Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)
1912-11-08 / 185. szám
2. oldal 1312. november 8 lijkaM) — Utasítottam minisztereimet, hogy haladéktalanul gyürkőzzenek neki és készítsék el Álomország részére az általános egyenlő és titkos választói jogról szóló javaslatot, hogy az a nép, amelynek minden egyes fia megosztja hadseregemmel, udvartartásommal az utolsó falatját, saját sorsa intézésének ura tudjon lenni és beleszólhasson annak az országnak a háztartásába, amely országnak a költségvetése az ő vállait nyomja. — Kötelességemnek tartom mindezt megtenni, mert Álomország népe sok, nagyon sok pénzzel és vérrel áldozott már azért, hogy családom megmaradhasson a trónon, az udvari etikett tehát megköveteli tőlem, hogy mikor az én ragaszkodó, derék népemet veszedelem, romlás, pusztulás fenyegeti, viszonozzam neki azt a sok szolgálatot, amelyet trónom érdekében tett. — Lennt a szomszédos déli határon piroslik az ég alja. Hatalmi őrületek áldozati oltárán százezrek pirosló vére száll az ég felé. Minden gondom, atyai szivem minden szeretete arra irányul, hogy ennek a veszedelemnek a terjedésétől megmentsem Álomországom derék népét. Nem tolok előtérbe nagyi)a- talmi szempontokat, mert minden gondoskodásom arra irányul, hogy idebennt legyünk erősek és hatalmasok és mig itthon nyomorúság, szegénység az ur a trónom lábainál szolgálatkészen, haptákban álló népek fölött, addig ne tetézzem a nyomorúságot külpolitikai konfliktusokkal, mert sokkal drágább nekem az én derék népemnek a kis körme feketéje is, semhogy a haja szálát is meggörbíteni engedném azért, hogy a balkáni térképet az én népem piros vérével rajzolják újjá. — Mindezekért szigorúan utasítottam a népem milliárdnyi kincseit markukban tartó bizottságokat, hogy az idén ne katonákat, ne hadügyi költségvetéseket, ne katonai beruházásokat, ne drága hadihajókat szavazzanak meg az ország pénzén, hanem azon törjék a fejüket, hogy hogyan tudnak segíteni legbehatóbban és legáldásosabban az én derék népem ezernyi bajain, szenvedésein. Atyai szivem minden szeretete, minden jóindulata ott vlrraszt, őrködik álmaitok, szenvedéseitek fölött és minden óhajtásom az, hogy az én népem az én dicsőségemre erősödjék, növekedjék nagygyá és hatalmassá. Ezeket álmodta Álomország népe és azután — felébredt, mert ablaka alatt szomorúan, busán pergett az adóvégrehajtó dobja. Bigonyifvány! A Brünn Sándor gyógyszerész által forgalomba hozott „Ideál“ poudert megvizsgáltam és abban semmiféle az arcbőrre ártalmas ------- anyagot nem találtam. Dr . Szóbél Józsel n hétfői közgyűlés tárgysorozata. — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — A városi törvényhatósági bizottság hétfőn d. u. 3 órakor tartja rendes havi közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő: Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének megállapítása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. Az elemi lőtér céljaira Koós Gábor és nejétől vett ingatlan vételárának fedezete tárgyában. A városi tőkepénzek és gyámpénztári készletek, valamint forgó tőkék pénzintézeti elhelyezése. A kereskedőtanonc-iskola felügyelőbizottságához megválasztott Thurner Albert helyére más tag választása. Az I-ső és Il-ik kerületben megejtendő bizottsági tag választásához elnökök és jegyzők választása tárgyában. Az ebtartási szabályrendelet tervezete. Özv. Hatvány Péterné kegydij iránti kérelme. A pénztári alkalmazottak óvadékának visszautalása. Néhai Accipe Sándorné segélyügye. Baumgarten Zsigmond és Zsolnai Armin felső keresk. iskolai tanárok előléptetése a IX. fizetési osztály 2-ik fokozatába. A vegyvizsgáló állomáshoz még szükséges berendezési tárgyak beszerzése. A Széchenyi-társulat részére szükséges hivatalos helyiség átengedése. Miskolcz város közönségének átirata a vaskartell megszüntetése tárgyában. Marostorda vármegye átirata a telepítés és parcellázás kérdésének a magyar nemzeti politika szellemének megfelelő megoldása tárgyában. itteni dologtalan és kényelmes életet s az ellenség elől az Erdélyi Érchegység bányáiban rejtőzött el. Mire pedig a török- verő katonaság elvonult, ők is előbujtak rejtekhelyeikből. Egy ideig csak békességben éltek a vidék népeivel, de miután a törökök a munkát sehogyse kedvelték s előbbi életmódjukat: a rablást és fosztogatást élűiről kezdték, a békeszerető nép türelme is elfogyott. Az ellenségeskedés mindinkább fokozódott s nem volt nap, hogy népünk és a törökök közt valahol apróbb csatározás le ne folyt volna. Mindenki tisztában volt vele, hogy ez áldatlan állapot sokáig nem tarthat s hogy a törökök garázdálkodása előbb-utóbb élet-halál- harcra kényszeríti a vidék lakosságát. Sejtelmük csakhamar valóra vált. Történt ugyanis, hogy a csatában elesett egyik török bégnek árván maradt viruló leánya beleszeretett a községi biró deli fiába. A legény viszonozta szerelmét s törvényes feleségévé is akarta tenni, csak egyet kötött ki magának, hogy Leila még előbb térjen át a keresztény hitre. A leány, aki amúgy is szakítani akart a török szokásokkal, készségesen egyezett bele kedvese kívánságába. A törökök azonban, mihelyest értesültek Leila szándékáról, bosszút forraltak ellene. Ez látván, hogy élete sincs biztosságban, a pap házában keresett és talált menedéket. Itt azután csakhamar megismerkedett a görög-keleti vallás tanaival, mire rövidesen fölvételét kérte a keresztény egyház kötelékébe. Leila megkeresztelkedése a görög keletiek husvét hétfőjére volt kitűzve. A nevezetes napra a vidék apraja-nagyja összesereglet Cehére. A templom zsúfolásig megtelt hívőkkel. Ember ember hátán tolongott, érkezett a nagy aktus ideje. Leila ép a hitvallást tette le a feszületre, amikor a templom előtti téren vad orditozás hallatszott. Az emberek ijedten hallgatták a morajt. A következő percben feltárult a templom ajtaja s a fölfegyverkezett törökök iszonyú szitkok közt tódultak befelé. A megrémült lakosság megértette a veszedelmet. — Halál reád, hízelgőre, — zúgták a törökök kórusban, miközben élesre fent kardjukat magasra emelve, az oltár előtt térdeplő leány felé iparkodtak. A férfiak nagy erőfeszítéssel szorították viszsza a boszura lihegő pogá- nyokat. Csakhamar megkezdődött az élet- halál harc, a templom előtti téren. Isten nem hagyta el embereinket — jegyzé meg a mesemondó. Alig félórai elkeseredett tusa után sikerült a törököket lefegyverezni, akik ezután egy szállig elhullottak a saját kardjuk alatt. Népünk végkép megszabadult a török járom alól. Szekérszámra hordták el a holttesteket a közel levő hegyszakadékba, hol mai napig is közös sírban porladoznak. Nagy volt a román nép öröme. Visz- szatérve a templomba, ájtatos imában hálát adtak a Mindenhatónak a kivívott győ- zedelemért. Az örömteli napot Leila esküvője zárta le. A fényes lakodalmon résztvett Cebe és vidékeinek összes lakossága. Délután táncra perdült a lakodalmas nép azon a helyen, amely még nedves volt a törökök kiontott vérétől. A pogányokon kivívott diadalt azóta minden évben nedeja napján megünnep- lik. A csatatér pedig, amely időközben temetője lett a cebeieknek, a diadal emléknapi lakomának lett a helyévé. Gallérok gőzmosása LJ Aa&A |Ölfd|§j Kézimunkák, glacé keztyük, tüköríénnyel hófehérre IClJCl i dl bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyár-főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1886
