Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-18 / 43. szám
Füstbe ment remények Mikor a kuriális ketrec választójog elejtése után Lukács László és Justh Gyula uj alapon uj tár- gyalásokbakezd- tek, azon a szép tavaszi napon öröm szállotta meg a becsületes béke hiveit.' — Jelentősnek tartottuk ezt a napot, mert úgy láttuk, hogy érik már a vetés, fejlődik a magyar rónákon az éltető gabona. De nem biztuk el magunkat. A magyar embert már földmivelő volta is megóvja attól, hogy túlságos rózsás színekkel festegesse ki magának a jövőt. Ma kedvezők a termés kilátásai és ha minden igy megy tovább, jó aratás várható. De mi minden történhetik addig? Jöhet köd, rozsda, zivatar, de még a fagyos szentek is kárt csináhatnak! A politikai vetés sorsa is ugyanilyen. És ugyanolyan aggódó félelemmel lestük. Már csak azért is, mert ez a vetés nem egy esztendő gazdagodását vagy szegénységét jelenti. Évtizedekig akartunk abból élni, aminek most készülnie kellene. Aggodalmunk, sajnos, valóra vált. Közbejöttek a fagyos szentek és ha a szabad természet ölén jól is viselték magukat, annál nagyobb pusztítást vittek véghez a politikai szántóföld gyenge vetésében. Lukács és Justh második találkozója sem hozta meg a vár^avárt eredményt. Lukács László kategóriáira Justh Gyula megadta a becsületes, kategorikus ‘ választ. Úgy látszik, hogy Lukács László csak a zavarost, a bonyodalmast, a nehezen érthetőt és nehezen megvalósithatót szereti és kerüli azt ami egyszerű, világos, könnyen érthető és könnyen megvalósítható. Öt fő-és tiz alkategória! Ötféle jogcím, amely a jogokhoz bocsátja a felnőtt férfilakosság felét és tízféle alcím, amely viszont kizár majdnem egy milliót. Ha ebből a tervből valaha törvény lenne, micsoda kavarodás támadna abból! Micsoda óriási munkát okozna a a névjegyzékek összeállítása, micsoda technikai abszurdum elé állítaná az összeállítással foglalkozó első-, másod- és harmadfokú hatóságokat és micsoda hatalmas öt fő- és tiz alkaput nyitna a csalásoknak és visszaéléseknek úgy a névjegyzékek megállapításánál, mint a választásoknál! Belebolondulna ebbe valamennyi közigazgatási hatóság, valamennyi szavazatszedő küldöttség és valamennyi választó. Ez lenne alipótmezői választójog. Ez lendítené föl Magyarországban a hidegvizgyógyászati ipart. így törvényt csinálni, reformot alkotni, közmegnyugvást előidézni nem lehet. Hiszen nem is ultraradikális reformot akarunk, csak becsületes és őszinte demokráciát. Ha Lukács László ez elől kitér, úgy csak harc következhetik. Nem biz9. évi. 43. sz. Samtmár-Németi 1912 május 13 Szombat Hz 113 SZRTmflR tárcája A jövő asszonya. Irta: Damokos Lászlóné. Már bontakozik, imbolygó, szaggatott körvonalaiból és közeledik. Még kiforratlan, bágyadt és bizonytalan és egy század forrongó hullámai fognak összecsapni és szétválni fölötte, mig fölemeli fejét és kiegyenesedik. — De mi várjuk és hiszünk benne. Vannak, akik kétkedő szemmel néznek elébe. Ezek bizonyára nem a nagy, ismeretlen utak vándorai. Nem a finom hangok hallgatói és a bizonytalan nüánszok megérzői. Kemény és merev, csont- és izomemberek, kik a hetedik szoba csodarejtelmeibe soha betekinteni nem fognak. — Szegények . . . Akik mosolyognak és nevetnek, esznek és csókolnak és — nem élnek . . . Lesznek, akik törékeny alakját, amint amorf vonalaiból kibontakozik, alakul — útjában föltartóztatják. Ezek azok kik sohasem látják meg az uj hajnalok várakozással teljes Ígéreteit. Ellenállának majd a tudatlanság kényelmes, gunyka- cajába mártott fegyvereivel. De a sötétségre mindig eljön a felvirradás és a nagy fejlődés-hullámok reggele épp úgy eljön, mint az apró átalakulások szürkülte. És bátran és nyugodtan ismeretlen szépségeket látó szeme nézésében: csak jő, csak jő a jövő a jövő asszonya és mi várjuk őt. . . . Speaking the wisdom once they could not think, loöking emotions once they feared to £eel. — Shelley igy testesítette meg képéta lelkében. Igen: a jövő asszonya tisztánlátással lesz tele és bátor érzésekkel, melyektől a mai még fél. Kulturlény lesz és egyben az őstermészet gyermeke. A legteljesebb egyszerűség és igaz asszonyiság. A belső harmónia nyugodt vonásaira ül: amegértés ésasoksze- rüség színes, ki nem kutatható mélységei uj szépségeket adnak neki. És ő tudni fogja, hogy a lelki szépség és a belső varázs hatása a legmélyebb. — Lénye gazdagságából örök megújulást merít. Puszta megjelenése szétsugározza a belső mélységét és a szegénylelküek és üresszivüek nem mernek hozzá közeledni. Megnemesedett lénye ismerni fogja a természet és fejlődés nagy törvényeit. Egészen és igazán fog tudni szeretni azzal a nagy lángolással, ahogyan ma a pénzért és pozícióért eladott, bünbeesett asszonyok nem tudnak. Egészen és igazán oda fogja adni magát annak, akit kíván és csak akkor lesz anya, ha szeret. A jövő asszonyát nem lehet megvenni. Csak büszke, diadalmas szerelmi hódítással meghódítani. Fölveszi a harcot az élettel ésja kicsi emberekkel azért, kié lenni akar. Minden lelki, testi ragyogása azé az eggyé lesz, aki választott és minden hajnalon uj sugárzással hódítja, vonzza magához azt az egyet, hogy lekösse. Mély, komoly szellemi életet fog élni, mert ez adja a nőnek a — most sokat, bántó diszharmóniával és lármás ürességgel beszélő nőnek — a gondolatokat sugárzó örökszép arcot, a beModern ruhafestés OqF Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre I 8 C.«1ÜT s vegyileg száraz utón. Gyár főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2., Nagykároly: Széchényi-u. 31. Alapittatott 1886
