Új Szatmár, 1912. december (1. évfolyam, 205-211. szám)
1912-12-06 / 209. szám
r A hadi statárium Az országgyűlésnek csúfolt munkapárti értekezlet a fegyveres kordon mögött szörnyen komoly mun kát végez, talán ostort fon, lángostort, mellyel megkorbácsolja nem a világot, mert ez talán még is sok volna, hanem csak Ma- gy arorsz ágot, amelyet már eddig is alaposan tönkre silányitott, felrúgta az alkotmányt, megszüntette a jogrendet s mindezeknek helyébe oda ültette a geszti Napoleon patentjét: az erőszak rendszerét. Ez az uralkodó rendszer semmivel sem törődve vakon halad az őrület utján s a karhatalom erejében bizakodva egymásután gyártja a törvényjavaslatokat. És gyorsan dolgozik, mintha előérzete volna, hogy nem sok ideje van már a cselekvésre. A szövetkezett ellenzék ugyan naponkint kísérletet tesz, hogy bejuthasson a parlament házába, de hasztalan zörgeti a kaoukat, mert a kakastollas' : 'ülőbe dörög a vezényszó, ho zz, szuronyt szegezz! s az a? . a fegyveres erőszak előtt nap a tp mellett kénytelen meghátrálni. S mig ez a kísérlet odakint lezajlik, bent a törvényhozás termében a munkapárti értekezlet költségvetést tárgya], a huszonegyes bizottság szigorított házszabályokat gyárt a Tisza István gusztusa szerint s a külön bizottságok a mozgósítás esetére kivételes intézkedésekről szóló törvényjavaslatokat vitatnak meg, azaz: fogadnak el egyhangúlag, melyeket talán már ma a munkapárti plénum is megszavaz. Nos idáig jutottunk. Az erőszak fokozásában a non plus ultrát a miniszterelnöknek a kivételes intézkedésekről szóló javaslata képezi, mely nem csupán politikai körökben, hanem széliében az egész országban általános megdöbbenést keltett, mert ez a hadi statáriumról szóló javaslat valósággal drákói alkotás, amely egy csapásra megszünteti a polgári alkotmány minden biztosítékát s osztrák katonai uralmat helyez a társadalom, az egész ország felé. Ezzel a dicső törvényjavaslattal valóvá válik Bécs legszebb álma: a centralizmus, a gesammtmonarchie s egy bekövetkező mozgósítás alkalmával osztrák generális kezére kerül Ausztriával együtt Magyarország is. Ezek a rendkívüli törvényjavaslatok nemcsak a külfölddel viselendő háború esetére függesztik fel az alkotmány sarkalatos alaptételeit, hanem módot adnak a kormánynak arra is, hogy ezt a rendkívüli hatalmat — amit e javaslatok reá ruháznak — a háborús készülődés nélkül is igénybe vehesse és azt bármikor az alkotmányosság ellen fordíthassa. Ezek a törvényjavaslatok, melyeket a munkapárti értekezlet talán már ma végleg megszavaz, felfüggesztik a gyülekezési szabadságot, tehát sem népgyülést, sem értekezleteket nem lehet tartani, elkobozzák a sajtószabadságot, a törvényhatóságok autonómiáját, hogy sehol se lehessen tiltakozni az abszolutizmus ténykedései ellen; felfüggesztik az esküdtblráskodást, a törvényhozás budgetjogát, szóval L éff. 209. $z. tS'&atxnáz>Néuietl 1912 december 6 Péntek mindazt, amit alkotmánybiztositék- nak szoktunk nevezni, tehát ezek a javaslatok nem annyira a külföldnek, mint inkább az alkotmánynak üzennek háborút. Ezt még súlyosbítja az, hogy a törvényjavaslat a kormányt hatalmazza fel annak megállapításával, hogy mikor van helye e törvény életbeléptetésének, vagyis az országgyűlést nullává süíyeszti s ennek jogait mind a kormányra ruháztatja, ami nem egyéb, mint a kormány imperializmusa. Amint e javaslatok törvényerőre emelkednek, minden erőszakos és alkotmányellenes cselekedet a kormány részéről a törvényesség tógájába öltözködik. Ez a burkolt abszolutizmus óriási veszedelmet rejt magában. És semmi kétség, hogy az elvakult munkapárt ezeket a javaslatokat minden módosítás nélkül parancsszóra meg is fogja szavazni meg nem gondolva, hogy ezzel jogot ad egy esetleges darabontkormánynak, hogy egy hadtest mozgósításával rátegye a kezét parlamentre, közigazgatásra, igazságszolgáltatásra és a magánva- gyonra. Ez hát igazi statárium, mely az abszolutizmust törvénybe iktatja. 1 Kereskedő adóterhe oj aiííiruíitpi szerint. — Sorozatos közlemény. — XIII. Az adófelszólamlási bizottságnak ugyanazon tisztviselő is lehet előadója, aki valamely adókivető bizottság előadója volt. Az adófelszólamlási bizottság a íe- iebbezést tárgyalás nélkül hivatalból utasítja vissza, ha a felebbezést a kiszabott határidő eltelte után nyújtották vagy jelentették be. Ha azonban az adókivető bizottság tárgyalásán jelen volt adózó a határozat ellen szóval felebbezést jelentett be és azt szóbelileg meg is indokolta", Ifispüiif a larteseql és nqijji yéoér ráéealéle elRép- özátzi-i. B|éel szenzációs alssssigu Vaui! zelfeeti érültei UUuüuÍÍiiIllaku!Uuilio.sz. alatt Ära B fillér.
