Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-12 / 39. szám
2. oídal 1912. május 12 UjMtmál igazságokat, amiket maguk is tettekkel követnek, nemcsak szóval prédikáljak. Máskülönben valamikor a színház is templom volt, ahol magasztos dolgokra oktatták Thália papjai a közönséget. Nem kár az, ha ezek a papok rosszul misézvén, igaziaknak engedik át néha a színteret. Aminthogy igen sok lelkész viszont inkább helyén volna a rendes színi előadások szereplői között. Lelkűnkből üdvözöljük a hivatása magaslatán álló hatalmas főpásztort, aki igazi püspök minden téren, és akinek áldott az élete, mert másoknak áldozza fel. Dr. Tanódy Márton. ÜGYVÉDI IRODÁMAT május 1-én az uj városi bérház középső B. épületének [a Hungáriával szemben] I. emeletére helyeztem át. Dr. ROSENFELD JÓZSEF ügyvéd. Szatmár, május 11. A miniszter a gazdasági munkabérekről. Az úgynevezett régi jó időkből maradt ránk a természetben, terményekben kiutalt fizetés. A kommeneió. Ma már a városi élet és kereskedelmi fejlettség korában hirből ismerjük csak az egy pakli gyertyát, a fejelés csizmát a falu a maga primitiv berendezkedésével még mindig nem tart tovább. A gazdasági kellékek és munkások fizetésüknek nagy részét még ma is természetben kapják, ennek az elbirálása pedig bérkövetelések esetén sok nehézséggel és nem ritkán igazságtalanul jár. A földművelésügyi miniszter most, mint budapesti levelezőnk jelentik, örren- deletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz. A miniszter előadja, hogy az első fokon eljáró hatóságok bérkövetelések elbirálása esetén ezután nemcsak a terménybeli járandóságok mennyiségét, hanem pénzbeli egyenértékét is tartoznak bevezetni a tényállási jegyzőkönyvbe. A választójogi uj tervezet készül, így mondják ezt a félhivatalos lapok. Mióta Lukács miniszterelnök lett, ez már a második tervezet. Élénk cáfolata ez a Khuen-féle kétszínű politikának, mely azzal indokolta a reformjavaslatnak elhúzását, hogy a statisztikai adatok nem készültek el. Ezek nélkül pedig választói reformot csinálni — ugrás a sötétbe. így mondta ezt Khuen. De érdekes, hogy az utód nem tartja hasonló rossz körülménynek megcsinálni a tervezetet, mint az előd. Ebből azután levonható a következtetés a bukott rendszer politikájára vonatkozólag. Khuen azért nem mert rész letes tervvel előrukkolni, mert előre tudta, hogy azzal sikert elérni nem fog. Mert a kuriális monstrum javaslatnak Khuen a szülőapja, Tisza pedig a keresztapja. Ezek ketten főzték ki zseniálisan az u. n. ketrec reformtervezetet. S ha Justhék holmi általános ígéretek fejében letették volna a fegyvert, akkor Khuen előállt volna a nagyszabású ötlettel. Az ellenzék aztán kiabálhatott, sőt obsruál- hatott volna. Az utóbbinak pedig még örültek volna a geszti porta táján. M^ft akkor aztán visszavonták volna. * Az állami tisztviselők országos egyesülete legközelebb a királyhoz intéz memorandumot, melyben a tisztviselők helyzetének alapos és gyors orvoslásáért ese- dez. A terv nemcsak szokatlan, hanem egyúttal merésznek is látszik. De nem csodálkozunk rajta. A magyar hivatalnoki kar eddig nem tett egyebet, mint kért. Memorandumot tervezett memorandum után; ismételten ígéretet kapott ígéretek után. A saját igazának a tudatában nem tért le a higgadtság útjáról, de azt sem méltányolták; sőt talán éppen ez tette elbizakodottá az illetékes köröket. Úgy hisszük, hogy a koronához való apellálás a könyörgés utolsó stációja. Tovább már úgy sem mehetnének. De őszintén kívánjuk, hogy a tisztviselői öntudat által megnyilatkozandó erély felhasználására ne kerüljön a sor, mert ez nem annyira a— szinte mondhatni — jogosan lázongók ügyét veszélyeztetné, mint inkább az államot állítaná a külföld előtt ferde világításba, hogy tisztviselőinek nem szándékozik rendes megélhetést nyújtani. I Valódi angol talapok, | I fekóramiek ésnridioat-1 I különlegességek s4a,gilíí;| El akarják dím a Csent-s Szarugyárat Szatmárráí — Saját tudósítónktól. — Szatmár, május 11. Az elmúlt hét egyik napján óriási meglepetéssel olvasuk a kolozsvári lapokból. hogy ott Fecete Nagy Béla h. polgármester elnöklee alatt, a város köz- gazdasági tényezőink részvételével, népes értekezletet tartdtak, amelynek tárgya, a Szatmárnémetiben fennálló „Magyar Szaru és Csontárugyír R. T.“ Kolozsvárra leendő áthelyezéséne: kérdése volt. Kolozsvár városmak legjelentősebb, közgazdasági kiválóságai vettek részt ezen a értekezleten, i gyár részéről jelen voltak Bikfalvy Enő és Szeőke Sándor igazgatók. A lefoyt gyűlésről a következő tudósítás száaol be. A részvénytársaág igazgatója ismertette a már két éve működő gyár ipari és kereskedelmi visz<nyait, mely a hazai fésü-szükséglet és e sakban az általános üzleti konkurrenciák .következtében a vállalatnak tovább fejlődésére biztos kilátási alapot nyújtanak és amelyek szükségessé teszik, hogy a jelenleg 150 ezer korona alaptőke 300 ezer koronára emeltessék fel és a vállalat Kolozsvárra helyeztessék át, mert igy a nyers anyag beszerzésénél Kolozsváron központi elhelyezést találna é.s ez sok fuvar megtakarítást is jelentene. Továbbá a munkásviszonyok sokkal kedvezőbbek itt, mint a vállalat jelenlegi helyén, végül az elemi hajtóerő is itt sokkal előnyösebben szerezhető meg a vállalat részére. Ezen viszonyok ismerete alapján a részvénytársaság kéréssel járult Kolozsvár városához is, hogy erkölcsi és anyagi segítségével az áttelepítést a maga részéről szintén mozdítsa elő. Az anyagi segítség 3 hold gyári terület, 15 évi pótadó és kövezet vámkedvezmény, 5 éven át pénzbeli segítség nyújtása. E kérést a kolozsvári iparkamara a maga részéről a legmelegebb ajánlattal támogatta, mert meggyőződése szerint e vállalatra nagy szükség van, Kolozsvár közgazdasági életében jelentős szerepet töltene be 100—120 munkás kezet foglalkoztató uj gyári vállalat; és az életképességhez és fejlődéshez szükséges feltételeket a kamara meglévőknek tartja, mert hiszen az egész országban számottevő fésügyár nincsen. A behozatal eme cikkekben milliókra megy, sőt a világpiac termelése is oly kevés, a kereslet oly nagy, hogy e fiatal vállalat termelése iránt már is egész Európa és Kisázsia felől igen élénk kereslet mutatkozik a bemutatott rendelő jegyek bemutatása szerint. Elnöklő polgármesterhelyettes ! az előterjesztés után az értekezletet nyilatkozatra hívta fel, hogy a vállalat áttelepítését Kolozsvár gazdasági életére nézve kívánatosnak, részére a városi segélyezést indokoltnak, végül a városnak és áz erdélyi közönség körében elhelyezendő mintegy 110—120 ezer korona értékű részvény jegyzés keresztülvitelét lehetőnek tarja-e ? Több felszólalás után az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a Szaru és Csontárugyárnak Kolozsvárra leendő áthelyezését, Kolozsvár város gazdasági fellendülése érdekében szükségesnek, a városi segélyezést indokoltnak és az uj részvénytőke bejegyzését lehetségesnek tartják. Eddig szól a tudósítás, amiből azt látjuk, hogy Szatmár városa rövidesen elveszti egyik gyári vállalatát, mert Szat- máron nem tudott megküzdeni a közönynyel és kénytelen lesz működése helyét áttenni oda, ahol kedvezőbb viszonyok melle,t hamarabb megtudja valósítani azokat a nagy terveket, amelyeknek keresztül vitelét Szatmáron csupán a rendelkezésükre álló csekély tőke akadályozta. Felkerestük ez ügyben Bikfalvy Ernőt, aki ez ügyben a következő felvilágosítást adta : — Mint ismeretes: vállalatunk két évig vesztességgel dolgozott dacára ana Deák-térre költöztetem butorraktáraraat Ez az oka, hogy bútoromat, melyekről a közönség is előiyösen tudja, hogy szépek, tartósak *s elegánsak, a rendesnél is olcsóbbal árusítom. Krámer Jenő SZATMÁR, HÁM JÁNOS-UTCA
