Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-14 / 88. szám
I <! ■ h 2. ofdai UjJmtmi 1312. julius 14 széttagoltságban sohasem lesz képes az iparosság, úgy, hogy ezeket megteremteni egyenesen szükséges a testületben való tömörülés. Végül, tapasztalataim szerint a hatóság sohasem fordithatott kellő gondot arra, hogy az iparűzés állásáról, bajairól kellőleg tájékozhatta volna magát és a felettes hatóságokat, úgy hogy az arra hivatott felsőbb szervezetek intenzivebb érdeklődési hiányát csakis annak tulajdonithatom, hogy e tájékozások megadására nem volt megfelelő szervezet magából az iparosságból. Ugyanazért e fontos teendő elvégzésére is szükségesnek tartom az ipartestületet. E nagyon is megszívlelendő indokokkal szemben, amennyiben más ellenző érv a kisebbség részéről nem áll fent, mint az, hogy a régi vagyonos ipartársulatok féltik a vagyonaikat az ipartestületbe való beolvadástól, ezen érv teljesen elesik. Áz ipartörvény 125. ^aszerint ugyanis csak az ipartársulatok Vs-ad részének feloszlást tárgyazó határozata mondhatná ki a társulati vagyon beolvadását, ami tehát nem az ipartestülettől, hanem magától az ipartársulatoktól függvén, itt még csak aggály sem merülhet fel aziránt, hogy az ipartestület jogosítva lenne a kész vagyonokat bekebelezni. Régi idő óta a legkisebb városokban, de még községekben is sikeresen működik az ipartestület, csak minálunk kellett majdnem 40 esztendő ahhoz, hogy az iparosok többsége megbarátkozzék az eszmével s évtizedes küzdelmek után jutottunk oda, hogy a törvény intézkedéseinek szigorú megtartásával az ipartestület megalakítható lett. És ezalatt az évtizedes küzdelem alatt szerzett szomorú tapasztalatoknak — melyek úgy az iparosok vagyoni züllésében, mint az értelmi fejlődés visszamaradásában mutatkoznak — meg kellett győzni az iparosok túlnyomó részét arról, hogy keresni kell valamely módot vagy épen a törvényben előirt társulást, hogy a kor fejlődésével párhuzamosan úgy kulturális, mint az anyagi erősbödés utján a nagy társadalom többi rétegeivel kiállják a versenyt. Ezek a tapasztalatok, ezek a meggyőződések irányítottak főképen engemet is akkor, amikor az ipartestület megalakulását kimondottam. Valószínűnek tartjuk, hogy az ipartestület eddigi ellenzői most már meghajolnak a főkapitány megdönthetetlen érvei előtt, belátják, hogy a további ellenkezésre semmi okuk nincs, hogy az ipartestület megalakítása nekik éppen úgy érdekük, mint többi iparostársaiknak és nem ellenzik tovább a dolog befejezését. I Tennis • labdák, I labda-ütők, iia- i lászati cikkek I Ragályinál, m 1 1 zenede. Lapunk tegnapi számában megkezdettük a zeneiskola évkönyvének ösmér- tetését és ezzel kapcsolatban tudósítást közöltünk a daiegylet és a város által kiküldött bizottság üléséről. Konstatálnunk kell, hogy amit a zenede évkönyvéről irtunk, azt mindenütt, ahol érdeklődnek a zeneiskola ügyei iránt, helyesléssel fogadták. Sőt figyelmeztettek bennünket még további súlyos tévedésekre, amelyek az évkönyvben vannak. így az intézet szervezeténél az igazgató-tanács tagjai között a zeneiskola „igazgatója“, Hermann László nem kevés szerénytelenséggel önmagát is felvette az igazgató-tanács tagjai közé, holott ő a tanácsban csak a jegyzőkönyv vezetésével van megbízva. Szavazati joga nincs, amint ez természetes is, mert hiszen az igazgató-tanácsnak éppen az a feladata, hogy az intézet tantestülete fölött fegyel- mileg és szolgálati tekintetben felügyeljen és bíráskodjék. A tanerők fölött ugyanis az „igazgatódnak semmiféle fellebbvalói jogai nincsenek, azok éppen úgy, mint az adminisztratív kezeléssel megbízott „igazgató“ az igazgató-tanács alá vannak rendelve s igy a tanácsban^ természetszerűleg egyik tanerő sem foglalhat helyet. Azzal szemben, hogy saját magát belé szerénykedte az igazgató-tanácsba, viszont két olyan tagot kihagyott, akik ez év február hónap óta szavazati joggal tagjai a tanácsnak: dr. Fábián Lajos titkár és Berey Károly ellenőr. Ami tegnapi cikkünk másik részét, a gyűlésről szóló tudósítást illeti, arra vonatkozólag hivatalos és irányadó helyről figyelmeztettek bennünket egy pár tévedésre. Nevezetesen arra, hogy bár igaz, hogy a tegnapi gyűlés szenvedelmes hangú tárgyalások közben folyt le, de ezek nem arra irányultak, hogy Hermann László „állásából“ kiturassék és utódja Bendiner Nándor legyen. Annál kevésbbé történhetett ez, mert ez a „pozíció“ Bendinernek már tavaly fel lett ajánlva, de ő azt visszautasította. Az igazgatónak ugyanis — a jelenlegi állapot mellett — semmiféle kiváltságos jogai nincsenek nemcsak a tanári kar, de még a szolgaszemély zol felett sem. Mindenki egyformán csakis az igazgató-tanácsnak van alárendelve. Ezeket különben bizonyítják az eredeti szerződések is. Az adminisztrálásnak uj megállapítása azonban tagadhatatlanul szükséges már azért is, hogy ez a nem művészi feladat egyik tanerőt se terhelje, igazi hivatásától ne vonja el. De szükséges azért is, nehogy az iskola beléletében oly ellentétek találjanak felmerülni, a melyek abból származnának, ha az adminisztrálást végző és igazgatói címmel biró tanerő a szerződéseknek fentebb említett pontjain tulmenőleg vindikálna magának hatáskört és mások jogkörét érintené vagy csorbítaná. Ez a békés és eredményes, komoly munka előfeltétele. Ami pedig a cikk ama részét illeti, hogy „a hatóság jelenlevő tagjainak az volt a benyomása, hogy a zenedét a jelen körülmények között átvenni nem lehet“ ez a benyomás tárgytalan, mert a zenede átvételét a város közönsége már rég elhatározta. A dalegyesület pedig kifejezetten azzal a kikötéssel adja át az iskolát, hogy a város közönsége élményben tartsa a tanerők szerződéses jogait, de nem az olyen megbízásból eredő jogokat, amelyek a városra egyáltalában nem kötelezők, a dalegylet pedig az ilyen „igazgatói“ megbízást bármikor visszavonhatja. A zenede dolgaihoz való hozzászólásban tisztán a pártatlanság és igazság vezetett bennünket. Ennek az igazságnak tartoztunk az itt elmondottakkal is. SCHERÜNO T lényképés zeti műterme a PANNÓNIA udvarán, (löklsztnt) i □ Kényelmes kocsibejárat. Telefon375. □ #*999*g————————————a————» I KÖZPONTI SZÁLLODA, |j étterem és kávéSiáz Mátészalkán, ii íeijGsen újonnanópiivséslisrGndezyg. il Tatay Pál venöéglds. szollá és lielus fiiszoisáiás. jj hid- és csatorna-csövek, itató vályúk, beton oszlopok, víztartó-medencék és mindenféle betondolgok valódi jó minőségben s csinos kivitelben kaphatók j Kosa Bertalan és Fia Betongyárában. Teelfom 260.
