Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)
1912-06-29 / 76. szám
2. oldal * ttjJmtfflái 1312. juoius 2S súlyos szellemi rabbilincseiből s mindenkit emberré akart fölmagasz- tositani, arról a felekezeti mételytől megfertőzött középiskola nem tud egy szót sem. Legszánalmasabb szerepre van kárhoztatva a természettudomány a középiskolában. S a tanterv mosto- haságát növeli még az, hogy egyes iskolák még különösebb módon őrködnek, nehogy a meghagyott szűk kereteken belül a természettudományok kifejtsék teljes erejüket. A tanár, aki lélekkel és munkakedvvel lehetőleg teljesen ki akarja aknázni a rendelkezésére bocsátott szűk teret, tojástáncot kénytelen járni és nagyon vigyázni arra, hogy tanítása, amely fáradságos munka és tudományos tapasztalatok árán szerzett meggyőződését óhajtja terjeszteni, összeütközésbe ne kerüljön bizonyos érdekkörök tudományos kritikát meg nem álló tanaival. Kénytelen elviselni, hogy egyikmásik diák mosolyog az anyag és energia megmaradásának magasztos törvényein azért mert vallásos egyesületekben hitvédelem címén hozzá nem értő emberek a tudomány legragyogóbb eredményeit és leghasznothozóbb hipotéziseit értékteleneknek és megdőltnek hirdetik, anélkül, hogy valaha csak próbakép is jobbat állítottak volna.'Egy Darwin hatalmas szellemét, éretlen gyerekek nevetik, mert oly emberek, kik biológiai laboratóriumban még poharat sem mostak soha azt prédikálják nekik, hogy Darwin tana megdőlt. Leghatalmasabb érv gyanánt pedig fütik a poklot nehogy az élnivágyó gyermeki szellem gondolkodni is merjen. Származásiam kérdéseket egyáltalában nem, vagy legföllebb pozitív állítások mellőzésével tárgyalhat a tanár, ha csak nem akar kellemetlen üldözéseknek kitéve lenni. Geológiai ismeretek nyújtását teljesen kénytelen mellőzni nehogy a Mózes-féle teremtéssel ellentétbe jusson. Bármely természettudományi tételről legyen szó mindig attól kell tartani, hogy a kongregatio azt kevés hozzáértéssel, de annál nagyobb fanatizmussal „megcáfolja“. Nem szabad az ifjúságot munkára, természetes haladásra serkenteni, mert minden eszme esetleg veszélyezteti lelke üdvösségét mit oly szépen és a tudományos kutatási módoktól oly távol álló érvekkel tanitgatnak neki a mindennapi misén, a vasárnapi exhortation, a kongregatióban és a hittan órában. Ha mégis sikerül némi természet- tudományi világnézetet egyik-másik diákban fölébreszteni, akkor azt a VIII. osztály apologetikája lerontja. Lerontja pedig oly következtetésekkel, melyek teológiai kérdésekben lehetnek helyesek, de természettudományi szempontból ostobaságok. Ily körülmények között ne csodálkozzunk, ha intelligenciánkban nincs meg az érzék ahhoz, hogy nagvobbszabásu ipari, kereskedelmi vállalatokba fogjon. Ha bányavállalataink legnagyobb részét idegenek kezében látjuk, keressük ezen tüneményeknek okát abban, hogy ifjúságunk pokoltól való félelmében nem mer geológiával foglalkozni. Ez a mai középiskolának valódi képe s nem is fog mindaddig megváltozni a szellem ezekben az intézetekben, amig a felekezetek fanatizmusának ki lesz szolgáltatva közoktatásunk. Meg kell itt változni mindennek s a középiskolának át kell alakulni s a tanítás központjává a természettudományokat kell állítani. Ha ez megtörténik más lesz az ifjúságnak szelleme és más lesz az évvégi eredmény is. Nem az érdemjegyekért, fognak, akkor dolgozni diákjaink, hanem magáért az ismeretért, mert látni fogják, hogy az élet számára gyűjtenek tőkét az iskolában. Ha ez az állapot befog következni, akkor mi is tedeumot fogunk tartani, de addig csak sajnálni tudjuk azt; az ifjúságot, amelyiknek fiatal éveit oly meddő tanulmányok gyűjtésével kell eltölte- nie, mint a latin, avagy a hittan. 1 KdZPQMTI SZálLQOfl, 1 I étterem és kávéház Mátészalkán, i leijesGn ujonj^n éiHiv&is beremiezre. I | Tata? Pál KififülL' Szoliü és lisielmes kiszolgálás. | i.aAAAAákfitAAAAAAA^AAftAAAAftAIMASAAaAAAttilAAAOkMkftAafiMlttAai tfVWvvVL V ví \t\J W <JF%5a* *-itr^P íi tv ■ > / WvWW ^PttiiPVWw furcsákat juttatt az ember eszébe. Hogy igyis-ugyis ez a sorsunk, ezért élünk csak, gödröt ásunk és belefekszünk. — Három- négy év után Csontos Gáspár már elfelejtette, hogy a nyomorúságon kivül más ok is csalta ide. Nehéz munka a íöldásás s a derék végül úgy beletörik, hogy nem tud kiegyenesedni. Egy-egy talicskás leány, egy-egy pajkos asszony, ahol ágyat bérelünk, kerül olykor elénk. Különben pedig olyan iramban vénülünk, hogy húsz- harminc esztendőt észre sem veszünk. Egy nagy városban pedig leélhetünk egy életet úgy, hogy sohse látjuk azt, aki bennünket meg tudna váltani. Mária Gáspárt és Gáspár Máriát, mivel ők faluban termettek, csak faluban találhatják meg. Mária élte a cseléd életet s hogy sokak szemében tisztátianul élt, nem ő volt az oka. Mikor mégis arra került a sor, hogy a hivatalnok ur maga mellé vette takarítónőnek, kitartott át az ur mellett húsz esztendeig. Talán ma is ott volna, de a hivatalnok ur meghalt s ezután Mária pláne tiszta-személy lett, megöregedett. Mária tudta, hogy utána jön Csontos Gáspár s talán ő is nézegetett szerteszét egy évig, ha az utcákon járt. Aztán nem is ért rá a keresgélésre, bajlódott, takarított, főzött és vénült. Sok-sok hihetetlen nagy idő után egyszerre kívánták meg a falut Mária és Gáspár. Két furcsa, kiöltözött, félig i városi ember, nagyon megbámulták egymást otthon, a templomban. Hatvan esztendőt haladott túl Mezei Mária s hetven-1 hez közeledett Csontos Gáspár. Volta-1 képpen mindegyik azon csudálkozott leg- i jobban, hogy a másik él. A többi csak később jutott eszükbe, amikor beszélgettek. Mezei Mária elmondta, hogy Budapesten él s két szegény öreg kisasszony öreg cselédje. Csontos Gáspár sóhajtott, hogy nem bírja már az ásót s mégis vissza í kell mennie a téglagyárba. — Elváltak,! ez karácsonykor történt, már régen befogta őket a jármos Budapest, de féltek. Most már tudták egymás lakását s negyven év után is, mégis csak gondolkozóba estek. Májusig nem néztek egymás felé s ez az a május, melyről szó esett legelői. * Mezei Mária vizes kancsóba tette az: orgona bokrétát s azt válaszolta Csontos Gáspárnak: — Talán illetlenség volna, ha itt Budapesten állanának össze két ilyen vén ember. Gyüjtsüak egy kis pénzt ■ kárá- nyig s ekkor menjünk haza, Gáspár, a faluba. Megint nem látták egymást, de most már soha. Nyár közepén halálra vált Mezei Mária s megüzente halála előtt Csontos Gáspárnak, hogy meggondolta a dolgot. Elállóit valahova szolgálatba s nem akarja, hogy Gáspár ráakadjon. Gáspárt nagyon elszomorította a Mária hűtlensége s jóval karácsony előtt begöthölte magát ő is a halálba. Előbb azonban nagyon keserű káromkodással nyilatkozott az asz- szonynépről, akiért nem érdemes élni. hid- és csatorna-csövek, itató vályúk, beton oszlopok, víztartó-medencék és mindenféle betondolgok valódi jó minőségben s csinos kivitelben kaphatók j Kosa Bertalan és Fia Betongyárában. Teelfon: 260.
