Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)

1912-11-05 / 182. szám

2. oldal 1912. november 5 üjJffltmál baj. Már valósággal hozzájuk szok­tunk és elérzéktelenedve, elfásulva, szinte beletörődtünk már abba, hogy ennek igy kell lenni. És csak most, hogy az idők végtelen pályá­jának egy kis mértföldjelzőjéhez érve, pillanatig megálltunk s elgon­dolkoztunk, jutott mindez eszünkbe. Bizonyifvány! A Brünn Sándor gyógyszerész által for­galomba hozott „Ideál“ poudert megvizsgál­tam és abban semmiféle az arcbó'rre ártalmas :---- anyagot nem találtam. ■— — Dr. Szóbél Oózsef hites^vegyész. — Gazdasági előadás. Ily cim alatt tegnapelőtt hírrovatunk­ban hivtuk lel olvasóink figyelmét arra a plakátokon is hirdetett előadásra, melyet a gazdasági egyesület szervezett és tar­tott meg azért, hogy ez alkalomból egy te­kintélyesebb szakemberrel pertraktáltassa a műtrágyázás immár aktuális, érdekes de problematikus kérdését. Tekintettel a súlyos pénzügyi, a vál­ságos mezőgazdasági s az ijesztő munkás- viszonyokra, a drágaságra, s a katasztrofá­lis időjárás okozta kétségbeesésre, bizo­nyosra vettük, hogy gazdáink megragad­ják a kedvező alkalmat s mohón sietnek majd az előadásra, hogy megismerkedje­nek a többtermelési módozatok ama egyik logjobban bevált szisztémájával, mely a műtrágyázás helyes gyakorlásában rejlik. Azt hittük elmennek, hogy a többet termelni tudás fegyverével felszerelve ellenállhassanak majd azoknak a veszé­lyeknek, melyek egy rossz konjunktúra beálltával megvédheti őket a meglepetés- szerű krízisektől. Azt hittük elmennek, hogy megbámulják, miként lehet ma a tudományadta eszközök és anyagok se­gítségével — emberi fogalmak szerint — magunkat még az időjárás szeszélyei és veszélyeivel szemben is függetleníteni. Azt hittük elmennek. De nem men­tek. Otthon maradtak vagy másutt pa­naszkodtak, esetleg politizáltak kis és nagygazdáink ? ! Az előadáson nem voltak. Pedig a többtermelést csak többki­adással végezheti a kisgazda, a nagy­gazda s a földesur egyaránt. Elszomorodunk, látva e részvétlen­séggel párosult nemtörődömséget. Két­ségbeesünk, látva e konzervatizmusban gyökeredzett makacsságot, maradiságot. Ma, mikor a külföld eredményeit s a honi modern gazdák haladását tapasz­taljuk, tanácstalanul állunk kisgazdáink merevségével szemben, kik faekéjük mellől nem látják vagy nem akarják látni a gőzeke uj erőt adó, hatalmas barázdáit, kik a faggyugyertya s a koppantó vilá­gában nem látják az uj fényt, a villamos áramot, a telefont, a gyorsaságot, az izgalmat, melylyel bevételeinket szaporí­tani, megélhetésünket biztosítani sietünk. Nem látják, hogy a mai valóban kétségbe­ejtő állapotok között első s legszentebb hazafias kötelességünk a többtermeléssel az orsxág erejét biztosítani. Hisz annyit tud már a gyermek is, hogy egy rossz esztendő, egy rossz termés Ínséget jelent, s az ily évekből mi egyet is alig bírunk ki. És tudnunk kell mindannyiunknak, hogy csakis több jó esztendő, sok bő termés hozhatja meg azt a közjólétet, azt az önállóságot és függetlenséget, melyre oly régen vágyik a magyar. A nép jólététől függ az illető ország jóléte is. (Wenn der Bauer hat, hat der Kaiser auch. Ha a parasztnak van, jut abból mindenkinek). Mulasztás, hazafias bűn tehát a kisgazdák indolens maga­viseleté, melyet a jóakaratu gazdasági előadásokkal és a vezetőséggel szemben tanúsítanak. Nem akarjuk elhinni, hogy a mi kisgazdáink, akik tudják, hogy a jó pap is holtig tanul, elzárkóznának olyan alkalmaktól, ahol őket a legköze­lebbről érdeklő kérdésekben nyerhetnek felvilágosításokat, lelkiismeretes tanácso­kat. Az első előadás sikertelensége re­méljük csak egy okkal több lesz arra, hogy Szatmár város tekintélyének meg­óvása s jól megfontolt érdekének cél­jából, a legközelebbi , előadáson kárpó­toljuk magunkat, melylyel nemcsak ön­magunkat, hanem a közérdeket is meg­rövidítettük. R. Válasz Hármán Istvánnak, a „Szamos“ 249-ík számában megjelent cikkére. A fenntjelölt cikkben Hérmán István urnák fáj a lelkiismerete, hogy az egy­ház többsége olyan rajongásig menő sze­retettel nyilatkozott meg Boros Jenő segédlelkész meghívása tárgyában, aki nem szorult rá hírlapi dicséretekre, de alattomos hírlapi támadásoktól is meg­óvni kívánjuk, mert a nevezett cikk sérti az ő egyéniségét, sérti különösen akkor, mikor 469 szavazattal biró egyháztag közül 277 kéri az ő meghívását, mert benne megtalálja mindazon papi tulajdon­ságokat, amelyekkel egy jó ref. papnak bírnia kell. Egyetértésről is beszél Hérmán Ist­ván ur és ugyanakkor súlyosan sérti meg az egyháztagok nagy részét, meg­vádolván őket, hogy: „sokakban nincs meg az értelmiség.“ Közérdekről beszél és ugyanakkor az egyház nagy többségét személyi ér­dekből megrámazza. Az egész hírlapi cikkből kiérzik, hogy az nem a Hérmán István szüle­ménye, mert nem tudjuk elképzelni, hogy Hérmán István ur melyik hazai, vagy külföldi egyetemen szerezte az ő nagy értelmiségét. Több egybáztag megbízásából: Persenszky Miklós egyháztanácsos. Arcképes igazolványokba ■ — fényképeket gyorsan és jól ---­FR ISS LENKE Szatmár, Deák-tér 9., a volt Lengyel Márton ház n király Budapesten. — Az Uj Szatmár tudósitójának telefonjelentése. — Budapest, nov. 4., este 9 óra. A király ma délben a fővárosba érkezett. Ő felsége délután 12 óra 45 perckor udvari külön vonaton indult el Bécsből Budapestre, ahová délután 5 órakor érkezett meg. az udvari vonatot, amelyet Marx János elnökigazgató vezetett, a pálya­udvaron Boda Dezső a székesfőváros rend­őrfőkapitánya és Bárey István polgár­mester várták az állomáson. Amint megállóit a vonat, Ő felsége fürgén ugrott ki a kocsiból, kezet fogott Bárcyval és Bodával, akikkel néhány szót váltott, s azután nyitott kocsin Paar gróf főhadsegéddel együtt a Várba hajtatott. A Várba vezető utón erős csendőri és katonai kordon volt felállítva. A király bevonulását 30.000 ember nézte végig, akik hevesen tüntettek a király mellett, s a kormány ellen. A király bevonulása után egy 3—400 főből álló tömeg a Jusíh-párt helyisége elé vonult s tüntetni kezdtek az általános választóijog mellett. Batthyány Pál a tüntetőkhöz beszédet intézett. Amig a tömeg egy része a Justh- párt helyisége előtt a választóijog mel­lett tüntetett, az alatt a másik része, egy több száz emberből álló csoport beverte az Erzsébet-köruton levő New-York kávéház, Az Újság és Yost Írógép raktár helyisé­geinek ablakait, majd a Rákóczi-utra vonulva a Párisi Nagy Áruház fiókjának kirakatait törték be. A tömeg még tovább akart tüntetni, a rendőrség azonban, éppen ekkor, s ide­jekorán is, közbelépett, s szétverte a tüntetőket, akik futva menekültek a szél­rózsa minden irányába. ÖN PÉNZT PAZAROL mindenféle gyenge szerkezetű villan v- égőre, holott tudnia keüf iiogy Kiüt liü éléül DAT? I iOÖT ufwiísi is Em­im lü HITŰ lESüífii itimm m SZATMÁR, Deák-tér 7. az Udvarban. Szerelési munkákat gyorsan és pontosan vállalok jutányos költségvetés szerint. Telefonszámunk 358 :: Gallérok gőzmosása lükörfénnyel hófehérre ájtájer Pál Kézimunkák, glacé keztyük, bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyar-íőüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Fe^eteli iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1886

Next

/
Thumbnails
Contents