Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)
1912-11-26 / 200. szám
1912. november 26 3. oíiiai UjJzattm nyeltek ki katonaságot. A képviselőház bejárója előtt csendőrök és rendőrök állottak sorfalat, a miniszteri feljáró előtt és a parlament előtti téren is táborozott a karhatalom. Bent a képviselőházban nagy esön- desség honol. Rendőr, csendőr semerre sem látható. A lépcsők és folyosók jobbára néptelenek. Féltizenegy órakor nyitotta meg Tisza István az ülést. Ezután Hegedűs Lóránt előadó beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a jövő évi költségvetésről. A jelentést kinyoraatják és szétosztják. Hazai Samu honvédelmi miniszter benyújtotta az 1913. évi ujoncjutalékról szóló törvényjavaslatot s a szokásos honvédelmi miniszteri jelentéseket. A bizottsághoz utasították. Székely Ferenc igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be az erőhatalom (háború) hatásáról a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra. Gróf Tisza István javasolta ezután, hogy a legközelebbi ülését szerdán d. e. 10 órakor tartsa a Ház. A jegyzőkönyvet hitelesítették és az ülés 11 óra után nehány perccel véget ért. Szétverték a szociáiista népgyülést. Fejbelőttek egy rendőrt. Budapest, nov. 25., d. u. 2 óra. Az általános választójog ligája tegnap délután két órára nyilvános népgyülést hirdetett a Tattersallban az általános, egyenlő titkos választójog érdekében. A ligával együtt a szövetkezett ellenzék és a szociáldemokrata párt vezetősége is résztvett a népgyülés szervezésében, amelyet a főkapitányság engedélyezett. Szónokoknak bejelentették gróf Apponyi Albertet, gróf Batthyány Tivadart, Bokányi Dezsőt, Egri Bélát, dr. Jászi Oszkárt és gróf Károlyi Mihályt. A népgyülést két órára hirdették, az összegyűlt ezernyi ezer közönség azonban egyetlen szónokot sem hallhatott, a várt politikai beszédeket félháromra sebesültek jajgatása, megrémült és letiport nők sikitása, káromkodás és revolverlövések dörrenése pótolta. Vérbe fulladt a népgyülés, amely a megnyitásig sem juthatott el. TŐZSDÉK. Értéktőzsde. Budapest, november 25. Magy. hitel 77650 Osztr. hitel 597*— Koronajáradék 83-80 Jelzálogbank 413-— Leszámitoló 499 — Hazai 382-— Magyar bank 526 — Rimamurányi 687’— Salgótarjáni 709-— Közúti vasút 653-— Városi vasút 368-— Megnyitáskor a monarchia és Oroszország katonai mozdulatai a legnagyobb mértékben nyomot hagytak a kurzusokon, a mennyiben a szombati zárlathoz képest a vezető értékek 10—12 koronával olcsóbban kezdtek íorgalomba kerülni. A hangulat igen nyomott volt, a spekuláció nem tudja, milyen hirt hozhat a legközelebbi pillanat. Később a bécsi megnyitás után, mikor kiderült, hogy a bécsi tőzsde nem oly túlságosan pesszimista, mint a budapesti visszavásárlások történtek valamivel javultabb árfolyamokon. Forgalom alig volt, néhány kötéssel csináltak lanyhaságot, vagy szilárdulást. Gabonatőzsde. 1913. áprilisi búza 12 07 1913. áprilisi rozs 1155 1913. áprilisi zab 11T6 1913. májusi tengeri 7 87 Készáru: öttel magasabb. Cement- és betonáruk olcsó kiárusítása megkezdődött Belső postákért G. sz. a. telefon 3-99 Fefhiiiás Szatmárnémeti szak. kir. oáros I. kerületének nálasztó polgáraihoz! Folyó hó 26-án — kedden — este fél 9 órakor kérem a kerület választó polgárait, különösen a kereskedő urakat, hogy a kereskedő ifjak körében megtartandó nagy értekezleten teljes számban megjelenni szíveskedjenek. Az értekezlet tárgysorozata: 1. Egy bizottsági tag helyére jelölés. 2. A választás körül való intézkedések megtétele, a) bizalmi férfiak választása, b) rendfentartók, c) a szavazó helyiségen kivül szavazó lapok nyújtására alkalmas egyének kijelölése, d) a már felajánlott magánfogatokon kivül a még felajánlandó magánfogatokon a szavazattal bírók elkisérőinek választása, e) a szavazó helységben és a gazdasági és iparbankban felállítandó párt- iroda alkalmazottainak megválasztása, f) a két iroda közötti üzemközveti- tők megválasztása, g) szolgai teendőkkel való megbízás. 3. A megválasztottak jelvénynyel ellátása. Szatmárnémeti, 1912. november 25. Az értekezlet megbízásából : Thurner Albert. R cigányleány szerelme. Szatmár, november 25. A közkórház egyik kórtermében ösz- szeroncsolt tagokkal egy szerelmében csalódott cigányleány, Vadász Teréz haldoklik. Körülötte apácák sürögnek- forognak, várják, mikor váltja meg szenvedéseitől a halál a szép cigányleányt. A leány hétfőn reggel öngyilkosságot akart elkövetni s leugrott a most épülő adóhivatal állványáról. Véresen összeroncsolt testét a mentők szedték fel i a közkórházba vitték. Vadász Teréz két évvel ezelőtt megismerkedett egy Nagy Jóska nevű cigány legénynyel. Az ismeretségből szerelem lett, a vége pedig az, hogy a cigány legény elcsábította a leányt, aki egy szép holdvilágos éjszakán odadobta magát neki. Azóta együtt éltek. A cigánysoron kibéreltek egy kis szobát s ott laktak a legnagyobb egyetértésben, békességben. A eány munkába járt, a legény pedig éjszakánként a fényes kávéházakban hegedült. Ez a boldogság csak két évig tartott. Most, két év múltán egy napon uj lakó jött a cigánysorra, valami Kovács Róza nevű cigányasszony. Ez az asszony megirigyelte a fiatalok boldogságát, irigyelte Vadász Teréztől a szép, barnahaju cigány egényt. Kovács Róza erre a legényre vetette d hálóját. Elhatározta, hogy, ha törikszakad, a legény az övé lesz, ő akarja bírni, ő akarja élvezni öleléseit, csókjait, neki kell a teste. Éjszakánkint, amikor a fényesen kivilágított kávéházakban hegedült Nagy Jóska, a csapodár asszony folyton ott ólálkodott mellette. Csillagos éjszakákon szerelmes szavakat suttogott a fülébe. — Csak téged szeretlek, csak téged akarlak. Bírnom kell, mert örülésig szerelmes vagyok beléd. Testem egész melegével, szivem teljes hevével szeretlek. Jóska, hallgass meg! Jóska eleinte félrelökte magától az asszonyt, ellentállott a csábításnak, ellent- állott mindannak, amivel el akarták téríteni szerelmesétől. Egy napon azután, mintegy három hanappal ezelőtt, megtörött a szép cigány legény akaratereje. Teréz beteg lett, nem volt többé, aki, mikor éjjelente hazamegy, megcsókolja, nem volt többé, aki éjjelente a fülébe sugdossa: — Ne hagyd magad elcsábítani. Én jobban szeretlek, mint az a másik. Teréz betegen, beszállították a közkórházba, üresen maradt a cigánysori kis fehér ház. Amig Teréz a saját bajával harcolt, azalatt Jóska, a fényes kávéházak éjszakai muzsikása szerelmével és önmagával vívott kegyetlen, ádáz harcot. Úgy érezte, hogy ő nem szereti már Vadász Terézt, úgy érezte, hogy megunta már a vele való szeretkezést. Forróbb ölelés után, édesebb csók után vágyódott. Talán éppen akkor, amikor ezt gondolta, jelent meg előtte a csapodár asszony, a csábitó s ismét fülébe súgta szerelmes szavait. Jóska egy percig végigmérte tekintetével a szép, feketeszemü cigányasz- szonyt s azután magához ölelte s csókjaival halmozta el. — Tied vagyok — suttogta fülébe. Azontúl azután együtt élt Jóska Kovács Rózával, megosztotta vele ágyát, keresményét. Mikor Vadász Teréz lesoványodva, némileg felgyógyulva kijött a kórházból, akkor már nem kellett többé Jóskának. A szerelmében csalódott leány egy ideig harcolt önmagával, megpróbálta, hátha le tudja győzni érzelmeit, hátha meggyógyul megsebbzett szive. Beteg szerelméből Teréz nem tudott kigyógyulni. Napról-napra jobban fájt a megtépett szív, a csalódott szerelem által ütött seb nem akart begyógyulni. A napokban azután egy rettenetes elhatározás villant meg agyában: meg akarta ölni a hűtlen legényt s azután önmagát elpusztítani. Szombat este ezzel az elhatározással feküdt le. Reggelre azonban mást gondolt : nem öli meg a hűtlent, csak saját magát. Vasárnap délelőtt elment a templomba : leimádkozta bűnét s talán a hűtlenért is imádkozott, hogy adjon neki az isten boldogságot. Délben, éppen akkor, amikor megszólalt a városban az ebédhez hivó déli harangszó, Vadász Teréz a Szamosba ugrott. Tervét azonban nem tudta végrehajtani, mert kimentették. Vadász Teréz azonban nem állott el öngyilkossági szándékától. Hétfőn reggel, amikor megkezdték az uj adóhivatal épületénél a munkát, felment egy első emeleti állványra s onnan leugrott. Úgy szedték fel az utca sarából véresen, eszméletlenül. Vadász Teréz öngyilkossági kísérletét hamar megtudták a cigánysoron is, megtudta ezt Nagy Jóska is, aki, midőn meghallotta, csak ennyit mondott: — Rosszul tette, mert még mindig szeretem. Azután az asztalra borult s siratta volt kedvesét. Boros Imre.
