Új Szatmár, 1912. december (1. évfolyam, 205-211. szám)

1912-12-01 / 205. szám

2. oftía? äjJmtmm 19 /2, deeesta l A könyvvizsgálat eredményét a bi­zottság szabadon mérlegeli. E célból eset­leg szakértő véleményét kérheti ki s a mennyiben a könyvvizsgálat után sem ta­lálja az adózó állításait bebizonyitottnak, az előadó meghallgatásával és a rendel­kezésre álló egyéb adatok alapján ha­tároz. Ha a bizottság a bevallott jövedel­met nem találja elfogadhatónak és olyan segédeszközök sem állanak rendelkezésre, amelyek alapján a megbecsülendő jöve­delem nagyságát pontosan, szám szerint meg tudná határozni, a bizottságnak fő­leg arra kell törekednie, hogy a jövede­lem nagyságát külső ismertető jelekből, különösen pedig a hasonló adókötelesekre megállapított keresettel leendő összeha­sonlítás utján arányosan állapítsa meg. Ennél az eljárásnál az adózónak egész gazdasági helyzete, jövedelmének eléré­séhez szükséges költségeinek nagysága, életmódja, költekezése veendő tekintetbe. Különösen ily ismertető jelekül szolgál­hatnak az életviszonyok megállapitására s ebből a jövedelem mérvének megalko­tására : a lakásbérnek mindig ismeretes összege, illetőleg saját házban a lakás terjedelme, minősége és bérértéke, a cselédek száma és ezeknek eltartása, a gyermekek neveltetésének módja, a férj- hezment, vagy megnősült gyermekeknek nyújtott járadékok, a rokonoknak adott segítségek, nyaralók tartása, vagy nyári lakások kibérlése, fogatok, hátaslovak, automobilok tartása, költséges vadásza­tokban való részvétel, szinházpáholy bér­lete, nagyobb utazás és hosszabb üdülés költségei, nagyobb kiadások könyvekért és képekért stb. A jövedelem mérvének közvetett is­mérvéül fogadhatja el a bizottság az adó­kötelesnek életmódjával járó költekezé­seit, azokat a nyilvánvaló kiadásokat, a melyekat úgy önmagára, mint hozzátar­tozóira és háztartására fordit. Mindez támpontot nyújthat arra, hogy azokból egész évi költekezésének nagyságát hoz­závetőleg megállapítva, ahhoz mérten a bizottság az adózó összes jövedelmét megközelítőleg megbecsülhesse. Sohasem szabad azonban a bizott­ságnak szem elől tévesztenie azt, hogy a fogyasztással járó költekezés csupán a jövedelem becslésének alapja s koránt sem a megadóztatás tárgya. Helytelen volna tehát az az adókivetés, amely az adózó költekezéséhez igazodnék akkor, amikor nyilvánvalóvá volna, hogy ez az adóköteles jövedelemmel összhangban nem áll. Ha például az adózó költekezé­seit — egészben vagy részben — bebizo- nyithatólag nem jövedelméből, hanem vagyonából, avagy hozzátartozóinak ön­ként nyújtott hozzájárulásából, vagy más oly forrásokból fedezi, amelyeknek hoza- dékai adóköteles jövedelméhez hozzá nem számíthatók, úgy az ilyen források­ból őredő összegek az adó alá eső jöve­delem becslésénél kétségkívül figyelmen kivül hagyandók. Ily esetben azonban a bizottságnak kötelessége, hogy az adózó­tól a szóbanforgó összegek eredetének hitelt érdemlő módon való kimutatását kívánja. A megbízható vallomás hiányában megállapított kereset összege a követke­zőkben kijelölt minimális kereseti nyere­ségnél, illetőleg minimális adótételeknél kisebb nem lehet. Az olyan vállalatoknál és foglalko­zásoknál azonban, melyekről a tárgyalás során kiderütt, hogy minimális adóalap­juk a keresetet meghaladja, a minimális adóalap a felére is leszállítható. Eddigelé ez csak kezdőknél volt megengedve az első két esztendőben. (Folytatjuk) Teveszőr yfas mel­lények, kabátok, keziyük, sapkák Teiefon 29«. Ragályinál R Dármegyei pénzek el­helyezése. — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — Szatmár, nw. 30 A megyei közpénzek elhelyezését illetőleg nagyfontosságu leirat érkezett a belügyminisztertől a vármegye alispánjá­hoz. Arról szól ez a rendelet, hogy a vármegye a pénzek elhelyezésénél a vi­déki intézetekkel szemben is nagyobb gondot fordítson a központi hitelszövet­kezet közérdekű céljainak támogatására, azzal, hogy nagyobb tőkéket helyezzen, el ezen állami felügyelet alatt álló pénz­intézetben. A rendelet a következőket mondja: Az 1898. 28. t.-c. alapján alakult országos központi hitelszövetkezet azok közé a pénzintézetek közé tartozik, melyeknél a gyámpénztárak pénzkészletei teljes meg­nyugvással elhelyezhetők, tekintettel arra, hogy ez a szövetkezet szigorúan meg­szabott üzletkörénél és a kormány szé­leskörű ellenőrzésénél fogva a megfelelő törvényes minősítéssel bir. Azon teljes biztosíték mellett, — Írja a miniszter — melyet az oaszágos központi hitelszövet­kezet nyújt és az előnyös gyümölcsözte- tési feltételek dacára a szövetkezet a törvényhatóság részéről a köz- és árva­pénzek elhelyezésével kellő támogatásban nem részesül, sőt tekintve azokat a tö­rekvéseket és befolyásokat, amelyeket a jelenlegi pénzügyi viszonyok nyomása alatt egyes vidéki pénzintézetek kifejte­nek, hogy a köz- és árvapénzeket ma­gukhoz vonják, az eddigi támogatást is veszélyezteti. Figyelembe véve a szövet­kezet céljainak és törekvéseinek tisztán közérdekű voltát, továbbá ama rendkívül nagy gazdasági előnyöket, melyeket a szövetkezet révén egyes törvényhatósá­gok kisgazdái és kisiparosai élveznek, valamint azokat a kiszámíthatatlan káros következményeket, melyekkel; a betétek, csökkenésével kapcsolatos hiteimegszori- tás járna, fölhívja a miniszter a vármegye alispánját, hogy a jelen pénzügyi viszo­nyok közt a szövetkezetei fokozottabb támogatásban részesítse és támogatására a rendezett tanácsú városokat is utasítsa. Ez a rendelet az idéu a vármegyére nézve nem bir érvénynyel, amennyiben a törvényhatósági bizottság ez ügyben már határozott. A rendelkezés, mely más várme­gyékben már előbb került nyilvánosság elé, különben is mindenfelé élénk ellen­zésre taláit. A törvényhatóságok részéről és pénzügyi körökben nálunk is az a föl­fogás, hogy annak az egyensúlynak meg- bolygatására, mely a vármegyei pénzek­nek itthon, való elhelyezésével, nagyfon- tossigu helyi közgazdasági politikának volt a hordozója, abban a mértékben, a hogy azt a leirat inte ncionálja, a vár­megye közgazdasági liléiét igen károsan befolyásolná éppen a pénz drágaság mai napjaiban, mikor a helyi közgazdasági élet szervei is fokozol ;t támogatásra szo­rulnak. Bizonyítvány! A Brünn Sándor gyógyszerész által for­galomba hozott „Ideál“ poudert megvizsgál­tam és abban semmiféle az arcbőrre ártalmas ------ anyagot ne?m találtam.------­bu dapesti kir. törv. hites vegyész. — Dr. IzM üszse! megfenyegetett báni. — Az „UJ SZATMÁR" tudósítása. — Szatmár, nov. 30. Butykai László mikolai lakosnak 100 korona betétje volt a szatmári Termény és Hitelbankban. A múlt hóban Butykaynak szüksége lett volna 100 koronára, bement tehát a bankba s kérte, adják ki a betétjét. A bank azonban csak szabályszerű felmondásra volt hajlandó a betétet vissza­fizetni, amiD Butykai annyira felháboro­dott, hogy kijelentette, hartem fizetik vissza rögtön & betétje csődöt kér a bank ellen. Butykai ezt Írásban, is közölte a bankkal október elsején levelet irt. A bank, hogy a további kellemet­lenségek kikerülje, vissza fizette a 100 korona betétet, egyben a fenyegető leve­let átadták az ügyészségD.ek, ahol azután Butykai ellen Zsarolás vétsége miatt emelt vádat. I Szinhási scíiálak, 1 táDí»ek = fl Telefon 295. Ragályinál. 1 CEMENT kapható Kazincy-u. 1 BIKFALYYNÁL. Telefon 399. Gallérok gőzmosása Kézimunkák» ^lacé kegyük, tükörfénnyel hófehérre ^ iCÍ|i«CT|öa s «I bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyár-főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1880

Next

/
Thumbnails
Contents