Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-13 / 15. szám
2. oldal 1912. április 13 UjMmm ha a főispán tárgyilagos információt kap a kar szellemi képzettségéről, akkor nem kénytelen idegen városok tisztviselői közül választani a szatmárnémeti főszámvevőt se. A kinevezési jognak ez esetben az a méltányos korrektivuma áll elő, hogy az a főispán, a ki mint a kormány ekszpo- nense a nemzeti munkapárt érdekeit tartja szeme előtt, nem mellőzi teljesen azt a tisztikart, a melynek politikai támogatását szívesen veszi. És ez áll a „Szamos“ által annyira sajnált adófizető polgárok érdekében is. Mert melyik város polgársága nézi azt jó szemmel, ha saját fiai közt a város évtizedeken át becsületesen és hűen szolgáló egyének megcibáltatnak s azt az erkölcsi pofont kapják jutalmul eddigi míikö- désökért, hogy másfelől hozzák az állitó- lagos zseniket közéjük. Ép Aradon történt, hogy az ottani volt polgármester fia egyik fogalmazói állásra pályázott, doktor juris diplomával. Az aradi törvényhatóság s az ottani lapok kikeltek ez ellen az eljárás ellen azzal, hogy micsoda nepotizmus ez ? Mért nem kezdi ajoggyakornokságon ez az ur is a szolgálatot s mit akarja megelőzni a joggyako-lokokat? ? És a mi tisztviselő karunk p Aradról egyszerre főszámvevőt kap a or, amikor maga a törvényhatóság i ;tségtelenül meg van győződve arrr meg is nyilatkozott ebben az ir , hogy a számvevőségek kebelén b is vannak évtizedes munkával í ssé vált egyének erre az állásra, azonban ott nem volnának, a fo- ói karban mindenesetre vannak! harmadik sérelme a városi tisztkarnak ép a törvényhatóság által x megszavazott fizetésrendezés uS<> óságos tengeri kígyója ez a kérdés a xzönségnek is már. A tisztikar azonban itt is bízik a törvényhatóság igaz- ságérzeíében és az általa adott szó szentségében s abban a jogban, amit számára az autonómia biztosit. A tisztikar nagy részében azonban az a vélelem támadt, hogy ez a kérdés is azért van folytonosan függőben tartva, hogy a „non putarem“ bekövetkezhető választás esetére jó legyen horognak, amit a tisztviselők rendes apportirozással ismét szépen bekapnak. Ilyesmi történik egy szabad országban. A tisztviselő kar kebelén belül sokan vannak 67-es meggyőződésű egyének, akik a tulipán kormánynak az első légyotton nem vallottak szerelmet, — de az ilyeneket is rezervált álláspontra kergeti az ekszistenciájukat fumigáló eljárás! A tisztviselői kar meg van róla győződve, hogy minden téren igaz ügye van. Az igazságnak pedig győznie kell. Ma már nem lehet azokkal az illúziókkal dolgozni, a mivel ezelőtt 50—60 esztendővel dirigálták a jó magyar közigazgatást. Bámulni kell azt a cinizmust, amivel a tisztviselői kart illeti a „Szamos“ cimü napilap, amikor egy becsületes tisztikar igazságos mozgalmát góklerségnek, ököl- beszoritásnak nevezi. Csoda-e, ha e mellett a nyomorult közéleti viszonyok mellett az Auffenberg urak bemasirozási planumot készítenek ebbe a szegény szerencsétlen országba, ahol nem megbecsülni — de kannibálok módjára csak megenni tudjuk egymást?! A tisztikar kiküldött bizottsága. * A szerkesztőség körén kívül álló kézből kaptuk ezt a mindenesetre figyelemreméltó, és szenzációs cikket, amelyet azzal a megjegyzéssel közlünk le, hogy saját álláspontunkat lapunk legközelebbi számában fogjuk kifejteni. Az Uj Szatmár szerkesztősége. 50 százaíék megtakarítás, ha házilag készítjük likőreinket, melyek jóval kellemesebb izüek a gyárilag készülteknél. Mindenféle Ízben kaphatók. Kis üvegcse ára 60 fillér. Főraktár: Brünn Sándor gyógyszertárában a „Meg- váltóhoz“ Szatmár Deáktér 15. szám. Szatmár, április 12. Fővárosi munkatársunk jelenti: Illetékes politikai körök rendkívül pesszi- misztikusan Ítélik meg a helyzetet s majdnem bizonyossággal mondják, hogy a legutóbbi, rendkívüli eszközök felhasználása a válságnak egyáltalában nem használt és az ellenzék magatartása olyan, hogy ennek folytán a miniszterelnök közvetlenül újabb lemondás előtt áll. A húsvéti nyugalom nem jelent egyebet, mint a nagy viharok előtti szélcsendet, mert az kétségtelen, hogy a válság semmiképen nincs elintézve és újabb, egyelőre még beláthatatlan krízis előtt áll az ország. Khuen Héderváry jóval túlbecsülte ismert drámai kihallgatásának hatását, mert azt remélte, hogy a király lemondási szándékának közlésével a magyar parlament nemcsak a korona akarata előtt fog meghajolni, hanem a kormány óhajtásának is eleget tesz. Igaz, hogy a jelenlegi többség a rezoluciótól el is állott, de ezzel a kormány helyzetét egyáltalában nem javította meg. Nagyon kérdéses, vájjon Khuen grófnak sikerül-e a véderőreformot a parlamenti nehézségeken keresztül vinni. A Justh-párt egyáltalában nem csinál titkot abból, hogy a küzdelmet nem adja fel és tovább obstruál. A Kossuth-párt álláspontja még nincs pontosan íixirozva, de inkább arra van kilátás, hogy a véderő elleni küzdelmet újból felveszi, mint arra, hogy Khuen—Héderváry céljait szolgálja. Minden jel arra mutat, hogy a képviselőház üléseinek megkezdésekor a válságnak egy újabb periódusa lép előtérbe. A tényekkel szerves összefüggésben áll az a híresztelés, hogy Auffenberg közös hadügyminiszter ugyancsak közvetlenül lemondás előtt áll. Megbízható értesülésünk szerint Auffenberg a delegációk összeülése előtt okvetlenül lemond állásáról. A hadügyminiszter lesz az áldozat, mert ezáltal sikerülni fog a delegáció lányt aetherikus, megfinomult alakban elrejteni az emlékeim között, csókok, illa-; tok, éjszakák, édesen hajló vonalak titkos szelencéjébe. — Öt gram veranál — ugy-e elég? Egymás mellett ültünk és Vilma, talán véletlenül, talán szándékosan, oda- simuit hozzám, egész könnyen, alig sejthetően. Éreztem, hogy ez a lány elvetélt csókok átkát hordja a szivében ő nem érzett soha remegő karokat a nyaka körül — már láttam, amint holdatlan éjszakán borzongva felül az ágyában, az inge lecsúszott gyönge melléről, fázósan kitárja keblét a csillagok felé és álomtalan vergődésben várja a hajnalt. A keze most hozzám ért, mig egy pillanatra, hallgattam és ő mégis válaszolt, a hangja megszépült, amint egész halkan, félig énekelve magyarázta a lelkét: — Én a halál rokona vagyok. Szeretem a fáradt lemondást . . . Igen, itt nem lehet tovább vitatkozni. Komolyan és egész akaratlan gunynyal mondtam: — Hogyne------öt gramm Veronái fö ltétlenül elég . . . Hátrahajtottam a fejemet és kifeszült mellel szívtam az augusztusi ragyogást magamba. A nap forrón sütött, éreztem, amint sugárcsókja lázában megtermékenyül a föld, amint színeket varázsol el- káprázott szemem elé, az izmaimat fütötte a fény és pogányos imák részegítő zenéje táncolt az ereimben. Mi lenne, ha most ráhajoinék az ajkára és beléje sugároznám a nap csókját — most minden fénylik és büszkélkedik itt körülöttünk; talán megszépül az arca fénytől leöny- nyező szememben — és aztán ? Egy csókkal az életet csókolnám a szivébe — ledönteném benne a halál trónját, amely körül meddő teste holdatlan éjszakákon viziós körtáncot jár — elpusztítanám élete szépségét, a halál pompás bálványát — és mit adhatnék érte cserébe ? Egy csó- kos pillanat elfutó lázát sok, sok meddő vágyat, ismeretlen remegések mártiriu- mát, álomtalan éjszakák vonagíásait. . . nem. Ezt a csúnya és nem is érdekes lányt, aki most ezen a nyári délelőttön az élet hihetetlen mámorát gyújtó tts fel bennem hisztériájával, halálba-vágyásával ezt a lányt szépen és finoman fogom magamban eltemetni, fehér papirosok gyászát borítom élő alakja emlékére és csak megszépült szimbólumát rejtem el titkos kincses házamba. Egy könnyű mozdulattal elhúzódtam tőle. Megtaláltam azt a pontot, ahol ma találkozhatunk. — Vilma, — mondtam még mindig a napsugártól lázasan — nagyon érdekes, hogy maga szereti a halált. Egy novellát fogok magáról Írni. Inkább hat gramm, az még biztosabb, — de addig mindenesetre várjon — azt hiszem, egy szép novellát’ fogok írni magáról. . . Vilma gúnyosan büszkén mosolygott. — Elkésett — nagyon kedves, de már elkésett. Rólam már írtak egy novellát — Haraggal és gyűlölettel bámultam rá. Éreztem, hogy Vilma és a bűntársa ellopták egy gyönyörű drágakövemet. Miért is ülök még mindig mellette ? Nem volna jobb fölugrani és szó nélkül itthagyni magára ezt a csúnya lányt — és minden csúnya lányt, akiket én már talán soha többé nem fogok tudni szeretni ? Modern ruhafestés Sasi Legszebb ruhatisztitás bármily divaíszinre i fe ICfeJtéS jfG?É 1"“CÍ1 vegyileg száraz utón. Gyár fő üzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2., Nagykároly: Széchényi-u. 31. Alapittatott 1886
