Új Szó 1948. (Hetilap, 1. évolyam 1-2. szám)

1948-12-22 / 2. szám, Karácsony

« Tervgazdaság a falun Épülő szocializmusnak a leg­nagyobb változásokat, a legforra­dalmibb átalakulásokat eddig az iparban idézte elő. A fontosabb ipari üzemek államosítva lettek és így az ipar 95%, tehát túlnyomó része a nép tulajdonává vált, a nép jólétét szolgálja. A mezőgaz­daságban a helyzet másképpen ala­kult. A felszabadulás után a föld igazságtalan elosztásának meg­szüntetése volt a legfontosabb fe­ladat. A földbirtokrendezés há­rom szakasza megvalósította a nagybirtokok felosztását, később az egyházi birtokokat is érintette, majd utolsó lépésként azt az elvet ülteti át a gyakorlatba, hogy „azé a föld, aki megműveli". Az említett átalakulások azon­ban érintetlenül hagyták, vagy csak részben érintették a terme­lési formákat, nem idéztek elő forradalmi változásokat a mező­gazdasági termelés módjában. Ez pedig határozottan befolyásolta a termékek mennyiségét és minősé­gét Az iparban az államosítás le­hetővé tette a termelés fokozását, a bérek tervszerű alakulását, a munkaviszonyok javulását. Az ipar termelése ez év végén nagy­jából 10%-kai meghaladja a há­ború előtti színvonalat. Azonban a mezőgazdaságban ez nem áll fenn. A mezőgazdasági termelés adatai azt bizonyítják, hogy nem­csak hogy nem haladják meg a háborúelőtti színvonalat, hanem jóval alacsonyabbak. Ez a tény kihatással van az egész lakosság életszínvonalára, de különösen a falusi ember életviszonyaira. Hogyan lehetne és kellene a földművelés eddigi munkamódsze­reit megváltoztatni, fokozni a ter­melést, emelni a falusi ember élet­színvonalát? A szocialista terv­gazdálkodás erre is megadja a kellő választ. Az első csehszlovák ötéves terv 1953-ig 16%-kai akar­ja felemelni a mezőgazdasági ter­melés értékét. A terv szerint szük­séges az állati termékek (tej, liús„ tojás) mennyiségének fokozása. Természetesen tovább kell fokoz­ni a növényi termelést is, amit villanyosítással és a mezőgazda­ság gépesítésével, továbbá neme­sített vetőmag használatával, ele­gendő mennyiségű és jó minősé­gű műtrágya felhasználásával érünk el. Mindez megkönnyíti a földműves munkáját és növeli az elért eredményeket. De az ötéves terv nem elégszik meg ezekkel az intézkedésekkel. Előkészíti a szá­raz és homokos területeinken az öntözéses gazdálkodást, tervszerű csatornázással megszüntetve a ta­vaszi talaivíz és árvíz veszélyét és az aszály idején biztosítva a szük­séges vízmennyiséget. Az ötéves terv továbbá tervbevette a tago­sítást és a szövetkezeti gazdálko­dás támogatását is. Így elérhető a földműves számára a szétszórt parcellák egyesítése egy vagy két darabban és ez természetesen szintén hozzájárul a nagyobb eredmények eléréséhez. tJj, eddig ismeretlen termelési ágakat is be­vezetünk az ötéves terv időszaká­ban. Halastavak, faiskolák, új le­gelők létesítése, a szikes és homo­kos talajok feljavítása, erdősítés stb., mindezt rövidesen a valóság­ban ültetik át. A szövetkezetek fejlesztése a falvakban a jobb élet kialakításá­nak legerősebb tényezője. A szö­vetkezetekre űj feladatok várnak. Eddig főleg csak fogyasztási szö­vetkezeteket ismerünk a falvak­ban. Ez immár nem elég. Az ál­lami traktor- és gépállomások mellett a földművesszövetkezetek g^prllománya értékes segítőesz­közzé válik a termelés fokozásá­ban. A szövetkezeteket ki kell szé­lesíteni termelő, értékesítő és hi­telszövetkezetekké. Ily módon a szövetkezeti mozgalom kiküszöbö­li a káros* közvetítő kereskedel­met, jó áron értékesíti a földmű­ves termékeit és olcsón hozzájut- : tatja iparcikkekhez. Természete- j sen fontos, hogy a szövetkezetek- ; ben a vezetést a dolgozó paraszt- ; ság vegye át és ne basáskodjanak tovább is a felügyelőbizottságok­ban és elnökségekben a nagygaz­dák és a reakciós elemek. A következő Öt év a fokor<ott; termelési eredmények jegyében ­fog állni, ami a dolgozók életszín­vonalának emelkedését eredmé­nyezi majd. Ebben a munkában a gyárak dolgozói mellett a földmű­vesek is bizonyára jól megállják a helyüket, Aie a föld, aki megrrüveh! Veľká Tura ufán Alsószeli is megmozdult Az Uj Sző első számában rész­letesen foglalkoztunk a veľká-tu­rai földműves szövetkezettel. Mint értesülünk, a szövetkezet az el­múlt napokban, készülve a tava­szi mezőgazdasági munkákra 2 pár lovat, 2 tehenet és 2 növen­dékállatot vásárolt. A földműves szövetkezet igen szép fejlődését örömmel és bizakodással figyel­jük. Sikeres munkájukhoz továb­bi szerencsét és sikert kívánunk. Az elmúlt napokban Szeli köz­ségből küldöttség keresett fel minket. Az U j Szó első számában megjelent veľká-turai tudósítás­ra hivatkozva ők is földműves szövetkezetet ^szeretnének létesí­teni. Beszélgetésünk folyamán ki­tűnt, hogy minden előfeltétele megvan annak, hogy a szövetke­zet mipél előbb megalakuljon. A szövetkezet alapja egy 400 holdas nagybirtok és egynéhány nagyobb birtok lenne. Ha a szö­vetkezet jövendő tagjai marhaál­lományukat összeadiák, akkor az kezdetnek meg is felelne .A me- zőgazclasági gépek beszerzése nem ütközik nagyobb nehézségbe. Most már csak az akaraton és a szer­vezésen múlik, hogy a szövetke­zet megalakuljon. Mint tapasztaljuk, az akarat és ; a szervezőképesség nem hiány- ; zik az illetékesekből. Tehát előre, j munkára fel! • Mint látjuk, földmunkásaink megtanulták, hogy hogyan lehet könnyebb munkával többet és jobbat termelni, hogyan hozhat­nak ki többet a földből. Megis­merték azt, hogy a földesúr, aki gépekkel egy darabban szaksze­rűen műveltette földjét, sokkal többet aratott, mint a kis föld­műves, aki kora reggeltől késő es­tig egyedül, minden segítség nél­kül dolgozott kis földecskéjén, mely kisebb darabokban szétszór­tan volt a falu határában. Igaz, hogy a sajátját művelte, a földes­úr földjét viszont éhbérért a cse­lédsége. Az idő megváltozott. A földes­urak eltűntek, s napról-napra kö­zelebb jutunk az igaz jelszóhoz: azé legyen a föld, aki megműveli. Földművesek! A szövetkezetek a tiétek, azoké a dolgozóké, akik azt megdolgozzák, azoké, kik a szövetkezet tagjai sorába jelent­keztek. (Fy) Szomszédok ; — Hajaj, — sóhajtott Virgács úr, aki velem, ^szemben ült, — nem \olyan egyszerű a házasélet! — Kérdő tekintetemre pedig így folytatta: — Meggyőződésem szerint a legtöbb baj azokból a rövidebb­hosszabb eszmecserékből ered, melyeket az asszonyok egymás között folytatnak ... Ezért mond­ta a feleségem, mikor egy reggel kissé forróbbnak találtam a hí­vét, hogy bár lennék olyan jó férj, mint az új szomszédom, aki min­dennel elégedett; sőt, felesége még a kosztpénzből is spórolhat, mert férje csak 1 szem cukrot tesz a kávéba és vaj helyett inkább mar­garint fogyaszt... Az idő folya­mán még sok kellemeset hallot­tam a szomszédról. Például azt. hogy mennyire érdeklik neje ru­hái és hogy csnk nemrég vett is­mét sikkes új kalapot neki. Ami­vel szemben ő, mármint a felesé­gem, rongyokban kénytelen járni. mert minden, pénzemet magamra költöm ... Nincs az a férj, aki ezt kibírná! Vettem tehát új ruhát, mire másnap hallanom t kellett, hogy szomszédom minden félévben új lábtörlőt vesz, a régi ugyanis a sok használattól tönkremegy, rtem úgy, mint a miénk, melybe lep feljebb belebotlani szoktam ... Mit tehettem mást: mindenben utánoznom kellett szomszédomat, sőt: lehetőleg még túliennem is rajta, már csak azért is, mert fe­leségem sűrűvé hangoztatta, hogy szomszédom sokkal inteligensebb mint én ... — Egy szép nap aztán véletle­nül Pálpusztai úrral találkoztam, akit látásból ismertem. Ez alka­lommal szomszédomról is mesél­tem neki egyet-mást. Pálpusztai erre elárult a, hogy mellette is ha­sonló vadállat lakik, aki minden kívánságot lelovas felesége sze­méről. Csak nemrég vett neki is­mét pompás ruhát, mire ő, Pál­pusztai. új kcmpot vásárolhatott nejének. — Még sokat csevegtünk ezek­ről és ekkor jelentette ki Pálpusz­tai, hogy legszívesebben megfoj­taná szomszédját, dchát ezt, saj­nos, nem engedi a törvény. \ — De minek szaporítsam a szót: Pálpusztai végül arra kért, hogy kísérjem haza, ahol folytat­hatnánk ezt a témát. Titokban %rra gondoltam, hogy talán a f ér­iek szövetségét akarja megalakí­tani. Nem tudtam, hogy Pálpusz­\ai hol lakik, de csakhamar kide­rült, hogy mellettem. Ö volt az új szomszédom. — Erre azt mondta, hogy nem yehet semmiről és belátta azt is, \ogy én sem vagyok a bűnös. Vizsgáló pillantás után pedig úgy vélekedett, hogy aligha tart ké­jesnek mindarra, amiről a félesé­ge az én feleségemtől hallott... — Asszonyaink szóval becsap­tak! — Ha a feleségem most azzal iön, hogy a szomszéd új linóleu­mot vesz a konyhába, akkor előbb megkérdezem Pálpusztai; urat, iguze-e? Ha ő erre azt feleli, hogy nőm viszont azzal büszkéi kedik, hogy új függönyöket vásá­j rolók, már tudjuk, hányadán ál­lunk. Ilyenkor egyikünk sem vesz semmit és az ügy el van intéz-\ ve..« A féleségem pedig, azt hi-1 szem, olyan, mint a többi nő: szomszédom nejére nem hivatkoz­hatom! Mert ha meqteszem, azon­nal meqvetéssel visszavágja: — Ugyan, az a buta liba!... Nos mit szól ehhez? — Most Vir­jács úr volt az, aki kérdően nézett \ mm. . ; Nem szóltam, semmit, csak elis-; merően bólogattam, közben pedig elhatároztam, hogy legközelebb összeköttetésbe lépek én is a szomszédommal.. „ h-f­Bratislava jégkorongozói szom­baton és vasárnap Budapesten, az ottani városválogatott ellen ját­szottak. Mindkét találkozót a bra­tislavai válogatott nyerte meg. Ha figyelembe vesszük, hogy ta­valy a magyar jégkorongozók nyerték meg a találkozót, siker­nek könyvelhetjük el az ered­ményt. A mérkőzések a követke­ző eredményeket hozták: BRATISLAVA—BUDAPEST 5:3 (2:1, 1:1, 2:1) A találkozó jó sportot hozott. A vendégek állandó támadásban voltak. BRATISLAVA— BUDAPEST 9:6 (6:0, 0:4, 3:2) A mérkőzést a koradélelőtti órákban ezerötszáz néző előtt ját­szották. A második mérkőzés ki­egyensúlyozott játékot hozott. Az ide nemzetközi jégkorong• műsor változatosnak Ígérkezik„ December 23-án a Racing-Club jégkorongozói, míg január 1-én a finn válogatott látogat el BzUwá­kia fővárosába. A Finnek bratisla° vai mérkőzésük előtt két mérkő­zést játszanak Prágában* Z AT O P E K az 1948-as év legeredményesebb atlétája Világviszonylatban is kitűnő volt az idei év Vitathatatlan, hogy az idei év világviszonylatban is az atlétika leg­sikerültebb éve volt. A londoni olynipiai versenyek előtt és után is nagyszabású nemzetközi találkozók zajló. tak le, nem csoda tehát, hogy az évad végére az atléták kifáradtak, hiszen kiadták magukból minden „szuszt". A finnek idén is, — szokás szerint pontozás alapján — össze állították az év legjobb atlétáinak névsorát. Érdekes, liogy a nagyszínvonalú évad ranglistájának első tíz csillaga között nem talál­juk a csehszlová? Z top k nevét noha három s ám, ban érte el a legjobb időt s így az év legeredményesebb atlétá­jának számít Ugyancsak kimarad a legjobb tíz közül Németh ma­gyár kalapácsvető o'ymp'ai ba jnok is. Németh, úgy az Olympian, mint az idei nemzetközi versenyeken éH el kitűnő eredményeket, s ezidőszerint a világ legjobb kalapáesvetője. Az egyéni versenyszámokban a% idei év a következő legjobb eraí­ménví»kf>f hortfl.* 100 m: Labeach (Panama) 10.2 mp. 200 m: Labeach 20.2 mp. 400 m: Mc Kenley (Jamaica) 45.9 mp. 800 m: Hansenne (Fran­ciaország) 1:48.3 mp. 1500 m: Strand (Svédország) 3:47.6 mp. 3000 m: Zátopek (Csehszlovákia) 8:07.8 mp. 5000 m: Zátopek (Cseh­szlovákia) 14:10 mp. 10.000 m: Zátopek (Csehszlovákia) 29:37 mp. 110 m gát: Dillard (USA) 13.6 mp. 400 m gát: Cochran (USA) 51.1 mp. 3000 m steeple chase: Sjöstrand (Sv'dország) 9: 02 • mp. Magasugrás: Stanich (USA) 204 cm., Távolugrás: John­son (USA) 801 cm. Rúdugrás: Morcon (USA) 447 cm. Hármas­ugrás: Kim-Wum-Kwam (Kórea) 15.86 cm. Súlydobás: Fonviile (USA) 17.68 m. Diszkosz: Tosi (Olaszország) 54.80 m. Gerely: Seymour (USA) 74.14 m. Kala­pácsvetés: Németh (Magvaror­szág) 59.02 m. Staféták: 4x100 m USA 40.5 mp. 4x400 m. USA 3: 10.4. HÖLGYEK Ž 100 m: Blankers (Hollandia) 11.5 mp. 200 m: Blankers (Hol­landia) 24.2 mp. 80 m gát: Blan­kers (Hollandia) 11 mp. Magas­ugrás: Coachman (USA) 168 cm, Távolugrás: Gyarmaty (Magyar­ország) 599 cm. Súlydobás: Sevr­juk (SSSR) 14.56 m. Diszkosz; Dumbadze (SSSR) 53.25!! Ge­rely: Amokin (SSSR) 50 32 m. Staféta: 4x100 m. Hollandia 47.5 mp. A 10 LEGJOBB: A finek szokásos évi ranglistája az idei eredmények alapján a kcr vetkező: 1. Fonviile (USA) 1236 nont., 2. Tosi (Oliszőrszál) 1220 pont. 3. DUlard (USA) 1206 pont. 4. Gordien (USA) 1202 pont. 5. Scott (USA) 1185 pont. 6. Thom­son (USA) 1168 pont. 7. Conso­lini (Olaszország) 1166 pont. 8. Du'f rrISA) 1163 pont 9. Porter ít tSA) 1163 nont és a 10-ik helyen Dixon (USA) szerepel. Az „XT J S Z <v« kiadóhivatalának Bratislava Jesenského 8, H. em. Ezennel megrendelem az „UJ SZÓ" című hetilapot A lapot kérem a következő címre küldeni: Név ...... Foglalkozás Lakcím .. U. posta A. lap előfizetési ára 1 évre 150.—, Vi évre 75.—, y 4 évre 40.- Kés. A.z előfizetési dír>t a postai befizető^p kézhezvétele után számított nyolc napon belül megküldjük. aláírta, Ünnepekre meleg szobát Szenet, kokszot és tűzifát Ezt mind könnyen beszerezte Ha jegyét, nálunk elhelyezte. Riedel, Bašte k, E i eke r Tűzifa, szén és koksz lerakat DUNAJSKÁ STREDA Vasút sor 5­A brafislavai jégkorongozók keílős győzelme Budapesten December 23-án a Racing Club, január l én a finn válogatott játszik Bratislavában.

Next

/
Thumbnails
Contents