Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-10 / 12. szám
1312. április iö 3. oldal. üjMmái a polgármestert felmenteni az iró- asztali^munka mellől; tessék 1-2 arra való, kipróbált városi mérnököt fényes, úri díjazással szerezni; ki ne csak ugyanezt tudja elgörbíteni, ki ne a hegyre akarja a vizet vezetni, henem legyen látóköre, conceptiója, érzéke egy város jövendő fejlődése iránt s ki ne csak azért dolgozzék, mert ellenértéket kap, hanem passióból ambitióval. S töröljük ki közigazgatási szótárainkból az elposványositást, halogatást. Elég volt már a patópálos- kodásból! Tiiurner Albert. Tisztelettel értesítem, hogy Könyv- és papirkereskedésemet május havában az ideiglenes helyiségből Deák-tér 7. szám alá (Fógel Károly ur házába, volt Halmi ház) helyezem át és ezért a raktáromon lévő árukat leszállított árban kiárusítom. Szives pártolását továbbra is kérve, maradtam kiváló tisztelettel Huszár Aladár* Városi közgyűlés. Ma délután 3 órakor vette kezdetét a város rendes havi közgyűlése. Az ülést, melyen a bizottsági tagok szép számban vettek részt Csaba Adorján főispán nyitotta meg, meleg szavakban üdvözölvén a megjelenteket. Azután a hitelesítő küldöttséget alakították meg s a közgyűlés jegyzőkönyveinek hitelesítését kitűzték f. hó 12-ére péntek délután 3 órára a városháza kis tanácstermébe. Ezután feloívastatott a polgármester havi jelentése, amelynek lényegesebb adatait itt közöljük: A vízvezeték és csatornázás A Kossuth-kertben mindkét próbakut elkészült és a második számú kutnál a szivattyuzási munkálatok 10 napon át szakadatlanul folytak. A kút fúrásánál oly bő forrásra találtak, mely a kívánt vízmennyiségének csaknem kétszeresét képes nyújtani és a szivattyúzás mellett a vizsugár egyáltalán nem csökken. A közbejött esős hét következtében nem folytathatták tovább a szivattyúzást, mert a talajvíz nagymérvű felszaporodása mellett a talaj nem volt képes elvezetni a kiszivattyúzott vízmennyiséget és a környékbeli épületek pincéibe szivárgással fenyegetett. A Deák-téri bérház munkálatai annyira előre haladtak, hogy semmi aggály sincs aziránt, hogy az A. és B. épület május elsején használatba vehető lesz. A szennyvíz kivezető csatorna építési munkálatai is folyamatban vannak és a bekapcsolásnak előreláthatólag semmi akadálya nem lesz. Bár e kivezető csatorna, mely Deák-téri bérház sarkától indul és a Batthyáui-utcai zsiliphez torkol be, ideiglenes jellegű lesz és lejtési irányánál fogva azt az általános csatornahálózatba bekapcsolni nem lehet, a bérház használatba vehetése érdekében azt okvetlenül létesítenünk kellett. Ez alkalomból kínálkozik az az eszme, hogy ha már a Szamos folyóig a kivezető csatorna-szakasz elkészül, nem volna-e célszerű, bár hasonlóan ideiglenes jelleggel is, e csatornába az egész Deák-tér és Hám János-utca épületeit bekapcsolni, mert az általános csatornázás befejeztéig még a legjobb esetben is két-három évig szükség lesz az ideiglenes kivezetésre. Miután azonban e bekapcsolás első sorban az érdekelt háztulajdonosok magánérdekeit is szolgálja, az csak az ő költségükön történhetik meg, miért is legközelebb az érdekeit háztulajdonosok egy értekezletre lesznek összehiva. A bekapcsolás költségei úgy megoszlanak, hogy egy-egy háztulajdonost oly összeg terhelné, amely még a jelenlegi szennyvíz takarítási költségeket alig múlja felül. A cukorgyár felállítására kötött szerződés szerint a cukorgyár első, illetőleg második évi próbatermelés eredményes volta után akarták felállítani. A gazdák komolyan vették a gyár ügyét és akik jegyeztek, a szükséges répamag mennyiségét a próbatermelés megkísérlése végett át is vették, igy most már biztosítva van, hogy az első próbatermelési évben is megfelelő temlen termesz- tetni fog cukorrépa, és a sikerhez csak egy jó gazdasági évre van szükség. Kereskedelmi iskola államsegélye. A város közönsége által fenntartott felső kereskedelmi iskola igazgatója és tanári fizetésének államsegéllyel kiegészítésére a vallás és közokt. miniszter visz- szamenőleg 1911 évre összesen 3200 korona államsegélyt engedélyezett, jövőben pedig ugyanez összeggel az igazgató és a tanárok külön-külön az állampénztárból, lesznek állandóan javadalmazva. így évente a felső kereskedelmi iskola kiadásai 3200 koronával fognak csökkenni. A polgári és kereskedelmi iskola építkezési költségvetését és terveit elkészítették, azonban a két iskola felépítése mintegy egy millió kétszázezer koronára irányoztatott elő s igy az összegre nem állván megfelelő fedezet rendelkezésre, az építkezés ügyét tovább nem lehetett fejleszteni. Újólag a kormányhoz fordult a város, hogy nyújtson államsegélyt. Ha a város megfelelő államsegélyt nem kap, kénytelenek leszünk a terveket redukálni és csak a polgári iskolát építjük ki, mint a melynek kiépítésére az iskola felállítása alkalmával köteleztük magunkat. Ezután ösmerteti a jelentés a magyar város és községfejlesztési részvénytársaságot, amiről az Uj Szatmár egyik múlt heti számában már megemlékezett. A közgyűlés lapunk zártakor még tart. Sül I). foümOteme Peii-s. 9. Hol vagyunk ? Az erdőben? Ha Budapesten elakad egy villamos kocsi, másnapra tele vannak a lapok vele, szidják, csepülik a villanyos vállalatokat, mintha nem is egy szekér, hanem maga a nap állott volna meg, avagy a földgolyónak az a bizonyos „saját tengelye“ gyulladt volna ki. A békességet, színtiszta igazságot, mértékletes hangot kedvelő jámbor olvasó felfortyan ugyan a mindent szenzációvá fúvó, hazug újságírók ellen, a villanyos kocsik urai is szidnak egyet-kettőt az újságírókon, — de az bizonyos, hogy a villanyosok nem merik egykönnyen felmondani a közlekedési szolgálatot, jobban vigyáznak a rendre, félnek az újságok szájától s a végeredmény az, hogy a nagyközönség jól jár, mert használatára rendelt közmüvek az újságok állandó, lármás ellenőrzése folytán mindjobban rendbejönnek. Kár, hogy mi, apró vidéki ellenőrök nem tudunk egy-egy kérdésben akkora lármát csapni, hogy biztosra vehessük szavunk sikerét, de mi magunk még sem ösmerhetjük be annyira a súlytalanságunkat, hogy a bennünket érdeklő közügyekben meg ne kíséreljük helyi fórumoknál távolabb eső intéző körök figyelmét magunkra irányítani. Ma egy hete történt, hogy a hatalmas szélvihar Debrecen és Szolnok között kidöntötte a telefonpóznákat és megszakította a telefonösszeköttetést Budapest és egy sereg vidéki város között. Azóta nyolc nap telt el és az inter- urbán telefon, amely már éppen úgy belé van illesztve a városok kereskedelmi életébe. mint a mindennapi levelezés, teljesen szünetel. Mérhetetlen károkat, kiszámíthatatlan fenakadásokat okoz a telefon szünetelése minden téren. A budapesti telefont már úgy megszokta és beleillesztette munkaprogrammjába minden kereskedő, hivatal, újság, pénzintézet, mint egy meg nem akadható forgalmi eszközt. Mindezeknek az érdeke annyira össze van kötve a fővároséval, a mindennapi üzleti érintkezést már úgy megkívánja az érdekük, hogy egy ilyen nyolc napos pauza kárai egyenesen kiszámíthatatlanoknak látszanak. Ilyen körülmények között nemcsak természetesnek, de nélkülözhetetlennek tartanók, hogy a vis major elhárítása olyan hatalmas erővel történnék, amely arányban áll a szünetelés hatalmas káraival. Nyolc nap olyan hosszú idő, hogy az akadálynak megfelelő nagy munkaerővel már régen el lehetett volna rendezni a telefonmizériát. Egy csapat város teljesen el van zárva a budapesti telefonbeszélgetéstől, ki van kapcsolva az interurbán forgalomból, valósággal úgy van mind — s úgy vagyunk mi Szatmáriak is — mintha nem egy modern, a kulturális eszközök hálózatába bevont városban, hanem valahol az avasi erdők között lennénk. Azok a nagy érdekek, amelyek sérelmet szenvednek a telefon szünetelése n üffiél? fám» Ez az oka> b°gy bútoraimat, melyekyCíaÍ4"a<BlIiE Bili SIU£ 113 ről a közönség is előnyösen tudja, fanm hogy szépek, tartósak és elegánsak. ttSáiu IJiaalsíídaftitfaíSlisllal a rendesnél is olcsóbban árusítom. Krámer Jenő SZATMÁR, HÁM JÁNOS-UTCA
