Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)

1912-05-29 / 50. szám

A munkásság a maga szem­pontjából kétségtelenül forradalmi ünneppé avatta a Pünköst előtti napokat. Mi, szür- keaSklfzöny ös polgárok, az ilyen tömeg-^emóciák után jó, ha napo­kat alszunk s igyekszünk meg­pihentetni fel aj­zott idegzetünk kissé félrebillent talyigáját. A tár­gyilagosságra való becsületes tö­rekvés kívánja ezt igv, valamint ez kívánja azt is, hogy mielőtt végleg akasztófát kívánnánk a nagy rend törvényeit szerintünk erősen fity­máló proletárságnak, — szenteljünk egynéhány órát annak a gondolat­nak, hogy hátha mi is nyomorult munkások volnánk, vájjon milyen szemüvegen keresztül néznők a ba­rikádok közt üvöltöző pucér sze­génységet ? Annál könnyebben megtehetjük ezt, mert hiszen olyikunknak a nagyapja még nyomorult „rhénes forintokért“ küzködött a mindennapi megélhetésért. Avagy talán maga mérte a túrót ötér, vagy örült, ha a megbetegedett Csákó meg a Szi­laj kellő időben megkérődzött. A politikát mindenesetre válasz- szűk el a szociológiától. Mert bár ez a két Leviáthán lépten-nyomon ősszekocódik is egymással, sokan vagyunk, akik a szociális igazsá­gok fejlődési törvényei — a nagy Logos előtt kétségtelenül meghajt­juk fejünket — amig a politikai ra- dikálizmu8t egyelőre szélmalom- harcnak látjuk, azzal a sovány pesszimizmussal, amely nem min­den ok nélkül félti azt a kevés köz­jogi önállóságunkat is, amit eleink hosszas szenvedések árán kibőjtöl- tek a nemzet számára. Meg kell állapitanunk minde­nekelőtt két tényt, mielőtt elfogu­latlanul Ítélkeznénk. Az egyik az, hogy az általános titkos és közsé- genkint való szavazatjog igy, ahogy kimondjuk, nincsen meg a világon sehol. A másik az, hogy a nyugat­európai államok mind megvalósí­tották már, ami ebből a jogból megvalósítható és pedig . . . puska­ropogás, szegény s mindenesetre a maga vélt rabságában is jóhiszemű emberi élet áldozata nélkül. Miért kellett csak nálunk, ahol az apagyilkosnak is meg kellene bocsájtani — a nagy Széchenyi szerint — özvegyen maradni 6—7 gyámolatlan gyönge nőnek s az ár­vaság még fehéren is fekete kenye­rére szorítani 20—30 gyermeket ? ! Miért ? ! A messziről szemlélő csak any- nyit lát, hogy az ország parlament­jének a porondján összegabalyodik — hogy képletesen fejezzük ki ma­gunkat — egy vörös és egy fekete bika. A vörös gyengébb, de szila- jabb, a fekete erősebb, de a félsze­mén, a tényeknek megfelelően is ... hályog van. Ez a hályog a feketét a maga szempontjából is vakká teszi. Mi­kor a vörös a folytonos tülekedés következtében szinte piheg már a kimerültségtől, mikor a vöröstől a saját párthívei húzódoznak félre, nehogy a nagy forgásban őket is összetapossa, — akkor a fekete felmegy az elnöki székbe s aki a szellemi küzdőtér porondján hatal­mas és imponáló morajakban ad kifejezést sokszor igaz gondolatai­nak, — az elnöki pulpituson apró Csakis elismert elsőrendű gyapjúszöveteket árusít WEM I. évf. 50. sz. Szatmár-Németl 1912 május 29 Szerda csetepaték kicsinyes harcában gyak­ran mint egy részeg kappan — ku­korékol. Már engedelmet kérek, de úgy elnökölni, ahogy most gróf Tisza elnököl, — talán még az orosz du­mában sem lehet. Ha valaki bűnt követ el, ennek nem az a korrektivuma, hogy a másik is bűnbe essék. Az obstruk- ció bűn volt, de ez most már nem azt jelenti, hogy egy erőskezü el­nök caesari autokráciával rúgja fel a mi szegényes alkotmányunk amugyis háromlábú sámedlijét. Hát egy olyan nagy ember, mint Tisza, nem látja azt be, hogy ha a kicsinyes dolgok korpája közé kerül, a közmondás ereje őt is agyon- sujtja? E sorok írója fanatikus poli­tikai hive volt gróf Tiszának akkor is, amikor politikailag magát szám­űzte s a nagy ember méltóságos nyugalmával engedte, hogy ellenfe­lei őrült dervisek módjára dobzód- janak az ő izolálása felett. De azt csak látnia kellett na­gyobb providentia nélkül is Tiszá­nak, hogy az ő személyének elő­térbe tolása — összesulykolja ismét azokat a kedves barátokat, akik csak arra vártak, hogy ő elkiáltsa magát „ki a legény a csárdában ?!“ Andrássy, ez a régi iskolatárs, — az iskolatársak megszokott önzet­lenségével ölti már magára Hunnia nemtő paizsát, hogy a blokkba ve­rődött ellenzék előtt minél olőke- lőbben járhassa ismét el a Tisza félrerugásának kéjes darutáncát. Végeredményében különben kü- minedegy. Az ellenzék választói jogát a kormány is magáévé teheti. A minthogy bizonnyal en­gedni fog és magáévá is teszi. Ezért az engedékenységért azonban Sza^már, Deák-tér 21. szám. Martin Sons & Co. Ltd. angol gyapjú­szövet gyárosnak egyedüli raktára. Női Sostüra szövetkiiiönlegességek. t Post lesta Irta: Dr. LÉNÁRD ISTVÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents