Új Szó 1948. (Hetilap, 1. évolyam 1-2. szám)

1948-12-22 / 2. szám, Karácsony

iCaräcsony. 1948 tl. Szőve tiuhák Kedves Nőíesívéreink! Igen szép karácsonyi ajándékot kapott a szlovenszkói maayarsáq — magvar nyelvű hetilapot — az „UJ SZÓ"-t. Eljött az ideje annak, hogy újból anyanyelvünkön beszélhetjük meg a teendőket, esetleges panaszainkat és javaslatainkat. És úgy hiszem, hogy nekünk szlovenszkói demokratikus magyar asszonyoknak és leányoknak van megtárgyalni válónk, van mit mondanunk, mert szerves részt akarunk venni abban a nagy szocialista építő megmozdulásban, amelynek hazánkban tanúi vagyunk. Igen, mi asszonyok és leányok, akik a népesség 50%-át kévviseljük, akikre mint dolgozó nőkre és mint családanyákra anynyi felelőség hárul, nem akarjuk tétlenül nézni azt a forradalmi átalakulást az emberi társadalomnak, amely minden becsületes dolgozó embernek jobb, szebb és emberhez méltóbb életet hoz. Nekünk, nőknek, a népi demokrácia meghozta a teljes egyenjogúságot. Nyitva áll előttünk minden pálya, nő lehet ma mérnök, bíró, katona, üzemvezető, vagy bármely más pályára mehet, timely eddig a férfiak előjoga volt. Biztosítja ezáltal a nők gazdasági függetlenségét. A népi demokratikus rendszer mindén lehető módon igyekszik könnyíteni a nő, az anya helyzetén. Nagyon sok asszony, aki eddig csak a háztartásban dolgozott, szívesen vállalna más munkát, ha gyermekét magfelelően el tudná helyezni. Népjóléti intézményeik napközi otthonokat létesítenek, ahol a dolqozó anyák gyermekei csekély ellenszolgáltatás fejében egésznapi gondos ellátást kapnak. Értesüléseink vannak, hogy a jövő tavasszal igen sok falu kap napközi otthont, hogy ezáltal az anyák nyugodtan és fokozottabb mértékben kapcsolódhassanak be a mezőgazdasági munkájatokba. A dolgozó nő a népi demokráciában 3 hónapos fizetett szabadságot gyermekszüléskor, díjtalan kórházi kezelést és pénzbeli támogatást kap. Igen nagyjelentőségű dolog ez. A népi demokrácia biztosítja férjeinket a munkanélküliség elől. Készül az új házassági törvény, amely az asszony helyzetét a családban méltóan szabályozza. Ez csak néhány igen felületesen említett vívmány a sok közül, amelyet a szocializmus felé haladó Csehszlovákia biztosít asszonyainak. Éppen ezért minden becsületesen dolgozó asszony és leány érdeke, hogy a népi demokráciát minden téren támogassa. A gyárban do

1ao"ó munk^s^sszony és leány akkor teljesíti kötelességét a népi demokráciával szemben, ha a reászabott munkát lelkiismeretesen elvégzi, a parasztasszony pedig akkor, ha az előirt gabona, baromfi- és tejmennyiséget időben beszállítja, hony a gyárakban, üzemekben dolgozó munkásságot el tudjuk látni élelemmel. Mert nagyon igaz az a közmondás, hogy „kéz kezet mos". Akkor lesz éléq c*pö, textil és eqiiéb ivari termék, ha lesz elegendő kenyér, zsír, tojás és tej. Ma, sajnos, még nem tartunk ott s ezért nekünk, dolgozó asszonyiknak és leányoknak, akár gyárban, mezőn vagy az irodában vamivnk, mind'

q arra, kell törekednünk, hogy tevékenységünkkel hozzájáruljunk országunk gazdasági helyzetének a megjavításához. Ha úgy látjuk, hogy valahol valamit lehet jobban csinálni, mint aliogy azt eddig tették] ne rösteljünk erről illetékes helyen beszélni és vigyük keresztül, hogy javaslatunkat — ha bebizonyosodott, hogy helyes — elfogadják. Kapcsolódjunk be minden olyan politikai, kulturális vagy egyéb munkába, amely a köz javát szolgália. Szándékunkban van magyar nőtestvércinket szervezetileg átfogni. Részletesebben erről a közeljövőben írunk. Az „UJ SZÓ" nőrovatát arra is fel -akarjuk használni, hogy tapasztalatainkat és menlátásainkat kölcsönösen kicseréljük, javaslatainkat előterjesszük. Igen jó szolgálatot foq ez munkánknak tenni és felhívunk ezért mindnyájatokat, írjatok nekünk és írjátok meg azt is, mit vártok tőlünk, mit szeretnétek az UJ SZÓ nőrovatában olvasni. Az „A s s z o n y v il á g" szerk. A helyes gyermeknevelés Makarenko a Szovjeíünió kimagasló pedagógusa „Gyarmekneveléá a cs»láüba.i" című könyvecskéjében egyszerű hangon magyarázza meg a gyermeknevelés körül felmerülő problémákat. Mélyen belevilág.

t a fejlődő, alakuló emberisekbe Egyszerű péidákon mutatja m&g a j« és rosfez nevelés jótékony és káros hatását. M nden nevelőnek, szü. lőnek kézikönyve kell hogy legyen e könyvecske, melyben Makarenko külön_ külön fejezetekben foglalkozik a nevelés' alap ető fogalmaival. Ezek: a tekintély, a fegyelem, a kollektív-viszony, a játék hatása, a munkára nevelés a család gazdasága, kultúrnevelés és nemine. velés. Az első részben kifej'i, hogy főtörek. vésük az legyen, hogy a gondunkra bízott emberpalánta megeró'södötten kerüljön ki az életbe, mert mennél erősebb annál szerencsésebb lesz gyermekünk. Fellép az egykerendszer ellen, mert az egyetlenke a család középpontjává válik. Ajánlja a nehezebb gazdasági helyzetben levő szülőknek is, hogy a több gyermek melle t határozzanak. Tó'bb gye. rek esetében a szülők goncl<?«kodása reálisabb. A gyermek megszokja a közösséget. nem válik önzővé. Tudnunk kell, hogy képzett, erélyes, bee űletes. d lgos és kiegyensúlyozott embert akarunk adni társadalmunknak. Nagy szégyen hazánknak, társadalmunknak rossz és haszontalan egyéneket nevelni. Nagyon fonfö? tudni. ho?»v gyermekünket nemcsak akkor neveljük ha vele vagyunk. ha vele beszélünk. Az élet minden piilana.ában hatunk rá, viselkedé-sünkkel embertársainkkal szemben, azzal hogy mit olvasunk, hogyan őltőzko-1 dünk és hogyan beszélünk, Ho^y a kellő hatást elérhessük, a nevelés hangja komoly, egyszerű, közveti len és őszinte legyen. A gyermeklélek-? re mélyen hat a leghalványabb színezetű* őszintít'en égünk is. A gyermekbe nem-! csak mi, hanem környezete is formáló,' reve ö .-a áss 1 van. Lzért kell tudnunk,ji kivel közlekedik gyermekünk, milyen] társaságba jár és szükség esetén sza_| bályozni kell környezetét. Ez azonban ;> nem jelenti azt. hogy az éle

1 kellemet-1 len. sötét megnyilvánulásai elől légmentesen zárjuk el őt. I Gyermekünknek gyakran van segít-; ségre szüksége, amit készségesen ad., t junk is meg neki. De vigyázzunk, hogy i túl ott seg ségnyujtásunKkai ne váljék? önállóilanná. t Végül e fejezetben kihangsúlyozza, i hogy a nevelésre nem is kell oly sok ? idő, de fontos, hogy a rendelkezésünkre f álló időt észszerűen használjuk ki és t hogy figyelemmel kísérjük minden ap-t rós'got. Részünkre látszólag kis doI-| gok mély nyomot hagynak gyermeke'nk-* ben és messze kihatnak jellemük kiala. j kulására. f A következő alkalommal a szülői fe- ? gye'em ki lakr'á á a', an nk fon os szej repévpj és hatásával fogunk foglalkoz- \ ni nőrovatunkban. • ősztől tavaszig szüksége van a dolgozó nőnek szövetruhára, mert meleg és minden alkalommal viselhető. Éppen ezért fontos, hogy a szabása egyszerű legyen és a színe se legyen túlságosan rikító. Leghelyesebb középszínű, szürke, drapp, barna vagy kék anyagot választani. Erre a szövetruhára ' mutatunk be fazont. Az első S7éle®rsípőm, keskeny felsőtestű nőknek ajánljuk. Váll alatt be van húzva, — ez erősít, viszont a részekbe szabott csípőre simuló szoknya karcsúsít. A sálgallcr hárem c^kkban folytatódik, a cakk közepén gorr hoJódik. Keskeny sötét bőíőv díszíti. A második rajz az előbbi ellenkezőjének, a keskeny csípőjű, széles, vállú nőknek előnyös. A ruha végig zárt gombolású, a gallért fel lehet csukn', vagy kinyitva sállal viselni. Magasan a csípőn két nagy szegőzött hojtókás zseb van. A harmadig rajz a legfiatalosabb. A kerek pubigallér, a vállrész és a zsebei szegőzöttek, a szoknyája erősen húzott, oldalt bevágott zsebekkel, cs az egész ruha kis gömbölyű gomrbrkkal végig záródik. Érdekes az ővmrgoldása. Nem kólönálló, hanem a ruhába bedolgozott ővrésze szintén gernbolódik és hogy szorosan záródjék, belülről két kapoccsal is megerősíthetjük. Asztalosok és kárpitosok figy etem! F skráiv mon bútorkészítéchez a következő új szakrajzok, mintaalbumok vannak Konyhák, txekretárok, lakószobák, ebédlők, h Hók. • Vegyef album, kiegészítő bútorok, gyermekszobák, kárpiiosbút-orok ét építőm HM kak. Az albumokat azonnal szállítóit TÖRÖK JÁNOS BRATISLAVA, Škovrančia ul. u GYERMEKEINK KARAC50NYA KTS KARÁCSONYI ÉNEK Ady Endre Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nag;, osan dicsérni. Be én még kisfiú vagyok. Csak most kezdek élni. • isten, dicséretre Meg's csak kiŕJloK, De HoMo^ok a pásztorok S a három királyok. Én is mennék, mennék, Énekelni mennék, Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Üj csizmám a sárban Százszor bcp'szkolnám, Csak a

0- Ürnak szerelmeim Szépeu igazolnám. (így dxVlo'gattam én Gve-mek-hittel bátran, 1883 Csúf karácsonyában.) Három szénrög meséje Erdőkön, mezekön. folyókon túl emeľ edik egy ha

+almas, fekete hegy. "Kivül azért fekete, mert sűrű, sötét erdő borítja, belül meg azért, mert szén a belseje. Szorgalmas bányászok alagútakat, tárnákat fúrtak a hegybe. Lámpácskáiukkal, csákányukkal. kora reggel lemertek a hegv be's jébe — szenet fejteni. A nagv fekete hegy alatt, a völgyben parányi fehér háza^ák állnak. Ez a falu, ahol Jánoska lakik. Nem ismertek Jánoskát? Maid mi^d árt elmesélem ki is ö tulajdonképpen. Apró parasztgyerek, anyukája reg ^e'tői estig kanál vagy ás a kukorica

fö'd n. ap tkáia meg a fekete he^y szénbányájában dolgozik. Hát a falut, ahol lakik, ismeritek-e? Nyomorúságos kis falu, mond!" atom. Alig húsz hájból áll. tetejük nád, padl

A uk földes Városi gverek alig tudia el V ozeln

5 hogy hcszú-^o^zív időn keresztül nem volt ott villany, ame^et egyetlen gomb csavarásával fel le etett gyújtani, avíz néma falból folyik, hanem gémeskúttal kell húzni az udvaron és rádióról csak h rből hallottak az emberek eddig. Hát itt él Jánoska, aki most jár az általános ;skola harmadik osztályába. Nem is én írom ezt a mesét, hanem az ő levelét olvasom és abból hámozom ki a történetet. Azt írja nek^m Jánoska, hogy egy szép őszi napon vidáman daloló emberek jöttek a faluba, zakatoló teherautókkal. Az iskola előtt leszálltak. — Nagyon rossz állapotban van — mondta az egyik fejcsóválva és éppm olj'an gondterhelt arccal néze.get'.e az iskola rozoga énületét, mint a doktor bácsi a nagyon súlyos beteget. — De a'ért meg lehet menteni — szólt egy másik és rögtön hozzá is láttak a nagv munkához. Zengett a falu a kalapácsütéstől, a vidám kiáltozásból: ..Vizet adj! Maltert ide! O"a festéket a padoknak!" S mire a nap lement, szép napsárgasz

?nű fat Iával ragyogott az újjáépített iskola. .Ablaküvegei vidáman pislogtak a pirinkó fehér házak felé és belül, a tanteremben friss més^sragot, meg ola j festékszagot árasztottak a falak és a padok. De az igaz

4 csoda még ezután jött — íria Jánoska. A budapesti gyárakból jött munkás bácsik összehívták az egész falu népét: a bíró, tanító a pap bácsit, m"g a lakosságot és megmutatták az iskolát, kívül, belül. Aztán megcsavarták egy gombot a falon — és kigyulladt a vil ány. Aztán egy négyszögletes lád'ikán igazítottak valamit — és vidám zene szólt belőle. Aztán szebbnél szebb iskolakönyveket, vadonatúj irkákat, ceruzákat adtak a gyerekeknek, — Jánoska is kapott belőle. — m jd felültek az autóra és elrobogtak Budapestre vissza, a nagy gyárakba. Mindenki hazament az ünnepség után az iskolából, csak Jánoska nem. Nem tudott elszakadni ettől a szépséges-szép épülettől. Leült a fehérre gvalú't dobogóra és nézte nézte az isko^t és arra gondolt hogy nagyobb testvére s^m írni, sem olvasni nem tud mert régen nem kapó

1

1 az iskolásgyerek könyvet, amelyből tanulhatott volna. Csak a gazdagok vehettek könyvet. Az iskola meg kicsi is volt, — kevesen járhattak bele. — Pedig akkor is volt szén a hegyben — gondolta Jánoska. — Miért nem hoztak szenet az iskolába, fűteni? Ni, most mennyi szén. áll az udvaron Valaki még három széndarabkát a dobogóra is ejtett... — m~>ndta Jánoska félhangon. Csodák-csodá'ára, mezszólalt az egyik széndarab: — A nagy hegv régen egy gonosz ór ásé volt. Csak azoknak adott szenet, akiket szeretett. A szegényeket nem szer-tte. Megszólít a másik is: —- Sok kocsiravaló szén testvérem utazott fel a nagy gyárakba. Kazánokba kerültek, gépeket hajtanak. A gép kkel cipőt, ruhát, könyvet, ablaküveget, iskolapadokat csinálnak. A gyár ezelőit ugyanazzé a gonosz óriásé volt, akié a hegy. Csak a gazdagoknak adott mindent. Ilyen kicsi fa uba, mint ez, nem adott semmit. A harmadik szénrög ezt mondta: — Bátor munkások és parasztok elkergették a hegyről, meg a gyárból a gonosz óriást. Az óriás kincsét, a szenet ped g felosztották úgy, hogy m n len gyár kapjon belőle. A gonosz óriás pedig messzi, messzi hegyeken, tengereken túl fogát csikorgatja tehetetlen dühében. — És nem jön vissza? — kérdezte Jánoska a szénrögtől. — A szorgalmas munkásokon bányászokon, parasztokon múlik, hogy ne jojiön vissza. De Ti, gvere'tek is segíthettek akkor ha a szép iskolakönyvből mindent jól megtanultok és vigyáztok az iskolára, hiszen az most már a tiétek! — Nem felejtem el — Ígérte Jánoska. Aztán hazament, kit^peť; a vonalas irkából egy lapot és írt egy levelet fde, a szerkesztőségbe. Azt írta, nagvon örül a újjáépített iskolának, köszönti a munkásoknak, hogv annyit fáradoztak vele és mindig megtanulja a leckéjét. Nem engedi, hogv a gvár meg a bánya valaha is a gonosz óriásé > eg ven. Én tudom, hogy sok ilyen Jánoskához basnrló. d rék gyerek tanul most az iskolákban. 'A S S Z O U ¥ V I L Á G