Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-11 / 85. szám
1912. juiius 11 2. oldal a „Szamos“ által közölt jegyzőkönyvekben is. jr bérház épitése tárgyában is tehát főszerkesztőnk a törvényes és olcsóbb ajánlat mellett cikkezett a törvénybe ütköző és drágább ajánlat ellen. Ha a „Szamossal“ elolvastatták volna, amit Írattak vele, akkor a saját adataiból is ugyanerre a következtetésre kellett volna jutnia. Reggelig nyílva Márkus Royal kávéliáza. Hideg buffet. Saját termésű tokaji-boraim állandóan csapon. Korhely- és bab-leves. MÁRKUS SfiMU, ROYAL KÁVÉS. R jegydrágulás hatása a szatmári pályauduaron — Az Uj Szatmár tudósítása. — Szatmár, juiius 10. F. hó elsején tudvalevőleg életbeléptek az államvasutakon az uj, magasabb díjtételű jegytarifák, az utazó közönségnek bizonyára nem a legnagyobb örömére. A jegydrágítás hatására nézve érdeklődtünk a pályaudvar pénztáránál, ahol érdeklődésünkre a következő választ kaptuk. A menetdij drágulása eddig semmiféle változást nem idézett elő a szatmári pályaudvaron. Az utasok száma nem csökkent. A mostani idő különben sem alkalmas arra, hogy a menetdij drágulás által előidézett változásokat megítélhessük. Csak néhány hét múlva, lehet majd megállapítani a jegydrágulás hatását. A mai szerda pld.- épen olyan nagy forgalmú volt, mint egyébkor szokott lenni. Legfeljebb a jegykiadás körül vannak bonyodalmak. A jó falusi vásárosoknak nem igen fér a fejőkbe a drágulás és mindegyiknek külön kell megmagyarázni, hogy miért drágultak a jegyek. Egy-két érdekes epizód is volt. Egy jóképű magyar pl. a drágulás hallatára dühösen jelentette ki: — Nem megyek! Elment a pénztártól, de pár perc múlva visszajött és megváltotta a jegyét. Lassankint, mint minden újabb teherbe, ebbe is beletörődik a közönség és nyögi a felemelt tarifát. SCHERUNG ¥ fényképészeti mű terme a PANNÓNIA udvarán, (földszint) □ Kényelmes kocsibejárat. Telefon 375. □ R munkapárt iparpártolásá. MliliMI sgy iparos. — Levél a szerkesztőhöz. — Szatmár, juiius 10. Az Uj Szatmár tegnapi számának vezércikkében foglalkoztunk egy, a városi közgyűlésen a helyi iparpártolása tárgyában munkapárti oldalról elhangzott beszéddel. Ebben a vezércikkben azt irtuk, hogy a helybeli munkapárt iparpártolása csak abból áll, hogy választás idején szatmári iparosok készítik a dobogót, amelyen a jelölt beígéri programmját. Cikkünk ezen részére vonatkozólag tegnap délután levelet hozott a posta. Egy iparos irta, aki cikkünk ezen részét rektifikálni akarja. Miután meggyőződtünk arról, hogy a levélírónak teljesen igaza van, hogy cikkünknek ez a résíe merőben téves, kötelességünknek tartjuk a rektifikáló levelet teljes szövegében leközölni, amint itt következik: Tisztelt Szerkesztő Ur! Az Uj Szatmár szerda reggeli számában, a „Szatmári iparpártolás“ cimü cikkben azt Írja, hogy a szatmári munkapárt csak akkor támogatja a helyi ipart, mikor választási pódiumot csináltat vele. Mint a helybeli munkapárt egyik volt lelkes iparostagja, indíttatva érzem magamat annak a konstatálására, hogy a cikknek ez .a része valótlan és kérem, hogy azt kiigazítani szíveskedjék. Nem áll ugyanis az, amit a pódiumról Írnak, hogy a munkapárt ezzel támogatja a helybeli ipart, mert a munkapárt még ezzel sem támogatott bennünket, hiszen jelöltje a Károlyi-ház orfeumi színpadáról mondta el a beszédjét. Ne tessék máskor igy túlozni. Kérem levelein szives kinyomtatását a lapban. , Teljes tisztelettel (Aláírás.) iparos, a szatmári munkapárt volt tagja. A munkapárt feloszlik. Budapest, juiius 10, .d. u. 2 óra. Ugv hírlik, a nemzeti munkapárt az őszszel — még a parlamenti kampány kezdete előtt feloszlik és uj elnevezés mellett, uj programmal újra alakul. Az uj program előterében a választói jog kérdése állana. Ennek ma a pártban legmakacsabb ellenzői az erdélyrészi képviselők, akiknek legtöbbje a választói jog reformálása esetén elveszíti mandátumát. A kormány reméli, hogy ezeket még sikerül megnyugtatni, de ha ki is lépnének, számszerint mintegy ötvenen, akkor is biztosítható az uj párt parlamenti többség, mert a kormány az reméli, hogy radikális választójogi tervezetéhez a többi pártoktól is nyer támogatást. Csak éljenezni szabad a Tiszákat. Nagyszalonta, jilius 10. d. u. 2 óra Biliarországban furcsa „törvények“ járnak mostanában. A szalontai főszolgabíró például már paragrafust talált arra is, hogy a Tisza-család tagjait csak éljenezni szabad, megabcugolni a kihágási törvénybe ütközik ... Vasárnap este a szokott fegyveres kisérettel hazaérkezett gróf lisza István. Csendőrök, detektívek jártak a nyomában, de azt nem tudták megakadályozni, hogy a közönség meg ne abcugoija. Amikor a szalontai pályaudvaron megjelent a gróf: a közigazgatás egy kis ünnepléssel akart neki kedveskedni | s odarendelt egy néhány éljenzőt. Alig hangzott azonban el az éljen, nyomban utána a közönség részéről percekig tartó abcug volt a válasz. Érthetően nagy volt a konsternáció és Neszmirák Gyula rendőrfelügyelő sietett elsőnek rendet csinálni. Igazolásra szólította föl az abcugolókaí, felíratta a nevüket s megmagyarázta nekik: — Itt nem lehet abcugolni, ez nem népgyülés. Ha abcugolni akarnak: jelent- }sék be előre és kérjenek hatósági en- j gedélyt. A proskribáltak ellen kihágási i eljárás indul azon a címen, hogy „bot- ! ránvos orditozásukkal az utazóközönség ! nyugalmát zavarták.“ Ezt az uj paragrafust egyébként már pár nap előtt is alkalmazta a szalontai szolgabiró. Amikor nemrég ideérkezett gróf Tisza Kálmán szalontai képviselő, ót is abcug-gal fogadták. A főszolgabíró a fenti indokolással — büntetőparancs utján, tehát előzetes kihallgatás nélkül — 10—10 koronára Ítélte a tüntetőket. Mivel az éljenzés nem hat zavarólag az utazóközönségre, éljenezni ingyen lehet a Tiszákat, az abcugért azonban tiz korona bírságot kell fizetni . . . flratószirájk. Losonc, juiius 10. Pol Aladár nazi birtokán az aratók beszüntették a munkát és sztrájkba léptek. A sztrájk oka az, hogy a termés a birtokon igen rossz volt, úgy, hogy a munkások a nyerendő termés mennyiséggel nem látták munkájukat kellőkép díjazva. Telefonértesítésre csendőrök jöttek Losoncról, akik a zavargó munkásokat a szoJgabiróságra kisérték. Szabó István beszámolója. Nagyatád, juiius 10., este 9 óra. Szabó István (nagyatádi) ma tartotta meg beszámolóját több ezer főnyi lelkes választói előtt. — A megjelentek bizalmat szavaztak Szabó Istvánnak és a kormány erőszakosságát egyhangúlag hozott határozattal elitélték. Tisza az alkotmányos. Budapest, juiius 10., este 9 óra. A sommás utón hozott törvényekből már látszik kifelé a lóláb. Megérzik rajtuk, hogy Tisza „erős keze“* csiszolta őket simára, mert egyik-másikon olyan bütyök maradt, hogy a magyar alkotmány belesántul. A honvédség bűnvádi perrendtartását ma közli a hivatalos lap és annak egyik szakasza jókorát rúg a magyar közjogon. Kimondja ugyanis, hogy a honvédségi hadbiztosokat a hadügyminiszter nevezi ki. Eddig legalább papiroson volt meg a I honvédség függetlensége a közös hadseFl ^ ^ j|^|| ^ ^
