Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)

1912-11-08 / 185. szám

4. olslai üjJwtffláí 1812. november 8 Itt a Iliiig liege! Vörös doIí az ág alja. — Az „VJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, november 7. Megjelelj naponta reggel 5 órakor :— Szerdán este vérvörös szinü volt az ég alja, mintha a Balkánon elhullott száz­ezrek vére egy égigmenő csatornán el­öntötte volna az égboltozatot, pirosba bo­rult a láthatár. Alkonyat táján biboros pirban lán­golt a nyugati égbolt és a falusi látók, a fellegek ihletetett táltosai fantasztikus alakokat láttak az égaiját boritó vérszinü felhőkben. Jó adag megdöbbenés, pará­nyi fantázia s kész a csoda. Nagy há­ború lesz; elhullik az emberiség fele, aztán jön a világ vége. Ezt jósolták a falusi „látók“. A látók falun a táltosok utódai. Élénk összeköttetésben állnak a túlvilág­gal, ihletett perceikben szellemekkel tár­salognak s olykor, rejtelmes, sötét éjfé­leken teljes fényességében megnyílik előttük az ég s ők látják annak minden titkát. Jósolnak csillagok állásából és a természet rendkívüli megnyilvánulásaiból. A látók ezúttal koponyára sújtó lángpallost láttak. A pallos vérengző há­borút, a koponya a világ végét jelenti. Az emberiségnek számtalanszor megjö­vendölték már a világ végét. Ezernyolc- száznegyvenhétben például nagypéntek napjára jelezték a világ végét. Oly nagy volt akkor a rémület, hogy sokan ágy­nak estek, gazdag emberek pedig min­den vagyonukat az egyházra testálták. Persze a veszedelmes terminus elmúltá­val a legtöbb ilyen végrendelet megsem­misült. Azóta minden két-három évben be­mondja valamelyik látó az ultimét. Éppen azért az ilyen jóslatok az utóbbi időben már csak a bigottabb lelkekben keltettek különösebb emóciót. Hogy a legújabb jövendölés mégis különösebb hitelre talált s a tanyavilágban nagy izgalmat kelteti, abban nagy részük van a lapoknak, ame­lyek folyton az európai háború rémével izgatják olvasók idegzetét. Ezek az új­ságcikkek igazolni látszanak a látók jós­latát s ma már sokan esküsznek a véres háborúra és a világ végére. Majdnem olyan nagy a világ végébe vetett hit, mint 1847-ben volt, — csak éppen hogy a vagyonát nem ajándékozza el senki. Biztosan úgy vélekednek a derék falusiak, hogy erre ráérnek az — utolsó Ítélet napján is. :: Telefonszámunk 353 :: ROMÍN IÍN0S épület- és mübádogos SZITMáR* äÄzrmca 2?. Dr. Kijj palota. Fősre-Ae*;'5 • Felelős szerkesztő : Dr. TANÖDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés : HKT.YWN- VIDÉKRE: Egész évre . . K 16-— Egész évre . . K 18-­Félévre . . . K — Félévre . . . K 9 — Negyedévre . . F •!•— N< í-vodévre . . K 4-50 Egy hónapra . K í 40 F.g: hónapra . K 1-70 éra « fillér rf:r szí őség és kiadóhivatal: S Z XT M Ä a ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 ÜÍPI HUSI — A Népkonyha jöttevői. Gróf Degenfeki Erdőszáda, özv. Dr. Izei So- máné, Teiteibaum Hermán, Feldman Már- kuszné, Aranyosmedgyes 10—10 K. Schvarz Miksáné perselygyüjtése 6 kor. 20 fillér, Grosz Dánieiné, Nagykolcs. 5 kor. Molnár Dezsőné, Balogh Ignácné 2—2 kor. Hálás köszönettel nyugtázza az Elnökség. — A gazdasági és jogügyi szak- bizottság 1912. évi november hó 8-án, azaz pénteken délután 3 órakor a város­háza nagytermében ülést tart, melynek tárgysorozata a következő : Az ebtartási szabályrendelet tervezete, özv. Hatvány Péterné kegydij iránti kérelme. A pénztári alkalmazottak óvadékának visszautalása. Néhai Accipe Sándorné segély-ügye. Baumgarten Zsigmond és Zsolnai Ármin felső keresk. isk. tanárok előléptetése a IX. fizetési osztály 2 ik fokozatába. A vegyvizsgáló állomáshoz még szükséges berendezési tárgyak beszerzése. A szat­mári ref. egyház kérelme a Protestáns Irodalmi kor tiszteletére rendezendő ün­nepély alkalmával az idegen vendégek­nek adott ebéd költségeinek megszava­zása iránt, A Széchenyi-társulat részére szükséges hivatalos helyiség átengedése. — Hangverseny Nagybányán. A nagybányai ág. h. evang. egyházközség templomszentelő ünnepe alkalmából 1912. november hó 17-én, Nagybányán, a Lend- vay-szinházban a templomépités költsé­geinek födözésére táncmulatsággal egy­bekötött jótékonycélu hangversenyt ren­dez, amelynek műsora a következő: 1. Prolog: Neubauer Margit.2. Hegedűszóló: Dr. Homola László. Zongorán kiséri: Zsembery Ilona. 3. Monológ: Gretzma- cher Gyula. 4. Dalok zongorakisérettel: Németh Gyula. 5. Zongoraszóló: Dr. La­katos Mihályné. 6. Bibliai élőképek. [3 Elvállal épület és műbádogos munkát vala- E3 GJ mint csatornák készítését és azok festéséi is g^~| □3QE3E]E30í3EE]SQB£]Í!jE]É] Eüü 55 holdas kis tagos bir­tok és egy 21 holdas lanka, __ lakás, istáié­val együtt azonnali átvételre bérbe­adó, esetleg eladó. — Mindkét in­gatlan a szatmári határban a köves ut mellett van a Szamos hidjától ÍVs kmnyire fekszik. — Kolb Mór Kossuth Lajos-utca 11. szám alatt. Hi rdessen — A kolportázsrendelet. Szabad­kán a város utcáin néhány nap óta röp- iratokat osztogattak. A röpirat szervez­kedésre hívja föl a tanoncokat, követeli a vasárnapi iskola eltörlését, a vallás- tanitás kiküszöbölését a tanonciskolákból, rendes bánásmódot és a házi fegyelem eltörlését sürgeti. A rendőrség az uj kol­portázsrendelet alapján elkobozta a röp- iratokat, bár a kolportárs-rendeletnek ingyen röpiratosztogatáshoz nincs szava. A Lukács sajtószabadság pusztító célzatát azonban kitünően jellemzi ez a kis rend­őri „félreértés“. Ha nem is a rendelet betűje, de szelleme szerint járnak el Szabadkán. — Gyakorlott jogszigorló ügyvédi vagy más irodába ajánlkozik. Cim a ki- adóhivatalban. az Uj Szatmárhan — Egy éves, hosszuszőrü vizsla­kutya eladó. Cim a kiadóhivatalban. — Dohánybeváltási szakértők ki­nevezése. A Gazdasági Egyesületek Or­szágos Szövetsége az 1912—1913. évi dohánybeváltási időszakra a szatmári dohánybeváltó hivatalhoz szakértőül Szeőke Sándort, helyetteséül Világossy Gáspárt nevezte ki. — Nyomdász-sors. Az ólombetű gyilkos pora megette a tüdejét egy szegény, családos nyomdászembernek, Schwartz Farkasnak. Schwartz, aki 35 esztendős volt, hosszú időn át dolgozott a helybeli nyomdákban. Hosszú betegség után tegnap elvitte a tüdővész. Nagy nyomorban maradt felesége és három apró gyermeke siratja. Temetésén a helybeli nyomdák személyzete testületileg vett részt. — A biztositó iratai. Révi István, egyik Nagykárolyban levő biztositó inté­zet hivatalnoka, hetekkel ezelőtt Szakasz községben összetalálkozott Almásy Gyula, Horváth Sándor és Lubi Lajos szatmári biztositó hivatalnokokkal. A biztositó intézeti hivatalnokok éjszakára Kimer Antal vendéglőjében egy közös szobát béreltek. Reggel Révi észrevette, hogy az irattáskájából több értékes okmány hiányzik. Mivel az volt a gyanúja, hogy az irományokat hálótársai valamelyike vette ki a táskájából,^ ismeretlen tettes ellen dr. Márkus Árpád ügyvéd utján bűnvádi feljelentést tett az ügyész­ségen, ahol azután a feljelentés alapján megindították a nyomozást. — Ki akar 1000 koronát keresni? Bizonyára sokan lesznek, akik ebben a szűk világban kapva-kapnak az alkalmon, hogy egy darabban — és még hozzá minden befektetés és munka nélkül — keressenek 1000 koronát. A kecsegtető summának pedig az az útja, hogy az élelmes ember szombaton vagy vasárnap este elmegy a Károlyi-ház kávéházába, ahol egy mister Alexander nevű mester, aki — mint ezt plakátján ő maga mondja: országos hirü telepatikus fenomén, szom­baton és vasárnap este előadást tart. Mister Alexander — ezeket szintén ő maga mondja magáról — a világnak és a Károlyi-köznek első telepatikus csoda­lénye, akarat-szuggeszcióvai mindent megfejt, bekötött szemű médiumával meg­mondatja, mennyi a sorszáma annak a bankjegynek, amelyik a zsebedben van, megfejt vezeték- és keresznevet, foglal­kozást, belát a belső titokba, kitalálja bárki gondolatait, újságot kívülről olvas és — kérem szigorúan családi műsort ad, iudiszkrét talányokat nem fejt meg. Mis­ter Alexander a párisi le Curie legma­gasabb tantervei szerint működik, eddig mindenütt óriási feltűnést keltett és Mis­ter Alexander ma is rejtély az orvostu­domány előtt. Tessék meghinni, hogy igy van, hiszen ő maga mondja, már pedig ő csak ösmeri saját magát. Különben tessék megnézni szombaton és /vasárnap este a Károlyi-házban. — Hja, igaz: az 1000 korona. Ezt a summát az kapja, aki le tudja leplezni mister Alexandert. Ő tőle kapja. Ha nem kapja, kiveheti a két este netto jövedelméből. — Az eltűnt takarékpénztári könyv. Néhány hónappal ezelőtt elhunyt Piskol- ton Tálas Ferenc gazdálkodó. A halálo­zás után a rokonok arról kezdtek sut­togni, hgy Boldizsár Ferencné, az elhunyt egyik rokona, a temetéskor egyik szek­rényből ellopott egy takarékpénztári köny­vöt. Ez a hir fülébe jutott az elhunyt özvegyének is, aki mikor megtudta a dol­got, büntető feljelentést tett a szatmári királyi ügyészségen, ahol azután a felje­lentés alapján megindították a vizsgálatot. Csütörtökön volt ebben az ügyben a tanú­kihallgatás. Morvay Károly vizsgálóbíró egész sereg tanút hallgatott ki. A tanú­vallomások szerint a temetés után tény­leg elveszett egy takarékpénztári könyv az elhunyt házából. Arra nézve azonban, hogy a takarékpénztári könyvet ki lopta el, nem tudtak adni felvilágosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents