Új Szó 1948. (Hetilap, 1. évolyam 1-2. szám)
1948-12-15 / 1. szám
WM n Demokratikus kultúrát a szlovenszkói magyaroknak! U J SZ® A meginduló kultúrélet keretében a szlovenszkói dolgozótőme•gek részére ú i demokratikus kul túrát kell megteremteni. Meg kel adni a lehetőséget, hogy a tömegek ezen kultúra felépítésében, fejlődésében és szükségszerű elmélyítésében és elszélesedésében, elsajátításában cselekvően belekapcsolódjanak. Az. új helyzet, a népidemokrácia fenná'lásával mindezek az anyagi és szellemi lehetőségek adva lesz nek, mivel az új, a szocializmustépítő népidemokrácia a társadadalom anyagi alapjait akarja megváltoztatni, a régi tőkés termelési rend felszámolásával. A kapita lista termelési rend megszüntetésével és az újnak megteremtésével megváltozik az eddigi társadalmi munkamegosztás is, és ezzel a kultúra jellege is. Mert ,,minden kultúra jellegét az alapját képező társadalmi munkamegosztás határozza meg". (Lukácts György; Irodalom és demokrácia). A mun_ kamegosztás pedig alapja az ember szabadidejének is, amely Lenin szerint minden kultúrának anyagi alapját képezi. A múltban, a dolgozókat kizsákmányoló uralkodó osztályok, melyek a termelési fonyamatban nem vettek részt habár a termelési eszközöket birtokolták — korlátlan élvezői voltak a kultúrának és ennek kere t én belül minden irodalmi és művészi megnyilatkozásnak. Sőt. nemcsak élvezői, de irányítói, megrendelői és terrorizálói. Igen terrorizálói is, mivel a burzsoázia, amely kezdeteiben fa feudalizmus szétrombolásakor) maga is forradalmi volt és a feudális korszak csökevényeit csak is a progressív és materialista alapon nyugvó tu donlányával, irodalommal és művészettel tudta kiirtani, midőn hatalomra jutott, saját burzsoá társadalmi rendjét „istentől szár. mazómak, örök és megváltoztat hatlan társadalmi rendnek nyit vánitatta ki. A kultúra, és az élet minden terén legádázabb ellen sége lett a haladó gondolatnak. Sőt a gondolatnak egyáltalán. Osztály önzésében és a proletariátustól való félelmében nemcsak önmagát, de nagy néprétegeket, legnagyobb részben azonban az értelmiséget lelkileg úgy eltorzította, hogy a torzítás után — bizonyos kivételekkel — az imperialista kapitalizmus korában, egv hamis, levegőtlen és torz kultúrkeret állt a kapitalizmust üzletileg kiszolgáló tudósok, művészek és Irodalmárok számára. Ez volt a helyzet világszerte, kivéve a Szovietúniót, hol a szoc-aüsta humaniz tnus már új embertípust nevelt, megteremtve ennek társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális alapfeltételeit az 1917-i októberi foradalom győzelmével. És a Dunatája sem volt kivétel, bár Pesten és Prágában és mátshol is n énbőlondit ó kapitalista bérenc . politikusok külön magyar vagy csehszlovák sártekéről beszéltek. A dialektika azonban arra tanít, hogy egyetlen természeti vagy társadalmi jelenség sem létezhetik függetlenül és önmagában a többi jelenségtől és környezetétől izoláltan és ezeket a jelenségeket nem is érhetjük meg ha a többiektől elszigetelve és környezetükből kiragadva, külön-külön viasgáliuk Az eredmény mindig hamis képét nyúit. légyen az önámitás vagy úrifurfang. Ha tehát a magyar feudakanitalizmus a természet, a társadalom és szellemtudományokat elhanyagolta vagy meghamisította, vagy ezeknél a sokkal nagyobb befolvásu szépiro4almat és művészetet elsekélyesítette, enigonalkotásokat dicsőített, vitézkötéses zsúrfiúkat vagy ákzende leánvokat, jósziv^ gyárigazgatókat, buta paraszto* ós konok ellenszenves munkásoka 4 szervírozott a nénnek könyvekben színpadon, fűmen, hangverseny termekben és képcsarnokokban, ez csupán a magyar feudálkapitaiiöta légkörbe való átvetítése volt, az európaszerte reakciós szellemű, a halladás ellen védekező tőkéstársadalomnak. A társadalmi szakadékok, osztályellentétek kendőzésére volt csupán jó az ezeréves magyarhaza édesanya szerepe, a magyar hősiesség túlzó hangsúlyozása, a nemzeti kissebségek elnyomása, a fajigyűlölet, az útszéli antiszemi tizmus vásári propagációja. Igazi kultúrát és demokráciát nem szült sem Dunán innen sem Dunán túl. Nemzetek szerencsétlenségéhez vezetett, mlyek nem egész félszá zad lefolyása alatt, kétszer dőltek be háborús kalandorok nolitikáiának, kétszer lettek gyűlölet tárgyává Európa sok nemzete számára és elvesztett imperialista háborúk után kétszer — és joggal — kerültek a történelem itélőszé ke elé. Ez a mult, melyet nviltan be kell vallani, mellyel férfiassan le kell számolni és melynek káros maradványait — itt az idő — véglegesen fel kell számolni. A haladás erőinek győzelme a második világháborúban, megteremtette népünk számára a lehetőséget, hogy mint cikkem elején mondtam, megvétózzék az eddigi, a dolgozó népet kizsákmányoló és ezért a kultúrától elzáró munkamegosztás ... Az új termelési rend ú i társadalmat fog kinevelni, új erkölccsel és kultúrával. A ma feladata tehát lerakni az új kultúra anyagi alapját ós ezáltal a kultúrát hozzáférhetővé tenni mindenki számára. Miben rejlik azonban a szükséges anyagi alapok lerakása. Legelsősorban, midőn tú' nyomó részben földművelő népről van szó, a nagybirtokok felosztásában, génállomások létesítésben és a mezőgazdasági termelés oly gazdaságos megszervezésében, amely a termelést fokozná és a termelők munkáidé tét csökkentené. Olyan intézménvek lét esi té seben, melyek erkölcsileg és anyagilag támogatnák a mezőgazdasági termelőket és ezek termelési szövetkezeteit, melvek törvényileg biztosítanák létüket és munkásságukat. Az új munkamegosztás, mint az új kultúra anyagi megalapozásának további feltételei a termelő eszközök magántulajdonból köztulajdonba való átvétele, a nagyipar, a nagytőke kisaiátítása, a régi állami aparátus szétrombolása és az úinak a felépítése, az ipa_ ri termelés szociálista szellemben való megszervezése, új demokra tikus iskola és kultúrintézménvek felállítása, az ember, ember általi kizsákmányolásának megszüntetésen keresztül, az állampolgári szabadság — a nénidemokrácia törvényein belül — szabad kiélése. És ha körültekintünk, látjuk, ho^y ezek a feltételek — •néháhv, a kapitalista korszakból maradt csökevény kivételével — már mind vagv léteznek, vagy közvetlenül megvalósítás előtt állnak. A kultúrmunkások és nevelők kötelessége, a népnek saját érdeke. hogy a nép a lehetőségek tárt ajtaján belénjen az új kultúrszen télybe é« a kultúrának szerves részévé vahek. Tisztázni kell azonban az „új kultúra" kifejezést, nehogy bárki is azt higyje, hogv ez valami ív „szektariánus proletár kultúrát" jelent. Nem,-nincs szó radikális, gyökértelen, nagv magvar demokratikus ha.gvo^á" vakkal szakító, ú í kultúrtörekvésekről. Sőt az ú i kultúra a régi progressív hagvo. mánvok örökösének, tovább fej lesztőjének és hirdetőiének valHp masrát. lírvekezni fog. hosrv R kul" túra nem bizonvos. a néptől elsza kadt vékony rétegek csemegéje le Tyen, hanem ez is köztulaidonb? menjen át. csakúgy, mint a terme lési eszközök. Itt csupán a mult átértékelése ről van &zó melyet a dolgozó uép, Rákosi Mátyás nyilatkozata a csehszlovák-magyar viszonyról Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára és kormányelnökhelyettes nyilatkozott a Rudé právo szerkesztőjének a Csehszlovák és a Magyar köztársaság kölcsönös viszonyáról és azokról a feladatokról, melyek előtt a magyar demokrácia áll. A kérdések és a feleletek a következők voltak: Milyen jelentősége lesz véleménye szerint annak az állampolgársági törvénynek, melyet a csehszlovák Nemzetgyűlés most tárgyal le és amely megadja a magyar nemzetiségű polgároknak a csehszlovák állampolgárságot, különös tekintettel a Magyarország és Csehszlovákia közötti baráti kapcsolatok további fejlődésére? A Csehszlovák köztársaság Szlovenszkón élő magyarjaira vonatkozó törvény kétségenkívül nagy mértékben hozzájárul a Magvaro'-szág és Csehszlovákia közötti baráti kapcsolatok kimélyítéséhez. A magyar demokrácia, slsősorban pedig a magyar kommunisták, nagyon jól tudták, hogy főképpen a februárban levert reakció érdeke volt a csehszlovák— magyar viszony rosszabbodása. Rákosi Mátyás válaszában kifejtette, hoPT mi magyar demokraták, sohasem kételkedtünk abban, hogy a testvéri Csehszlovák Kommunista Párt ezt a befolyást letöri és eltávolítja. Minden magyar demokrata örömmel állapítja meg, hogy ez a várakozás indokolt volt. Rákosi a továbbiakban ezt mondotta: Megértettük azt, hogy a csehszlovák nép bizonyos várakozó tartózkodást, bizonyos indokolt aggodalmat mutatott a magyar sovinizmussal szemben, legalább is addig, míg Magyarországon nem dőlt el véglegesen a harc a népi demokrácia és a reakció között. Ez természetesen visszatükröződött a m?gyarok helyzetén Szlovákiában. Azonban azok, akik bíztak a magvar demokrácia erejében és fejlődésében, joggal tették ezt és most alkalom nyílik a magyar kŕrdés demokratikus megoldására Szlovákiában. A csehszlovák magyar együttműködés a nemzetközi kapcsolatok különböző pontjain már megindult. Átváltózhat e z az együttműködés szövetséggé? A két népi demokrácia jó 3gvüttműködése és a íyiagvarok helyzetének megjavítása Szlovákiába^ barátsági és kölcsönös segélyről szóló szerződés megkötéséhez vezethet, ami'vet a Magyar köz' á"saság már a Szovjetunióval ós más népi demokráciákkal is kötöH. Minden szövetség annál erősebb, ha a gazdasági eayüttműködés alapján fejlődik ki. Várható-e, hogy a mi politiHatározat a magyar nemzetiségű személyek helyzetéről Csehszlovákiában A szlovákiai Komunista Párt központi bizottsága, kiindulva abból a tónybol, hogy a lakosságcsere véghezvitele után ma. ra<l még számottevő magyar nemzetiségű személy Csehszlo-/ vákiában és hogy a magyarországi munkásosztály, valamint a lia'adó szocialista erők elsöprik a feudalizmus és burzsoázia gazdasági és politikai bástyáit éslikvi lál.iák az imperialisztL kus gondolkodásiakat, kiindulva tov&bbá abból a törekvésből, hogy feltétlen szükséges a békeszerető népidemokráciák megerősítése, élükön a Szov jetunió val, a proletár internacionalizmus eszméjéből, valamint a sztálini tanításból kiindulva, a nemzetek egyenjogúságáról a következőképpen határozott: 1. Jóváhagyja Ŕirokv és Husák elvtársak beszámoló iát, a magyar nemzetiség 0 személyek h lyzetéről Csehszlovákiában, valamint a beszámolójukban említett határozatokat. 2. Egyetért azzal, hogy elismerjék csehszlovák állampolgároknak azokat a magyar nemzetiségu személyeket, akik nem vétettek a Csehszlovák állam ellen. Ezek a magyarok minden politikai, polgári demokratikus jogokat megkapnak, a teljes nemzeti, gazdasági és művelődési fejlődés lehetőségével együtt. 3. A fenti elvek keresztülvitelénél köteleségévé teszi az összes szervezeteknek, hogy egyengessék a szlovák és a magyar lakosság között itt.ott esetleg mutatkozó idegenkedést, harcoljanak a sovinizmus és a túlfűtött nacionalizmus ellen, végül pedig növeljék a közös munka édekéhen a bará>sáírot testvériséget a szlovák és a magyar dolgozó nép között," A KSS KöjKHiti Tanácsa abban a tudatban teszi ezt, hogv ezzel a legjobban szolgálja a békét és a szocializmus felé való haladást. Teszi ezt főképpen a szlovák nép érdekében. kai szövetségünket kibővíti és megerősíti egy gazdasági szövetség ? A gazdasági eggyüttműködés feltétlenül támogatja és kiegészíti az ilyen szövetséget. A Horthyuralom idejében Magyarország és Csehszlovákia hol nyílt, hol titkos gazdasági háborút folytattak egymás ellen. Most igvekezni kell elérni ennek ellenkezőjét: a kölcsönösen egymásrautalt két szomszédáram közötti gazdasági kapcsolatok kimélyítése és megszilárdítása legyeu a cél. Mit tesz a magyar kormány a szlovák kisebbség érdekében M agyarországon t A magyar kormány a magyarországi Szlovákoknak bizfepsít minden demokratikus jogot, ezek között természetesen a nyelvhasználat iogát, a gyülekezési és sajtó szabadságot, valamint a gazdasági tevékenység szabadságát is. Mindent megteszünk, hogv ezek a jogok ne csak papíron legyenek meg, ha^em. hogy a magyarországi szlovákság szabadon fejleszthesse nemzeti kultúráját. Men győződtünk azokról a nagtf sikerekről, 1 melyeket az elmúlt három évben a ma avar nép a munkásosztály és Dolgozók pártjának vezetésével ért el. Mily feladatok várnak reá, hogy népi demokráciáját kibővítse és szocializmussá építse ki? A magyar demokrácia most a h A roméves terv sikeres befejezését tartja szem előtt, továbbá a vidék szocializálásával foglalkozik és harcol az e'gyházak mögé rejtőző' reakció ellen. Milyen szerepet játszik Magyarország a békéért folyó küzdelemben ? Magyarország a békéért folyó küzdelemben pozitív szerepet- látszik. Hűséges és aktív harcos abban a táborban, mely felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió vezetése alatt szembeszáll az imperialista uszítókkal és mindazokkal. akik a fasizmust akarják újjáéleszteni és a nemzetek békéiét, szabadságát és függetlenségét veszélyeztetik. A Magyar Dolgozók Pártjának legutóbbi központi vezetőségi ülésén Rákosi Mátyás elvtárs a nárt főtitkára, tartotta meg a referátumot. A csehszlovákiai m* 1 szarok helvzetéről t.öhbek között a következőket mondotta: — A középem*ópai demokrácia komolv megerősödését jelenti a cséhsz'ovákiai magvarok megváltozott kezelése is. Örömmel üdvözöljük a csehszlovák népi demokráciának és benne a Csehszlovák Kommunista Pártnak azt az elhatározását. hogy változtat a szlovákiai magvarság eddigi kezelésén és a jövőben olyan bánásmódban részesíti őket, amilyen egy demokratikus orszáaban nemzeti kisebbségnek kijár, szocializmus felé törtetéséveü, mai célkitűzéseivel. és haladó szel lemével kell összhangba hoz ni. Mi büszkén jelentkezünk Csokonayhoz. Petőfihez, Adyhoz, József Atillához, mi tanúságot teszünk Kodály, Bartók, Derkovits. Táncsics és Szabó Ervin mellett Mi akik az emberiség legfenköltebb eszméit, legjobbiai tanítását és tudománvos eredményeit a masninkénak valliuk, kultúrkritivánkban a leninizmus szemponti á ból nézve, a ..materialista világné zefte 1 eírviittiáró n?rtossáf? alapján áHsx>n fot foglalunk a kultúra haladó irányzatai mellett 4 4. S ha Babitsot vagv Illyést vagv bárki mást kritizálunk, igyekezzünk: „úgy bírálni, úgv me?semmisíten ni a reakciós tendenciákat, hogy a nagv alkotások haladó pozitív oldalai érvényre iu'sanak .. , 4 4 (Lukács György, idézett mű.!) Teliit nem kultúránk és esnuek I keretében irodalmunk stb. elpolL tizálás törekvéseiről van szó, nem is a nem kimondottan szocialista vagv komunista elem eltávolítá sáról. Osupán arról, hogy egy so. ká'g féWvez^ett nén, ne kerüljön mégegvszer álpróféták és álmes siások befolvása alá, hanem a nagv demokratikus magvar hagyományoknak emlőjén, felnőiiön az űi map-var ember, aki ország-. én'+ő feladatát úgy a termelés ben mint a ku'túra terén becsületes mecp-vőz^déssel és lelke* szerettei fogia teljesíteni. Aki a -én| demokrácia, a szocializmus, a hékekatonáia lesz. aki, nem ismer pai és nemzeti?vülöletet. Akibő 1 'dővel megszületik a sokoldalú ^zociVistq ember. E vázlatosan felvetett' irányvo nal legven munkaprogramja a maeyar kultúrmunkásnak. a ma gyár nevelőnek, óvódéban, nép mgy közép&>kolában, kultűregyle ' ' tekben. műkedvelőkörökben és i fömégR?ervezetekben. A kultúr, szervezkedés legalacsonvabb fok á-n csak úgy, mint a legfelsőbb fokon. Kultúra nélkül nem élhet sem égvén, sem kollektív, sem egy ember, sem nemzet. A kultúrát mi nemzettük és ő nemzett minket. Ügy vagvunk vele, mint TI 1 vés Gvula mondja a Nemzeti Parasz friárt jubileumára írt versében. 0 ugyan csak pártjáról és a párttag hozzávaló viszonváról beszél, de nem lehetne szebben kifejezni a magyar kultúrmunkás viszonyát sem a magyar kultúrához: kí szülőnk s gyermekünk is, keservünk és vigaszunk, ő, kl visz bennünket előre s kit közben mi hordozunk, az a szándék, mit ha értünk, neirérteti, miért éltünk, hogyha bele is halunk 4 4. Nos, fáklyahardozók. induljatok!
