Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-06 / 10. szám
1912. ápriüs S 3. oldal UjJmhnm mm a siiüásliMp jani- liol Sasiéi. Irta : Dr. Lipeczky Ágoston. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-c. 25 §-a a betegsegélyezési, járulékok mértékét a biztosított tagok átlagos napibérének 2%-tól 4%-ig terjedő összegben szabja meg. E kereteken belül a százalék nagyságának megállapítási jogát a törvény az Országos Munkásbetegsegé- lyező és Balesetbiztosító Pénztár önkormányzati jogkörébe utalta, a hivatolt § utolsó bekezdésében foglalt azon korlátozással, a kisipari munkaadóknak nyújtott azon kedvezménnyel, hogy azok a munkaadók, kik az üzemükben 5-nél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottaik után, az utóbbiakra eső járulék részleteket is beleértve e törvény életbeléptétől 1907. junius 1-től számított öt éven belől az átlagos napibérek 2%-ánál magasabb járulékkal meg nem terhelhetők. Az Országos Pénztár a betegsegélyezési járulékkulcsot alapszabályai 30%- ban, mely a m. kir. állami munkásbiztosi- tási hivatal jóváhagyásával 1908. aug. 1-én lépett életbe, egyébként országosan 3%- ban állapította meg. A törvényhozás a kisipari csoportot a rendkívüli kedvezményben a munkásügyi bizottság javaslatára részesítette. 1912. julius 1-ig tehát csak a minimális 2% járulékot fizetik, mentesítve vannak még a törvény 20. §-ban előirt munkás és bérjegyzékek vezetésének kötelezettsége alól, sőt a baleseti járulékokat sem a törvény 30. §-ban körülirt felosztó-ki- rovó rendszer szerint, hanem a 37. §-ban megállapított mérvben, azaz minden egyes a biztosításra kötelezett üzemben alkalmazott munkás után a biztosítás első tiz évben 3 koronában, azután pedig évi öt koronában fizetik. Nem tesz azonban kivételt a törvény a 2 vagy 3 százalékos betegsegélyezési, a felosztó-kirovó rendszer, vagy a .3 koronás baleseti dijat fizető biztosításra kötelezett üzemek alkalmazottainak betegségi segélyezési és kártalanítási jogigényei száma és mérve között. A törvénynek a kisipari csoport részére biztosított fenti kedvezményei visszavezethetők általános nemzet gazdasági viszonyokra vagy a tőkenélkűliségből származó versenyképesség hiánya következményeként előálló impreduktiv gazdasági eredményekre, de mindenesetre • sértik az általános és egyenlő teherviselés elvét és másodlagos kérdéssé szállította a közvetlenebbül érdekelt pénztár vitális érdekét, a mit maga a képviselőház munkásügyi bizottsága is kifejezésre juttatott az indokló rész következő kitételében „szépséghiba a törvényben, hogy a kis iparosság helyzetének átértéséből az alapelvek mellett mindjárt a sokat közvetlenül érintő kivételeket statuál.“ Különben a vonatkozó rendeletek és határozatok is megszoritólag igyekeznek magyarázni a kisiparos fogalmi körét a biztosítási kötelezettség szempontjából, akkor mikor kimondják, hogy e kedvezmény nem vonatkozik a kereskedőkre, nem vonatkozik a körintézetek vagy egyletekre sem, sőt azokra az üzemekre sem, melyekben az alkalmazottak száma 5-nél kisebb ugyan, de elemi erő által hajtott gépeket alkalmaznak, mivel ezen üzemek gyári jelleggel bírván a kisipar fogalma alá nem foglalhatók. A kisipari csoport részére az 1907. évi XIX. t.-c.-ben nyújtott fent elősorolt kedvezmények egyike a 20/# járulék- fizetés megszűnésének határideje közeledvén, megmozdul az érdekelt csoport s a munkásbiztositó pénztárak s a nagy teher elleni panaszok halmazával igyekszik eddigi kiváltságos helyzetét biztosítani. Mig azonban a közterhek viselése alóli bár részleges mentességre irányuló ezen akciót természetesnek tartjuk, mert azoktól nem csak részben, de egészben is mindenki szabadulni szeretne, másrészt meg kell állapítanunk a konkrét adatokból, hogy a kisipari csoportnak a teher nagysága elleni panasza is alaptalan. Hangoztatják különösen, hogy ők maguk nem bírják el a terheket, a mely terheknek, a 2% járuléknak felét joguk van levonni az alkalmazott béréből, a másik felét pedig ők az ipar és nem a saját személyük terhére írják. Köztudomású statisztikai adatok alapján igazolt ténykörülmény, hogy a kisiparosok 30%-a csak tanoncot alkalmaz, ezeknek a szerződéseiben pedig kikötik, hogy a betegsegélyző járulékot a szülő vagy a gyám tartozik megfizetni. A többieknél pedig oly csekély az alkalmazottak száma (maximum 5) az egyes mestereknél, hogy itt teherviselésről beszélni egyáltalán nem is lehet. Ha pedig még a bejelentésre és a járulék fizetésére vonatkozó ellenőrző országos statisztikai kimutatás vonatkozó tételeit vizsgáljuk, azt állapítjuk meg, hogy a kisipari csoport a pénztár kötelékébe tartozandó alkalmazottainak csak 54 százalékát jelentette be az elmúlt években, dacára, hogy a be nem jelentett 46 százalékától a járulék felét rendszerint levonta s a bejelentett 54 százalékot tevő alkalmazottakra kivetett járulékoknak még 50 százalékát sem fizették be. Ez adatok világosan és fényesen beszélnek és bizonyitnak. Itt több érvvel és adattal bizonyítani, hogy a kisiparosoknak a szociális biztosítás terhei miatt panaszkodni sem okuk sem joguk nincsen — teljesen felesleges. A világ legjobb poiidere a híres: „Ideál“ pouder, melyet minden úri nő használ. Főraktár Brünn Sándor gyógyszertárában a „Megváltóhoz“. Szatmár, Deák-tér 15. szám. A legközkedveltebb fénykép manapság az mnnnnn EliyVGShát s a HRHFP Fényképlevelezőlap, D mert elmés, célszerű és olcsó. KLEIN SÁNDOR, fényképész Szatmár, Kazinci-u Sárii!) L. imiinie Pulii i 3 zilahi ítélet. 1 Dr. Keller Samut felmentették. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Zilah, ápr. 5. Ma, pénteken délelőttre volt kitűzve a zilahi törvényszéken, az Ítélethirdetés abban a szenzációs bünpörben, amelynek vádlottja dr. Keller Samu szilágysomlyói ügyvéd volt. A bünpör már régebbi keletű, érdemében régen jogerősen befejezett ügy s most csak az az elkeseredett gyűlölködés elevenítette fel, amelyben a Keller család Szilágysomlyónak egy másik famíliájával: Lángékkal él. A jelenlegi vádlottnak, dr. Keller Samunak az atyja évek előtt peresített egy 4000 koronás váltót, amelyen elfogadóként néhai Győrffy Pál, volt derzsidei főszolgabíró. szerepelt. A Győrffy örökösök tagadásba vették az elfogadói aláírás valódiságát s emiatt okirathamisitási pert akasztottak az öreg Keller nyakába, akit azonban úgy a zilahi törvényszék, mint a dekreceni tábla felmentett a vád alól. Az ítélet akkor jogerőre emelkedett. Évekkel ezután jelentkezett a zilahi ügyészségen Láng József szilágysomlyói takarékpénztári igazgató és kijelentette, hogy bizonyítani tudja a saját feleségével és fiával, dr. Láng Aladár ügyvéddel, hogy a Győrffy-féle váltón szereplő kibocsátó nevét Dr. Keller Samu hamisította. Ez alapon indult meg az eljárás Keller dr. ellen s minthogy a vádlott előkelő szerepet visz nemcsak Szilágysomlyó társadalmi életében, de a vármegyében is, érthető érdeklődés kisérte a múlt héten megtartott főtárgyalást is. A főtárgyaláson a vádlottat dr. Székely Aladár és dr. Kelemen Samu orsz. képviselők védték. Ma, pénteken délelőtt 10 órára volt kitűzve a szenzációs pörben az itéletki- hirdetés, amelynek meghallgatására óriási közönség gyűlt össze. A hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a tázgyalási termet. A vád képviseletében dr. Gáthy Bálint, a debreceni ügyészség vezetője személyesen jelent meg, a védőket dr. Gáspár Gyula, szilágysomlyói ügyvéd helyettesítette. Pont 10 órakor vonult be a tanács Bárrá Károly táblabiró, tanácselnök vezetése alatt. Halotti csend volt, mikor az elnök megkezdette az Ítélet kihirdetését. Mikor azonban az elnök az^itélet azon részéhez ért, hogy „ a törvényszék a vádlottat az okirathamisitás vádja és annak következményei alól felmenti“, — vissza- fojthatatlan örömzaj tört ki a közönség sorai között. Az elnök hosszasan ösmertette az ítélet indokolását s a terjedelmes Ítélet felolvasása fél órát vett igénybe. Az ítélet indokolása különösen kiemelte azt, hogy a Láng család tagjának terhelő vallomását a törvényszék nem vette figyelembe, mert ezek a tanuk olyan elkeseredett, halálos gyülülködéssel viseltetnek a vádlott iránt, hogy vallomásuk elfogulatlannak és megbízhatónak nem tekinthető. Mikor az elnök befejezte az ítélet kihirdetését, felállott a királyi ügyész és Az összes művésznők moskoviis cS v:;r r.:t □□□ÍUGDEI és művészek megegyeztek abban, hogy ezentúl CIPŐSZÜKSÉGLETÜKET fióküzletében szerzik be. Talpbavésett szabott ár
