Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1912-09-19 / 143. szám

2. oiiial äjMtnm 1912. szeptember 19 Géza, Polónyi Dezső és Bakonyi Samu. Alig pár lépéssel utánuk Tisza István. Mikor a károm ellenzéki kép­viselő beült a liftbe, Tisza azt kér­dezte a liftkezelőtől: — Van még több hely ? Erre Bakonyi igy kiál­tott Tiszára: — Maga csirkefogó, gaz­ember, ilyen emberrel nem ülünk egy liftben. Erre mindhárman kiszállottak a felvonóból és gyalog mentek fel a lépcsőn. Az ellenzék a kupolacsarnok­ban gyülekezett s ott tanácskoztak, azután bevonultak az ülésterembe. Gróf Zichy Aladár belépve igy kiált Serényi Béla felé : — Hogy tud ilyen kormányt szolgálni. Tartja velük a barátsá­got, holott ellenük van. Majd Beöthy László felé for­dulva, kiált: — Ez magának is szól. Erre megszólal egy hang a hátsó sorokból — Az is közönséges gazember, a bihari gárdából való csirkefogó. Beöthy László felemelt ököllel rohan Zichy Ala­dárra és öklével keményen megüti Ziehyt. Óriási kavarodás, tumultus tá­mad, az ellenzékiek rárohannak Beöthyre, földreteperik és összeverik. A munkapárt is előrohan, ha­talmas tolongás, kavarodás támad és már-már hatalmas verekedés keletkezik, de Beöthy talpra áll és int a munkapártnak, akiket külöm- ben is visszaszorítanak, hogy ne verekedjenek. Tisza az ellenzék rette­netes fütyölése, sípolása és dobolása közben nyitja meg as ülést. Nyomban megjelennek a rendörök, mire az ellen­zéki képviselők kivonul­nak és a Kossuth-párt helyiségébe mennek. Kivonulás közben a képviselők a rendőrök felé fordulva kiáltják: — Maguk lesznek a delegátu­sok, viszontlátásra a delegációban! Maguk is megérdemlik a Ferenc József-rendet! Miután az ellenzéki képviselők kivonultak és a munkapárt magá­ban maradt, folytatták a tanácsko­zást és hozzákezdtek a delegátusok megválasztásához. Megválasztottak 44 delegátust, kivé­tel nélkül munkapártiakat. Az ülés végén a Ház üléseit önmaga október 20-ig elna­polta. A Ház ülése 1 órakor ért véget. >v*«« •*•*>»•***•. I a isii iá! eleji! e§ Beden | |nq|" ^ ^ 8> | ^ || e®««Ví<o <*&£AfeA«aa ot S iIS2Íf|gf6S ár. Kelemen Samasal. Kelemen Samu országgyűlési képvi­selő hazaérkezvén, kérdést tettünk nála a Justh-pártból való kilépésének előzmé­nyeiről. A képviselő ur kérésünkre szi­ves volt a következő felvilágosításokat adni: — Kilépésem előzményeiről a közvélemény rosszul van tájékozva. Én kilépésem szándékát Justh Gyu­lának ajánlott levélben már ez év február havában bejelentettem. Ez ak­kor volt, amikor a párt az ideiglenes létszám fölemelését erőltette és ezt junktimba hozta a 'választójoggal. Justh ekkoriban nagy súlyt helyezett a párt egységének megóvására és én deferáltam ennek a szempontnak és bejelentett kilépésemet nem való­sítottam meg. Ez év május havában a párt az ellenzék többi pártjával együtt meg­szövegezte a békeföltételeket és mó­dosított formában fölelevenitette a re- zoluciós határozatot, amelyet előbb kellett volna megoldani és csak az­után következett volna a választójog. Nem lehettem jelen az értekezleten, melyen ez határozatba ment és igy levelet Írtam Justhnak, amelyben ez ellen tiltakoztam. Ez a határozat különben egybe esett az uj koalíció megalakulásával és én attól a naptól fogva a pártkörbe fel nem mentem, a koalíciós pártok közös helyiségéül szolgáló irodába pedig soha be sem léptem. Nyíltan mondom, hogy helytelenítem a reak­ciós elemekkel való szövetkezést. Eitner indítványa tehát nyílt ajtókat döngetett. És ha mégis vártam kilé­pésemmel az utolsó napokig, ez csak ' azért volt, mert illendőnek tartottam, hogy Justh Gyulával előbb beszéljek és csak amikor láttam, hogy Justh betegsége folytán nem jöhet Buda­pestre, vele tehát nem beszélhetek, tettem közzé kilépő levelemet, mely mint egyes barátaim tudják, már jóval előbb készen volt. Mit szól képviselő ur a legujabbi parlamenti eseményekhez ? Igazolva látom az állásponto­mat, hogy ilyenekben nem vehetek részt. Helyrehozhatatlanok a károk, melyeket a magyar állam tekintélye és hitele szenved. Milyennek látja képviselő ur a lövőt ? Szinte vigasztalannak. Tartok tőle, hogy az ellenzék a parlamenti anarchiával nem Lukács menesztését fogja provokálni, hanem a Ház felosz­latását. Hogy ez mit jelent, azt Justh is belátta, mikor azt mondta, hogy az ellenzéket nem szabad kitenni a régi törvény alapján való uj választásnak. A választójogi reformot pedig körül­belül öt évre eldobtuk, amit nem tu­dom miként egyeztethetnek össze lelkiismeretűkkel azok, akik a válasz­tójogi reformnak őszinte hívei. K pinzoílság és a pirosak il Wíjpiiiszíer az íjaU beru­házásait eleit. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, szeptember 18. A pénzválságnak hatását megfogják érezni a magyar vidéki városok, igy Szat­már is. Erre vall az az értesülés, amelyet a belügyminisztériumból vett hiteles ál­láspontnak kell tartani. A belügyminisz­tériumban ugyanis egy vidéki nagy vá­ros polgármesterének a következőket mondották. — A súlyos pénzválság, amely va­lóságos csapásként nehezedik városa­inkra is s amelynek megszűnése vagy legalább enyhülése a közel jövőben nem várható, — arra kell, hogy indítsa városainkat, hogy az újabb befekteté­sek tervéről egyelőre mondjanak le. Figyelmeztetjük a városok vezetőségét, hogy csakis az elkerülhetetlenül szük­séges közmüvek emelésére vonatkozó határozatok számíthatnak jóváhagyásra. A belügyminisztérium szigorú elha­tározása természetesen sok vidéki város beruházási és kölcsönprogramját egyelőre tárgytalanná teszi. Reméljük azonban, hogy a belügy­minisztériumnak ez az atyai gondosko­dásra valló rendelete nem rettenti vissza városunk vezetőségét attól, hogy a kórház ügyét fokozott gyorsasággal vigyék előbbre, mert a mi állapotaink mellett a kórházat a minisztérium is „elkerülhetet­lenül , szükséges közmü“-ne.k kell hogy minősítse. SIlEiOIS ¥ ^ ¥ iéfiykép és see c 1 műtér m e a PANNÓNIA udvarán, {íöldsziní) □ j Kényelmes kocsibejárat. Telelőn 375. □ Hirdessen az Uj Szatmárban

Next

/
Thumbnails
Contents