Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-14 / 88. szám
1912. julius 14 3. oldal II szalraárDármegyel baptistái!. H liftről Iteoesef lehet hallani. — Az Uj Szatmár tudósítása. — Szatmár, julius 13. A baptisták vallása Angolországban VIII. Henrik és Erzsébet alatt kezdett terjeszkedni. Hivei — egykorú történelmi adatok szerint — üldöztettek, mig a XVII. század végén III. Vilmos teljes vallás- szabadságot adott nekik. Azóta Nagy-Brittaniában és Észak- Amerikában, onnan kiindulva a többi államokban is széles körben elterjesztették elveiket. Lelkészeik közül sokan nagy szolgálatot tettek a tudomány és irodalom ügyének, úgyis mint hitszónokok, úgyis mint irók, kiváló helyet foglaltak el a társadalomban. A baptisták mindannyian vallják a szentirásnak, mint Isten kijelentésének teljes ihletetségét s legfőbb tekintélyét, továbbá a Fiúnak s a Szentléleknek a Szentháromság egységében való egyenlő Istenségét. De emellett hitelveik egyes pontjaiban eltérnek egymástól és több felekezetibe oszlanak, melyek a többi keresztény felekezetek elveinek legkülönbözőbb árnyalataihoz közelednek. Csak a főbb elveket tekintve, vannak a baptisták között hiper kálvinisták és mérsékelt kálvinisták, valamint az árminiusoknak egymástól legtávolabb álló válfajai is. Nagy-Britániában és Amerikában a nagyobb rész a kálvinizmás tanát némileg módositott formában fogadja el. Vallják az újjászületésnek szükségét és az életnek szentségét, mint az igaz vallás lényeges feltételeit; vallják, hogy a szent élet nélkül senki sem látja az Urat s életük tisztaságára nézve, bármely más felekezet tagjaival kiállják a versenyt. Magyarországon a baptista felekezet 1846-ban tett első kísérletet a terjeszkedésre, de a budapesti és magyarországi baptista missziók Meyer Henrik baptista lelkésznek köszönik létezésüket, aki 1873-ban megalapította az első és 1874-ben a második baptista vasárnapi iskolát. Azóta nemcsak Budapesten, de a vidéken is nagyon elterjedt a baptista felekezet, amelynek nagy gyülekezetei és középpontjai vannak az ország majd minden vármegyéjében több helyen is. A szatmármegyei baptistákról eddig nem sokat tudott a nagy nyilvánosság. Egyedül a nagyecsediekről hallottunk egyszer azon a réven, hogy Fényes László, Az Est kiváló munkatársa gyönyörű riportban emlékezett meg róluk. Pedig Nagyecseden Szatmármegyé- ben is vannak meglehetősen hivei az uj felekezetnek, amely Magyarországon a recipiált vallások közzé tartozik. Szatmár városában ugyan mindösz- sze négyen vannak baptisták, de Szinér- váralján húszán, Csengerben tizen hivei a baptista felekezetnek ezenkívül kisebb- nagyobb számban vannak Apa, Ura és Csengerbagos földmives lakói között. Bár — mint említettük — a baptista felekezet a bevett vallások közé tartozik, a papok — minden felekezetbeli papok — üldözik őket, agitálnak, izgatnak ellenük. Egyik templomban például a református lelkész kiprédikálta őket és prédikációjának textusát az Apostolok cselekedeteiből vette, citálván a 17. rész 6 versét, amely igy szól: „Mikor pedig őket nem taláták, Jásont és némely atyafiakat vonszolják a város elöljárói elé, kiáltozva, hogy ezek az országháboritók itt is megjelentek“ ! Ha pedig a pap „országháboritók“- ként prédikálja ki annak a felekezetnek UjJmtmái a híveit, akiknek legfőbb elvük a béke és szeretet, akkor természetes, hogy a hívők készségesen üldözik a derék embereket. Miért ne tennék, ha a templomban biztatják fel őket erre, utóvégre ők még ke- vésbbé tudhatják, hogy mi az a baptista vallás, mint amilyen kevéssé tudja a papjuk. Innen ered aztán, hogy a baptisták legtöbb helyen üldözésnek vannak kitéve a lakosság részéről. Hogy milyen eszközökkel, milyen durvasággal lép fel a magyar paraszt a baptista „országháboritók“ ellen, azt bizonyítja az az eset, amely tegnap fordult meg a szatmári büntető járásbíróságon Uray Károly kir. járásbiró előtt. Az eset Csengerben történt. Mint már említettük Csengerben 10—15 baptista hivő van, akiket Szűcs Ádám, vámospércsi baptista prédikátor téritett meg. Az uj hívők keresztelője Vámospércsen ment végbe, minthogy a prédikátor tartott attól, hogy Csengerben az aktus zavarokkal fog járni. A csengeri hitközség vezetője Bernát József földmives. Még julius elején történt, hogy Szűcs Ádám prédikátor híveihez érkezett csen- gerbe. Megérkezése után sétálni ment n Szamos partjára. A csengeriek felösmerték a magánosán sétáló baptista prédikátort és rárontottak. A menekülő Szűcs Ádámot üldözőbe vették és tettleg is bántalmazták. Délután pedig, mikor a prédikátor a csengeri hitközség vezetőjével, Bernát Józseffel az utcán ment, ismét megtámadták őket és kövekkel megdobálták, amint azt a bibliai prédikációkból tanulták, amelyek szerint a halálos bűnben leledzőket megkövezték. Szűcs Ádám és Bernát József elmentek a csengeri csendőrségre és feljelentést tettek támadóik és bántalmazóik ellen, de a csendőrség nagy bölcsen kijelentette, hogy ez vallási dolog, amelybe nem avatkozik belé. így aztán a csendőrség által oltalom nélkül hagyott hívők kénytelenek voltak bejönni Szatmárra és itt a törvényszéken megtenni a feljelentést. így kerültek a baptisták bántalmazói: Szatmári Gáborné, Varga József, Varga Sándor, Osvát Györgyné, Ecsedi Gyula, Osvát Ferenc, Nagy Lajosné, Ecsedi Meny- hértné, Osvát István és Szatmári Ferenc a járásbíróság elé becsületsértés vétségével vádolva. Uray Károly járásbiró a tárgyalás megkezdése előtt felhívta a feleket, hogy kíséreljék meg egymás között a békességet. A járásbiró felhívására a két baptista : Szűcs Ádám és Bernát József kijelentették, hogy nekik a baptista hit a békességet parancsolja s ezért hajlandók bántalmazóiknak megbocsátani, ha ezek kijelentik, hogy többet, nem bántják a baptistákat. A büntetés előtt álló magyarok megígérték ezt, mire a biró megszüntette az ügyben a további eljárást. Lő hálók, kerti hinták, függő és nyugágyak Nem izzad a láda, ha Leíottál Várdomb-utca 2. szám alatt 20 fillérér „GLÓRIA“ lábizzadás elleni szert vásárol, amely mindennemű izzadást megszüntet. RöDid utón foganatosított biztosítási oégrehajtás. Kezesekből oádlottah. — Az Uj Szatmár tudósítása. — Szatmár, julius 13. Érdekes ügyben tett feljelentést a szatmári kir. ügyészségen dr. Princz Aladár ügyvéd. A feljelentés, amelyet az ügyvéd Klein József, volt tiszakóródi, jelenleg kölesei lakosnak és nejének képviseletében adott be, a következő tényállást adja elő. Farkas Ignác, Engel Hermann és Kaufmann József, tiszakóródi lakosok kezesei voltak Klein Józsefnek egy 150 koronás váltón. Egyszer a kezesek arról értesültek, hogy Klein el akar költözni Tiszakóród- ról a szomszédos Kölesébe és megijedtek, hogy most már nyakukba szakad a 150 koronás váltó. Többször felszólították hát Kleint, hogy a váltót lejárat előtt fizesse ki, addig el ne merjen költözködni a faluból. Klein azonban azt felelte, hogy ráér a váltót akkor kifizetni, ha az lejár, ha a kezesek tovább nem hajlandók aláírni. Farkasék azonban nem nyugodtak bele, féltek, hogy ha Klein Kölesébe költözik, nem fizeti ki a váltót és ezért elhatározták, hogy rövid utón radikális biztosítási végrehajtást foganatosítanak a 150 korona erejéig Klein ellen. A biztosítási végrehajtást nem a bírósággal rendeltették el, csak úgy egymás között bizalmas tanácskozásban határozták el, és a foganatosítást végrehajtó közbenjötte nélkül — hogy Klein- nak ne okozzanak felesleges költséget — hivatalból foganatosították ők maguk. A biztosítási végrehajtásból azonban kielégítési lett, sőt több ennél: bíinügy, amelyben azonban már a kezesek' lettek a vádlottak. Farkas, Engel, Kaufmann és a karhatalomként hozzájuk csatlakozott Kaufmann Józsefné hajnali négy órakor betörtek Klein lakásába, miután a lakás ajtaját felfeszitették. A meglepett váltóadós és felesége csak arra ébredtek fel, hogy kezeseik mindent felforgatnak a szobában. Mire Klein eszmélni kezdett, a kezes-banda már zsebrevágta az éjjeli szekrényen heverő nyolcvan korona készpénzt és az asztalfiókban levő 5 darab sorsjegyet. Mig az önműködő végrehajtók ezzel bíbelődtek, Klein Józsefné összemarkolta férje zsebóráját és 3 darab aranygyűrűjét is elrejtette. Farkasék észrevették, hogy Kleinné elrejti előlük a fedezeti alapot, megragadták az egy szál ingben levő asszonyt és elrendelték ellene a személymotozást, amelynek foganatosításával Kaufmann Józsefnét bízták meg. Kaufmanné motozni kezdte az egy szál fehérneműben levő asszonyt és rövid keresés után meg is találta nála az ékszereket. Miután a kezesek hada ilyenformán befejezte az eljárást, eltávozott. Kleinék pedig ügyvédhez fordultak, aki megtette a hajnali végrehajtók ellen a feljelentést. Az ügyészség mind a négy vádlott ellen zsarolás miatt emelt vádat. — Zenestély a Dréher-sörcsarnokqan. (Iskola-köz 3. Bölönyi ház.) Minden vasárnap, valamint ma, azaz vasárnap este is Balog Ernő zenekara fog játszani. Márkus Miksa jó hírnévnek örvendő sörcsarnokában, ahol frissen csapolt sör, jó borok és jó magyar ételek állanak a nagyérdemű közönség rendelkezésére.
