Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1912-09-12 / 137. szám
1912. szeptember 12 4. oldal Vasúti szerencsétlenség. Felborult balauzbocsi. — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — Szatmár, szeptember 11. Szerdán délelőtt Kislippa állomáson végzetessé válható vasúti szerencsétlenség történt. A 6035. számú személyvonat kalauzkocsija a 3. számú bejárati váltónál kisiklott s felfordult. A vonatvezető, Szitás Ferenc a kalauzkocsi alá került s súlyos belső sérüléseket szenvedett. A vasúti szerencsétlenségről a következőkben számolunk be. A szatmárhegyi vasút, amelynek reggel 8 órakor kellene Szatmárra érkezni, minden baj nélkül indult el kiindulási állomásáról. Hét óra volt, amikor a 6035. számú személyvonat befutott a kislippai állomásra. A vonat a 3. számú bejárati váltón futott be. A lokomobil és a személykocsik minden baj nélkül haladtak át a váltón, abban a pillanatban, amikor a kalauzkocsi oda ért, a váltó hirtelen átvágódott. A nagy lökés következtében a kalauz- és a személykocsikat összekötő-lánc elszakadt, s a kalauzkocsi az ellenkező vágányba kerülve felfordult, s maga alá temette a kocsiban levő Szitás Ferenc vonatvezetőt. A szolgálattevő vasutas rögtön megállította a vonatot. Az utazók rémülve ugráltak le a vonatról, s mindenki a fölborult kocsi felé futott, ahonnan rémes jajkiáltások hallatszottak. Félórái fárasztó munka után kiszabadították Szitást veszedelmes helyzetéből, aki tehetetlenül, véresen fetrengett egy vasszekrény alatt. A vasszekrény kisikláskor esett rá a vonatvezetőre. A súlyosan sérült embert külön vonattal Szatmárra hozták, s a mentők a Hunyadi-utca 72. szám alatt levő lakására szállították. Szitás sérülései életveszélyesek. A vasúti szerencsétlenségről rögtön jelentést tettek a szatmári forgalmi főnökségnek, ahol azután rögtön megindították a vizsgálatot, amelynek folyamán megállapították, hogy a kisiklása váltósineknek meglazulása okozta. A forgalmi főnökség a vizsgálatot tovább folytatja. A „Népszava“ kapható az „Uj Szatmár“ kiadóhivatalában.- Megjelen naponta reggel 5 órakor Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN : VIDÉKRE: Egész évre . . K 16-— Egész évre . . K 18'— Félévre . . . K 8 — Félévre . . . K 9 — Negyedévre . . K 4’— Negyedévre . . K 4'50 Egy hónapra . K 1'40 Egy hónapra . K 170 Egyes szám ára 6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 mm hírek Egy harmincnégyéDes amerikai asszony megkérte az amerikai társadalmat, engedné meg, hogy orvosa méreggel szabadítsa meg gyógyíthatatlan betegséggel terhelt életétől. Az amerikai társadalom — képviselői által — talán mert nem akarta egy eset miatt alaptörvényeit korrigálni, a kérésnek nem tett eleget. Eddig a hir, mely mögött a tragédiák légiója zokogja az élet rosszulhelye- zettjeinek lemondását. Mert ilyen kérvény ugyan még csak egy volt, de gyógyíthatatlan beteg: milliók. Hiszen előbb-utóbb minden egészséges ember is beleesik egy gyógyíthatatlan betegségbe : a vénülés halálos bajába. Ha hajad fehéredik és kezed reszketni kezd: akkor, tudd meg, betegebb vagy a kolerásnál is. A kolerából már volt aki kigyógyult, a vénülésből még senki sem. Gyógyíthatatlan betegség az ifjúkor könnyelműsége is. Gyógyíthatatlan a férfikor komolysága, pesszimistának gyógyíthatatlan betegség az élet, az evés és a munka, az optimistának a halál, a jóllakottság és a pihenés. És lám, mégsem akadt eddig öreg ember, aki az öregsége miatt kiáltott volna méregért, sem ifjú, akit természetes gondatlansága keserített volna halálra. A pesszimista is megtalálja számadását az élettel és az optimista sem ijed meg annyira a haláltól, hogy ijedtében bekom- mendálja. Mert csak a tragédiák válságos pillanatában dől a hős, aki mindent az élettől várt, de semmit sem kapott tőle, megtörtén a kardjába. És ezek egyike sem tragédia. Az élet minden mozzanata szolgáltatna ugyan nyers anyagot egy-egy tragédiához. A teremtés azonban valami csodálatos berendezéssel elérte, hogy az élet szinjátékainak mégsem tragédia a nevük. Nem egyszer, nem is milliószor, de milliárdok eseteiben történik, hogy mikor a szituáció valóban tragikussá kezd válni, akkor hirtelen megváltozik a publikumnak is, a főszereplőnek is a látása. A szemek alkalmazkodnak a szituációhoz és a hős abban a pillanatban, melyben a méregpohárhoz kellene nyúlnia, hirtelen jókedvűen elmosolyodik: a tükörbe nézett és farsangoskedvü Pierrott- nak látta magát. Minden esztendő uj tragikumot hoz az embernek, de ugyannyiszor ajándékozza meg uj látással. így lesz az ifjú élete bohózat, a férfié megrázó polgári vígjáték és az öregé egy végső, de szép, harmonikus akkord. Csak azért, mert mindezt szemünk igy látja. Mert úgy találjuk, hogy helyesen is, jól is van az úgy, ha tavasszal rügyezik a fa, ha nyárban virágzik és ha ősszel lombját hullatja. Tragédia, siratpivaló szomorujáték akkor lesz csak az élet, ha a dolgok rendje megváltozik. Ha már tavasszal sárgul a lomb, vagy — ez talán még rettenetesebb — ha ősszel támadnak tavaszi vágyok. Ha egy harmincnégyéves asszony a társadalomtól már csak a halált kéri, vagy ha az életkedv makacsul ragaszkodik egy hetvenéves testhez. Ha aztán egy ilyen tragédia hőse nem bírja végigjátszani a szerepét, mert az életet ugyan nem bírja el, de meghalni sem mer: az egészben talán ez a legszomorubb. Guttmann Henrik. — Bezárt boltajtók. A zsidóknak — vagy amint a tapintatosak szokták mondani: — izraelita polgátársainknak csütörtökön és pénteken van az újévük napja, a világ teremtése óta az 5673-ik. Ezeken a napokon a zsidók bezárva tartják üzleteiket. A kétnapos ünnep után következik szombat és vasárnap és igy a zsidó tulajdonosok boltjai most a vasárnap délelőtti megszakítással négy napig lesznek zárva. — Ötvenkilenc esztendei nehéz munka után. Varga István becsületes cselédember 59 esztendeje szolgálja hűségesen a porcsalmai Galgóczy és Péchy családokat. Kenyéradó gazdái szeretettel megbecsülték az öreg, hűséges cselédet és a ritka hosszú szolgálat tudomására jutott a kegyelmes földmivelésügyi miniszternek is, aki bizonyára váltig megirigyelte Varga Istvánt, hogy 59 évig szolgálhatott egy gazdát, amit egy miniszternek se sikerült még utánnacsinálni. Belényult hát a miniszter őkegyelmessége a kaszli fiába és kivett onnan egy ménkű nagy levelet, amit úgy hívnak, hogy díszoklevél, mellé tett egyszáz korona bankópénzt és elküldte dr. Képessy László csengeri főszolgabírónak, adja át az öreg szolgának 59 évi nehéz munka jutalmául. A főszolgabíró — úgy mondják — restellette, hogy még csak egy korona sem esik a kegyelmes adományból egy esztendei szolgálatért, azért hát szép beszéddel, nagy ünnepséggel pótolta a miniszter fukarságát. A pazar ajándék átnyuj- tásánál jelen volt az egész község elöljárósága, képviselőtestülete, akik melegen megéljenezték — nem a minisztert — Varga Istvánt, aki könnyes szemekkel köszönte meg a szép kitüntetést. Hazafelé menet pedig elgondolkozott rajta, hogy vájjon hány pakli dohányt adna a zsidó, milyen vágás szalonát a hentes a szép, cifra oklevélért, amiért 59 esztendeig izzadt Varga Istvánt. Szerencséje, hogy nem szorul erre, mert akiknek ilyen hosszú időn át dolgozott, megbecsülik érte. — Mulatság Mikolában. Mikola község elöljárósága 1912. évi szeptember hó 15-én a községháza felszentelése alkalmából műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. Műsor: 1. Nyitány. Tartja a zenekar. 2. A megfagyott gyermek, melodráma. Szavalja: Rózsa Irénke k. a. 3. Az első pongyola. Előadja: Lévay Regina k. a. 4. Ének Gecsey Irma k. a.-tól. 5. Melodráma. Szavalja : Lévay Iduska, zongorán kiséri Fritz Mariska k. a. 6. Férjet keresek, Monológ. Előadja: Rózsa Irénke k. a. — A szeptemberi esküdtek. A szeptemberi esküdtszéki ciklus — mint azt már az Uj Szatmárban megírtuk — hétfőn veszi kezdetét. Az esküdtszéki cikluson résztvevő esküdtek neveit kedden sorsolták ki. Ezek a következők: Molnár Mihály kereskedő, Szatmár, Öszterreicher Tóbiás üvegkereskedő, Szatmár, Németh Elemér földbirtokos, Vetés, Bódés Árpád iparos, Szatmár, Losonczy József gőzmalomigazgató, Szatmár, Móricz István föld- birtokos, Szatmár, Sipos Lajos kereskedő, Nagybánya, Serly Dénes birtokos, Nagykároly, Paál Jenő földbirtokos, Kispeleske, Pénzes Ferenc kereskedő, Szatmár, Schwartz Simon ügyvezető, Szatmár, Papp Mihály gazdálkodó, Pusztadárócz, Ulmán József kereskedő, Szatmár, Tömlő Miklós kereskedő, Nagybánya, Király György földbirtokos, Szárazberek, Lebovits Sámuel kereskedő, Szatmár, Kovásznál Zsig- mond földbirtokos, Batiz, Radó Dezső kereskedő, Nagybánya, Erdei József fésűs, Szatmár, Fodor József kaptafakereskedő, Szatmár, Kálik István nyomdász, Szatmár, Dr. Dómján János ügyvéd, Szatmár, Csermák Kálmán gazd. intéző, Szamosdob, Vass Gyula kereskedő, Nagybánya, Jónap Miksa földbirtokos, Jánk, Ifj. Egressy Lajos csizmadia, Szatmár, Csendes Lipót kereskedő, Szatmár, Csiorka Elek gazdálkodó, Szatmár, Jékey Zsigmond földbirtokos, Géberjén, Ifj. Bojtor László kerékgyártó, Szatmár. Az esküdtszéki tárgyalások előreláthatólag nyolc napig tartanak.
