Új Szatmár, 1912. augusztus (1. évfolyam, 103-127. szám)
1912-08-13 / 113. szám
UjMméi 19i2. augusztus 13 2. slda! jelentés — szerényen visszautasított minden ünneplést és az érdemkeresztet rövid utón vette át, nem mulaszthatom el, hogy e tényről itt megemlékezve a törvényhatóság nevében ne üdvözöljem s mindenki egyértelmű meggyőződését vélem tolmácsolni, midőn a kitüntetéshez neki itt, a közgyűlésben szívből szerencsét kívánok.“ Vlzközraktár Szatmáron. A polgármesteri jelentés kapcsán elsőnek dtr. Keresztszeghy Lajos szólalt íel és rámutatott arra a veszedelemre, amelylyel az Ecsedi Láplecsapoló Társulat fenyegeti a várost. Általános derültség közepette ösmer- teti, hogy a láplecsapoló társulat suttyomban valami nochniedagewesent: viz- közraktárral vagy mi a csodával akarja meglepni a várost, amely talán még előleget is adna a nála beraktározandó vizekre. Alecsapoló társulat csatornáin ugyanis nem tudják levezetni a felgyülemlett vizeket és e miatt a társulat éppen Szat- már város határában tervezi egy elzáró mü felállítását, amely a felgyülemlett vizet beraktározná a város határában és elárasztaná vele a földeket — ha jól megy az üzlet — egész Károlyerdődig. Felhívja erre a kvaiifikálhatatlan merényletre a polgármester figyelmét és kéri, hogy igyekezzék ezt még idejében megakadályozni. A víz után talán az eszmetársulás révén a tej került műsorra. Heinrich Viktor színes úti képben ösmertiti Turn-Severinbe tett kirándulást, amikor tanúja volt annak, hogy a vegyvizsgáló minden olyan tejet, amelyet vidékről hoztak be, hogy a városban leadják, megvizsgált és hamisítás ellen leplombált. Ajánlja a példát megszivlelésre és a vegyvizsgáló állomás megnyílta alkalmából utánzásra. A közgyűlés jóleső megnyugvással vette tudomásul, hogy a pompás és üdvös indítvány: a tej vegyvizsgálata éppen olyan ember részéről hangzik el, akinek kávéháza van, ami bizonyára azt jelenti, hogy a Viktóriának nincs oka félnie vegvvizsgálattól. A rendőrök és szolgák illetményrendezése. A belügyminiszter tudvalevőleg megsemmisítette a városnak idevonatkozó határozatát, mert a rendőrök és szolgák illetményrendezésének fedezetére a város felveendő kölcsöne jelöltetett ki. Miután most Figus Albert főszámvevő olyan fedezetet jelölt ki, amelyet a miniszter előreláthatólag nem fog kifogásolni, a közgyűlés elhatározta,, hogy a rendőrök és szolgák illetményeit a belügyminiszteri jóváhagyás bevárása nélkül kiutalja. A kereskedő tanonciskolái bizottságba a közgyűlés Rosenfeld Miksa, Wallon Lajos, Ekker János, Lengyel Károly, Roóz Samu, Roóz Gyula, Losonczy József és Thurner Albert bizottsági tagokat, valamint Páskuj Imre és Mertz József kereskedőket választotta meg. Az adófelszólamlási bizottságba az elhunyt Kató Antal helyére Jankovics János választatott be egyhangúlag. A hivatalos óráknak egy huzamban tartása tárgyában a tanács azt az előterjesztést tette, hogy az egyhuzambani rendszer terjesztessék ki a téli szezonra is. Veréczy Antal kifejti, hogy az egy- íolytábani hivatalos óránál a város egy órát károsodik. Ezenkívül 6 órán át egyfolytában nem lehet szellemi munkát végezni, ez a rendszer az állami hivataloknál sem vált be. Figus Albert az egyhuzambani rendszer mellett szólal fel és utal arra, hogy a tisztviselők — mint pl. a számvevőségnél állandóan — délután is bejárnak, hogy munkájukkal kurrenciában legyenek s ez a tubórázás csak akkor lehetséges, ha a rendes munkaidő reggel 8—2-ig van. Mándy Bertalan ugyanilyen értelemben szólal fel. A közgyűlés úgy határoz, hogy nyáron 8—2-ig egyfolytában, télen pedig megszakítással tartassanak a hivatalos órák. A vízvezeték berendezésénél afölött kellett a közgyü- gyülésnek határozni, hogy a Delfin-szi- vattyu vagy a viztornyos rendszer állit- tassék-e be. A vízvezetéki bizottság a viztornyos rendszert ajánlja. Dr. Tanódy Endre utal arra, hogy minden városban a viztornyos rendszer dívik, még Budapesten is. Veszélyesnek tartja, ha a város újakkal kísérletez a bevált régiek helyett és jobb akar lenni még a fővárosnál is. Kovács István, a vízmüvek igazgatója megmagyarázza, hogy ez csak próba, amely nem csinál anyagi differenciát, mert — ha be nem válik — ki lehet egészíteni viztornyos rendszerré. Heinrich Viktor több felszólalásban és kérdésben igyekszik kitanulni a vízvezetéki szakkérdéseket s a közgyűlés tartama alatt elsajátítani azt, amit a vízvezeték igazgatója a technikán tanult. Ez a szorgalom — bár az oktatásban a polgármester is igyekezett segédkezni — nem járt eredménynyel. Dr. Weisz Sándor osztja Tanódy Endre aggályait s ezért kéri a javaslatot a jövő közgyűlésig levenni a napirendről. Rámutat arra az állandósulni kezdű szokásra, hogy a szervezeti szabályrendeleteket, szaktanulmányokat vagy egy nappal a közgyűlés előtt vagy két nappal azután kézbesítik a th. biz. tagjainak, akik ilyenformán azt át nem tanulmányozhatják, sem pedig szakértőktől arra nézve felvilágosításokat nem szerezhetnek. Ilyen körülmények között akár ne is hozzák közgyűlés elé az ilyen dolgokat, hanem intézzék el a szakközegek. a közgyűlés felállás utján történt szavazással a vízvezetéki bizottság javaslatát fogadta el. Ezután következett a közgyűlés legizgalmasabbnak ígérkező pontja: a zenede átvétele, illetve át nem vétele. Ferencz Ágoston tanácsos széles mederben ösmerteti a javaslatot, mely a városnak minden lelkifurdalás nélkül ajánlja, hogy csak vegye át a zenedét, menjen bele a szerződésbe, a szabály- rendeletbe, a horribilis fizetésekbe, az aránytalan terhekbe. Dr. Pirkler Ernő volt az első szónok a. javaslat ellen. Nem is beszéd, hanem tanulmány volt az, amit elmondott s amelyben figyelmezteti a közgyűlést, hogy óvakodjék a zenedét jelenlegi állapotában átvenni, mert azzal aránytalan terheket ró az adózó közönségre. Példákat hoz fel, hogy más városok, mint Debrecen, Marosvásárhely milyen előnyös feltételekkel vették városi kezelésbe a zenedéket, valóságos vagyonokat kaptak az átvételkor, de sehol sem adnak táblabirói fizetéseket az oktatóknak, mint azt Szatmáron akarják tenni. Konstatálnunk kell, hogy Pirklert beszéde közben a polgármesteri közbeszólások, még pedig elég furcsán és szokatlanul hangzó közbeszólások, illetve közbeíenyegetések zavarták meg, melyeket nyomon követett a bizottsági tagok lelkes „halljuk“ felkiáltása és éljenzése. Pirkier javaslatot nyújt be, hogy a zenede átvételének kérdését a közgyűlés vegye le most a napirendről. Mátrai Lajos tanár és író rosszalá- sát fejezi ki, hogy Pirkler beszédének egy részét a szabályok ellenére papirosról olvasta s ezért indítványozza, hogy a közgyűlés tekintse a felszólalást, mint szabálytalant, meg nem történtnek. Az osztályfőnöki megrovást követő derültség után Dr. Weisz Sándor szólalt fel. — Köszönettel tartozunk — úgymond — Pirkler dr.-nak, aki fáradságot nem kiméivé azon igyekezett, hogy a közgyűlés minél tisztább képet nyerhessen a zenede átvételének ügyéről. A polgármester egy közbeszólásban elfogultnak mondta, Pirklert, holott ez a vád inkább illeti Ferenc Ágoston tanácsost, aki vállalta az előadói tisztet, holott tagja a Dal- és Zeneegyesületnek. Helyteleníti, hogy a Dal- és Zeneegyesület tagjai szavaznak az átvétel kérdésében. Kétségtelen, hogy a zenedének anyagi bajai vannak, ezért akarják a város nyakába varrni. Évi 1200 K ráfizetéssel kecsegtetik a várost, holott a ráfizetés ki fog tenni 20 ezer koronát is a jelenlegi állapotok mellett. A szabályrendelet itt is későn kézbesit- tetett a bizottsági tagoknak dacára annak, hogy Ferenc Ágoston tanácsos annyira sietett vele, hogy ő maga irta azt le. A zenede átvételével 80—90 százalék pótadó fenyegetné a várost s ezért a javaslatot a napirendről leveendőnek tartja. Ferenc Ágoston bejelenti, hogy ő még az év elején lemondott a zenedei titkári állásról és igy nem elfogult a zenedével szemben. Dr. Tanódy Márton nem osztja teljesen a sajtóban elhangzott véleményekét, mert csak anyagi kérdés szempontjából tárgyalták az ügyet. Nem szeretné, ha az a végzet terjedne el, hogy a városnak nem kell zenede. A zenede ellen irt cikkek magvát azonban: hogy ezt a zenedét jelenlegi állapotában nem szabad átvennie a városnak, magáévá teszi. Nem indokolja meg részletesen, hogy miért, hiszen úgyis tudja minden bizottsági tag, hogy hiba lenne a város részéről, ha a zenedét mai formájában átvenné. Indítványa az, hogy odázza el a közgyűlés a zenede átvételét egy évre. Egy év alatt majd behatóan meggyőződhet a város a zenede nívójáról és arról, hogy érdemes lesz e akkor átvenni. Dr. Vajay Károly polgármester a dr. Tanódy szavait követő általános helyeslésből azt következteti, hogy mindenki osztja az ő nézetét. A zenede át vagy át nem vételének ügyét sokkal simábban lehetett volna elintézni, ha nem csinálnak belőle személyes kérdést. Pirkler Ernő városi jegyzőt ugyanis . . . Dr. Kelemen: Itt nincsenek tisztviselők, csak bizottsági tagok! Dr. Vajay: . . . egy zenedei gyűlésen megsértette a zenede egyik alkalmazottja, Bendiner s innen ered . . . (Általános zugás és ellentmondások!) Dr. Kelemen: Hogy lehet már ilyet mondani! Modern ruhafestés SAi Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre 5 *djld|fSr ■ £89 vegyileg száraz utón. Gyár főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2., Nagykároly: Széchényi-u. 31. Alapittatott 1886
