Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)
1912-11-15 / 191. szám
2. einal 1912. november 15 UjJmtmm kia delegációi előtt hangoztak el azok a szavak, amelyek az igazságtevő békebiró kijelentései voltak. Ferenc József uralkodói nagyságának, emberi értékének most adta legnagyszerűbb tanúságát, amikor nem ütött a kardjára, nem akarta kihasználni a zavarost, hanem az aggság bölcs szeretetével a béke szavait hirdette. Gyönyörű jelensége a történelemnek: ifjú államok születésénél miként igyekezik a nyugalmat és a kibontakozást megteremteni az agg uralkodó. Bizánc sorsa még bizonytalan. Európa lélekzetet visszafojtva várja: mi lesz a hódítások vége? Hol lesz a megállás, hol a kibontakozás? A király szavaiból úgy érezzük: a béke utján lesz. Bizánc ostroma nem hoz könyeket szerte Európában az anyák szemébe, talán a?.ért, mert egy öreg királynak — nincs fia! Bizonyítvány! A Brünn Sándor gyógyszerész által forgalomba hozott „Ideál“ poudert megvizsgáltam és abban semmiféle az arcbőrre ártalmas anyagot nem találtam. ; 1 Dr. Stíllel József “1 Szatmár, november 14. A részvényes. Európa a neve a nagybanknak, amelynek közgyűlésén részt vesz Szerbia is. Egyetlen részvénnyel. Azt se maga szerezte. Oroszország Íratta át Szerbia nevére, mert tudja, hogy az amúgy is hangos Balkánon Szerbia a leghangosabb. Ez a kis ország egy garasért tud csinálni százas bankó ára lármát s a cetrét is sampányervignettás palackból szürcsöli. Kitanult imposztor az öreg. Megzörgetvén egy darab részvényét, kurjantását lendíti az Adriáig. Azt mondja: elég volt a pocsolyából, ő tengert akar inni. Ha- hogy, amióta Üszkübben az uj csapszék: van" ő akkora nagyhatalmasság, mint más, Hát tenger kell neki is. Sehol másutt, csak az Adrián. És. amikor erős tiltakozást küldenek feléje: nem is egy, de három nagyhatalom: tehetetlensége érzetében visszakiállt: „Majd elbánik vétetek az édesapám!“ És csakugyan, ugylátszik, hogy Oroszország a háború felé komolyodik. Kozákjaival demonstrálni készül. De csak demonstrációra. Ha azon túl menne: tulajdon birodalmának züliöttsége borulna rá szemfödőnek. Oroszország kormánya mindig az utolsó percben okosodott. Most is ki fog okosodni s bizonyosan első lesz, aki gyámoltját, az egy darab részvény boldog birtokosát csekély végkielégítéssel az „Európa“-bank közgyűléséből kilöketi. NÉMET-FRANCIA TANFOLYAMOT nyit november 1-én BERGER JÓZSEF felső kereskedelmi iskolai tanár. Heten- kint 3 óra, délután fí—7ig. Tandíj havonta 10 korona. Beiratkozni lehet Berger József tanárnál a felső kereskedelmiiskolában és az Uj Szatmár kiadóhivatalában Városi üzemek a uidéken. Szatmár, november 14. Az ipari üzemek községesitése már annyira halad, hogy egyik városunk a mozgófényképszinházakat is házi kezelésbe akarja venni. Ma a Magyar Városok Statisztikai Évkönyve jut elénk, amelyben az ipari üzemek községesitésének kérdéséhez bő és értékes adatokat tál álunk. A Statisztikai Évkönyv idevágó adataiból megtudjuk, hogy városaink közüzemei közt legnagyobb számban vannak a vágóhidak, csatornázási és vízvezetéki müvek. Sok magyar városban a község tart üzemben villamostelepet, téglatelepet, kő- és kavicsbányát, fogadót és közfürdőt. Nehány város a légszeszgyárat és a jéggyárat házilag kezeli. És akadnak végül városok, amelyek vásárcsarnokot, közraktárt, liszímalmot, fűrésztelepet, hűtőtelepet tartanak saját üzemben. Pozsony város üzemei 5 millió koronába kerültek és 8 és fél millió korona becsértéket képviselnek. Pécs város üzemeinek értéke 1.900,000 K-val, Győr város üzemeinek befektetési költsége 3 és fél millió K-val, a szegedi városi üzemek értéke 3 és fél millió koronával van a statisztikában feltüntetve. Már ez a néhány adat is tanúsítja, hogy a magyar községi üzemek jelentékeny értékeket képviselnek, a magyar városok mint ipari munkaadók és ipari termelők fontos szerepet visznek. Igaz ezzel szemben, hogy a községi üzemeknél a gazdaságosság nem döntő szempont, továbbá, hogy a fenti adatokból még nem lehet végső következtetéseket levonni, mert ismerni kell egyéb körülményeket is, például, hogy az illető üzem megváltásánál esetleg milyen terhes szerződésektől kellett megszabadulni, hogy a város talán olcsón juttatja a villamos áramot, a téglát, a kavicsot, stb. a lakosságnak és az ipartelepnek s csak emiatt húz üzeméből nagyobb kamatot stb. Városaink kulturális viszonyaira érdekes világosságot vetnek végül a következő adatok: Vágóhíd már majdnem minden városban van. Vásárcsarnok csak 12 van az egész országban és ezek közül 7 esik Budapestre. Az élelmiszerek megvizsgálását hazánkban 19 vegyészeti intézet végzi, de ezek közül Budapestre 11 és Kassára 2, a többi 136 városra mindössze 6 esik. Közúti vasút 15 magyar városban létezik. Csatornamüvet 14 városban terveznek és nyolcban már van is. Vízvezetéke 48 városnak van, 5 váro3 tervez ilyet és 75 rendezett tanácsú városnak nincsen vízvezetéke. Légszeszszel 27 városban világítanak és 8 légszeszgyár van városi kezelésben. Villamos világítás 1908-ban már 78 magyar városban volt, azóta már 14 városban létesítettek villamos világítást. :: Telefonszámlánk 358 :: Uiszilt a bakákat... Szatnárrtl—Bogaficá&a. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, november 14. Szerdán szigorú napiparancsban hirdették ki a szatmári 5-ik közös gyalogezrednél, hogy a kiképzett újoncok közül 373 bakát csütörtök délután elszállítanak Rogaticába az ott állomásozó 2-ik zászlóalj kiegészítése végett. Az újoncok a napiparancs kihirdetése után megkapták a teljes tábori felszerelést : 120 darab élestöltényt, teljesen uj egyenruhát és az igazoló törzslapkivonatot, amelyet csak rendkívüli esetekben — háború, mozgósítás — kapnak meg a katonák. Csütörtök délelőtt megjelent a kaszárnyában Peklár százados, az eperjesi első zászlóaljtól s jelentette Renvers alezredesnek, hogy a századoktól összeszedett legénységet az ezred parancsa alapján ő vezényli Rogaticába. Csütörtök délben a szokottnál mozgalmasabb élet volt a szatmári állomáson. Az utasok kiabálásába, szuronyos bakák hangos beszélgetése vegyült.| A Boszniába induló katonák voltak ezek, azok, akiket 2-ik zászlóalj kiegészítése végett vezényeltek Rogaticába. A bakákat öt külön e célra berendezett kocsiban helyezték el. Az elindulás előtt Peklár százados beszédet intézett a katonákhoz, esküjük betartására kérte őket s buzdította a haza és a trón iránti hűségre. A legénységgel huszonhét tiszt utazott. A tisztek átadják a legénységet a rogaticai ezrednek, azután pár nap múlva visszatérnek, otthagyva 373 hazavédő fiút. fi bizományba adott ékszerek. Elfogató parancs Stark Senő ékszerész ellen. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, november 14. Kurcz testvérek, fővárosi ékszer- kereskedő cég, ez év április havában átadott Stark Jenő ékszerésznek, akinek a Deák-téren van az ékszerüzlete, 4 darab brilliáns függőt és 2 darab brilliáns gyűrűt bizományba 5130 korona értékben. A bizományi áruk fedezetére Stark két váltót adott julius 22-iki lejárattal. Közben Stark 160.000 koronáig fizetésképtelenséget jelentett. Amikor a fővárosi ékszerkereskedő cég ezt megtudta, felszólította Starkot, hogy vagy adja vissza a bizományba adott ékszereket vagy váltsa be a fedezeti váltókat. Kurcz testvérek mikor látták, hogy Stark a fedezeti váltókat nem akarja beváltani, az ékszert sem hajlandó visszaadni, dr. Solti Ármin fővárosi ügyvéd utján sikkasztás büntette miatt a szatmári királyi ügyészségen feljelentést tettek ellene, egyben pedig kérték, rendeljék el Stark vagyonára a bűnügyi zárlatot. Az ügyészség a feljelentés alapján megindította a nyomozást, amelynek során olyan dolgok derültek napfényre, amelyek szükségessé tették Stark előzetes letartóztatását, amit Morvay Károly „Uj Szatmár“ női kalapraktár Károlyiközben.
