Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)

1912-07-12 / 86. szám

2. oldal 1312. julius 12 megszűnik a péoáíság. Szatmár, julius 11. Egész gazdasági életünk keservesen érzi a pénzválságot, amely már hónapok óta nehezedik ránk s nagyon sok ekszisz- tenciát már-már végromlással fenyeget. Amilyen olcsó volt tavaly a pénz s amilyen sok volt, olyan drága most és annyira nincs. Pénzintézeteink nemcsak megszorították a hitelezést, hanem egye­nesen azt is mondhatjuk, hogy szinte tel­jesen megszüntették a kölcsönök adását. Ilyen körülmények között gazdasági életünk is, mely a múlt években igazán hatalmas lendületet vett s nagymérvű fejlődést mutatott, néhány hónap óta oda jutott, hogy ma már beszélni se lehet róla. Gazdasági téren mintha az egész élet most megállóit volna. Mert az a na­gyon kevés és a mellett méreg drága pénz, melyet pénzintézeteink ma a gaz­dasági igények fedezésére hajlandók ad­ni, olyan semmi a gazdasági forgalmi élet szükségletéhez képest, mint ameny- nyi egy csepp a tenger vizéhez mérten. Belpolitikai sok-sok bajunk mellett alig tudjuk figyelmünket arra fordítani, mi oka ennek a mostani nyomasztó pénz­válságnak. A kormány fizetett újságai különben lépten-nyomon előhozakodnak azzal az otromba hazugsággal, hogy mostani gaz­dasági és pénzválságunkat az ellenzék obstrukciója idézte elő s ennek az ob- strukciónak következménye a mai két­ségbeejtő gazdasági és pénzügyi helyzet. Ez a beszéd azonban éppen olyan hazugság és csupán kortesfogásnak van szánva, mint a kormány minden egyéb beszéde. A mai pénzügyi válságnak egyedüli oka az a pusztító és nemcsak vért, ha­nem millió meg millió pénzt elnyelő há­ború, mely már egy év óta egyáltalán nem lankadó erővel és dühvei folyik a törökök és olaszok közt Afrika partjain, Tripolisz körül. Ennek a háborúnak a kitörése idézte fel s ennek a dulása tartja fenn ezt a pénzinséget, amelyben most vagyunk. Mert tudni kell — és ez a legvilá­gosabb cáfolata a kormánylapok hazu- dozásainak — hogy nemcsak nálunk van most ez a pénzválság, hanem éppen igy van ez Ausztriában, Németországban, Franciaországban és más európai állam­ban, nem is említve magát Olaszországot, amely már-már a tönk szélére kerül e miatt. Nyilvánvaló, hogy a magyar ob- strukció mégse volna képes sem a német, sem a francia pénzpiacot befolyásolni, tehát nyilvánvaló az is, hogy nem is ez az obstrukció az oka a mi pénzügyi vál­ságunknak se. Különben pedig most már több mint egy hónapja, hogy nincs is obstrukció, még sem akar javulni, sőt mindig rosszabbodik a pénzügyi helyzet, így derül ki a kormány szócsöveinek e téren is való hazudozása. Az olasz-török háború azonban annál is inkább nyommasztólag hat az egész európai pénzpiacra, mert e háború folyama alatt egyre kisért a Balkán lángbaboru- lása s ennek nyomán egy európai nagy háborúnak a kitörése. így nagyon is ért­hető, hogy a pénzhatalmasságok vissza­húzódnak pénzes zacskóikkal odúikba, félve és számítva az esetleges európai háborúra. Most azonban egyszerre a béke szellői kezdenek fujdogálni. Berlinből és Konstantinápolyból érkeztek a küszöbön levő békéről táviratok. A békehíreket eddig nem cáfolták meg s ez mutatja a komolyságukat. Kü­lönben is mind a két hadakozó fél kime­rült már. Törökország a szigetei megszál­lása óta vesztette el erejét, Olaszország pedig pénzügyileg merült ki. A háború tehát megérett a békére. A hírek szerint most egyelőre fegy­verszünet áll be és három napon belül megszűnnek a hadakozó felek közt az ellenségeskedések. Ennek az eseménynek rendkívül messzehatók a jelentőségei. Amint a há­ború felidézte a mostani'pénzválságot, a háború megszűnése megszünteti ezt a váltságot s újra bekövetkezik majd a gazdasági élet lendülése egész Euró­pában és minálunk is. Az olasz-török háború befejezését ezért szivszorongva várjuk, mert a béke megkötése mi reánk is nyereséget jelent, mig a háború folytatása alatt mi is ke­servesen vérzünk és — el is vérezhetünk. A „Népszava“ kapható az „Uj Szatmár“ kiadóhivatalában. Hart! Lujza a bíróság előtt. — Az Uj Szatmár kiküldött tudó utójának telefon­jelentése. — Munkács, julius 11. Pontban 10 óra volt, mikor Felföldy Béla kir. járásbiró megnyitotta a tárgya­lást Härtl Lujzának, Hártl Adolf munkácsi alezredes leányának ügyében. Boroevics Szvetozár, a felpofozott kassai hadtestparancsnok nem volt meg­idézve a tárgyalásra. A vádat dr. Masika Miklós bereg­szászi kir. ügyész képviselte, Hártl Luj­zát dr. Eckmann János ügyvéd védte. Hártl Lujza piros szoknyában, fehér csipkebluzban, fekete kalapban, fekete napernyővel jelent meg. Kihallgatják mint vádlottat: 20 éves múlt, róm. kath., háztartásbeli, munkácsi születésű, büntetlen előéletű. Az ügyész a btkv. 261. §-ába ütköző és 262. §. szerint minősülő, közhivatalnok ellen elkövetett becsületsértés miatt emelt ellene vádat. Védő: Tiltakozik a 262. §. alkalma­zása ellen, mert Boroevicsot nem közhi­vatalnoki minőségben, hanem vacsora mellett érte az inzultus. A vacsora pedig nem hadtestparancsnoki funkció. (De­rültség.) A bíró: Hártl Lujza, kiván-e nyilat­kozni ? Vádlott'. Nem. Aki vádol, bizonyítson és akkor kiderül, hogy mi történt. Ügyész: Arra köteles nyilatkozni, hogy bűnösnek érzi-e magát. Vádlott: Nem érzem magam bű­nösnek. Kihallgatják a tanukat. Báró Henneberg József ezredes nem látta a pofont csak a csattanását hallotta. Kérdezte, mi történt, mire a hadtestpa­rancsnok azt mondta : egy nő megérin­tette az arcomat. Schaudy kapitány (né­metül vall): Láttam, hogy a kisasszony ütést vezeteti a kegyelmes ur felé és annyit hallottam, hogy azt mondta a hadtestpa­rancsnoknak : „ Unverschämtheit.“ Védő: Kéri a bizonyítás elrendelését arra, hogy Boroevics azt mondta Hártl alezredesnek: — Maga még nyugdíjfizetés feleme­lést kér? Nincs, megelégedve a Iával? Ha én lettem volna a felettese, oi.vagy se lett volna szégyenletes viszonya miatt. Az ilyen viszonyt fel szokták bontani. Ön nem becsülte meg a kardbojtját. Én Ön­nel nem szolgálok egy ezredben. A védő ennek a bizonyítására tanuk kihallgatását kéri. Az ügyész: Kéri Boroevics hadtest- parancsnoknak mint sértettnek kihallga­tását. A biró mindkét indítványnak helyt ad s a bizonyítás felvétele céljából a tár­gyalást elnapolja. FelboncoitáSí a titokzatos bűnügy áldozatát. — Az Uj Szatmár tudósítása. — Szatmár, julius 11. Ezelőtt másfél héttel az Uj Szatmár | hasábjain részletesen beszámoltunk arról a titokzatos és még eddig ki nem derített bűnügyről, amely az Alsószamosparton történt, ahol eszméletlenül átlőtt halán­tékkal találták Gelb Hermán Zrinyi-utcai szabómester 16 éves Adolf nevű fiát, aki Unger Árminné üzletében mint tanuló volt alkalmazva. A rejtélyes esetről annak idején többféle verzió keringett. Egyesek azt mondották, hogy Gelb Adolfot egy Sala­mon Jenő nevű asztalos tanonc lőtte meg tréfából. Mások azt állították, hogy a sze­rencsétlenül járt gyermek leesett a kő­falról s egy kődarabban megütötte halán­tékát s igy sérült meg. A súlyosan sérült gyermeket több orvos megvizsgálta, akik nem tudták pon­tosan megállapítani, hogy a seb lövéstől ered-e. Dr. Fekete Samu orvos, aki a gyer­meket kezelte, az első percben megálla­pította, hogy a seb lövéstől származott. A nagy apparátussal megkezdett nyo­mozást megakadályozta az, hogy Gelb Adolf egyetlen egyszer sem tért eszmé­letre s igy kihallgatni nem lehetett. Kedden estére a beteg gyermek álla­pota hirtelen rosszabbra fordult, s kilenc óra tájban meghalt. A szerencsétlen gyermek hulláját beszállították a szatmári közkórházba, ahol szerdán délután Morvay Károly vizs­gálóbíró, Balázs Béla jegyző jelenlété­ben dr. Vajay Imre és dr. Göbl Alajos törvényszéki orvosok felboncolták. A boncolás megállapította, hogy Gelb Adolfot 7 miliméteres ílobert pus­kával lőtték meg. A sörétet meg is talál­ták az agy-alag felett a bal oldali fali lebeny közepén. A titokzatos bűnügy áldozatát csü­törtökön délelőtt temették el. A csendőrség a boncolás adatai alápjan tovább folytatja a nyomozást a tettes kilétének megállagitása iránt. FOGAK,SS nák, csapos fogak, amerikai hídmunkák, melyek rágásra al­kalmasak, a legjutányosabb ár­ban, jótállás mellett készülnek DÁVID ÖDÖN, ^ zati müterméber MÁR, Lévay-ház Törvényszékkel szemben Egy jó családból való két-három gimnáziumot végzett fiú órát üzletemben tanulóul felvétetik. SZEN1TGYÖRGYI GY. ATTJEA-UTCA A világ legfőbb poudere a híres: „Ideál“ pouder, melyet minden úri nő használ. Főraktár Brünn Sándor gyógyszertárá­ban a „Megváltóhoz“. Szatmár, Deák-tér 15. szám-

Next

/
Thumbnails
Contents