen, amíg végleg el nem intézi őket. A népdemokratikns állí»m csak akkor tud megszilárdulni és akkor tudja teljesíteni tör_ téneti küldetését, ha ezek az elemek teljesen megsemmisülnek. 3. A népdemokratiku* állam a szovjet kötelékkel és a többi népdem©kratikus állammal sz®ro« barátságban dol_ ! gozik és a nemzetköziség mellé áll, i mert a szükkebelű nacionalizmus nem fér össze a nagyszabású népi demokia-| tikus elvekkel. Pártunk a nemzetközi-!; ségben vagyis a népdemokratikus álla-1 mnkkal, éjükön a szOyjet kötelékkel va_ | ló nemzetközi együ t működésben látja J függetlenségének, boldogulásának és 1 annak biztosi ékát. hogy állama a szo- | cializmushoz csatlakozik. Amikor a nacionalizmus összes meg- 4 nyilvánulása ellen harcolunk, a dolgozó ; népet a proletár nemzetköziség szelle- ^ mében kell nevelnünk és meg kell győz_ | nüp.k arról, hogy a hazaszeretet teljesen | megfér a nemzetközi prole'árszellem- J mel és hogy a nemzetközi és impéria-1 lista reakció erőinek minden támadási | kísérlete ellen közösen kell harcolni. Né- í pünk jövője egyrészt a sz°vjet kö;elék| erejétől függ, amely mindnyá junk élet- a érdeke, másrészt attól, hogy népünk " megfelelően tudja teljesíteni e közös-| ségben kötelességét valamely kapi alista > támadás esetében. 1 A proletár nemzetközi-ég szellemé- * ben való nevelés támogatja és megerő- i siti a Szov'eúnió kommunista bolsevi- * ki pártjának való együttműködést. A| kommunista pártoknak közö

s marx-le- a nini elméletük van, amely mindnyájuk. % nak irányadója politikájukban és minden i ténykedésükben. Dimitrov Juraj elvtárs a továbbiak- I ban kifejtette, hogy a szovjetkötelék a « világháború után megszilárdította te- •> kiňtélyét és ez most állandóan növrk_ 1 szik és ha almas támasza a népdemokratikus államoknak. I Az imperializmus ereje napról-napra | fogy, m g a béke és demokrácia ereje ; állandóan növekszik. Ezért az imperia_ ' listáknak n sz°vjet kötelék, a demokrá- ] cia és a béke ellen szőtt áruló tervei , megbuknak. i Sajnos. — mondotta Dimitrov elvtárs ! — n testvéri Jugoszláviában most a Ti- í to marsai emberei vannak uralmon, 1 amely elá.ulta a nagy marxjenini *ano_ | knt és hova-tovább eltávolodik a szovjet j köteléktől és a népHemokratikus köztár. I j saságoktól és azon veszély előtt áll. I ! hogy a fa'ánk imperializmus karm ii j j k^zé kerül. Pártunk nagy keserűséggel | i figyeli ezt a sülyedést de nem kételke § i d'k abban, hogy a testvére Jugoszlávia J mielőbb ismé' a sz°vjetkötelék és a né-" j pi demokratikus államok táborába ke rüL Pártunkat nagvon felháborítják a gö ' rögországi monar< hofa«iszta reakció j klikknek szörnvtettei és élénk rokon- í szenvvel kíséri a göröj- népnek harcát , az idegen hódítók ellen. Dimitrov előadásának befejező része J a gazdasági és közművelődési kérdések- J kel foglalkozott. Az Ország ereje és for_ * ! rásai k?ll hogy az ötéves gazdasági ' j terv sikeTét szolgálják, melyben az • esrész dolgoró népnek részesedni kell. j j M^gszťíiťetik az összes jövedelmi fórrá- j ; sokat, melyek nem munkáiról fakadnak, I azon elv érMmében, hogy aki nem dolgozik annak nincs ioga élelemre. j Á íl and ó an szemünk *'lőtt tartjuk a nagy bolsevista pártnak és lángeszű vezérének Sztalinnak példáját. — mon ! dotta befejezésül Dimitrov Juraj elv_ társ — és büszkék vagvunk arra. hngv nagy közög családot alko'unk az egész világon a kommnnis'ákkal élükön a Szov'etúnid kommunista (bolseviki) vártjával i w SiľoQý Viliam Široký 1902 május Sí-én Bratislavában született. Vasutas családból származik és ő maga i® az első világháború befejezésekor, 15 éves korában a vasút szolgálatába lépett. Már ifjú korában szocialista volt. Barátait és mun" katársait szervezte. Különböző folyóiratok munkatársa volt. Bará* taival 192 l-ben Bratislavában megalapítja a kommunista pártot

9 A Csehszlovák Kommunista Párt körzeti titkárává választották Bratislavában. 1928—1930-ban párt központi bizottságának instruktora lett, majd 1930-ban a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Néhány évvel később, 1935-ben Viliam Širokýt a trnavai kerület képviselőjévé választják a prágai Nemzetgyűlésbe. Mint a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára működött, majd 1938-ban újra átvette a kommunista párt vezetését Szlovenszkón. München után Viliam Široký elhagyta a köztársaság területét, Párizsba ment, ahol a nyugati ellenállási mozgalom szervezetébe kapcsolódott be. Franciaország eleste után titokban visszatért Szlovenszkóra, ahol az illegális kommunista párt szervezkedéséi \irányította és a hazai ellenállási ! mozgalom előkészítésében élénk \ tevékenységet fejtett ki. A Gesta\vo azonban megtalálta. 19^1 jú\lius 3-án letartóztatták, de még \az akasztófa — mely alá állították — sem tudta belőle kierőszakolni, hogy elárulja az ellenállási mozgalom szervezkedési hálózalát. Tizennégy évi börtönre ítélték, de még a börtönből is szervezte az illegális németellenes mozgalmat. Az államügyész támoaatásával összeköttetésbe lépett • az illegális szervezetekkel, külö! lösen a hadsereggel. Mikor tudój nást szerzett arról, hogy a néirnetek a politikai rabok Németor\ szánba való elhurcolását tervezik, 119^5 február 5-én több társával I

megszökött a börtönből; csatlakozott, a Nitra folyó felső völavében állomásozó partizán egység* | hez és azután átküzdte magát a > Vörös hadsereg osztagaihoz. [ Benes dr. köztársasági elnök í 19lt5-ben Košicén a. felszabadított I Csehszlovák köztársaság kormái ayában kormányelnökhelyettessé í nevezte ki mely minőségben megí maradt az 191f6. évi májusi p -rla, menti választások után is. SzToI venszkó kommunista vártja a \Nemzeti Tanácsba delegálta képviselőnek, majd az Ideiglenes \csehszlovák nemzetnyűlés, később vedig az Alkotmávyhozó nemzetgyűlés tagja lett. 191/5 aausztusáhan a Szlovákiai kommunista párt íelnökévé választották*