Új Szatmár, 1912. augusztus (1. évfolyam, 103-127. szám)
1912-08-30 / 126. szám
1812. augusztus 30 3. oldal UjJmtmái törvénytelen, mert tudtommal 7 óra előtt ezt tenni egyáltalán nem szabad.) Kénytelen — kelletlen a kólákhoz kellett fordulnom, hogy egy kis szilvához jussak. Érdeklődve vettem egy pár szem szilvát a kezembe egyik kofa kosárjából, amikor az durva hangon rámtámad: — Miért fogja meg azt a szilvát?! Nem teszi le azonnal!“ — Én erre csittitgatni kezdtem az ingerlékeny piaci szónokot, mert igazán ezekkel úgy kell bánni, mint a kezesbárányokkal. Több se kellett neki! Az illemtelen trágár szavak egész seregét zúdította rám azért, mert én vásárlás előtt meg mertem nézni, sőt még meg is fogni az ő szilváját, aminek csattanójaként még a kezében lévő félliterest is hozzám akarta vágni s ha félre nem ugrok, ma feküdhetnék a kórházban, pedig még a levegőben sem jártam, mint Prodám. Mit tehettem volna egyebet, pirulva kellett odébb állanom s megállapítanom a tényt, hogy a piacon valamihez jutni csak úgy lehet, ha előbb udvarolgat a piacra szorult vásárló a kofaaszonynak s hogy magát biztonságban érezze, nem árt, ha vásárlás előtt kezet is csókol az árusító nénikéknek, hogy drága pénzéért egy kis élelmiszert vihessen haza. Bizony-bizony nem ártana ha a főkapitány ur egy-egy rendőrt állítana ezek mellé a harcias kofák mellé, hogy a vásárlók biztonságban érezzék magu-l kát az ő durvaságaikkal szemben, vagy legalább a számok viselésére kötelezné őket, mert igy sem ők, sem szomszédjaik nem árulják el nevöket a megzaklatott vevőknek, nehogy ez feljelentést tudjon tenni ellenük. Egy előfizető. 50 százalék megtakarítás, ha házilag készítjük likőreinket, melyek jóval kellemesebb izüek a gyárilag készülteknél. Mindenféle ízben kaphatók, is üvegecske ára 60 fillér. Főraktár: Brünn Sándor gyógyszertárában a „Meg- — váltóhoz“ Szatmár Deák-tér 15. szám — SCHERUNG ¥ fényképé» zetl műterme a PANNÓNIA udvarán, (földszint) □ Kényelmes kocsibejárat. Telefon 375. □ II két lobogó. Békéscsaba, augusztus 29. d. u. 2 óra. Tegnap este érkeztek meg Békéscsabára a hetedik hadtest csapatai Temesvárról. A városházán a diszközgyü- lési teremben felállították a katonai irodát és estefelé a terem erkélyére egy nagy fekete-sárga zászlót tűztek ki. A városban ez heves visszatetszést keltett és a polgárság egy része reggel beadványt intézett a íőszoigabirosághoz, hogy a fekete-sárga zászló mellé tűzesse ki a szol- gabiróság a nemzeti lobogót. Déli 12 órakor a főszolgabíró tényleg ugyanez erkély másik oldalára kitüzette a magyar címeres nemzeti lobogót. Batthyányi Tivadar nyilatkozata. Budapest, augusztus 29. este 9 óra. Batthyányi Tivadar gróf beszámolóján tartott beszédéhez a kormánypárti lapok furcsa kommentárokat fűztek. Ezzel kapcsolatban Batthyányi Tivadar manyilatkozatot tett közre, amelyben tiltakozik minden olyan gyanúsítás ellen, mintha eddigi elveitől bármi tekintetben is eltért volna. Az utóbbi napok politikai eseményeiben azért nem vett részt, mert egészségi állapota nem engedte. Justh Gyula beteg. Budapest, augusztus 29., este 9 óra. A távirati iroda jelenti, hogy Justh Gyulán erőt vett régi cukorbaja és súlyoson megbetegedett. A beteghez sürgönyi- leg lehívták dr. Székács egyetemi magántanárt, ki már délben el is utazott Tárnaaljára. Megszökött rab. Budapest, augusztus 29. este 9 óra. Szabó Márton lopás büntette miatt vizsgálati fogságban ült a budapesti Alkotmány-utcai törvényszék fogházában. Ma délelőtt jelentkezett a fogházigazgatónál s kérte, hogy vezessék a vizsgálóbíróhoz, mert vallani* akar. Mikor a vizsgálóbíró előszobájába értek, Szabó fellökte az őt kisérő börtön- őrt s lerohant az emeletről az utcára. Azonnal üldözőbe vették, de a legszorgosabb kutatás dacára sem találták meg. Hart! Lujza a kabaréban. Budapest, augusztus 29., este 9 óra. Mióta Härtl Lujzának az az ismeretes afférja volt Boroevics hadtestparancsnokkal, egyre-másra kapta a különböző orfeum- és kabarédirektoroktól az ajánlatokat. Most végül elszánta magát s mint Budapestről jelentik, egy fővárosi impre- száriónak sikerült Härtl Lujzával szerződést kötni, aki egy énekes duettet fog zongorán kísérni. TŐZSDÉK. Budapest, augusztus 29 Értéktőzsde. Magy. hitel 853 — Osztr. hitel 649 — Koronajáradék 87-10 Jelzálogbank 470 — Leszámítoló £549'Hazai 301 — Magyar bank 665'— Rimamurányi 782-— Salgótarjáni 801-— Közúti vasút 773'— Városi vasút 409 — Gabonatőzsde. Búza ápr. (1913) 1T86 Búza okt. 11-41 Rozs okt. 963 Tengeri jul. —■— „ aug. 926 „ 1913. májusra 7-52 Zab okt. 10-32 — Megjelen naponta reggel 5 órakor Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN: VIDÉKRE: Egész évre . . K 16— Egész évre . . K 18*— Félévre . . . K 8— Félévre . . . K 9*— Negyedévre . . K 4*— Negyedévre . . K 4'50 Egy hónapra . K 1'40 Egy hónapra . K 170 Egyes szám ára 6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 un hírek Váltóhamisitót láttak az emberek 24 óráig Szatmár városában mindenkiben, aki él, mozog és lélekzetet vesz, amit ha vesz, hitelben vesz. ügy történt ugyanis, hogy az Uj Szatmár buzgó riportere nem tudta bevárni, amig teljes bizonyossággal megtudja, hogy ki volt az a „közéleti tényező“, aki ama legendás 60 ezer forint azaz 30 ezer korona értékű váltókat hamisította, hatiem megírta a tényt név nélkül azzal, hogy az „előkelő“ tettes már. meg is lépett a pénzzel. Az olvasóközönség jóleső megnyugvással vette tudomásul, hogy légből kapott koholmány az, mintha Szatmá- ron nem lehetne pénzt szerezni. Lehet, hogyne lehetne. Csak vigyázni kell, hogy a váltó — hamis legyen. Azután kezdetét vette a találgatás, hogy ki lehet a szerencsés halandó, akinek ilyen szép hitele van a szatmári piacon hamis váltókban. Tartozom az Uly Antal lovagi becsületének azzal a kijelentéssel, hogy a beavatottakon kívül reá senkisem gyanakodott. Ellenben forgalomba jött Szatmár 37 ezer lakosa közül 36999 embernek a neve, a harminchétezrediké is csak azért maradt ki, mert mindnyájan vagyunk olyan becsületesek, hogy önmagunkat nem gyanúsítjuk meg. Minden embernek volt azonban egy-egy, vagy még több biztos tippje, akiről nemcsak feltételezte, de egészen biztosra vette a váltóhamisítást. Nem maradt gyanútól szüzén senki, mindenki váltóhamisitó volt addig, mig meg nem jelent a korzón vagy kávéházban és nem mutatta meg magát az emberek előtt, hogy ö az, aki még nem szökött meg. Nevek jöttek forgalomba, a tisztesség és becsület dicsfénye által övezett nevek, amelyekre eddig nemhogy mint hamisítókra mertünk volna gondolni, de mint hamisítóitokra is csak a legnagyobb áhítattal. Minden becsületes névnek akadt egy pártfogója, aki erősen portálta, mint hamisítót.
