Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1912-09-28 / 151. szám

2. siäai 1912. szeptember 28 äjJmtmm szakértői-dijat felvették. Az uj rendelet értelmében pedig külön nyugtát kell a dijakról adni, amelyet II. íoku bélyeggel kell ellátniok, holott ezideig a tanudijak után a kincstár semmiféle illetéket nem szedett. Minthogy pedig a tanuknak a nyug­tát maguknak kell kiállítani, elképzelhető, hogy például a vidéki járásbíróságnál mennyi baj van az analfabéta tanukkal, s a hegyi atyafiakkal, akiknek legnagyobb része magyarul sem tud. Márkies Royal kávéháza. I Hideg buffet. Salát termésű * tokaji-boraim állandóan csa­pon. borhely* és bab-leves. ^Árkus samu, royAl kévés. b. Közönséges kétfogatu bérkocsi oda és vissza 2 kor. c. Egyfogatu gummirádlis fentiek szerint 2 kor. d. Közönséges egyfogatu kocsi 1 K. 50 fillér. Szatmár-Németi 1912. évi Szeptember hé 25-én. Tankóczi főkapitány. épület- és míibédíígos Siaziücgy ilsa 27. i)r. titiy palota. pä| Elvállal épület és mdbádogos munkát vala- [£] Haj mint csatornák készítését és azok fescésétis BQSBSEiGiGjQEiQ[2'2Q51[iSS 50 százalék megtakarítás, ha házilag készítjük likőreinket, melyek jóval kel­lemesebb izüek a gyárilag készülteknél. Mindenféle ízben kaphatók, is üvegecske ára 60 fillér. Főrak­tár: Brünn Sándor gyógyszertárában a „Meg- — váltóhoz“ Szatmár Deák-tér 15. szám — II főkapitány intézkedései a repülés és lóoerseny napjára. Tankéczy Gyula főkapitány a követ­kező hirdetményt tette közé: A szatmármegyei lovaregylet által rendezendő lóverseny s a Székely Mihály hadi-pilóta repülése alkalmából az alább felsorolt intézkedések megtartására hivom fel a nagyközönséget. 1. Annak előrebocsátásával, hogy a versenytér a közönségtől szilárd korláttal lesz elválasztva s hogy a repülési mutat­ványok szabad területen fognak bemutat- tatni s igy a testi épség veszélyeztetve nem lesz, a résztvevő közönséget kell felhívnom arra, hogy mindenki helyét a verseny és mutatványok előtt foglalja el s a befejezésig senki helyét ne változ­tassa s a tömeges tódulások elkerülése végett a nézőtérre szóló jegyeiket már a városban váltsák meg. 2. A versenypályán a fel és leszállás helyéül kijelölt területet senkinek sem szabad megközelíteni, mivel az előfor­dulható szerencsétlenségek rendszerint a kiváncsi közönségnek a verseny befe­jezésekor vagy a fel vagy leszálló pilóta gépéhez való tömeges tódulása alkalmával történhetnek meg. 3. A sáros és keskeny utak miatt meg a ki és bevezető utak zászlókkal lesznek megjelölve, a hajtási szabályok szigorúan megtartandók. 4. A rendezőséggel történt megálla­podás szerint a kocsiforgalom a hegyi utón bonyolittatik le, ahonnan a gazda­sági iskolán túl levezető utón a kocsik a Szatmár-erdődi helyi érdekű vasút déli oldalán foglalnak helyet. A nlogköz- lekedésre a zsadányi ut szolgá* 5. Végül óva intem a közönséget, hogy a repülés és a versenyek egész tartama alatt nyugodtan viselkedjék illet­ve a rend és közbiztonság fentartására szigorú utasítással kirendelt csendőrség és rendőrség intézkedéseit betartani szi goruan kötelességének ismerje. 6. A bérkocsik díjszabását a követ­kezőkben állapítom meg. a. Kétfős - gummirádlis bérkocsi od? és visszti , Kor: iszákos férj réiEiíeite Hat esi feggiiázra ítélték az siáhmegysrósi gyilkost — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — Szatmár, szeptember 27. Annak idején részletesen beszámol­tunk az Uj Szatmár hasábjain arról a véres tragédiáról, amely Oláhmogyoróson játszódott le, ahol egy részeges legény megölt egy embert, kettőt pedig halálo­san megsebesített. A véres tragédiát Kycsó János oláh­mogyorósi földmives rendezte. Kucsó pár héttel a tragédiát meg­előzőleg közös háztartásra lepett egy Csucsorás Dominika nevű leánynyal. Ezt a hitetlen frigyet hosszú szerelem előzte meg. Ez a szerelmi frigy nem volt hol dog. A fiatal férj iszákos volt, gyakran berúgott és ilyenkor a robusztus, hatal más termetű ember brutálisan ütötte verte asszonyát. Pár nappal a tragédia előtt a brutá­lis férje úgy elverte az asszonyt, hogy az eszméletlenül esett össze. Kucsó azután elment felesége nagy­néniéhez, Miklós Flórihoz s arra kérte, hogy jöjjön el és látogassa meg Domini­kát, mert beteg. Miklós Flóri be is ment húgához. Ku­csó János hirtelen rázárta az ajtót s őt is véresre verte s azután, mint aki jól végezte dolgát, elment a korcsmába. Ezalatt az idő alatt a két asszony kiszökött az ablakon s mire Kucsó János hazatért a korcsmából, üresen találta a házat. Kucsó akkor elment a bíróhoz és felkérte arra, hogy menjen el az esküdt­tel feleségéért és mondja meg az asz- szonynak, meg a rokonságának, hogy jöjjenek el, hadd adja át nekik a házban levő holmit, mivel látja, hogy nem tudnak együtt élni, hát váljanak el. Az asszony el is jött. Vele néhány rokon, köztük Miklós «Flóri és ennek Gergely nevű fia. Osztozkodás közben Csucsurás Do­minika valamit szólott az urának, Kucsó Jánosnak, mire az lekapta a falról a megtöltött kétcsövű puskáját és közvet­len közelből rálőtt. A sőrétek a szerencsétlen asszony állát, szemét és orrát roncsolták össze. A rokonok látták, hogy Kucsó János már jóelőre felkötött a derekára egy patrontartó övét és abból ismét megtölti a kilőtt csövet, mire futni kezdtek. Mind­nyájuknak sikerült elmenekülni, csak a vérében fetrengő fiatal asszony maradt a földön, mikor Kucsó észrevette, hogy Miklós Gergely a kerítésen át igyekszik menekülni, hamar ráfogta a fegyvert, elsütötte és Miklós Gergely véresen esett vissza a kerítés tetejéről a szemétdombra. A sörétek a combján, a fején, a derekán fúródtak be és megsértették a vesé­jét is. A kétszeri puskalövés hallatára nemcsak az udvaron volt rokonok, a biró és esküdtek szaladtak szét, hanem a szomszédok is elmenekültek, sőt a Kucsó házával szemben levő boltot is be­zárták. Csak egy asszony mert visszamenni a véres portára, amelyen két ember fe­küdt vérbeíagyva és közöttük állott az italtól, vértől megrészegedett Kucsó Já­nos töltött fegyverrel a kezében. Ez az asszony a szemétdombon fet­rengő Miklós Gergely édesanyja, Miklós Flóri volt. Jajveszékelve rohant fiához. Kucsó János egy szempillantás alatt célbavette az asszonyt és rálőtt. A sőré­tek átjárták Miklós Flóri testét, ő is oda rogyott a fia mellé, aki már a halállal vívódott s aki pár perc múlva az édes­anyja mellett kilehelte lelkét. Kucsó János azután önmaga ellen fordította a fegyvert s az állába lőtt. A sőrétek szétroncsoiták az álkapcsát és a szájpadlását. A súlyosan sérült vérengzőt beszál­lították a szatmári közkórházba, ahol azután gondos ápolás alá vették. A gyilkost felgyógyulása után átki- sérték az ügyészség fogházába, ahol Morvay Károly vizsgálóbíró kihallgatás után vizsgálati fogságba helyezte. Kucsó bűnügye az esküdtszék elé került, amely azt pénteken tárgyalta le dr. Papolczy Gyula elnöklésével. Szava- zóbirák voltak: Szűcs Lajos és dr. Visky Sándor. A vádat dr. Fabó Zoltán királyi ügyész képviselte. A vádlottat dr. Dobosi Endre ügyvéd védte. A tárgyalás megnyitása után felol­vas; :k a vádiratot, amelyben Kucsót szándékos emberölés bűntettével vádolja az ügyészség. A vádirat felolvasása után a vádlot­tat hallgatták ki, aki beösmerte a bűnét. Ezután megkezdődött a bizonyítási eljárás, amelynek során több tanút hall­gattak ki. A tanuk valamennyien Kucsó ellen vallottak. A tanúvallomások után a perbeszé­dek következtek, amelyek elhangzása után az esküdtszék határozathozatalra vonult vissza. Az esküdtek Kucsót szándékos em­berölés bűntettében bűnösnek mondották ki, mire a bíróság 6 évi fegyházra Ítélte. beíartózfatott Riníndorlási ifi — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — Szatmár, szeptember 27. Pár héttel ezelőtt a szatmári királyi ügyészségre névtelen feljelentés érkezett, amelyben tudatták az ügyészséggel, hogy Gudzó Lőrinc gyöngyii lakos évek óta kivándorlásra csábítással foglalkozik. Az ügyészség a feljelentés alapján megindította a nyomozást s annak telje­sítésével a gyöngyii csendőrséget bízta meg. A csendőrség a nyomozás során igen szenzációs dolgokat derített fel. Kiderült, hogy Gurzó a Fáik és Tsa hamburgi hajóstársaság szolgálatában áll s a hajóstársaság részére olcsó pénzért szállítja az emberanyagot. Gorzó ezenkívül útlevél-szerzéssel is foglalkozott. Hadköteles legényeknek 300—400 forintért útlevelet szerzett. Ily módon azután több katonaköte­lesnek sikerült kivándorolni. A kivándorlási hiéna ezenkívül még egy másik szenzációs foglalkozást is űzött: a leánykereskedést.

Next

/
Thumbnails
Contents