Új Szó 1948. (Hetilap, 1. évolyam 1-2. szám)

1948-12-15 / 1. szám

1048 december 15. 5. __ ÜZENET AZ ELSŐ SZÓT hosszú hallgatás után leírni, mérlegelni, kimondani, nem könnyű. A hang bere kedt, a kéz elnehezült, a toll akadozik, a szív és az agy eltompult. Ä hallgatás: betegség, a görcs nehezen enged, első nekifutásra nem múlik, mégha el is jött a pillanat, amikor szólni kell és beszélni lehet, társulni újra, ember — és munkasorba állni újra,, élni fele_ melt fővel és közösséget építeni, oszthatatlan békét, emberség fegyvertörő szociaJ'zmusát, imperializmus és háború ez egyetlen ellenszerét. Mi a masaryki demokrácia és a lenini tanok mohó tanítványaiként indij'tunk. „A komu- nizmus a humanizmus mái summája": sugározta lelkesedésünk. És amikor jött a fasizmus álltuk a sarat: mártírokat adtunk és koncentrációstáborokat népesítettünk Havától Dachauig. Börtöntöltelék lettünk. A Schönherz Zoltánok Innen indultak és a Háber Zoltánokat a munkástoll hivatott mestereit, mi gyászoljuk. Spanyol harcosokat és partizánokat adtunk ... Antifasiszták voltunk mindenképpen, példák visszhangtalanul, kikről senki himnuszt nem zengett. Mi a kezdet kezdetétől árnyékban élők voltunk, mindig mostohagyerekek, periféria emberek, kiket azonban nem rontott és nem puhított sem opportunizmus, sem könnyű zsák_ mány vagy felületes percnyi eredmény, Mi sohse voltunk a naposoldal elkényeztetettjei, gerincbe éppen azért nehezen roppanhattunk. Ma újra csatársorba kell áll mink: a fasizmus még nem vitéz, lett le, új alakban és ravaszabb szereposztásban készíti elő az emberiség műiden eddiginél nagyobb katasztrófáját. És itt a veszélyponton kitisztul a hangunk, itt magunkra ismerünk, itt elemünkben vagyunk. Mi antifasisztád voltunk: embertelenség leleplezői háborús uszítás szigetelői, a szellem igazságának védői. Antifasisz. ták: emberi banc; a bódítás és esákmánylás barbarizmusa ellen, a faji kizárólagosság hazugsága elten, az érdek-tekmtetlenség türelmetlensége ellen. Antifasiszták: morális erő és hitel, háború és ím perializmus ellen. Emberek, kik „srapnel

1,es igazságok" és állathős igék" ellen feszü'nek. Őrzők a strázsán: tegnap és ma egyformán „emberek az embertelenségben"! A szlovenszkói magyarság éltető, megtartó és igazoló eleme az antifasizmus volt. Ebből a történelmi tényből adódik tegnapi és mai egyforma szerepköre: mi voltunk és leszünk a szociális emberség makacs beszélői és mániákus hordozói. A fegyveres imperializ- mus, a háborús uszítás, az atomnihiiizmus elveszejtő és megejtő légkörében szilárd ingathatatlan pontok maradunk, sirálvhangok, vij'ogók és figyelmeztetők, emberek, kikhez israzodni lehet másoknak is, vésztíelzők és életszénitök, kii ben töretlenül él az antiimperializmns nngv magyar hagyománya, Ady Endre múlhatatlan tize" négyes példája: Őrzők vigyázzatok a strázsán, Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet, Hogy átvadoljanak most rajta Véres s ostoba feneségek". A véres s ostoba feneségek el'en Indulj újra utadra szlovenszkói YOA huniana, magyar emberi hang! Fábry. Zoltán ».» » . •—* « « » » é. fegyverkezés csökkenti az életfenntartást Nyugateurópában, milyen vendégre asztalunknál nincs szükség!" • Megjelent a csehszlovákiai magyarok állampolgárságának visszaállításáról szóló törvény Kilencven napon belül hűségesküt tehetnek mindazok, akik az új törvény rendelkezéseinek megfelelnek. Minden magyar, aki nem vét; kezett súlyosan a köztársaság vagy annak népidemokratikus rendje ellen, visszakapja a csehszlovák állampolgárságot. Ez a törvény nem vonatkozik a még áttelepülendőkre. A csehszlovák köztársaság törvényeinek és rendeleteinek tárában 1948 november 17-i kelettel megjelent a 245, számú törvény, amely a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának visszaállításáról intézkedik. Ezen törvény szerint visszakap" ják a csehszlovák állampolgárságot azok a magyar nemzetiségű személyek, akik 1938 november 1-én csehszlovák állampolgárok voltak, a csehszlovák köztársaság területén laknak és nem polgárai idegen államnak, — amennyiben a törvény életbelépésének napjától számított 90 napon belül, amely határidő 1949 február 15 én jár le, hűséget fogadnak a csehszlovák köztársaságnak. A férjjel együtt megszerzi a csehszlovák állampolgárságot az el nem vált feleség és az apával vagy anyával együtt minden kiskorú gyermek, akiknek lakhelye a csehszlovák köztársaság területén van és állampolgárságát az előző bekezdés értelmében nem szerezte meg. Nem kapják vissza a csehszlovák állampolgárságot azok, akik súlyossan vétettek a csehszlovák köztársaság vagy annak népi de mokratikus rendje ellen. — Ezt megállapítani a belügyminisztérium ületékes, amely ezen személyek névjegyzékét eljuttatje az illletékös járási nemzeti bizottságokhoz. Az állampolgárság megtagadásáról szóló határozatot a" belügyminisztérium hozza és a járási nemzeti bízottság csupán kikézbesíti, miért elutasító határozat ellen feliebezésnek nincsen helye s ellene a közigazgatási bíróságnál lehet panasszal élni. Ezen törvény nem vonatkozik azokra a személyekre sem, akiket a Csehszlovákia és Magyarország között 1946 február 27-én létrejött 1 akósságosereegyezmény alapján áttelepülésre jelöltek, vagyis akik az úgynevezett fehér lappal bírnak. Ez az intézkedés nyilvánvalóan azért történt, mert a lakosságcsere még nem nyert teljes befeiezést és így nem tudni, ho-gy a fehérlapok közül nem települnek átt még néhányan. Megjegyzendő, hogy a® állampolgárság visszaállításának nincs visszaható ereje, aminek bizonyos jogi következményei vannak, és úgy minden magyar nemzetiségű személy á^mpolgársá-ra 1948 november 16-ig terjendő időszakra vonatkozólag állampolgárság nélkülinek tekinthető. A törvény végrehajtása céljából a belügyi megbízott rendeletet ad ki, melynek teljes szőve, gét lapunk következő számában közöl

jľsk. Ez a végrehajtási ren delet határozza meg, hogv mi'ven módon kell -^en+kezni a hűségfogadalom. letételére. Csehországból visszatérnek Sxiovanszkóra a magyarok A visszatérés január 1-én kezdődik és április 30_ig tart. Füldmüvelésügyi min. Duris és Erban felhívást intéztek a magyar nemzetiségű dolgozókhoz a kik ezelőtt elköltöztek Szlovenszkóról Csehországba dolgozni. Ezen felhívás kifejezése az új viszonynak Magyarország és Csehszlovákia között. A reakciónak politikai életből való eltávolítása után mind a két országban a viszony mindig jobb és szívélyesebb. Mind a két miniszter szerint a magyar nemzetiségű dolgozóknak alkalmuk nyílik Csehországból Szlovenskóra visszatérni. Felhívásukban hangsúlyozzák, hogy a magyar, nemzetiségű dolgozók azért voltak Csehországba munkára kiküldve, mert a cseh földmüvelés keretében volt a legnagyobb munkahiány. A csehországi földművelés keretében Szlovenszkóról származó magyar nemzetiségű dolgozók nagyon beváltak és az új körülményekhez sokan annyira hozzászoktak, hogy kijelentették továbbra is ott óhajtanak megmaradni. Földművelésügyi miniszter ezen kérelmüket szívesen támogatja és gazdasági épületekhez és földhöz juttatja őket. Azok, a kik állandóan letelepülni óhajtanak Csehországban, adjanak be azonnal kérvényt a földhivatalhoz számukra való föld kiutalás iránt (Národný pozemkový foríd v Prahe). A földmüvelésügyiminisztérium a földigénylőknek saját érdekükben ajánlja, hogy a fent említett földhivatalban személyesen jelentkezzenek. Azok . a magyar nemzetiségű dolgozók, akik gyárakban akarnak elhelyezkedni ahol számukra tiszteséges megélhetési . lehetőség kínálkozik, jelentkezzenek a legközelebbi kerületi munkajhivataiňál, ahol részükre megfelelő munkaalkalmat, munkahelyet biztosítanak. A fentmaradó földmunkások, akik nem óhajtanak Csehországban letelepülni, január 1 tői április 30-ig visszatérhetnek Szlovenszkóra. Ezen időközben a visszatérés szervezett és együttes lesz. Visszatérésük utazási költségét az állam fedezi. A visszatérési akciónak a siker érdekében együttesnek kell lennie. Azok, akik fontos okok miatt nem fognak tudni visszatérni azon "helyre, amelyet annak idején elhagytak, közösen kapnak telepeket, természetesen ugyan annyi, esetenkínt még több földet, mint a mennyit annak idején elhagytak. Ezen településeket számukra előzőleg elő kell készíteni. Az illetékes szlovák hivatalok már dolgoznak azon hogy minden Cseh országból visszatérő magyar dolgozónak biztosítják a tiszteséges megélhetési lehetőséget. Sikeres visszatelepítés nagy mértékben függ attól, hogy az illetékes hivatalok beleegyezése nélkül ne térjenek vissza idő előtt. Mindenki várja meg a hí vatalos intézkedéseket és ezekhez alkalmazkodjon. Ez nem csak a saját érdekük, de érdeke a zavartalan munkaerő megosztási tervüknek is. Időelőtti visszatérés a magyar dol/ gozók számára kedvezőtlen következményekkel járna, mert evvel megszegnék a gazdasági mozgósításról szóló törvényt, ami súlyos büntetést von maga után. Mindezideig a magyar nemzetiségű munkások becsületesen, szorgalmasan dolgoztak csehországi munkahelyeiken, fontos az is hogy ezen rövid idő alatt is a míg a viszszatelepítésük meg nem kezdődik, legyenek szorgalmasak és fegyelmezettek. Az eddig elfoglalt munkahelyeiken tartsanak ki s így lehetővé tegyék a jól szervezett elókésítést a visszatelepítésükre, valamint állandó megélhetésükre, úgy maguk, mint családjuk részére. Miniszter Duríš és Erban közösen az egész nyílványossággal együtt elvárják, hogy a magyar dolgozók Csehországban viselkedjenek fegyelmezetten ahogy illik egy rendes népidemokrata állampolgárának. « A magyarországi szlovákok nemzetiségi jogai Révay József és'Dr. Jurík, a Ma gyarors/ági Szlovákok Egyesülete elnökének véleménye a kérdésről. A Magyar Kommunista Párt folytonosan felveti és előtérbe helyezi a magyarországi szlovákok helyzetét és követeli az állami és közigazgatási hatóságoktól, ügyeljenek arra, hogy a magyarországi Szlovákok nemzeti jogai mindentéren elismerést kapjanak. A kom. munista párt egyik legkiemelkedőbb egyénisége Révay József elvtárs a „Szabad Nép'

4 egyik vezércikkében foglalkozik ezzel_ a kérdéssel. A vezércikk címe: „Űt ban a magyar-csehszlovák megegye/és felé". Révay elvtárs tömören -összefoglalva ismerteti a ma g var.csehszlovák viszony má sodík világháború előtti történetét. Boncolja azokat a mélyreható változásokat, melyek a leg utóbbi három év folyamán a nemzetközi életben előálltak. Kiemeli a népi demokrácia nagy győzelmét Magvarországon, valamint Csehszlovákiában és ezzel összefüggésben értékeli Csehszlovákia elhatározását, hogy eefyenjogosít ia magyar nemzetiségű polgárait Révay elvtárs felveti a kérdést a magyaorszá gi Szlovákok helyzetére vonatkozóan is. Megemlíti, hogv a szlovákiai magvar kérdés mesx/dásá'-a irányuló viták során a csehszlovákok minduntalan rá mutattak arra. hogv a magyaror. száei szlovákokat nem részesítik jó e'ban^sban. Révay elvtárs megjesfyzi, hogv a mairvarorszáí^ szlovákoknak vannak ugyan polgári kii'tiírnl's és politikai joinik a. fö'dreformban is részesültek, eimel: ellenére meg kell hallgatni panaszaikat. Nemde adagja a régi nacionalista felfogásnak az a nemtörődömség, mellyel rendszeresen visszautasítjuk a szlovákok szemrehányásait? — kérdi Révay. Mindenképpen azon kell lennünk, hogy a nálunk élő Szlovák dolgo zók nemcsak papíron, de a valóságban is élvezhessék a nekik juttatott nemzetiségi jogokat. Révav elvtárs idézi a Magyar Dolgozók Pártjának nyilatkozatát, mely szerint a Magyarországon élő nemzetiségeknek biztosi tani kell nemzetiségi jogaikat, szóval a jugoszlávoknak, románoknak. szlovákoknak stb. Majd végül hozzáteszi: Mindez szép is, jó is. De gondoskodtunk _e arról, hogy komo lyan valóra is válik-e a Magyarországon élő Szlovákoknak anya nyelvükön való tanítása? Igaz. vannak nábmk Szlovák iskolák, dr van-e belőlük elég? Jogos e a Szlovákoknak panasza, hogy nincs '.-f^7,pT->ic:í'-'> -n'- 1 Tt\7(0 pvv? hogy a heM közigazgatási alkal mazo

+tak részéről itt-ott nem me. rülnek-e fel semmivel se menthető túlka

pások amelyekkel a szü lők kívánsága ellenére gyermekeiket magyar iskolába akariák kényszeríteni? Mindezt ki kell vizsgálnunk és sürgősen intézked nünk, hogy a magyarországi szlovákoknak ne Ingyenek okaik a pa naszokra, különösen a nemzeti :skolákat illetően. Ne felejtsük el hogy nemcsak olyan nacionaliz mus van, mely durva módon kényszeríti az embert eszmények befogadására, de van olyan is, amely a gyakorlati életben mutatkozik, olyképpen, hogy a felsőbb helyről érkező rendeleteket figyelmen kívül hagyja vagy tudatosan be nem tratja. Az ilyen nacionalizmus többnyire észrevétlen marad, de nem kevésbbé veszedelmessebb mint az előző. Ajánlom, hogy az különössen ébren őrködjék erre a nem kevésbbé veszedelmes mint az előző. Ajánlom, hogy az iyen ilyen esetekre felfigyeljünk de különösen ébren őrködjék erre a ma gyar kultuszminisztérium, Magyarországon élő Szlovákoktól máris érkeznek olyan bizonyítékok, hogy a Magyar Dolgozók Pártía részéről tanúsított ebbeli törekvések rövidessen kitermelik gyümölcsüket és eredményeiket a gyakorlati éltben is tapasztalhatjuk majd. Mint a magyá&ó>7szágí szlovákok szövetségének lapja a „Sloboda" Budapestről jelenti* nemrég tárgyalások indultak meg a magyarországi szlovákok és a Magyar Dolgozók Pártja között arról, hogv miképoen biztosítsák a magyarországi Szlovákok nemzeti életét. A magvarországi Szlovákok szövetségének elnöke I>r

e Žurlk sokra értékeli ezeket a tanácskozásokat és szószerint ezt írja a budapesti „Szabadiság'

4 című la n hasáb jain. Az MDP megbízottjai kijelentették, hogy pártjuk szívügye & kisebbségi nemzetti politika és ezt erejük teljes latbavetésével a legvégsőkig keresztül is viszik. An ország egész területén működő szervezetek iparkodása lesz, hogy megszüntessék a magyarországi kisebbségi népek kétkedését. Ez a kétkedés gátolja a szlovák népcsoport tagjait is abb?.n. hogy jelentkezzenek eredeti nemzetiségükhöz, ezzel elhárítva azt a veszedelmet. melv a magyarországi szlovákokat meg akarja fosztani nyelvüktől és sajátságos nemzeti mivoltától. Örömmel vesszük ezt az ígéretet — írja Dr. Zurik tovább —és örömmel állapítjuk meg ezt a valóságot már csak azért is, mert ebben látjuk annak biztosítékát, hogv a Szlovák nép visszatérhet nemzetiségéhez. visszatérhet a te

1 jes egyenlőség alapján ahozz az élethez, mely megfelel lelkivilágának, úgy szociális mint gazdasági téren, ahogy ezt az MDP kiküldöttjei ezt oly szépen kifejezték. A Magyarországon élő Szlovákok szabadon jelentkezhetnek nemzetiségükhöz. Ebben elsősorban segítségükre lesz a legnagyob magyaroszági párt — jegyezve cikkét Dr. Žurik a magyarországi Szlovákok szövetségének elnöke. Karácsonyi hangulat Bratislavában.