Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-24 / 48. szám
1912. május 24 4. oldal lljMtmm Forradalom Angyalföldön. Budapest, május hó 23. Angyalföldre is átragadt a fővárosi munkások forradalmi láza s ma délután kitört az angyalföldi munkások között a forrongás. A lázongok óriási csoportokban járják végig ennek a munkáslakta helyiségnek az utcáit és erősen fegyverkeznek a hatóság esetleges beavatkozása ellen. Katonák az utcán. Budapest, május 23. Harcias képe van a budapesti utcáknak, katonák járják be az élénkebb helyeket és katonaság őrzi a fontosabb középületeket. A huszárok kivont karddal vágtatnak végig azokon az utcákon, ahol nagyobb tüntetéstől lehet tartani s ez minden percben bekövetkezhető félelmetes csaták szinhelyévé teszi az egész fővárost. Mozgósítják a csendőröket Szatmár, május 23. Az egész ország csendőrségét most a fővárosba összpontosítják, ahol zendülések puskapor- és vérszagu levegőjében történelmi idők zivatara háborog. Szat- márról ma, pénteken hajnali három órakor húsz csendőr indult lovastul Budapestre. (Éjféli értesülés.) Sztrájkok mindenfelé. Nagyvárad, május 23. A vidéki munkásság is megmozdult. Budapest után Nagyvárad, Temesvár, Arad, Kolozsvár s még több nagyobb város munkás népe lépett ma sztrájkba. ValUi amerikai Panamák üagályini! Kitűnő parókát mindennemű hajnemü munkát vállal jutányos árban MEMSCHEHFREUHD SZERÉK Petöfi-U- 17. SO százalék megtakarítás, ha házilag készítjük likőreinket, melyek jóval kellemesebb ízűek a gyárilag készülteknél. Mindenféle ízben kaphatók. Kis üvegcse ára 60 fillér. Főraktár: Brünn Sándor gyógyszertárában a „Meg- váltóhoz“ Szatmár Deáktér 15. szám. fogsorok, B V s^.,arany koronák, csapos fogak, amerikai hídmunkák, melyek rágásra alkalmasak, a legjutányosabb árban, jótállás mellett készülnek n í irm fogászati műtermében DÁVID UUUJMj SZATMÁR, Lévay-ház, Törvényszékkel szemben. Egy napos sztrájk Szatmáron. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. május 23. A késő éjszakai órákban veszszük a hirét, hogy a szatmári szervezett munkásság elhatározta, hogy a népjogok melleti demonstrálás céljából Szatmáron egynapos sztrájkot rendez. A sztrájk ma, pénteken reggel veszi kezdetét és tart szombaton reggelig. A szatmári pártszervezet az alábbi felhívást bocsátotta ki : Munkások ! Elvtársak ! Éljen az általános választói jog ! Éljen az általános sztrájk! Le a szerszámmal A szatmári szervezett munkások. Ma reggel tehát 600 szervezett munkás teszi le a szerszámot Szatmáron. A szervezet tagjai többnyire vas- és fémmunkások, épitőmunkások, asztalosok és nyomdászok. Ilyenformán pénteken egész nap nem lesz rendkívüli kiadása Szatmáron egy lapnak sem és szombaton reggel sem fognak lapok megjelenni. D3= KISS ENDRE ügyvéd irodáját Szatmáron Árpád-u,. 15. sz. alatt I ■ megnyitotta:. 1 | üagyitárolyi csendélet. (I rendőrség pőre a Közérdek eilen. Síinké llladárt ismét felmentették. — Az Uj Szatmár eredeti tudósítása. — Debreczen, május 23. Csak nemrégen történt, hogy Simkó Aladárt, a Közérdek-Érmellék eimü nagykárolyi hetilap szerkesztőjét a debreezeni esküdtszék felmentette a vád alól egy sajtó utján elkövetett rágalmazási pörben, amelyet a kin ügyészség azért indított ellene, mert Demidor Ignác rendőrfőkapitányt súlyos vádakkal illette lapjában. Simkó bizonyította az összes vádakat s. ezért az esküdtek felmentették. Tegnap délelőtt ismét a debreezeni esküdtszék előtt állott Simkó Aladár, aki ellen az ügyészség hivatalból üldözendő, nyomtatvány utján elkövetett rágalmazásért indította meg az eljárást Simkó 1811. évi április hó 13-án lapjában heves támadást intézett a nagykárolyi rendőrség egyik legénye és evvel kapcsolatban a nagykárolyi rendőrség ellen egy rendőri brutalitásból kifolyólag. Az ügy tárgyalását nagy érdeklődés kiséríe. Lefolyásáról és eredményéről tudósításunk akövetkező: Hofímann József elnök felolvassa a vádlevelet, mely szerint Simkó Aladár nagykárolyi lakos vádlott ellen hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt tétetett folyamatba az eljárás. Simkó Aladár ugyanis Nagykárolyban megjelenő „Közérdek“ c. lapjának 1911. április 15-én megjelent számában Czégény József nagykárolyi rendőrtizedesről „Rendőri brutalitás“, „Kipróbált hosszukard“. „Államosítani kell a rendőrséget“ cimek alatt azt irta, hogy Czégény József nyilt utcán,, fényes nappal többed magával egy embert véresre vert. Vádlott Simkó Aladár vállalja a felelősséget, beismeri, hogy az inkriminált cikket ő irta, amire az indította, hogy a helyszínén jelen volt és az esetet mint szemtanú látta. A rendőr vérlázitó brutalitása annyira fölháboritotta, hogy lehetetlen volt e dolgot elhallgatnia, c t rendőr rohanta meg a rakoncátlan legényt, akit brutálisan elvertek. Másnap megtudva vádlott, hogy az illető rendőrtizedes nem Czégény József volt s ezt a lap legközelebbi számában korrigálta is, amivel hite szerint Czégénynek elégtételt is adott, de hajlandó tőle most és itt is bocsánatot kérni a tévedésért. Az állított tényeket azonban fenntartja és bizonyltja. — Az összetévesztés abból származik, hogy a rendőr, aki a legényt ütlegelte, hasonlított Czégény tizedeshez, de hazzájárult a tévedésbeeséshez az is, hagy az illető rendőrnek hosszú kardja volt. Már pedig Nagykárolyban csak a 2 tizedesnek van hosszú kardja, kik közül az egyik Czégény József, a másik pedig egy magas, robosztus ember. Ily körülmények között eshetett meg esakis a tévedés. Másnap azonban megtudta, hogy a rendőrlegénység mindén tagja azelőtt néhány nappal kapott hosz- szukardot s hogy a kérdéses rendőr hasonló termeté és hosszú kardja vezette félre. Amit irt, közérdekből irta. Senkit sérteni nem akart. S azt hiszi, hogy a lap legközelebbi számában közzétett hélyre- igazitás Cyégény József tizedest teljesem rehabilitálta. Elnök felolvassa a „Közérdekének azt a számát, melyben a helyreigazítás megjelent — Azután bevezetik Czégény József rendőrtizedest. Czégény elmondja, hogy ő nem teljesített szolgálatot a sorozásnál. Éppen ezért sértetnek érzi magát és kívánja Simkó Aladár megbüntetését, mert; a kérdéses cikk sokat rontott az ő helyzetén. Őt, aki 27 éve rendőr Nagykárolyban, nagyon jól ismerte Simkó. Elmondja, hogy a cikk megjelenése után másnap megjelent Simkó szerkesztőnél és kérte, hogy rektiíikálja a téves közleményt. Erre Simkó azt felelte; Maga nem vizsgálóbíró. Azután nem sokára tanúval ment a szerkesztő lakására s mikor ő megkérdezte: Szerkesztő ur irta rólam ezt a cikket, Simkó azt felelte: Nem állok magával szóba. Azután pedig feljelentette őt a szatmári törvényszéknél magánlaksértésért és hivatalos hatalommal való visszaélésért. Simkó: Igen mert feltett, sapkával jött be hozzám, amikor én feleségemmel és gyermekeimmel voltam együtt a szobában s kihívó, sőt durva hangon vont kérdőre: Maga irta rólam azt a cikket? Engem a rendőrség tendenciózusan üldöz, mióta pár hónappal ezelőtt a lapomban megtámadtam a rendőrfőkapitányt egy olyan ügyből kifolyólag, amelyet be is igazoltam s amelyért az esküdtszék fel is mentett épen itt a debreceni bíróságnál. Több tanú kihallgatása után dr. Táby Mihály kir. ügyész harsogott elegy vezércikket az újságírók és az újságok szenzációi ellen, majd dr. Merts László nagykárolyi ügyvéd tartotta meg tartalmas védőbeszédét, amelyben élesen visz- szavágta az ügyésznek az újságírást becsmérlő kijelentését. Kifejtette, hogy Simkó jóhiszemüleg járt el, igazat irt, csupán egy nevet tévesztett el. Már pedig a cikkben nem a név, hanem a tett: a rendőri brutális volt a fontos, ez pedig megtörtént. Igen érdekes volt az a védőbeszéd, amelyet Simkó Aladár tartott önmaga mellett. • A madarat tolláról, ------------------------- ■■ Elegáns ember csakis .. az előkelő embert cipőjéről ISMERIK MEG. Talpha-vésett szabott á.r ! j
