Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)

1912-05-19 / 44. szám

u Ho! Dan Pindaros? Az a fáradt, lelkes, dicsőséges kis csapat, amely ma délután érke­zett meg a kassai agomól, betéve is tudja a római és görög régiség­tant. Egy-egy olimpiásznyi idő­ben teleszivja véle a lelkét és mikor eljön a versenyfutásnak, a kettős stadion- dromosznak, pen- tatlonnak, pankrationnak nevezetes napja, az olimpuszi hősök lelkesitő emléke dobogtatja lelkét, fesziti izmait. A kassai agonról egy jeles ok­levelet és nyolc érmet hoztak el a szatmári diákok. Nevüket, városukat — miként Krisztus előtt a nyolcadik század­ban — most is kikiáltották, min- denik megkapta a maga pálmáját, olajágát és ha Krisztus előtt óta nem mentünk volna hátrább, több mint két évezredet, nyolc kis deli leventének lenne joga szobrát ünnepélyes módon felállítani az Altison. Hiszékeny, naiv kis diákokat azonban csúnyán cserbenhagyta a magas tudomány, amelyet túlhalad­tak az idők. Nemes versenybél nemes lelke­sedéssel jöttek, pálmát, olajfako- szorut hoztak s nevüket már el is mosta a feledség Kassán, csak a „szatmári diákokéra emlékeznek vissza. Az ő dicsőségük csak addig tartott, mig izmaik kivívták a dia­dalt, mig az olimpuszi biró kikiál­totta nevüket és hazájukat, a má­sik percben a mienk volt már a pálmaág glóriája: Szatmáré. Azé a Szatmáré, amely rideg, érzéketlen kézzel rontotta meg fia­tal lelkek naiv illúzióját, kiábrán­dítván őket abból a lelkesedésből, amely a tudományok realitása iránt kell hogy éljen bennük. A város részéről, a város bár­melyik testületé részéről felé se né­zett senki a dicsőséges csapatnak. Lelkesedő diáktársak, harminc tanár közül hatan várták őket és háromszinü lobogó alatt, dobpergés, trombitaszó mellett szürkén, fárad­tan, lehűtött lelkesedéssel vonultak be a városba. Ha egy enhatalmától megkótya- gosodott erőskezü gróf tér be hoz­zánk, hogy maszlagolja maradi esz­méit, négylovas kocsikon cipeljük be. Ha Zboray Miklós ur eljön a felekezeti békét ápolni, megtelik a Cecil nagyterme, ha átutazik a szaploncai csodarabbi, minden jegy elkél a perronjegy automatájából. De a győztes szatmári diákság elé nem vitt ki a lelkesedés senkit. A győzelem mámortalan örömének nem akadt Pindarosa, aki győze- delmi dalra nyitotta volna ajkát, aki ünnepi szózattal dicsérte volna az istenadta erő országraszóló dia­dalát. A hivatalos város felé se né­zett az érkező csapatnak és amint nem törődik az ifjúság testi neve­lésével egész esztendőn át, nem vesz tudomást annak időnkénti ér­vényesüléséről sem. Világszerte azt látjuk minden modern országban, hogy a tanítás módszere egészségesen oszlik meg a test és a szellem között. A hatóságok, a városok dicsé­retes buzgalommal támogatják en­nek a módszertannak az érvénye­sülését és valóságos helyi ünnepe­ket ülnek, mikor a testi nevelés egy-egy diadalát aratja. Mi azonban, itt Szatmáron vagy nem fogadtuk még be a moderp eszméket, melyek ép testet építe­nek az ép lélek benntlakhatására, vagy előtte vagyunk még a Krisz­tus előtti nyolcadik századnak. Nálunk nem tartják életrevaló­nak azt a diákot, elszakítják a pá­lyáját, aki nem tanulja meg^jól, hogy milyen szabályok szerint foly­tak le az olimpuszi játékok. Abból, aki ezt be nem vágja, nem lehet jó ügyvéd vagy orvos, se keres­kedő, vagy mérnök. De amikor a régiségek összes tanaival megtömik a diákság fejét, akkor érzéktelen indolenciával sze­gik a kedvét attól, hogy higyjen is azok igazságában. Idei Iriss szálló Fílertz Isfpánnál Imim Dáros pőre őr. malíai Ágoston ellen Hz igazságugyminiszter és a debrececeni ügyészség. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, május 18. Ösmeretes dolog, hogy Szatmár város­nak dr. Makai Ágoston lugosi ügyvédellen indított becsületsértési pőrében a szatmári kir. törvényszék Ítéletét, amely 400 K pénzbüntetésre Ítélte Makait, a debreceni kir. ítélőtábla megváltoztatta és Makait felmentette a vád alól. Minthogy a vádat hivatalból képvi­selte az ügyészség, a város jogi képvise­lőjének nem volt joga a sérelmes ítélet ellen jogorvoslattal élni, a debreceni fő­ügyészhelyettes : dr. Kesserü Lajos pedig, aki a felebbezési tárgyaláson a vádat képviselte, nem jelentett be ellene sem­miségi panaszt. A város törvényhatósága elhatározta, hogy az Ítélet ellen — miután az ilyen­formán a város hibáján kívül jogerőre emelkedett — pörujitással fog élni. Mint ösmeretes, a törvényszék helyt is adott a perujitási kérelemnek s a per rövidesen uj tárgyalásra kerül. A perújítással egyidejűleg azt is el­határozta a város, hogy jelentést tesz az igazsáfügyminiszternek arról, hogy a fő­ügyészhelyettes egy ilyen fontos és a vá­I. év!. 44. sz. Szatmár-Németi 1912 május Vasárnap nak, a dolichosz A madarat tolláról, az előkeli embert cipőiéről ISMERIK MEG. .. Elegáns ember csakis .. MOSKOVITS-cipőket visel. Talpba-vésett szabott ár 5

Next

/
Thumbnails
Contents