Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)

1912-11-05 / 182. szám

4. oldal 1912, november 5 lljJmtmá) Ezt a tervét úgy hajtotta végre, hogy az áldozatát előbb lerészegitette. A részeg embert azután kicsalta a falu határába, ott kirabolta s azután meggyil­kolta. Az áldozat holttestét beledobta egy árokba. A gyilkos kézrekeritése iránt a csen­dőrség széleskörű intézkedést tett. Hölgyek és urak! Tanulmányutamról, amelyen bő al­kalmam volt a legutolsó női és férfi di­vatot tanulmányozni, hazaérkeztem. Aki szépen és elegánsan szeret öl­tözködni, szives figyelmébe ajánlom, hogy a legutolsó divat szerinti női és férfi kosz­tümöket a legjutányosabb árban készítem. Kohn Henrik angol férfi-, és női-szabó Kazinczy-u. 27., (Dr. Muhi-ház) Mcgíelen naponta reggel 5 órakor Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN : VIDÉKRE: Egész évre . . K 16-— Egész évre . . K 18'— Félévre . . . K 8— Félévre . . . K 9'— Negyedévre . . K 4'— Negyedévre . . K 4'50 Egy hónapra . K 1'40 Egy hónapra . K 1*70 Egyes szám ára 6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 mOZI-HÍREK Lieutinant ur in der Reserve otthagyta egy napra az íróasztalt, a szántást-vetést, a kettős főkönyvet, a füstnélküli fogport és magára öltvén az angyalbőrt, bevonult egy napra, hogy bemutassa magát a honvédelemnek: nézz meg, szeretett hazám, hála istennek jól vagyok, az egészségem is jól szolgál, a gyerekeim nönek-növekednek, én meg hizom kifelé ebből a szükreszabott uniformisból. Tiszti szemlére vonultak be tegnap a deli férfiak, akiknek megadatott, hogy elérjék a legmagasabb kitünte­tést, ami egy nyavalyás civilt érhet ebben a rongyos életben: tartalékos hadnagyokká nevelte őket a káplárjuk. Mind megannyi félistennek néztek ki a deli leventék, mintha most ker­gették volna Botpaládig a törököt és csak éppen a tiszti szemlére szaladtak volna vissza egy félnapra a városba. És olyan impozánsak ők — nekem legalább, az untauglich in der Reserve rangjában senyvedőnek kegyetlenül imponáltak — amint snájdigul cset- lenek-botlanak a kardjukban, amin némelyik olyik úgy segit, hogy csupa szokástól a füle mellé dugja a kard''4 miként tegnap a ceruzát. Kár, igazán nagy kár, hogy őfelsége I. Ferencz József igy tiszti szemle idején nem rándul le Szatmárra, hogy telnék gyönyörűsége a haderejé­ben, amely tartalékban várja a harcba szólító kürtjelet. A békés könyvelő, a jámbor gaz­dálkodó, a nagybajuszu nótárius, a ravaszképü fiskális, a barátságosan mosolygó gyógyszerész mikor igy fel- ölti harci mezét és tüntető „szeavosz“-t fuvoláz a virtiglicher Kadett felé, miközben a gallérja felszalad az orráig, a csákója levizitel az Ádám-csutkájánál, a kardja a nyakából csüng alá, a pantallójától meg egy szakaszjegy gyei jut el a bokájáig, mig egyik ujjára rágörcsölve cipeli az asszonyi kommis- siókat, — megnyugtató látvány a jelen háborús időkben, mikor nem tudni melyik percben özönlik be a darai utón az ellenség. Derék családapák, akik egyúttal behozták a nejeiket és kisdedeiket is és akik, ha fölebbvaló közelit, tisztelgés szempontjából jobbról balra váltják át az asszonyi gyermekestől, micsoda harci készségről tesznek tanúságot. Már a bakák, a három eszten­dősök — amint megfigyeltem — nem nagy reverentiával, inkább valamelyes titkolatlan gunynyal biccentik meg a sip­kájukat csak rezolvistálc előtt, a tisztek, a ténylegesek igazán kollegiálisán visel­kednek, mikor barátságos köszöntéssel üdvözlik a félnapos kollegákat, ami annyira megható, hogy egy vidéki hadnagy, aki éppen egy port vállalt az utcán, mikor a főhadnagy barát­ságosan leszervuszozta, lekapta a sap­káját és földig emelve köszönt utána a főhadnagynak: — Van szerencsém, főhadnagy ur, alászolgája. (I). — Eljegyzések. Majos Pál ujsze­gedi gyógyszerész eljegyezte Tímár Bel­lát, Dr. Tímár Zsigmond leányát. Kramer Jenő helybeli kereskedő elje­gyezte Weisz Gizikét Munkácsról. Stern Izidor Halmiból eljegyezte Klein Paula kisasszonyt Fülpösrői. (Min­den külön értesítés nélkül.) — A vegyvizsgáló állomás sorsa. Mióta a földmivelésügyi miniszter által a szatmári vegyvizsgáló állomás vezetésére kiküldött dr. Griell Kálmán kir. fővegyész állását elfoglalta, azóta vette kezdetét tulajdonképpen a szatmári vegyvizsgáló állomás szervezése, illetve újjászerve­zése. Dr. Griell Kálmán fővegyész ugyanis mindenekelőtt megállapította, hogy a vá­ros által átvett berendezés és felszerelés részben hiányos, részben használhatatlan és igen értéktelen holmikból áll, amivel a gyárosok alaposan berántották a várost. Ezenkívül azt is megállapította, hogy ezen hiányos és rossz berendezést 40 százalékkal drágábban adták át a városnak, mint amennyit ért uj korában. Ezek konstatálása után arra a conclusióra jutott, hogy ezen felszereléssel az állo­más nem existálhat, azért előterjesztést tett a tanácshoz, hogy adjon a város még körülbelül 8000 koronás felszerelés be­szerzésére felhatalmazást, mert különben be lehet zárni az egész állomást. A város közönsége bizonyára meghozza még ezt az utolsó áldozatot e nagyjelentőségű tézmény számára, a vegyvizsgáló állo- 85 3 vezetősége pedig rajta lesz, hogy a ^ros gavallér áldozatkészsége legalább az erkölcsi siker által kárpótoltassék. — Országos állatvásárok várme­gyénkben. November 6-án Nagysomkuton; 7-én Erdődön; 12-én Krasznabélteken és Szamoskrassón; 14 én Királydarócon; 15-én Csengeren és Erdőszádán; 18-án Máté­szalkán, Nagybányán; 19 én Szatmárné­metiben, 20-án Misztótfalun. — Jótékonyság. Szegő Imréné 20 koronát adományozott a helybeli Izr. Nő­egyletnek. Fogadja a nemesszivü adako­zásért az egylet hálás köszönetét. — Betörő napszámos. Pár nappal ezelőtt az Uj Szatmár hasábjain beszá­moltunk arról, hogy a rendőrség elfogott egy Kálik József nevű napszámost, aki­ről kiderült, hogy több betörést és lopást követett el. Kálik a rendőrségen beval­lotta, hogy betört Darabán Ferenc szat­mári lakos házába s onnan több értékes dolgot ellopott. Beismert egy másik Pe- tőfi-utcában elkövetett betörést is. Kalikót átadták az ügyészségnek. — Elveszett pénztárca. Szombaton délután a Kazincy-utcán elveszett egy fekete pénztárca, A becsületes megtaláló a tárcát a benne levő iratokkal együtt küldje be az Uj Szatmár szerkesztősé­gébe. — Nem kell könyöriilet. Pár héttel ezelőtt, mikor a katonaszabaditó őrmes­terekről irtunk, egy helyi újság meg­támadta az Uj Szatmári s Velemin Miksa őrmester családjára fölhívta a könyörü- letesség figyelmét. Néhány jószivü ember felült az álhumánizmusnak s a szeren­csétlen őrmester-családhoz pénzsegélyt juttatott. Ma megjelent nálunk Veleminné s fölkért annak közlésére, hogy ő senkit sem hatalmazott fel arra, hogy reá a könyöradakozók figyelmét felhívja, csa­ládja nem szorult idegenek jótékony­ságára s minden effajta atyai gyámko­dást erélyesen visszautasít. — Elveszett egy lorgnon. Stark ékszerésztől Ingük szabóig terjedő utón elveszett egy női kézi szemüveg. A be­csületes megtaláló hozza be az Uj Szat­már szerkesztőségébe, ahol illő jutalom­ban részesül. — Rabló oláhok. Szombat éjjel két álarcos rabló betört Werner Márton ko- morzáni lakos házába, azt véresre verték s azután kirabolták. A rablók elhajtottak 50 juhot is. A csendőrség a nyomozás során megállapította, hogy a rablást Szin- kovics Miklós és Gálhety János oláh napszámosok követték el. A rablókat letartóztatták. — Szabadalmazott folytonégő. Me­teor kályhák minden színben és kivitel­ben, úgyszintén Maichlinger, Friedlandi, Nadrági és Dolhai kályhák, valamint fa- és széntartó ládák, kályha előtétek és kályha-ellenzők a legnagyobb választék­ban beszerezhetők Melchner Testvérek vaskereskedésében Szatmár. Telefon 162. és 121. I Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására ~ hozni, hogy Eötvös-u. 2. sz. alatt (Heinrich-palota) a mai kornak és a leg­kényesebb igényeknek megfelelő ­modern fodrász = és = borbély üzletet nyitottam, melyre a n. é. közönség szives figyel­mét felhívom. — Becses pártfogásukat kérve ma- — radtam teljes tisztelettel ” Löki borbély, Eötvös-u. 2. — (Heinrich-palota) —

Next

/
Thumbnails
Contents