Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)
1912-06-01 / 53. szám
\> • A' f \ J 2. Oidai lljMtttm IT912. június 1 azonban mindenesetre azoknak a bajoknak orvoslása áll elől, amelyek kártevő, a nemzeti vagyonban taposó voltára az előttük lejátszódó borzalmas események figyelmeztetnek. * \/ És ha a Szamosnak, Túrnak, Tiszának lerohanó tavaszi árja az idén is pusztítás nélkül hömpölyög végig, a szomszédságban történt szerencsétlenségek kell, hogy a mi folyóink szabályozatlan, túlnyomó részben védetten viszonyaira kell, hogy emlékeztessenek bennünket. Ha idejében nem veszik el ennek a helyzetnek élét: ki tudja, nem kerülhet-e hasonló helyzetbe a megyének más, hasonlóan exponált helye ? A védelmet jobb a katasztrófák előtt sürgetni, ha mindjárt az utóbbiak nagyobb nyomatékot adnak is a követelésnek. De minden esetben és minden helyen talán mégsem kell bevárni a szerencsétlenségeket, aminthogy nem kell minden városnak leégni, hogy a tűzoltóságot szervezzék és rendőrségről ott is kell gondoskodni, ahol nincsenek napirenden a gyilkosságok és rablások, — de meg van arra az alkalom. Dr. FÁBIÁN LAJOS ügyvédi irodáját Rákéczi- utea 26. szám alatt (Foga- rassy-ház) megnyitotta. = Kénprilefeí kérnek a Mattié dili lakosai. Szatmári kuiíurkép. — Az Uj Szatmár tudósítása — Szatmár, május 31. Rendkívül jellemző Szatmár város kulturállapotára az az egyszerű hangú, de még a közigazgatási bureau-ban is megható kérvény, amelyet a Rekettye dűlőben épült uj városrész negyven lakója adott be a városi tanácshoz. Szatmár város adófizető polgárainak, akik egy egész uj városrésszel szolgálják a város terjeszkedési politikáját, könyörületért kell esedezniük a tanácshoz, hogy segitsen az állapotukon, mentse meg utcájukat a feneketlen sártól, víztől, a szőkébb körű árvizveszedelemtől. Más városban dédelgetik, becézik, ápolják az alakuló városrészeket, elősegítik a fejlődésüket, kedvet csinálnak a további építkezésekhez, könnyítik a helyzeteket, nálunk belefojtják szegényeket a saját utcájuk vizébe, sarába. Nem körmönfont, ravasz frázisokkal, nem hatáskeltést célzó bombasztokkal, hanem egyszerű, józan, keresetlen szavakban könyörögnek a Rekettye dűlő lakói, akik elmondják, hogy az utcatorkolatukat feneketlen sár és víz zárja el. Az utca középrészén 50 méter hosszú, 1 méter mélyen viz van, miáltal a telkeket is viz borítja és a gyermekeiket is a vízbe futás állandó veszedelme fenyegeti. Az utca végső telkei teljesen viz alatt állanak. Ilyenek az állapotok Szatmár város egyik külvárosában! Fitymálva, lenézéssel szoktunk beszélni például az avási falukról, mint a világ legelmaradottabb községeiről. Nahát szeretnénk mi egy avasi falut látni, azok között is a legutolsót, amelyben megtűrnek ilyen állapotokot! Kíváncsian várjuk, hogy a város atyai goridoskodása milyen kifogást fog találni a Rekettyedülőbeliek becsületes kérelmére, mert ahogy mi Szatmár utcáit ös- merjük, a Rekettyedülő egyelőre csak kifogásokkal lehet kikövezve, .mivelhogy csupa szegény eínber lakja, városi potentát egy sem! ümeribai panama Kalapot 24 óra alatt tisztit a legújabb módszer szerint Somlyai Gyula divatáruháza. A közönség tolla. nyílt lenéi tfajay Károly dr. polgármesterhez. Igen tisztelt Polgármester Ur! Úgy tudom, a polgármester ur is azon szerencsés halandók közé tartozik, akiket a jó Isten gyermekekkel áldott meg. Polgármester ur továbbá azon isteni áldásban is részesült, hogy gyermekeit szépen fölnevelhette. Méltóztassék tehát megengedni, hogy én és igen sok szatmári polgár, akiknek szintén vannak gyermekeink és akik a jó Istenbe vetett hit bizalmával e gyermekeket szintén fölnevelni szeretnők, ehhez a művelethez a polgármester ur azonnali és halaszthatatlan intézkedéseit kérjük. Mert e nélkül annak vagyunk kitéve, hogy e szülői örömökben nem fogunk részesülhetni. A polgármester urat ugyanis azonkívül, hogy a gondviselés szép és felnőtt gyermekekkel ajáridékezta meg, — egyébb — az élet kellemességeihez tartozó javakkal is ellátta, például módot adott árrá is, hogy ne hamisított tejet, vajat és ben a szelíd arcú, nyájas hangú tanító ur a tudásnak, a világosságnak az ösvényeit tárta fel meggyőző magyarázataival. . . . Kívül vakkantott a kutya, — Talán csak nem valami.kártévő féreg ? — szólt az ember s a vasvillát felkapta a sarokból: Mikor a pitvarajtóból kilépett a szabadba, kutyája, hűségesen sündörödött foltos csizmájához. Valahonnét, bent a messze erdőségből förtelmes vonyitás hallatszott. Talán kóbor farkas ugatott föl a holdvilágra. Gál András körülkerülte a tyukólat. A fehér havon nem talált gyanús nyomot. Benézett az istállóba is. Néhány marok szénát vetett gubaücos szőrű kis lovacskája. elé . . . • v' - • •Mikor körültekintett a szabadban, az égen szikráztak a csillagok. Mint fekete birodalomnak óriás őrkatonái; a havas fehér mezőből igy merészkedtek ki a meg- ritkitott tölgyfák ... Visszafeküdt vackába a kutya is. Gál András is bement. A pisla mécsvilágnál tovább beszélgettek. Az asszony kezdte a beszédet: — Az erdész urnák mégis szólhatná keímed! . András biccentett a fejével. Jó ember az erdész ur! Pártolja a szegény, /embert. Ez igaz. S miközben a szülék igy beszélgettek, a Pisti gyerek élszenderedett az enyhelyen. Mosolygott álmában. Azt álmodta : uj csizmában,, meleg ruhábap törteti a havat.' A lombtarolt vén fák alatt uj csizmában, meleg ruhában lépked az iskola felé. — . Uh! — álmában megrebbent a gyerek,, mert zördült a bokor az utszélen. — A farkas! .... Szabó „szomszédék“ kis Erzsuskája rémülten kapaszkodott a Pisti uj kabátjába. Bátor gyermek volt a Pisti. Görcsös kis vadkörtefabotja is volt neki. Felemelte a botét. — Ahaha! Összekacagtak a gyerekek. A zuzmorás bokor mellől barnasjze- mü, karcsú őzikék ugrottak ki. A fényes bómezőn ezűstfehér port vertek föl a rohanó őzök. Beteljesedett az álma Vakáncsos Pistinek. A szegény szülők nem hiába kopogtattak az erdész urnái. A városi tanács az erdész előterjesztésére huszonöt ■vakáncsos gyermeket ruházott föl .teljes téli gúnyával és csizmával, aki ruhátlan- sága miatt az iskolába sem járhatott ’föl. Gál Pistiék a meleg' ruhában, az uj csizmában, bőrsrpkájokat nyakig behúzva, hidegtől csípett orcával bár, de vígan törtetnek zugó erdőn át, hávas szárnyú fergetegekkel szemközt az erdei iskolához, melynek fehérremeszelt szobájából a tudás világossága sugárzik szét a vadon erdő kunyhócskáiban. Meg-megzörren ,■ egy bokor. A. zuzos bokor mögül kiváncsi ő^ike üti fel barna- szeniü, nyúlánk fejét. Ií lár meq i n| p($n 1 szebbnél-szebb uri-divat újdonság Ilii UM! n KfiRDOS-$é!e QIVÜTUDVflRRflN. Kiselejtezett áruk meglepi olcsó árban az elicsarnokban Kazinczy-u. 4.
