Új Szatmár, 1912. december (1. évfolyam, 205-211. szám)
1912-12-01 / 205. szám
2. oftía? äjJmtmm 19 /2, deeesta l A könyvvizsgálat eredményét a bizottság szabadon mérlegeli. E célból esetleg szakértő véleményét kérheti ki s a mennyiben a könyvvizsgálat után sem találja az adózó állításait bebizonyitottnak, az előadó meghallgatásával és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján határoz. Ha a bizottság a bevallott jövedelmet nem találja elfogadhatónak és olyan segédeszközök sem állanak rendelkezésre, amelyek alapján a megbecsülendő jövedelem nagyságát pontosan, szám szerint meg tudná határozni, a bizottságnak főleg arra kell törekednie, hogy a jövedelem nagyságát külső ismertető jelekből, különösen pedig a hasonló adókötelesekre megállapított keresettel leendő összehasonlítás utján arányosan állapítsa meg. Ennél az eljárásnál az adózónak egész gazdasági helyzete, jövedelmének eléréséhez szükséges költségeinek nagysága, életmódja, költekezése veendő tekintetbe. Különösen ily ismertető jelekül szolgálhatnak az életviszonyok megállapitására s ebből a jövedelem mérvének megalkotására : a lakásbérnek mindig ismeretes összege, illetőleg saját házban a lakás terjedelme, minősége és bérértéke, a cselédek száma és ezeknek eltartása, a gyermekek neveltetésének módja, a férj- hezment, vagy megnősült gyermekeknek nyújtott járadékok, a rokonoknak adott segítségek, nyaralók tartása, vagy nyári lakások kibérlése, fogatok, hátaslovak, automobilok tartása, költséges vadászatokban való részvétel, szinházpáholy bérlete, nagyobb utazás és hosszabb üdülés költségei, nagyobb kiadások könyvekért és képekért stb. A jövedelem mérvének közvetett ismérvéül fogadhatja el a bizottság az adókötelesnek életmódjával járó költekezéseit, azokat a nyilvánvaló kiadásokat, a melyekat úgy önmagára, mint hozzátartozóira és háztartására fordit. Mindez támpontot nyújthat arra, hogy azokból egész évi költekezésének nagyságát hozzávetőleg megállapítva, ahhoz mérten a bizottság az adózó összes jövedelmét megközelítőleg megbecsülhesse. Sohasem szabad azonban a bizottságnak szem elől tévesztenie azt, hogy a fogyasztással járó költekezés csupán a jövedelem becslésének alapja s koránt sem a megadóztatás tárgya. Helytelen volna tehát az az adókivetés, amely az adózó költekezéséhez igazodnék akkor, amikor nyilvánvalóvá volna, hogy ez az adóköteles jövedelemmel összhangban nem áll. Ha például az adózó költekezéseit — egészben vagy részben — bebizo- nyithatólag nem jövedelméből, hanem vagyonából, avagy hozzátartozóinak önként nyújtott hozzájárulásából, vagy más oly forrásokból fedezi, amelyeknek hoza- dékai adóköteles jövedelméhez hozzá nem számíthatók, úgy az ilyen forrásokból őredő összegek az adó alá eső jövedelem becslésénél kétségkívül figyelmen kivül hagyandók. Ily esetben azonban a bizottságnak kötelessége, hogy az adózótól a szóbanforgó összegek eredetének hitelt érdemlő módon való kimutatását kívánja. A megbízható vallomás hiányában megállapított kereset összege a következőkben kijelölt minimális kereseti nyereségnél, illetőleg minimális adótételeknél kisebb nem lehet. Az olyan vállalatoknál és foglalkozásoknál azonban, melyekről a tárgyalás során kiderütt, hogy minimális adóalapjuk a keresetet meghaladja, a minimális adóalap a felére is leszállítható. Eddigelé ez csak kezdőknél volt megengedve az első két esztendőben. (Folytatjuk) Teveszőr yfas mellények, kabátok, keziyük, sapkák Teiefon 29«. Ragályinál R Dármegyei pénzek elhelyezése. — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — Szatmár, nw. 30 A megyei közpénzek elhelyezését illetőleg nagyfontosságu leirat érkezett a belügyminisztertől a vármegye alispánjához. Arról szól ez a rendelet, hogy a vármegye a pénzek elhelyezésénél a vidéki intézetekkel szemben is nagyobb gondot fordítson a központi hitelszövetkezet közérdekű céljainak támogatására, azzal, hogy nagyobb tőkéket helyezzen, el ezen állami felügyelet alatt álló pénzintézetben. A rendelet a következőket mondja: Az 1898. 28. t.-c. alapján alakult országos központi hitelszövetkezet azok közé a pénzintézetek közé tartozik, melyeknél a gyámpénztárak pénzkészletei teljes megnyugvással elhelyezhetők, tekintettel arra, hogy ez a szövetkezet szigorúan megszabott üzletkörénél és a kormány széleskörű ellenőrzésénél fogva a megfelelő törvényes minősítéssel bir. Azon teljes biztosíték mellett, — Írja a miniszter — melyet az oaszágos központi hitelszövetkezet nyújt és az előnyös gyümölcsözte- tési feltételek dacára a szövetkezet a törvényhatóság részéről a köz- és árvapénzek elhelyezésével kellő támogatásban nem részesül, sőt tekintve azokat a törekvéseket és befolyásokat, amelyeket a jelenlegi pénzügyi viszonyok nyomása alatt egyes vidéki pénzintézetek kifejtenek, hogy a köz- és árvapénzeket magukhoz vonják, az eddigi támogatást is veszélyezteti. Figyelembe véve a szövetkezet céljainak és törekvéseinek tisztán közérdekű voltát, továbbá ama rendkívül nagy gazdasági előnyöket, melyeket a szövetkezet révén egyes törvényhatóságok kisgazdái és kisiparosai élveznek, valamint azokat a kiszámíthatatlan káros következményeket, melyekkel; a betétek, csökkenésével kapcsolatos hiteimegszori- tás járna, fölhívja a miniszter a vármegye alispánját, hogy a jelen pénzügyi viszonyok közt a szövetkezetei fokozottabb támogatásban részesítse és támogatására a rendezett tanácsú városokat is utasítsa. Ez a rendelet az idéu a vármegyére nézve nem bir érvénynyel, amennyiben a törvényhatósági bizottság ez ügyben már határozott. A rendelkezés, mely más vármegyékben már előbb került nyilvánosság elé, különben is mindenfelé élénk ellenzésre taláit. A törvényhatóságok részéről és pénzügyi körökben nálunk is az a fölfogás, hogy annak az egyensúlynak meg- bolygatására, mely a vármegyei pénzeknek itthon, való elhelyezésével, nagyfon- tossigu helyi közgazdasági politikának volt a hordozója, abban a mértékben, a hogy azt a leirat inte ncionálja, a vármegye közgazdasági liléiét igen károsan befolyásolná éppen a pénz drágaság mai napjaiban, mikor a helyi közgazdasági élet szervei is fokozol ;t támogatásra szorulnak. Bizonyítvány! A Brünn Sándor gyógyszerész által forgalomba hozott „Ideál“ poudert megvizsgáltam és abban semmiféle az arcbőrre ártalmas ------ anyagot ne?m találtam.------bu dapesti kir. törv. hites vegyész. — Dr. IzM üszse! megfenyegetett báni. — Az „UJ SZATMÁR" tudósítása. — Szatmár, nov. 30. Butykai László mikolai lakosnak 100 korona betétje volt a szatmári Termény és Hitelbankban. A múlt hóban Butykaynak szüksége lett volna 100 koronára, bement tehát a bankba s kérte, adják ki a betétjét. A bank azonban csak szabályszerű felmondásra volt hajlandó a betétet visszafizetni, amiD Butykai annyira felháborodott, hogy kijelentette, hartem fizetik vissza rögtön & betétje csődöt kér a bank ellen. Butykai ezt Írásban, is közölte a bankkal október elsején levelet irt. A bank, hogy a további kellemetlenségek kikerülje, vissza fizette a 100 korona betétet, egyben a fenyegető levelet átadták az ügyészségD.ek, ahol azután Butykai ellen Zsarolás vétsége miatt emelt vádat. I Szinhási scíiálak, 1 táDí»ek = fl Telefon 295. Ragályinál. 1 CEMENT kapható Kazincy-u. 1 BIKFALYYNÁL. Telefon 399. Gallérok gőzmosása Kézimunkák» ^lacé kegyük, tükörfénnyel hófehérre ^ iCÍ|i«CT|öa s «I bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyár-főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1880