Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-22 / 171. szám
A Balkán rózsái A természet és az ember örök ellenségek. Irigylik egymást az idők eleje óta és soha nem enyhülő haraggal támadnak egymás ellen. Az ember fáradhatatlanul ostromolja a természet erőit, igába szeretné hajtani a levegőt, vizet és földet s ime : a pilóta lezuhan, a Titanic ott korhad a tenger fenekén s a bányalég százakat öl meg egy leheletével. — Mintha örökkön ingerelné egymást a teremtés koronája és az őserő s e küzdelemben sokszor az ember húzza a rövidebbet, hogy a vereség után újra kezdje a csatát. A Balkánon virul a legszebb rózsa a föld kerekségén. — A Sipka-szoros és Kazánlik között elterülő rózsaligetek a természet legszebb ligetei, amit Isten e sártekére adott. Több mint ötven falu él e rózsákból, amelyekből a legkedvesebb illatszereket, a whiteroset és az opoponaxot készítik. A Balkániak most megirigyelték e rózsákat. Szebbeket akarnak, mint amilyenek a hegyek alján virulnak. Nem halovány rózsaszínűt, hanem haragos pirosat. Az ostoba ember gőgös hívására megjelenik a kertész és lába nyomán kinyílik a vérvirág. Az idén ennek a nyomán hamar elhervadtak a Balkán ro- zsfl. Ami termett és amiből rózsaillatot készítettek, azt elvitték már a franciák. Az elegáns parisiennek, amikor fehér csipkéi nyelik a rázsaillatot, vájjon jut-e eszébe, hogy ahol az édes rózsaillat eleven szirmai fakadnak, most vad harcok sorakoznak s lovak patái gázolnak hulló vérrózsákon. Civilizáció és háború: milyen elcsépelt téma! Általános leszerelés, örök béke, kulturember? mennyi hazug frázis! Az ember ma is az, ami volt ezer évvel ezelőtt és ha a föld még ezer évig nem unja meg vén hátán cipelni ezt a tenger ha- zugsí^t, akkor is az lesz, ami ma, lesz erős és gyenge, igazság és hamisság, a szalonban white-rose- illat, kint a szabadban vérszag . . . Szüreti tűzijátékok!! tréfás jux tárgyalt, = csillagot szóró cigaretták Ragályinál Az uzsora üldözése Bölcsen megértettük. Nem szabad 8 százaléknál semmi szin (illetve cim) alatt többet venni, !mert különben hivatalból üldöztetni fog a bank. Nem akarok polemizálni a kir. Ügyészséggel. Törvény—törvény! S valljuk be, igaza is van — a jövőre nézve. Sajnos ma nem. Hogy pedig mennyire nem, annak nyitja egyszerű. Egyszerű mindaddig mig — hogy úgy mondjam — a végtagon kezdik az operációt és nem a nemesebb felső, vagy belsőbb részeken. Egyenesen a fejen. Hiszen mindenki tudja, hogy egy vidéki bank mindig úgy szabja kamatlábát, ahogy neki szabják. T. i. tisztességes bankot értek. No már most úgy áll a dolog, hogy már maguk a vidéki bankok a nagybankoktól 8 százalékra kapják a pénzt. De mondjuk, hogy csak 7 százalékra. Hogy néz már most az a pénz ki, mire a vidéki bank kiadja. Azzal tisztában lehetünk, hogy a vidéki bank rá nem fizethet. Azzal is tisztában vagyunk, hogy még mindig jobb, ha pénzt ad, mintha üzemet szüntet. Hiszen most bankjaink pénzt pár hó óta hogy nem adnak, vagy legalább is nagyon korlátoltan adnak : már is érzik a pusztulással járható nagy nyomás. Annak a vidéki banknak pedig hivatali kara, adója, házbére, stb. van Ha ezeket hozzá tesszük a 7 százalékhoz, máris felette van a 8 százaléknak, pedig még haszonra egy ezred százalék sincs számolva. Tessék tehát üldözni az uzsorát fent! Hogy ezeket a sorokat irom, olvasom az angol bank rátaemelését. Jelzi az újság és nyilvánvaló is, hogy ezt követni fogja a párisi, berlini s igy egész biztos, a bécsi rátaemelés is. Szóval a zsinórmértéket szabó Osztrák-Magyar banknak kamatlába is 6 százalék lesz. Ami aztán nem is csak azt jelenti, hogy drágább a pénz, hanem azt is, hogy kevesebb a pénz! Tudja-e a kir. ügyészség azt, hogy a vidéki bankok azt a 7—8 százalékos vissz- leszámitolási hitelt is, mily nehezen kapják. Tudja-é, hogy az igazgatóság tagjai testüket, lelkűket lekötik — garanciának érte? Tudja e, hogy egy-egy lejáratnál, mig kilincselést kell annak a kis banknak kifejteni, hogy nagy moloch ha csak részben is prolongáljon ?! Ha mindezt tudja, akkor — csukássá be a bankokat mindet. Jót tesz velük — legalább minden meg fog szűnni. De mikor ezt teszi, vegye számolásba, hogy e két vármegye területén nem lesz egyetlen hitelforrás sem, hogy vele becsuk minden szabad pályát, minden vállalkozást, ipart, kereskedelmet, orvost, ügyvédet és még nem tudom mi mindent, ami bizonyára 80 százalékát teszi a magyar közéletnek. Sőt becsukja az állam, a törvényhatóság és község telhetetlen fiókjainak azt a rekeszét is, amelybe adója folyt — addig. Tessék ceruzára venni, a főszámvevő ur megmondja, mennyit tesz ki a szatmári bankok községi adója. Ugy-e, Szatmár város mindeh lakója sokallja, nyögi a pótadót. Tessék most kivonni a bankok adóját: nem tévedek, de legalább 33 százalékkal több pótadót fog kellene fizetni minden polgárnak. I. évf. 171= sz. Szatmár=Németi 1912 október 22 Kedd Hői kalaaiizlet áthelyezés!! Van szerencsém a nagyérdemű holgyközönség szives tudomására hozni, hogy ägnS üzletemet áthelyeztem a városi bérpalotába, ahol már raktáron vannak a legelegánsabb párisi-modeli kalapjaim. Angol §j§iwrg> iryuw áfhoIuA-vnA l l kalapok szintén óriási választékiján. Kiváló tiszteiettel rafliEJf JtaiNI. iaaflSSf BZES i ■ Ára 3 fillér
