Új Szó 1948. (Hetilap, 1. évolyam 1-2. szám)

1948-12-15 / 1. szám

december 15. 7. U] idők, y) ifjmág, új kiadatok Ifjúság! Minden az, ami régi babonák láncait tördeli, ami fiúk és leányok nevében "« mindenki nevében íny kiált: Mi átformáljuk az életet a földön. ( Majakovszkij) Mielőtt megkezdenék működésüket az ifjúsági szervezetek, a kultúr- és testedzőkörök, szükséges, hogy az ifjúsági szervezők, sőt maga az egész ifjúsági mozgalom részére meg legyen adva az irányvonal és az aktivitás kerete. s Ez az irányvonal a szocializmus felé menetelő győzelmes népi demokrácia irányvonala lehet. Korparancsa a haladószellemű magyar dolgozó ifjúságnak és fiatal értelmiségének. * Ü.i idők új fiatalságára úi feladatok várnak. A véglegesen letűnt korszak nevelői -aaguk is tűnt korszak nevelni ihaguk is kapitalista lakájok lévén, iskolában és iskolánkívüli tevékenyrégükkel kenyéradóik számára puha és hajlékony anyagot igyekeztek gyúrni a világ minden nemzetének fiatalságából. „Az osztályszellemmel áthatott régi iskola cliupán a burzsoázia gyermekeibe oltotta a tudást. Minden szava a burzsoázia érdekében elkövetett hamisítás volt. Ezekben az iskolákban a munkások és parasztok fiatal nemzedéke nem is annyira nevelve, mint inkább idomítva volt a már említett burzsoázia érdekében. Ügy nevelték öket," hogy a burzsoázia tehetséges szolgáivá válhassanak, akik hasznot hoznának, de akik nem zavarnák nyugalmukat és henyélésüket.. S amire kevésnek bizonyult az iskola, arra ott voltak a hírhedt cserkész, levente, Hlinka-ifjúság, az Orol és hasonló egyesületek. Könyvek, film és a színház nem utolsó sorban. Mint a. varangyos békák a források tiszta vizét, úgy szennyezték és mérgezték * a kü•lönböz

0 oktatók seregei a rájuk bízott fiatalság értelmi és érzelmi vilá gát. Fz volt az út az elemberietlenséghez és ezen keresztül az embertelenségnez. Így gyártották az imperializmus ágyútöltelckét, futó szalagon, ilyen lelkigyakorlatok készítettek elő az ifjúságot, hogy egy emberöltő alatt kétszer is, bután és vakon rohanjon hősi halált halni a. nagyipar, a nagytőke és a nagybirtok még nagyobb hasznaiért. Mert az imperialisták és a fasiszták háborús készülődéseiben, számításaiban nemcsak nyersanyag, olaj, tankok, ágyúk, repülőgépek szerepeltek, de az ember is. Főleg az er

ös, fegyverbíró, gondolkodni nem tudó, félrevezetett ifjúság. Döbbenetes méreteket öltött ez az értelem vagy polgári kifejezéssel élve ez a lélekgyilkolás, a második világháború' el

ötti hitleri Németországban. Talán a legjellemzőbb, hogy 1935-ben Murnauban, ahol a hitleri ifjúság tízezrei gyűltek össze, a tábor főkapuja fe'ett, óriás betűk hirdették: „Azért születtünk, hogy meghaljunk Németországért." Tíz éves fiúk zászlain a halálfej mellett hasonló felírás volt. És a nagy állami színpadok tucatszámra játszották a hősi halálra nevelő darabokat, a „Námet passiót", „Langemarkot" stb. Sajnos, Hortyék Magyarországa e tekintetben nem sokkal maradt el a III. bírod1 -óm mögött. Saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy ezen — az emberi melegágyakban — kitermelt gyűlölet és embertelenség minő mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozott világszerte. Enne

1- a világpusztító orkánnak csnpán az új ember a Szovjet állam szocialista embere a vörös katona vétett véget a világ demok :a'i':us erő'n^k segítségével. És midőn 1945 májusában Berlin ! szívében a Reiehctagon megje- j lent a. győzelmes lenini és stálini 1 vörös lobogó, Európa sok népe j számára egy korszak lezárult. A j történelem azonban arra tanít,' hogy korszakot nem lehet hermetikusan lezárni, s hogy a régi világból nagyon sok destruktív, bomlasztó erő mentődik át az új korszakokba. Főleg akkor mid% a nyugati féltekén az imperialista háborús uszítók mesterséges lélekzetvétel és dollárinjekcióval igyekszenek feléleszteni az emberiség rákbetegségét a fasizmust. Len n, „A nagy kezdeményezés" c.mű cikkében pontos definícióját adta ennek a történelmi és társadalmi valóságnak. „Nem vagyunk utópisták és ismerjük a burzsoá „érvek" tényleges értékét, tudjuk, hogy a régi rend nyomai szokásokban bizonyos ideig túlsúlyban lesznek az új világ hajtásai felett. Mid

ön az új megszületett, a régi hosszú ideig erősebb marad az újnál, ez mindig így van, úgy a természetben mint a társadalomban. És az adott helyzet helyes felismerésével a ma haladó szellemű fiatalsága új, béke- és országépítő feladatok előtt áll. Hamár most eltűntek a romok, úgy ahogy behegedtek a sebek az új, jobb és szebb világ gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális alapköveit kell, hogy lerakja, hogy ennek létrejötte nyomán megteremtődjék az új, igaz, ember, ember, konkréten a szovjet ember típusa a Dunamedencében. Így jutottunk el a magyar ifjúság jelen konkrét feladataihoz. A fasizmus által lelkileg deformált és megbélyegzett nemzedék átnevelése, áz új népi demokra* tikus szellem elsajátítása az ország és az új emberi társadalom felépítéséhez szükséges ipari és mezőgazdasági termékek, fejlettebb fokú munka megszervezése, gyűlölet és bizalmatlanság szanemzetiségi türelmetlenség, faji kadékok áthidalása, a kis polgári gyűlölet és más régi babonák felszámolása, a múlttal való őszinte leszámolás, a szabadságért és \ békéért, emberiségért és szocia-| lizmusért bátor kiállás, ez mind, j mind az új demokratikus ifjúság | gondja és dolga lesz, a megala- ? kulandó tömegszervezetek kere- f tében. A nép összes rétegeinélj kultúrkörök, dalárdák, szavalókó-1 rusok segítségével. Ugyanis a f dolgozók nemzedéke, amely a kaf pitalista társadalomban nőtt fel, f legjobb esetben csupán a szociá-j lis viszonyok, régi a kizsákmá-t nyoláson nyugvó kapitalista alapf jai megsemmisítésének feladatát t képes elvégezni. Legjobb esetben f egy olyan társadalmi rendet tud! létrehozni, amely segítene a pro1 letariátusnak, a dolgozó töme-f geknek a kezükben megtartani a* hatalmat; képes oly szilárd alap1 zat lerakására, melyen csupán! egv olyan nemzedék végezhet to-f vábbi építő munkát, amelyik új f viszonyok között kezd munkába,! olyan helyzetbeh, ahol már nin-l csen meg az emberek közötti ki-1 zsákmányolási viszony. E munka! sikeres elvégzésének alapfeltétele ] a tanulás. Tanulni a múlt hibái- ] ból, átmenteni a jót, a progresz- j szívet a mába átértékelni, a múlj tat és termékenyít

0 összhangbaj hozni az új idők, új szocialista hu- \ manizmusának tanaival. A tanú-1 lás lehetőségei ma már adva van- j nak. Ügy az új demokratikus is-1 kólában, mint az ifjúsági tömegj szervezetekben, a munkabrigá- j dókban, valamint a proletár nem- i zetköziség gyakorlati főiskoláin, j az ifjúsági vasútvonalak építésénél, hol a világ demokratikus ifj júságának ezrei tanulják az új j ember erkölcsét, a szabadságsze-1 retetét és a szolidaritást. Példa-1 képük legyen a szovjet ember fori máló kemencéje, fennállásának a! 3.0-ik évfordulóját ünneplő komj szomol. Az ifjúsági nevelőkön és] magán az ifjúságon múlik, medj dig tartanak majd tanulóévei. Isj koladíját b

öven megfizette már a; múltban. i IGY ÉL A SZOVJET NŐ A nőliongresszuson résztvevő szo vjet küldöttség beszámolt a sovjet nők életéről A budapesti nemzetközi nöltongresz- J szuson résztvevő szovjet küldöttség ' tagjai ismertették a szovjet nők életét és munkáját. Nagyezsda Parfjonova, az Antifasiszta Nőbizottság alelnöke elmondta: a bizottság 1941-ben alakult, hogy megszervezze a szovjet nők erőfeszítéseit a haza védelmére és a támadó fasiszták szétverésére. Föfeladatát ma abban látja, hogy küzdjön a demokráciáért és a békéért. Míg a háború alatt a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsága a haza védelmére, a front és a hátország feladatainak megoldásában való tevékeny közreműködésre mozgósította a szovjet nőket, most tagjai az ötéves terv meg~ valósításán dolgoznak. Ezenkívül hatékony tevékenységet fejtenek ki a görög, az indonéz és a vietnani nők érdekében, a Franco-rendszer elleni, a fegyverkezés csökkentésére és az atomfegvvér megtiltására irányuló nemzetközi küzdelemben. Nagyezsda Parfjonova végül közölte, hogy a Legfelsőbb Tanácsnak 277 nőtagja van. 15.000 nő kolhozelnök, £50.000 brigádvezető, 250.000 traktorvezető. A őiskolai és egyetemi képzettségű szovjet polgárok 42 százaléka nő. Umidova Zulfia, az Üzbég Szovjet Köztársaságban a laskenti Orvostudományi Intézet belgyógyászati osztályának vezetője, elmondotta, hogy az évszázados elnyomás az üzbég nőket teljesen elszigetelte a kultúrától. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának bölcs politikája azonba le tudta küzdeni a nehézségeket, amelyek a nők megszervezése elé tornyosulnak. Megindult a naöyszabású felvilágosító munka, s az üzbég nők fokozatosan bekapcsolódtak a gazdasági és kulturális életbe. Emilia Weinberg kifejtette, hogy amióta a lettek beléptek a szovjet népek családjába, a föld a nép tulajdonáévá lett. Ma már több, mint 600 kolhoz van Szovjet-Lettországban. Az utóbbi években megmutatkoztak a kolhozrendszer előnyei. Javult a föld megművelése, széles körben tudják alkalmazni a mezőgazdasági gépeket és a modem földmüveléstudomány eredményeit. A kolhozok megalakulása teljesen önként történik. Látva a kolhozgazdálkodás előnyeit, a parasztok maguk jelentkeznek, hogy mezőgazdasági szövetkezetbe, kolhozba akarnak tömörülni. A mezőgazdasági szövetkezetek alapszabályai is előírják, hogy a kolhozok önkéntes alakulatok. * Thomas Mann az amerikai módszerekről Az Amerikában élő hírneves demokratikus író nyilatkozott Henry Wallace haladó pártja egyes tagjainak elítéltetése miatt. Bűnük az volt, hogy nem akartak vallomást tenni „amerikaellenes" tevékenységet vizsgáló bizottság előtt. Thomas Mann nyilatkozatában a következőket írja: „A tíz los-angelesi elítélt esete egyik tünete rzon jogtalanságnak, amely az utóbbi időben Amerikában állandóan tapasztalható. Lehetséges, hogy az amerikai nép még nincs teljesen tudatában olyan jogtalanság minden szörnyűségének, mert saját b°rén még sohasem érezte a fasizmus következményeit. Mint német eredetű amerikai állampolgár és mint ember, aki mindezt már átélte, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy Amerika úton van, ho<jv fasiszta rendőrállammá váljék." ü íme, már a polgári demokratikus író is megbélyegzi Amerika fasiszta és imperialista módszereit. Ünnepekre meleg szobát Szenet, kokszot és tűzifát Ezt min<í könnyen beszerezte Ha jegyét, nálunk elhelyezte. Riedel, Bašte

k, Rlcker Tűzifa, szén és koksz lerakat DUNAJSKÁ STREDA Vasút sor 5. A tervgazdálkodás A tervgazdálkodás » tudományos szocializmusnak az redménye. A fejlett kapitalizmus ugyan nem volt elképzelhető modern technika 6b gépesített gyártás nélkül, ami a szocialista termelésnek szintén egyik előfeltétele, de ellenséges álláspontra helyezkedett a tervgazdálkodás gondolatával szemben. Viszont a szocialista termelési rendben a tervgazdálkodás eszméje vált uralkodóvá. Míg a kapitalista termelési rendben a termelési eszközök magántulajdonban vannak, add

;g a szocializmusban ezek köztulajdonná válnak, a hozzájuk tartozó kiizľeke- dési eszközökkel, valamint az elosztási szervekkel egyetemben. A kapitalista termelési rendszert az jellemezte elsősorban, hogy minden vállalkozó a saját belátása szerint termelt (értsd: aszerint, mi hozott nagyobb hasznot). Annyit termelt, amennyit tudott és olyan fajtát, amilyet akart. Egy vezérelve volt: a haszon. Hogy mennyire volt szükség erre a cikkre vagy sem, nem érdekelte. Így gondolkozott és cselekedett minden kapitalista. A végeredmény: a rendszeresen megismétlődő gazdasági válságok, melyek a dolgozók százezreit tette mindenkor munkanélkülivé. Ez volt a kapitalista termelési anarchia. Állandó bizonytalanság, fokozódó nyomor a dolgozók oldalán, fokozódó gazdagság és fényűzés a kapitalisták oldalán. C

sok azt ke

ll termelni, amire szü

kség van ... A' szocialista tervgazdálkodás mindezt kizárja azon egyszerű oknál fogva, mert itt nem termelünk árút egy bizonytalan piac számára, (mert a kapitalista sohasem tudja előre, hogy eladja-e az árúját, vagy sem, mikor és milyen áron) hanem szükségleti cikkeket a dolgozók számára és mindenkor csak azt, amire szükség van és annyit, amennyire szükség van. Ennek a szabályozására szolgál a terv. Csak azt fogjuk termelni, amire szükségünk van, és csak annyit, amennyi a kereset. lía ehez tartjuk magunkat, akkor eleve kikerülünk minden válságot és munkanélküliséget. ' A Tervgazdálkodás gondolatát, legelőször 1928-ban, a Szovjet Unióban alkalmazták gyakorlatban az első 5-éves terv megkezdésével, miután az 5 éves terv kivitelét megelőző előkészületi munkálatok megteremtették azokat a feltételeket, melyek egy céltudatos és eredményes tervgazdasághoz feltétlenül szükségesek voltak. Nyilvánvalóvá vál az is, hogy a tervek készítésénél mindig az általános irányelvek tisztázása a legfontosabb. Szovjet Unió vezető elméi tisztán látták a kitűzött célt. Ezt azonban nem önkénytesen állapították meg, hanem a világgazdaság akkori állása és a Szovjet Unió gazdasági és társadalmi fejlődésének jelenlegi foka határozta meg azt. Ma már a Szovjet Unión kívül a népi demokráciák államai is áttértek a tervgazdálkodásra. Jugoszlávia és Bu'gária 5-éves gazdasági keretben akarják a dolgozók tömegeinek i életszínvonalát emelni, mig Magyar| ország és Lengyelország a 3-évei | gazdasági terv megvalósításáért küz\ denek. \ A csehszlovák népidemokrátikus i köztársaság kormánya a felszaba| dítás után ugyancsak ezen elgondoj 1 ásókból indult ki midőn hozzáfogott | a háború és a megszállás által le\ rombolt gazdasági élet újjáépítésé ! hez. Ez annál inkább volt szükséges, ; mivel az egész nehézipar, a bankok ; és. biztosítóintézetek már 1945. okt. • 28 án nemzeti tulajdonná váltak. . Ezért az 1946 májusi választások ! után az első G o 11 w a 1 d-kormány ; kormánynyilatkozatában nagyjából i felvázolta a 2-éves terv alapján f 1947—i8 évekre. • » A 2-éves terv alapja A 2-éves terv,célja az volt, hogy ! helyreállítsa a gazdasági életet a I háború előtti 1937-es színvonalra, az ; iparban azt még 10%-al felülmúlni ; és ilyképpen emelni o dolgozók > anyagi és kulturális életszínvonalát. ! ami végeredményben minden szociaI lista tervgazdálkodás végső és egyetlen célja, A 2-éves terv egészben megfelelt az akkori gazdasági és politikai helyzetnek. A legfontosabb láncszem volt a munkásosztály útján, mely a szociaüzmuaba vezet. Ezért igesn kemény harcot kellett folytatni a még megmaradt burzsoáziával. A 2-éves terv kezdetén még elég erős volt nálunk a kapitalisták résztvétele a gazdasági életben. A foglalkoztatók számának kb. 20%-a a még magántulandonban lévő üzemekben dolgozott. És itt mindjárt megmutatkozik a tervgazdálkodás lehetősége .és szüksége a gazdasági élet szocializált részében és lehetetlensége (hozzávéve a szabotálást) a magántulajdonban lévő részben. És tényleg a (államosított) szocializált részben a 2-éves terv nagyjából megvalósult, míg p. u. ajz építkezésben (mely úgyszólván teljesen magánr kézben maradt) még- a fele sem teljesült. Nem volna teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg arról, hogy a burzsoáziának nem sikerült volna enynyire elszabotálni a kitűzött feladatokat, ha a nemzeti front egyes pártjain belül, nem találtak volna támogatókra, akik minden rendelkezésükre álló kormányhatalommal mind nyiltabban támogatták ezen elemeket. Csupán az 1948 februári események vetettek végett ezen kedvezőtlen helyzetnek. Hogyan értékeljük a 2-éves terv eredményeit? A cél — miként már vázoltunk —nem volt kicsi. A termelés csak 50%-a a háború előtti termelésnek. Az első vilgháború után a termelés 60%-a a 1913-as termelésnek. 100%-t csak 1928-ban ért el, vagyis 10 év után. A második világháború után már 3 év múltán sikerült a háború elötti (1937) színvonalát elérni, (az iparban azt még 10%-kai felülmúlni). Ezzel a tervgazdálkodás bebizonyította az átütő erejét és feltétlen szükségességét. A földművelésben nem sikerült tervezett fokot-elérni, ami főleg a következő okokra vezethelb—vissza: a) a földművelés gépesítése még nem érte el a kívánt fokot, b) a gazdák parasztok (kulákok) a vetési tervet, de főleg a beszolgáltatási tervet szabotálták. Ehez hozzáfűzhetjük még, hogy az osztályharc a mai átmeneti időben (a kapitalizmusból a szocializmusba) kiéleződik, a fősúlyt a falura helyezi, mint az utolsó mendékhelyre azon egyszerű oknál fogva, mert itt van még' a kapitalizmus legtöbb követője és legfőbb támasza, c) nem a legutolsó sorban az 1947« szárazság is hozzájárult, melynek káros hatásait csupán a SU nagyarányú testvéri segítsége hozta helyre, úgy, hogy a reakció számítása az éhinséget illetően, nem vált be. Hogy eloszlassuk a látszat által keltett benyomást, amit támogat még áz a tény is, hogy még mindig kénytelenek vagyunk a j egy rendszert fenntartani, mely szerint a dolgozók rosszabbul élnek, mint a háború előtt, rövidesen meg kell emlékeznünk még a polgári statisztikáról. Bármennyire hihetetlennek is hangzik, tény, hogy az átlag fogyasztás fejadagra számítva, nagyob, mint a háború előtt volt. Hogyan lehetséges ez? Hiszen a polgári statisztika azt mutatja, hogy a háború előtt nagyobb volt a kiszámított fejadag, mint ma. És mégis hazudik ez a statisztika Miért? Vegyünk egy egyszerű példát arra, hogyan szám'tja ki a polgári statisztika az átlagfejadagot. A polgári fogyasztó elfogyasztott p, u. 40 kg cukrot évente, míg a munkásfogyasztó csak 4 kg. Ebből a polgári statisztikus kiszámította, hogy minden fogyasztó „átlagban" 22 kg-t fogyasztott. Az ilyen „átlag"fogya-ztás torzított képét nyújtotta annak a ténynek, hogy többek között munkanélküliek is voltak a világon, k;k az ilyen . „átlag"-fejadagból vajmi keveset láttak. Ezzel szemben a mai átlag a tényleges átlagot tákrözi vissza és az a tényleges átlak a dolgozóknál ma sokkal magasabb, mint volt a háború előtt. ' Ez a szocialista tervgazdálkodásní-k I köszönhető.