Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-24 / 173. szám
üjMm 1912. okfrtäer 24 69 százalék községi pótadó. Az UJ SZATMÁR tudósítása Tegnap délután tartott rendkívüli tanácsülésen mutatta be Figus Albert városi főszámvevő Szatmár város 1913. évi költségelőirányzatát. A főszámvevő a jövő évi költségvetést a törvényhatósági bizottság által többször kifejezésre juttatott óhajtásnak megfelelően úgy készítette el, hogy abban igen könnyű módon bárki tájékozhatja magát. Három részből áll az előirányzat, az első rész a legapróbb részletességgel tárgyalja a tételeket s magában foglalja a kiszámítás módozatait is, úgy hogy bárki meggyőződést szerezhet arról, hogy miért lettek az egyes tételek oly összeggel beállítva, amint találhatók. A második része a költségvetésnek sommásan foglalja magában a bévételeket és kiadásokat és itt indokolva vannak a múlt évi gazdálkodástól való eltérések. A harmadik részben pedig vannak azok a kimutatások, melyek a legapróbb részletekig megmutatják a város gazdálkodását. Előadása során rámutat a főszámvevő, hogy a lehetőségig gondoskodás történt minden várható kiadásról s felvétetett minden bevétel. Lényegesebb uj kiadások gyanánt szerepelnek a következő tételek: a közigazgatási tanfolyamra ki- külkdött tisztviselő költsége 300 K az uj adótörvény alapján működő bizottság díjazására 1000 „ tisztviselők és alkalmazottak családi pótléka 29000 „ egy uj seprőgép beszerzés és fentartására 4500 „ a város utcáinak helyes jelzésére táblákra 1200 „ függő kölcsönök kamatára 52650 „ zenede felemelt segélyére 4800 „ vegyvizsgáló állomás kiadásaira 9752 „ Lényegesebb uj bevételek gyanánt lettek beállítva: a belügyminiszter terhére az anyakönyvvezetésnel alkalmazott napidijasok illetménye 2040 K az útadó terhére egy mérnök fizetése 4400 „ az 1912. LVIII. t.-c. alapján rendőrségi segély 18000 „ kihágási büntetéspénzek 5800 „ polgári fiúiskola államsegélye 8000 „ Az összes kiadás 1,792.141 K 51 f. a bevételek 1,449.491 „ 93 „ fedezetlen hiány 342.649 K 58 f-t t M. Ezt az összeget kell községi pótadóban kivetni. A városi adóhivatal a főszámvevőnek kimutatta, hogy községi adó kivetésének alapjuul 550.730 K 17 f. állami adó vehető. A főszámvevő véleSZATMÁR, október 23. ménye szerint azonban a mai viszonyok között a város erre nem támaszkodhat. Egy egész tanulmány az, amit folytatni kell, hogy a községi adózás szempontjából az uj adótörvények életbeléptetése milyen helyzetet teremt. A főszámvevő jelentése szerint az egyes városok a legnagyobb bizonytalanságban vannak s a legtöbb város mellőzve a köteles óvatosságot, egyszerűen napirendre tér az adóváltozás kihatásai fölött s alapul veszi az eddigi adózás mértékét. Tény az, hogy tapasztalat híján ezen a téren csak kombinálni lehet s igy a főszámvevő azt tartja helyesnek, ha a biztos csökkenések figyelembe vételével a kimutatott adóalapból 54.000 K-t leszámítanak s igy községi adókivetés alapjául csak 496.730 K 17 f. állami adót vesznek. Ez alapon a hiány fedezésére 69°/0 községi adót kell kivetni 1913. évben. A főszámvevő szerint a városoknak a tapasztalati év hiányában át kell esni egy évi bizonytalanságon és csak úgy járhatnak el helyesen, ha számbaveszik azokat a csökkenéseket, melyek az állami adóbevételeknél előzetesen kiszamithatók, mert igy csak az a meglepetés érheti a várost, hogy a kivetés még ennél is csekélyebb lesz s miután a költségvetés teljesen reális, pótköltségvetést kell készíteni az állami adó csökkenése miatt, ez azonban nem fogja terhelni a polgárságot ténylegesen, mert éppen azért kell majd emelni a községi adót, mert a fizetendő állami adó lett kevesebb. Ha pedig a megfordította áll elő, hogy az adóalap növekedni fog, megvan a város vezetőségének a nyugodt öntudata, hogy egy bizonytalan állapot következtében nem rótt a polgárságra nagyobb terhet, sőt azt 1 százalékkal csökkentette. A városi tanács teljes egészében magáévá tette a főszámvevő előterjesztéseit s igy jövőre Szatmáron csak 69 százalék községi adót fogunk fizetni, ami annál nagyobb meglepetés, mert már a közönség körében olyan vélemény kezdett kialakulni, hogy 80—90 százalékra számíthatunk. Foglalkozott továbbá a tanács ugyancsak a főszámvevő javaslatára az 1910.: X. t.-c. 74. § és a IX. t.-c. 58. §-val, melyek megadják a városoknak azt a jogot, hogy községi adót vessenek ki oly polgárokra is, akik állami adót egyáltalán nem fizetnek, vagy a létminimummal bírnak; Ebben a kérdésben a főszámvevő javaslata az volt, hogy a városnak ugyanazokat a szociális elveket kell vallani, amelyeket az állam magáévá tett, mikor az adómentességet biztosította s nem volna méltányos, ha a kis existenciákkal szemben a helyi hatóság szigorúbb mértéket gyakorolna, mint az állam. Ezért javasolja, hogy az állami adót nem fizetőknél a községi adó kivetésétől a város is tekintsen el. Azokkal szemben pedig, akik azért nem fizetnek állami adót, mert évi jövedelmük 800 koronát nem halad meg, a város a megállapított jövedelmük után egy évi próbaidőre a megadóztatást rendelje el s ennek a rendeletnek fenntartását attól tegye függővé, mit jövedelmez és milyen társadalmi osztályt fognak terhelni. A tanács ilyen értelemben határozott. KÖZPONTI SZÁLLODA, étterem és kávéiiéz iáiészaSkán. leljesei njonnan énltye és berondezve. Tatai-Pálra» szolid és Milliós rilfó. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, október 23. Ilyenkor, osztálysorsjáték idején titkos izgalmak tartják ébren az alvókat, lappangó reménységek fűszerezik ennek a cudar életnek keserűségeit és minden szegényes párnán elhallatszik az epedő sóhaj: nem-e egy milliomos fog reggelre felébredni rajta. Persze a legtöbb embernél csak any- nyit jelent az egész, hogy kihúzzák a sorsjegyet — a zsebéből, ha ugyan onnan is kihúzzák. Vagy pedig — ami még rosszabb — az történik vele, ami ma történt Szatmáron és ami itt következik leírva. A 16833. szám — egy milliót nyert. Tegnap délelőtt szenzációs távirat érkezett a nagytrafikba vagy ahogy hivatalosan nevezik : a M. Kir. Főtözsdébe. A táviratban a Török Bankház, amelynek szerencséje tudvalevőleg örök, nem kevesebbet, mint egy milliós főnyereménynek a hírét hozta szavanként 6 fillér portóért. Főtőzsde Szatmár 16833 Töröknél esett a millió Pollák A trafikban remegő kézzel ütötték fel a sorsjegyek főkönyvét, amely közömbösen mutatta, hogy a boldog 16833. számú sorsjegy még boldogabb nyerői: Rubin Dávid téglagyári könyvelő egynegyed rész erejéig, ifj. dr. Borgida Lajos ügyvédjelölt- Róth Ferenc gőzmalmi alkalmazott és egy eddig ösmeretlen nevű közöshadseregbeli nyug. százados egy-egy nyolcadrész erejéig. Telefon, lovasküldönc, automobil és gyaloghordár vitték el a hirt a részmilliomosokhoz : — Itt a millió, kell-e ? Harminc percig Krözus. Legközelebb, ha időnk lesz és ha nekik kedvük lesz, meginterjuholjuk majd a boldog nyerőket: mit éreztek, mikor a millió megütötte őket. Gallérok gőzmosása LJ| *9$ 1 illái 1 /fSfe1 Kézimunkák, glacé keztyük, tiiköriénnyel hófehérre i W|IÖ|ISi 1 ws bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyár-főíizleí: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1886 EM a ii évi IMS
