Új Szatmár, 1912. december (1. évfolyam, 205-211. szám)

1912-12-07 / 210. szám

2, oltísl 1312. dfecemfrsrT. UjJfGim sával tárgyalja. A panasznak halasztó ha-|'§,ások büntetésére tálya nincsen. Az állandó üzlethely nélkül házalók, legyenek azok belföldié* ya&y külföldiek, általános kereseti adéíeKöen kivétel nélkül egyformán fittnek egy évre: ha üzletüket egyedü’ ®s folytatják. 6 koronát, ha ligetüket egye­dül és egy lóval folytat^ 1- koronát. E tételeken felül minder segéd után 4 ko­rona, és minden ló után 6 korona adó jár. A 15 éven alil1 családtagok nem te­kintendők segé‘eknek A házalási adó nem arra az é'tfi tekintendő lerovottnak, amelyik évbe1 befizették, hanem arra az egyévi idö-artamra, amelyre a házalási engedély szól. Ez az adó akkor is fizetendő, ha a fél a létminimum cimén jövedelmi adót nem tizei­A vásárokra járó kereskedők, ha a magyar szent korona országainak terüle­tén állandó lakhelyük van, ebbeli akár lakhelyükön, akár azon kivül szerzett, egyazon foglalkozásra vonatkozó összes jövedelmeik után állandó lakhelyükön adóznak. Ellenkező esetben, vagyis ha a magyar szent korona országainak terüle­tén állandó lakhelyük nincs, mindenkori valószínű jövedelmük után mindegyik községben, ahol keresetüket folytatják, a 3%-os kulcs szerint adóztatandók meg a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) által. Jövedéki büntető eljárás alá eső ki­hágást követ el a vallomás adására köte­lezett, ha a jövedelmére vonatkozó val­lomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli, vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva va­lótlan és szándékos félrevezetésre irá­nyuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetve ha adó­köteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. Büntetlen marad azonban a tettes, ha a feljelentés megtörténte, vagy ha feljelentés nincs, a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyen kija­vítja, vagy kiegészíti, illetőleg az elhall­gatott jövedelmet bevallja. Az elkövetett jövedéki kihágások megtorlása fejében kiszabandó pénzbün­tetés 1—8-szor annyi, mint azon összeg, mellyel a kincstár megkárosittatott. Kár­összegnek vétetik az az összeg, melyet a kivető közegek jogérvényesen megálla­pítottak. Ha ez nem történt volna, a pénzbüntetés 10—1000 korona. Az a kihágás, amelyért a tettes vagy részes a vétkes cselekmény elkövetésé­nek, vagy a vétkes mulasztásnak napjá­tól számított 3 év alatt kérdőre nem vo­natott, elévült. A jövedéki kihágások bírói eljárás utján fenyitendők meg. A pénzügyi ható­ságok hatásköréhez tartozik a tényállás felderítése, a vizsgálat megejtése és a kárösszeg meghatározása után az elővizs­gálat folyama alatt a kárösszeg erejéig a biztosítási végrehajtást elrendelni és azt foganatosíttatni. A vizsgálat által megállapított kihá­nézve illetékesek azj erre felhatalmazott kir. törvényszékek. A pénzügyi bíráskodással felruházott törvényszék minden esetben afelett hatá­roz, van-e a fennforgó kihágási ügyben az államkincstár megrövidítését célzó szándék. Ha ilyen me* nem állapítható, a felet a vád alól felmenti. Mind az álamkincstár, mind a pana­szos fél a törvényszék határozata ellen birtokon belül az ítélet kézbesítését kö­vető 15 nap alatt felebbezéssel élhet. A felebbezés a kir. Ítélőtáblához, illetőleg Horvát-Szlavonországok területán a pénz­ügyi íeltörvényszékhez intézendő, mely másodfokulag és véglegesen határoz. Ezeknek ítélete a kézbesítéstől szá­mítandó 30 nap eltelte után végrehaj­tandó. Ha a jogérvényes Ítélettel kiszabott pénzbüntetés az elmarasztalttól egészben vagy részben behajtható nem volna, vagy pedig ennek behajtása csakis az elma­rasztalt minden ingatlanának eladása ál­tal úgy lenne eszközölhető, hogy ennek folytán az elmarasztalt végelszegénye­dése következnék be, a pénzbüntetés he­lyett elzárás alkalmazandó, ha a pénz- büntetés a 600 koronát meg nem haladja és fogház, ha a pénzbüntetés a 6000 koronát meghaladja. Minden be nem hajtott 10 korona után 1—1 napi elzárás, illetve fogház alkalmazandó. Jogérvényes Ítélettel kiszabott pénz- büntetéseknek részben vagy egészben való elengedését a fél indokolt kérelmé­re a pénzügyminiszter Ő Felsége a ki­rálynak ajánlhatja. A kiszabott büntetés a jogérvényes ítélet kézbesítésének napjától számított 3 év alatt évül el. A jövedéki kihágások eseteiben kö­vetendő eljárást az igazságügyminiszter fogja a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeletileg szabályozni. (Vége.) 1 SSiElLllO [ ¥ f féisj jképéss xaii mii t e r m e a PANNÓNIA udvarán, (földszint) □ Telelőn 375, Kényelmes kocsibejáró* □ mBnnaBHHHdaaBaB^BBmanaBg .. ü.vju!ua£MTi!ir.vW'*i**B Bizonyítvány! A Brünn Sándor gyógyszerész által for­galomba hozott „Ideál1- poudert megvizsgál­tam és abban semmiféle az arcbőrre ártalmas ■ anyagot nem találtam. == Dr. Szóbél Sózsef hites ^vegyész. — Kavarodás az ünnepek körül, — Az mUJ SZATMÁR“ tudósítása. — Seat már. dee. Ü A pápa egyszer csak azt hal­lotta, hogy a hívek kezdik már unni a sok templombajárást és né­melyik kisebbrendü szent napján éppen csak azok mennek el a tem­plomba, akiknek fizetés jár érte, vagy akiknek nincs semmi dolguk. Nosza fogta magát a pápa, kék plajbászt vett a kezébe és egy pár ünnepet egyszerűen kitörült a ka­lendáriumból. Mondván,, hogy eze­ken a napokon csak az menjen a templomba, aki akar (Mintha az­előtt is nem igy lett volna) és hogy ezeken a napokon nem köteles munkaszünetet tartani, aki nem akar. Itt azután galibát csinált a pápa. Mert az imádsággal nem igen törődik már senki, de a munkaszü­net ügye, az más kérdés. Különösen nagy galibát csinált a pápai rendelet nálunk Magyaror­szágon, ahol a Gergely-naptár nem csupán az egyházi ünnepek rend­jét szabályozza. Nálunk például az igazságszolgáltatás a Gergely-féle naptár ünnepeit törvényszolgálta­tási szünetnek tekinti, amelyeken tárgyalásokat, végrehajtásokat nem tartanak, váltóknál e naptár ünne­peire lejárati időt nem ismernek el. A posta a vasárnapi állami törvé­nyes szünetelést a Gergely-naptár ünnepeire is kiterjesztette. Az isko­lákban szünetel az oktatás e na­pokon és még a más vallásu tanu­lókat sem oktatják az állami isko­lákban. A Gergely-naptár ünnepei­hez alkalmazkodott az ipar és ke­reskedelem s zárva tartják legalább délutánonkint e napokon a bolto­kat. Színházak, mulatóhelyek vi­szont ezeket a délutánokat hasz­nálják ki. A nagyobb gyárvállala­tok is pihenőt engedtek ez ünne­peken munkásainak. Mindezt a pápai rendelet ala­posan felforgatta és fölmerült a gondolat, hogy ha már a pápa sem rendel tartózkodást ez ünnepeken, miért tartanák meg a hatóságok és a vállalatok a munkaszünetet? A hatóságok végül is a közok­tatási miniszterhez fordultak tájé­koztatás végett. A minisztérium az­után érdeklődött illetékes helyen és most közli, hogy nálunk az eltörült ünnepek is munkaszüneti napok. Vagyis dolgozni nem szabad, ellenben imádkozni — a pápa mondja — felesleges. Telefonszámunh 358 :: Modern ruhafestés IHiÄSftsfciÄI* 13féli legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre iBC8JlCi|C5i m dl vegyileg száraz utón. Gyár főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2., Nagykároly: Széchényi-u. 31. Alap irtatott 1880

Next

/
Thumbnails
Contents