Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-22 / 171. szám
1312. QkfSäer 22 ilj&atmm 3. oldal Gabonatőzsde. 1913. áprilisi búza 11-77 1912. októberi búza 10-93 1913. áprilisi rozs 10-49 1912. otóberi rozs 10-39 1913. áprilisi zab 11-35 1912. októberi zab 11-89 1913. májusi tengeri 7-94 Készáru: változatlan. :: Islsfonszámunk 358 :: fi Meisz Isiin érkezett =~ öltöny, filiiiláf ii ragián SZÖVETEK meglepő és feltűnő újdonságai az idei divat- szezonnak. ==^ nSilisiiÉsiilifinÉfi- szösisteb nagy nálasztéba. !! llióiéiiiefetlenül szalu árak i £ — Majffelen nerton* n reggel 5 órakor Fóozerkesztő: Felelő® szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN : VIDÉKRE: Egész évre . . K 16'— Egész évre . . K 18-— Félévre . . . K 8-— Félévre . . . K 9"— Negyedévre . . K 4*— Negyedévre . . K 4'50 Egy hónapra . K 1’40 Egy hónapra . K 1‘7 Egyes szám ára © fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZAT.MÁP ISKOLA-KÖZ 1. TE* TOi4 S58 — As „UJ SZATMÁR* tudósítása. — nnpi hírek Visszavonhatatlanul utoljára, ollómra mondom, utoljára írok ma az ügyészség rendeletéről. Mert most már magam is belátom, hogy rosszabbak vagy unk a tartolciaknál: mi még a kir. ügyésznek az uzsora ellen agitáló rendeletét is kiuzsoráztük. Lehúztunk róla nehány bőrt, irtunk és hagytunk írni mellette, ellene, szóval éltünk belőle jól egy néhány napig. Jóllakott vele a lapunk. Alaposan megtömte vele a hasábját. Éppen azért nem veszi rossznéven egy olvasó és egy iró sem, ha a mai napon lezártuk a vitát. Lezártuk, pedig szegény vita nem is uzsorázott. Mielőtt azonban ezt végleg meg- cselekednők, összefoglalásul összegezzük a vita anyagát, egyszersmind kiaknázzuk, ami még kiaknázható belőle. Mi is ez az ügyészi rendelet ? Kiderül belőle, hogy a királyi ügyésznek teljesen igaza van. Viszont a bankemberek válaszából kiderül, hogy a pénzintézetnek is igaza van és lelketlen ember, aki letagadja, hogy az adósoknak is igazuk van. És nincsen ennél szebb dolog, mnt mikor mindenkinek igaza van a vitában. Lassanként kiderítik belőle, — persze nem a kir. ügyész és nem is az adósok, — hogy a felhívásnak nem is volt más célja, mint annak a sanctio- nálása, hogy a mai viszonyok mellett szabad tiz percentet szedni. Nagy találgatások voltak akörül is, hogy ha megáll a bankigazgatóknak az a védekezése, hogy a magas kamat számítása csak egyes közegek túlbuzgóságából származik, — vájjon felelős lesz-e ezért a bank vezetősége. Információnk az, ami természetes is, hogy: igen. Sőt az ügyészség nemcsak a bank igazgatója, hanem egész igazgatósága ellen eljárást indít. Sőt az ügyvédek jogi véleménye szerint eljárást kell indítani a részvényesek ellen is orgazdaság miatt, mert a jogtalanul szerzett pénzt végergdményében ők rejtik el. És ez esetben a szövetkezeti adósnál furcsa helyzet fog elöállani. A szövetkezetnek ugyanis u. n. részjegyekből állanak a részvényei. Ezek a részjegyek élvezik a szövetkezet hasznait is. És részjegyet köteles venni mindenki, aki kölc°*nt vesz fel. Ha tehát egy ilyen részjegy tulajdonos-adós panaszra megy az ügyészséghez, akkor az ügyészség megindítja a nyomozást a többek között a feljelentő sértett ellen is, mint aki részjegye révén hasznát látja annak a pénznek, amit tőle adóssága révén ki- uzsoráznak. Sőt: mivel az olyan embernek, aki szövetkezetnek tartozik, nem biztos az existenciája, mindjárt le is tartóztatják. Sok kérdésre adott okot az is, hogy egyes pénzintézetek vezetői nem nyilatkoztak. Pedig mi mindenkit megkérdeztünk. De sok helyen vagy Ígértek és nem adtak választ, vagy nem is Ígértek. Hja, szűk pénzvilágot élünk, gyűjteni kell a kincset. A hallgatás pedig arany. Volt azután nehány olyan válasz is, amelyet direkt ennek a rovatnak tartottunk fenn. Például a közismert Izráel és Társa avasi bankház válasza, amely igy hangzik. Izrael: t So war ich leb’ — én mindig pont 8 percentet számitok. És Társa : Én ugyanyannyit. Végül szólt szomorúan, melan- kólikásan egy rőtszakállu pénzembernek hiresztell közűink, aki arról nevezetes, hogy nincs is pénze: — Én nem tudok, mit avatkozik a kir. ügyész az Uj Szamos Friss Újság Északkelet hatáskörébe ? ©. — Kant Ténos[helyett, sajtóvasár- nap. a kalendárium nem ösmeri ezt a vasárnapot. A kalendárium ugyanis ócska, elavult intézmény, amely bizonyos Kant. János nevii szentről nevezte el az október 20-ra eső vasárnapot, holott Kant. János tegnap erősen háttérbe szorult a szatmári egyházmegyében, szegény Kant. János mellőzve lett és helyébe került a sajtó. Ami azt jelenti, hogy vasárnap, amikor a nem egyoldalú sajtónak igazi vasárnapja, pihenője volt, az egyoldalúan katholikus sajtó munkába vette a hivőket és megadakoztatta őket. Vasárnap kevesebb krajcár jutott a templom előtt kolduló öreg asszonyoknak, nyomorék embereknek, sőt kivonták a forgalomból Szent Antal házi pénztárát is, ahova a hivek direkt Szent Antal egyéni céljaira, sajátkezű nyugtájára szokták bedobálni a garasokat. Az összes könyörkrajcárok a Heti Szemlének, a szegény, gyámoltalan Heti Szemlének lettek átutalva. Az egyháznak ugyan óriási vagyona van, vannak nagyszerű irói is — persze nem a Heti Szemlét Írják — a sajtójukat azért mégis csak a néppel akarják megcsináltatni, hadd izzadja ki a kis tőkét a katholikus közönség ehhez az üzlethez. És úgy látszik, hogy a katholikus közönségnek nem nagyon kell a sajtó, mert a Heti Szemle már hetek óta doppingolja naiv hivőit a vasárnapi napra. Sőt nem átallja belekeverni a koldulásba a pápa nevét sem, akivel kis reklámközleményekben kegyeletlenül áldást osztat az adakozóknak. Ennek a sajtóvasárnapnak az érdekében doppingolta a kálmándiakat Merker Márton is, aki finoman szidta a nem katholikus sajtót a kálmándi sová- bok előtt, összehasonlítván azt a perditákkal. És ők mondják, hogy a nem klerikális sajtó pornográf, akik perditákról beszélnek, perditák hasonlataival agitálnak. Isten őrizzen meg bennünket, hogy kéregetésre szoruljunk. De kiváncsiak vagyunk, hogy mit szólnának Heti S^em- léék ahhoz, ha mi, a nem klerikális (vagy amint ők neveznek mindent, ami nem klerikális: a zsidó) sajtó mernénk a templomot sajtóvasárnapokkal meg„Uj Szafmár“ női kalapraktár Károlyi - közben.
