Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)

1912-10-09 / 160. szám

uptMumm ^jjl ~~***"*~~ prTITWid nnH»|- Megjelelt naponta reggel 5 órakor = Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN: VIDÉKRE: Egész évre . . K 16'— Egész évre . . K 18-— Félévre . . . K 8‘— Félévre . . . K 9-— Negyedévre . . K 4*— Negyedévre . . K -1\50 Egygíiónapra^í. Kffl’40 Egy hónapra . K 170 Egyes szám ára 6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZAT.MÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFÖN 358 Hallotta már kérem a legújabb fúziót? A fejemet merem rátenni, sőt mi több: fogadni mernék egy hatosba, hogy halavány dunsztja sincs róla. Fogózzek meg hát jól, hogy le ne essék a székről, mert én is majd lenyeltem a fejemet a megle­petéstől, mikor meghallottam. Jól fogózzék meg, mondom, hogy hanyatt ne essen, mielőtt megtudja az eseményt, amely korszakot alkot. Persze, most mindenki arra gon­dol, hogy na itt van a régi vicc: a Magyar Bank összemegy a Bankegye­sülettel. Szó se van róla. Ez a csinált parthie visszament. Kiderült, hogy az egyik jegyes télnek — görbe az orra. Hát mi lehet akkor, mi lehet az a fúzió, ugyan mondjam meg már és ne reicoljam a szivedet, mondod most nyájas olvasó és azt gondolod, hogy kitaláltad a nagy titkot, ha úgy véled, hogy bizonyára az Osztrák-Magyar Bank fuzionált Eiznerrel. Pedig ismét nincs halvány kéjgá­zad se róla, mikor ezt véled. Sőt fogadjunk, hogy ha három­szor engedek találni, akkor se találod el, miről van szó. Egy: a Cion egylet a Mária kong­regációval. Nem ez. Kettő: a tűzoltó őrtorony a ka­matlábbal. Hova gondol kérem, hiszen az őr­torony sokkal alacsonyabb. Három: a zenede az Uj Szamossal. Ká’ spür. Ugy-e mondtam, hogy nem találod ki, nyájas olvasó, hasztalan töröd a fejedet, hiába bököd a homlokodat a mutató ájjaddal, ne is rágd tovább a körmödet, nem találod ki. Nem ez és nem az. Nem egyik és nem másik. A legújabb és legszenzációsabb fúzió nem a hitélet mezején, nem a pénzpiacon és nem a zene-bona világá­ban jött létre, hanem ott, ahova fel­járni nem bajos: a tánc- és illemisko­lában, a boslon, a Jcrájc-polka, a two- step, a francia négyes, a rezgő-walcer sima parkettjén. Bizonyára emlékszik még a váro­sunk tánc- és illeméletét figyelemmel ki­sérő közönség arra a jeles nyílttéri közleményre, amelyet Zélinger Adolf— kinek tánctermében minden „kényes ügy“ könnyen lebonyolítható — irt vis- a-vis-jához: Rád Rubenhez és amely az azóta már szállóigévé vált mondással végződött: — Táncolhatsz, ahogy akarsz, én fütyülök Rád Ruben. Rád Ruben sokáig gondolkozott, hogyan vágja vissza a gyilkos szójáté­kot és megpróbált a Zélinger szóval szintén játszani. De nem ment tovább a Pischinger- nél, ez azonban torta és nem lehetett összefüggésbe hozni a tánc- és illem­tannal. Próbált tehát konkurrálni. Tudta, hogy Zélinger zsenge korú és serdült fiú- és leánygyermekeket vezet be a mü- táncok rejtelmeibe és gondolta, hogy üt veszi fel a versenyt. Hirdetni kezdte tehát: „Bármilyen korú hölgyei megtaní­tok táncolni . . .“ Zélinger kétségbeesve látta, hogy most már a nagymamák oktatása tel- j esen kisiklik a keze közül és ez indí­totta arra, hogy békekövetet küldjön Rád Rubenhez. Követek jöttek, követek mentek, jöttek és mentek szapora polkalépésben és — bár az Osztrák-Magyar Bank nem forszírozta — létrejött a fúzió. Feltételek : nyílttéri handa-bandázs nélkül, könnyű táncosnőkkel, öt lépés avance (a francia négyesben) csárdás a vég kimerülésig, Zélinger táncol és fütyül Rád Ruben. (1). — A Becsky jubileum. Ugocsa vár­megye közönsége íoiyó évi október hó 10-én Nagyszöllősön a vármegyeháza székházában tartandó őszi közgyűléssel kapcsolatban ünnepli meg főispánja, B ecsky Emil közszolgálata 25-ik évének betöl­tését. A közgyűlés délelőtt 10 órakor kez­dődik s az üdvözlések s a rendes köz­gyűlés tárgysorozatának lefolytatása után a főispán küldöttséget fogad. A közgyű­lésen a megye tisztikara nevében Szenti pály Miklós alispán, a törvényhatóság, bizottság nevében Ráthonyi Ákos biz- tag fogja üdvözölni Becsky főispánt. Dél­ben a Royal nagytermében hangverseny lesz. A műsort ugyan csak a jubileum napján közük, de a közönség tájékozta­tása végett már most közölhetjük, hogy a rendező bizottságnak sikerült meg­nyerni *Jakó Gyuláné és Misley Kál­mánná úrnőket, Szentpály Panna, Jakó Margit és Némeíhy Livia urhölgyeket, akiknek a szereplése már biztosítja a teljes sikert. Az urak közül, akik szere­pelni fognak Balás Árpádot az uj magyar nóták nagy mesterét említjük elsősorban, aki megyéje fővárosából: Zilahról jön, hosszú utat tesz meg azért, hogy nóta- müvészetét Nagyszöllősön bemutassa. Saját szerzésű magyar nótáit fogja he­gedűn játszani cigányzenekisérettel az illusztris szerző, akinek hire rég meg­előzte jöttét. Janka Sándor dr. és Kofla- novits György, a másik két férfiszereplő kiváló kvalitásaik révén, épp igy illenek bele ebbe a fényes névsorba. Ennyit a készülődő eseményekről, amelyek e hó 10-én Nagyszöllősön valóra válnak s amelyre — azt hisszük — sokan készü­lődnek vármegyénk közönsége köréből is, akik között annyi sok tisztelője és ismerőse van Ugocsa jubiláló illusztris főispánjáuak. — A város és a kézimunka. Úgy la­punk hirdetési rovatában, mint híreink között több ízben felhívtuk a figyelmet arra a hézagot pótló és városunk neve­lési viszonyai között szükséges vállalko­zásra, amelyet Reich Zsófia kisasszony indított meg. Nevezett kisasszony ugyanis kézimunka-tanfolyamot nyitott Eötvös-u. 4. sz. alatti lakásán, ahol a jelentkező növendékeket mindenféle modern kézi­munkákra oktatja. A kézimunkát nép­szerűvé óhajtván tenni, Reich Zsófia kérvényt adott be a városi tanácshoz, amelyben azt kéri, hogy a város enged­jen át részére egy termet, ahol a kézi­munkát háziiparszerüleg oktassa, aminek ellenében bizonyos számú növendéket díjtalanul is hajlandó oktatni. A kézimun­kákat a helybeli üzletek részére szállitná a tanfolyam, amivel ki lehetne szorítani a külföldi hímzések behozatalát. A be­folyt összegből pedig a növendékek is részesülnének díjazásban. A városi tanács foglalkozott a kérelemmel és úgy hatá­rozott, hogy a munkatanitási tanfolyam részére átenged egy termet a tűzoltó­laktanya emeletén. A tanfolyam vezető­nője tehát ez utón hívja fel a tanfolya­mon résztvenni óhajtó hölgyeket, hogy minél előbb jelentkezzenek nála Eötvös- utca 4. sz. alatt. — A vámőrök megrendszabályo- zása. A városi vámőrök meglehetősen patriarchalisan kezelték eddig dolgaikat. Olyan régimódi magyaros egyszerűséggel tetszik tudni, amit eddig elnéztek nekik. Most azonban az uj számvevő, Frigus Albert váratlanul több Ízben vizsgálatot tartott a vámőröknél s azt tapasz­talta, hogy a hivatalos pénzekkel együtt kezelik privát pénzüket is, ami pedig szi­gorúan tilos. Ez azonban még nem lett volna olyan nagy baj. Azonban megtet­ték az ártatlan vámőrök azt a tréfát, hogy vámjegyeket magánosoknak hitelbe adtak ki. Na hát ilyesmi nem történt a világon sehol eddig, csak Szatmáron. Itt azonban régi uzus ez s még csak fel sem tűnt senkinek, csak az uj főszámvevő vette észre s mert ő még ilyet hosszú praxisa alatt nem tapasztalt, jelentést tett a dologról a tanácsnak. A tanács aztán tegnapi üléséről ukázt adott ki, melyben alaposan megrendszabályozza a patriarchalis vámőröket. — A Jókai-utcát nem kövezik. A Jókai-utca sártengerében nem képesek közlekedni az ottani lakosok. Szomorú kérvényt adtak be a Tanácshoz, hogy a város köveztesse ki az utcájukat. A Ta­nács azonban elutasította kérelmüket, mert nincs rá fedezet, nincs pénz. A f. évi belkövezési előirányzat ugyanis erre az évre már ki van merítve. Utasította azonban a Tanács a mérnöki hivatalt, hogy az 1913. évben kikövezendő utcák közé a Jókai-utcát is vegye fel, annyival is inkább, mert a háztulajdonosok maguk is hozzájárulnak bizonyos " reggel a kövezés költségeihez. — Megszökött honvéd. Bencsik Jó­zsef, aki a debreceni 3-ik honvéd gyalog­ezrednél szolgál, hétfőn megszökött ezre­détől. A szökevény honvédet országosan körözik. Károlyi­közben.

Next

/
Thumbnails
Contents