Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-07 / 11. szám
1912. április 7 UjMmát 3. oldal tartalékosokat, ameddig akarja, akkor az ujoncmegajánlási jog csak látszólagos érték a nemzeti jogok között, melyek egyébként amúgy is kevesen vannak. Az adó meg nem szavazása is jog, de látni lehetett a múltban, hogy nem sokat ér. — Az állami jövedelem egyéb forrásai s a közvetett adók annyira a nyakára nőttek az egyenes adóknak, hogy ezen utóbbinak időleges megtagadása nem ejti zavarba az államháztartást, aminél fogva ma már kényszerítő erejéből igen sokat vesztett. így van ez a katonai joggal is, azon idő óta, amióta tartalékosok és póttartalékosok bőven vannak. Ezek behívásával ki lehet böjtölni mindig azt, ha nem ajánlja meg az újoncokat a nemzet. Ezért kelleit volna az a rezolució, amely ma már nincsen. Semmi sincsen, csak az a kormányzati óhajtás, hogy meg kell szavazni a véderőjavaslatot minden ellenszolgáltatás nélkül. — Megszavazni a százmilliókat a választójog reformja nélkül. Nem lesz semmi az ígéretekből. A címerekből, a zászlókból, a jelvényekből. Még csak a kilences bizotlsági ígéretekből sem lesz semmi. — Elmúltak a márciusi fuvalmak, elfujta azokat az áprilisi időjárás. S mig a kormány a múlt héten a rezolució mellett szállíttatott magának bizalmat, már akadt megyei törvényhatóság, amely szállítja ugyanezet a bizalmat rezolució nélkül is. Ezek a játékok tartós kormánypolitika alapjai nem lehetnek. A veszedelmekkel való fenyegetőzés alapján nem lehet kormányozni. A kormányelnök szembehelyezkedett a trónörökössel, amidőn a „mi lesz, hogy lesz“ veszedelmeit mutogatta a nagy politikai mozi vásznán. Másfelől egységes küzdelemben egyesítette az ellenzéki pártokat, amelyeknek egyikét sem köti most már semmi. A parlamenti harc újból teljes erejevel megindul. Mindaddig, mig a kormány be nem látja azt, hogy a véderőjavaslat elfogadásához csak a választójogi reform végrehajtásán át vezet az ut. Divatáru szükségletemet RAGÁLYI KÁLMÁN üzletében szereztem be. A legközkedveltebb fénykép manapság az nnnnnnn Enyvesilát s a DBBBD Fényképlevelezőlap, D mert elmés, célszerű és olcsó. KLEIN SÁNDOR, fényképész Szatmár ,'Kazinci-u Megtörtént esetek a bűnök világából. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. ápr. 6. A fogház gyermeke. A szatmári tolvaj világ legösmertebb alakja Horga Jánosné, Dostojewszki tolvajai közül való, akik saját akaratuk ellenére térnek a bűnös célra. Nem válogatja meg a tolvajlás nemét, elvisz mindent ami a keze ügyébe esik. Ékszer, pénz, ruha, élelmiszer az nála nem fontos. A fő az, hogy értékesíteni lehessen. Horgáné, aki most is foglya a szatmári királyi ügyészség fogházának. Tizenhat- szőr volt büntetve, mindannyiszor lopásért. A lopásokat mind egyedül követi el. Társra nincs szüksége, azt mondja: a társ akadályozza a munkában. Legjobban ért a zsebvágáshoz, ez a tanult mestersége, azonban a tyúklopástól sem idegenkedik. A statisztika szerint három hónap alatt 278 tyúkot lopkodott össze. A tyúkok nagyrészét eladta, a másik részét pedig a hozzá hasonló társainak ajándékozta. Legutóbb az élelmiszerpiacon operált, ahol több úri nő zsebéből pénzt lopott. Mikor elfogták egész gyűjteménye volt a pénztárcákból. A pénztárcák számokkal voltak megjelölve, a benne talált pénz mennyiségét is megjelölte. Amelyik pénztárcába kevés pénzt talált, arra ezt a megjegyzést irta: „Rossz üzlet“. Az első lopást ezelőtt 18 évvel, 15 éves korában követte el, amikor is ellopta gazdájától az asztalon hagyott pénzt. Ekkor került először a törvényszék elé, ezért a lopásért 14 napot kapott. Azóta Üzletszerűen lop. Nem egyszer a saját férjét is meglopta, aki azért mindannyiszor elverte. A tolvajvilágban neki van a legnagyobb tekintélye. Azt tartják: nála ügyesebb zsebtolvaj nincs Magyarországon. A nemzetközi zsebtolvajok csoportjához tartozik. A szatmári kir. ügyészség fogházának lakói is igen jól ösmerik. Valahányszor beviszik, a foglyok mindig megjegyzik, „most jön a fogház gyermeke“. A kuruzsló asszony. A tolvaj világ másik legösmertebb alakja Balog Terka cigány asszony, az úgynevezett házi szarka. Neki azonban van még egy másik speciális foglalkozása is: a kuruzslás. A lopásokat kéregetés ürügye alatt követi el. Állandóan két-három béna gyermeket visz magával, tudja azt, hogy az ilyen gyermekeket ieghamarább megsajnálják. A gyermekekkel együtt heti piac és nagyvásár idején sorra járja a házakat, ahonnan azután egy alkalmas pillanatban minden elemelhetőt elemei. Havonta egyszer-kétszer sorra járja a vidéki falvakat, ahol kuruzslással gyógyít. Legutóbb is ezért került a fogházba. Ezelőtt 6 hónappal beállított egyik szatmári lakoshoz, akiről tudta, hogy állandóan fejfájásban szenved. Az illetőnek, akit akkor is kínozott a fejfájás, azt mondotta, hogy van neki egy olyan orvossága, amelytől feltétlenül meggyógyul. Az orvosság ára 15 forint. A fejfájós ember elhitte az asszony meséjét, megvette Balogh Terkától a fejfájás elleni kotyvalékot. A cigányasszony mikor látta, hogy a hiszékeny ember igen könnyen befonható, furfangot eszelt ki. Azt mondotta a fejfájós embernek, hogy az asztal négy sarkára és közepére egy- egy 20 koronás aranypénzt kell letenni, akkor egy kanállal vegyen be az orvosságból és forduljon szembe a fallal, álljon ott 10—15 percig, akkor lesz csak az orvosságnak hatása. A hiszékeny paraszt felült a furfangos cigányasszonynak, úgy tett mindent, amint Balog Terka mondotta. A kuruzslónőnek sikerült a csalás, amig a fejfájós ember a falfelé volt fordulva, addig ő felszedte az asztalról a pénzt, s kiosont az ajtón. így állította azután igazán a falhoz a fejfájós embert. Ez sem vesz többé Balog Terkától fejfájás elleni orvosságot. A hozományvadász. A betörő világ férfi tagjai közül már sokkal érdekesebb alakok kerülnek ki. Ezek között első helyen van Simon János, a parlagi gavallér, aki egy nemesi család elzüllött tagja. Simon valamikor jó napokat látott, szülei vagyonosak voltak, s mint ilyennek bőven tellett mindenféle úri passziózásra. Éjszakákat töltött a zöldasztalnál, ahol ezreket vesztett. Elpocsékolta minden vagyonát, s végre oda sülyedt ő is, mint a többi hasonló társa, a bűnbe. Lopott, csalt, hogy kártyára legyen. Nem átalotta kifosztani a részegembereket sem, sőt már lakás fosztogatást is követett el. Majd pedig a hamis kártyázásra vetemedett. Ä hamis kártyázásban van neki a legnagyobb jártassága. Legújabban pedig hozományvadászással foglalkozik. Nem egy családot károsított már meg. A legjobban megkárosított valami Monus Eszter nevű árva leányt, aki előtt tanárnak adta ki magát és akitől több mint 30000 koronát csalt ki. A pénzt azután elkártyázta. Legutóbb a szegedi Csillagbörtön lakója volt, most Szatmáron él. Hogy miből azt senki sem tudja. Boros Imre. Megjelen naponta délután 4 órakor = Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR HELYBEN: Előfizetés : VIDÉKRE: Egész évre . Félévre . . Negyedévre . Egy hónapra K 12-— K K K 6-— 3-— 1'— Egész évre . Félévre . . Negyedévre . Egy hónapra K 16-— K 8.— K 4‘— K 1.50 Egyes szám ára 4 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Iskolaköz 1. szám TELEFON 358 NAPI HÍREK Pikkoló szocializmus. Budapesten hatalmas mozgalom indult meg, amely azt tűzte ki célul, hogy a kávéház személyzetének védelmet nyújtson a kávéház veszedelmes betegsége : a tuberkulózis ellen. Mióta ez a mozgalom megindult, azóta lappangó irigységgel nézek derék barátainkra, akik naponta három- szor-négyszer teszik elénk a kávéház abrakos csészéjét hol feketével, hol világossal, — de mindig az ellenkezőjével telten annak, amit kértünk. Felnézek rájuk, a szociális szempontból magasan fölöttünk, kávéházi vendégek fölött állókra és kétséges- kedem: illik-e, hogy én a védtelen, nyomorult, elhagyott kávéházi vendég 4 fillér borravalóval szégyenitsem meg 1 Deák-térre költöztetem buterraktáramat Ez az oka, hogy bútoraimat, melyekről a közönség is előnyösen tudja, hogy szépek, tartósak és elegánsak, a rendesnél is olcsóbban árusítom. Krámer Jenő SZATMÁR, HÁM JÁNOS-UTCA
